Tananyag választó:
A kreativitás
Jegyzet szerkesztése:
A kreativitás folyamata
Eszköztár:

Mechanizmusok

Az alkotó folyamat lépéseit nyomon követhetjük a közismert történetben, amely Arkhimédész törvényével kapcsolatos: „Arkhimédésznek sok fejtörést okozott II. Hieron király kérése, hogy bizonyítsa be, valódi aranyból készült-e egy csodálatosan megmunkált korona. A koronát Zeusz szobrára óhajtotta elhelyezni, s arra csak hamisítatlan színtiszta aranyból készült korona kerülhetett. Arkhimédész összehasonlította a korona színét valódi arany pénzérmével, próbálkozott összehasonlítani a korona reszelékének súlyát a pénz reszelékével, de a koronát nem volt szabad megsérteni, így csak keveset tudott a korona aljáról lereszelni, és nem jutott eredményre. A korona problémája egyre jobban foglalkoztatta, de nem tudott rájönni a megoldás nyitjára. Lefeküdt, nyugtalanul töltötte az éjszakát, s hirtelen elhatározással elment a fürdőbe. A fürdő üres volt, s ahogy belemerült a kis medence vizébe, a víz felemelkedett a lépcsőfok éléig. Amikor ezt észrevette, többször egymás után kipróbálta, felderült, kiugrott a vízből és felkiáltott: Heuréka! Megtaláltam! Ennek a törvényszerűségnek a felismerésével nem volt nehéz bizonyítani azt, hogy a korona valódi aranyból készült-e vagy sem, hiszen most már megállapíthatta a szabálytalan test térfogatát.

Szakaszok

A kreativitás folyamatának lépései A kreativitás nem egyszerűen egy adottság, sokkal inkább egy alkotási folyamat, melynek eredménye jelzi a kreatív elme működését. Sokszor előfordul a kreatív emberekkel, hogy környezetük nem fogadja el gondolkodásmódjukat. A kreatív ember jellemzőiről szóló lapon találkozhattatok számos olyan emberrel, akit korukban egyszerűen különcnek, sőt néha egyenesen bolondnak tartottak. A kreatív gondolkodás azonban nemcsak a különlegesen kreatív emberek sajátja, hiszen mindannyian létrehozunk új dolgokat, tehát mindannyian kreatívan gondolkodunk, amikor végiggondolunk valami újat, amit meg is szeretnénk valósítani. Graham Wallas a kreatív folyamat négy szakaszát különíti el. A négy szakasz a következő: 1. Az előkészítési szakasz: ebben a szakaszban ráeszmélünk a probléma létezésére és összegyűjtjük az ezzel kapcsolatos információkat és adatokat, az adatokat átgondoljuk, osztályozzuk, következtetéseket vonunk le. 2. A lappangási szakasz: a várakozás feszültsége jellemzi, amikor hagyjuk a problémát „parlagon heverni”. Az alkotó az előkészületi szakaszban eljutott egy olyan szintre, amikor már nem tud tovább lépni, ekkor következik az inkubáció, a lappangás. Időtartama változó, függ a probléma jellegétől. 3. A megvilágosodás szakasza: a megoldás váratlan megtalálása jellemzi. Gyakran kíséri ezt a szakaszt az ún. „aha-élmény”. 4. A kivitelezés vagy végrehajtás szakasza: a kreatív ötlet vizsgálata igazolása vagy cáfolása ennek a szakasznak a legfontosabb feladata.