A nem szemléletes belső jelenségek
A würzburgi iskola pszichológusai az introspekció módszerét a gondolkodás folyamatának vizsgálatára is használták. Valóban nem hoztak sikereket ezek a vizsgálatok. A kísérleti alanyok feladata legtöbbször egy közmondás, szólás értelmezése volt, illetve az eközben zajló pszichés folyamatok megfigyelése. A kísérletek kudarca abban állt, hogy az alanyok nem tudták szemléletes képekben felsorolni a közmondás megértéséhez vezető összes lépést. Emiatt bevezették a nem szemléletes lelki történések fogalmát, arra utalva, hogy vannak a pszichikum működésében olyan jelenségek, melyek nem írhatók le szemléletes képekkel, mégis fontos szerepet töltenek be a lelki életben. Ezzel valójában saját kudarcukat vallották be. Wundt nem fogadta el ezeket a kísérleti „eredményeket”, hiszen azt bizonyították, hogy a gondolkodás nem vizsgálható az önmegfigyelés módszerével. Az introspektív pszichológiát később is több felől támadták amiatt, hogy módszere csak korlátozottan használható. Sem az állatok, sem a gyerekek, sőt a pszichés betegségben szenvedő felnőttek sem képesek önmegfigyelésre. Így a kísérleti pszichológia vizsgálódásaiból ők teljesen ki vannak zárva.
Belső képek hiánya
A 20. század első évtizedeiben a Würzburgi Egyetemen szerveződött pszichológiai iskola tagjai korábban Wundt tanítványai voltak. A würzburgi iskola képviselői kiterjesztették a rendszeres önmegfigyelés használatát a gondolkodási folyamatok vizsgálatára is. Ennek során egy feladat megoldása közben átélt élményekről, képzetekről kellett az introspekciót végző személynek beszámolnia. Wundt ezt messzemenően helytelenítette. Szerinte, ha a vizsgált lelki jelenség (itt a gondolkodás) maga is túl sok figyelmet leköt, akkor az önmegfigyelésre nem marad már lehetőség. Tulajdonképp igaza lett Wundtnak. A würzburgi kísérletek negatív eredményeket hoztak. A kísérleti személyek nem tudták teljesen leírni a saját gondolkodási folyamatukat. A gondolkodtató feladatok (pl. közmondás- vagy analógia-értelmezés) megoldása közben viszont felismerték, hogy a személyek beszámolója szerint a gondolkodás nem mindig képszerű, hanem gyakran szemléletes élmények, belső képek nélkül megy végbe.
Kapcsolódó információ
21. századi közoktatás - fejlesztés, koordináció (TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002)
