Az élőlények életműködéseit befolyásoló olyan környezeti hatások, amelyek nem élőlénytől származnak (pl. időjárás, talajösszetétel stb.)

Elvonatkoztatás, elvonás; a leglényegesebb tulajdonságok kiemelése és átalakítása.

Gör-lat; 1. kémia gáznemű közegben, finom eloszlásban nem ülepedő részecskéket tartalmazó diszperz rendszer 2. belélegezve v. porlasztva beadott gyógyszer; gyógyszerfelhő 3. aeroszolos csomagolás gombnyomásra a tartalmát vékony sugárban kipermetező porlasztótartály

Mezőgazdaságira, földművelésre vonatkozó környezetbiológiai rendszer.

Mezőgazdasági földművelési terült, hatáskör.

Mezőgazdaság és földművelés céljára felhasznált földterületek

A mezőgazdaságnak a környezetre gyakorolt hatásával foglalkozó tudományág.

Vitatott fogalom, mely alatt leggyakrabban egy mezőgazdasági művelés alatt álló területet értenek.

Lat. el.; felhalmozódó

A választójog általánosságának elve azt fejezi ki, hogy minden nagykorú magyarállampolgár - az úgynevezett természetes kizáró okokat kivéve - szavazati joggal rendelkezik. Természetes kizáró ok a cselekvőképesség hiánya vagy korlátozottsága, szabadságvesztés-büntetés töltése, közügyektől eltiltás és a kényszergyógykezelés. (Ld. még: választójog, választójoggal nem rendelkező polgárok)

Angol regény- és esszéíró. Aldous Leonard Huxley 1894. július 26-án született Godalmingban, jómódú felső-középosztálybeli családban. Nagyapja, Thomas Henry Huxley az oxfordi egyetem híres élettan professzora, az evolúciós elmélet egyik vezéregyénisége volt. Apja neves életrajzíró és esszéista volt, bátyja, Julian a XX. század egyik legjelentősebb biológusává vált. Első verseskötete 1916-ban látott napvilágot. Londonban újságíró lett, irodalmi, zenei és iparművészeti kritikákat írt. Első regénye, A nyár a kastélyban 1921-ben jelent meg. A szatirikus, cinikus hangú regényben Huxley kemény kritikát mond kora társadalmáról. További művei: Pont és ellenpont 1928; Szép új világot 1931; A vak Sámson 1936; Visszatérés a szép új világhoz 1959; A menny és pokol 1959 1963. november 22-én halt meg Los Angelesben.

A szervezet örökletes sajátosságainak a változó környezeti körülmények által kiváltott módosulása, amely az új viszonyok között jobban biztosítja a szervezet fennmaradását. A szervezetnek az a képessége, hogy különböző igénybevételekhez tág határok között képes legyen igazodni.

Szélesebb értelemben a szociálisan elviselhető mértéket túllépő, alkalomszerű, periodikus, tartós, szokásszerű és/vagy fizikai-pszichikai függéssel járó alkoholfogyasztás. Szűkebb értelemben olyan mértékű krónikus alkoholfogyasztás, amely veszélybe sodorja, illetve károsítja az egészséget, a munkaképességet, valamint a személy szociális helyzetét és családi életét. Szinonimái: alkohol-visszaélés, alkoholfüggés.

Közigazgatás, az államhatalmi szervek irányítása és ellenőrzése alatt folyó, közhatalmat megvalósító végrehajtó-rendelkező rendszer.

Az állam működését, feladatainak elvégzését szolgáló intézmény, amelyet az állam az adófizetők pénzéből működtet.

Olyan anyag, amely allergiás reakciót válthat ki. Az allergénre (virágpor, házipor, élelmiszer, gyógyszer stb.) adott válaszreakciót a szervezetben lévő -- az adott anyagra érzékeny -- specifikus antitestek határozzák meg. Az allergének kimutatására bőrpróbát végeznek. Általában az alkarra megkarcolt bőrfelületére cseppentenek minimális mennyiséget a gyanús anyagból. A kivörösödő, égő, viszkető bőr jelzi az allergén - és a specifikus ellenanyagok -- jelenlétét a szervezetben. A testidegen anyag a bőrön vagy a nyálkahártyákon keresztül juthat a szervezetbe.

Az allergia az immunrendszer túlzott reakciója. Az allergiával küzdő emberek immunrendszere a normálisnál erősebb választ ad egy vagy több, a környezetben megtalálható anyagra. Ezen anyag(ok) - allergének - egészséges emberben semmilyen reakciót nem váltanak ki, a szervezet ártalmatlannak tekinti őket. Az allergiás szervezet ezzel szemben ártalmas anyagként ismeri fel őket, és védekezően lép fel ellenük. Az allergiás betegségek nagyon gyakoriak. Fejlett országokban, így hazánkban is a lakosság 15-20 %-a szenved valamilyen allergiás megbetegedésben.

O m alatti üledékes talajtípus, a földtörténeti jelenkorban keletkezett vízi üledékek és hordalékok felhalmozódásával. Az ~ talajok két alaptípusa a nyers öntéstalaj és a gyengén humuszos öntéstalaj. (A talaj, nitrát és a talajvíz)

A fémek közé tartozik. Vegyjele: Al; rendszáma:13; relatív atomtömege: 26.98154; űrűsége (20c-on):2.70 g/cm3; forráspontja:2467.0 fok; olvadáspontja:660.4 c fok; oxidációfok:3; redoxi normál potenciál:Al/Al3+-1,66 V; moláris hőkapacitás:24,28 J/mol K; olvadáshő:10684.08 J/mol; forráshő:283290 J/mol.

A fehérjék építőelemei. A fehérjék felépítésében 20 aminosav vesz részt. A fehérjék kizárólag vagy túlnyomórészt aminosavakból épülnek fel.

Gör el. Oxigén jelenléte nélkül, csak oxigén hiányában szaporodóképes

Elemző; analízist alkalmazó (analízist :elemzés; részekre, elemekre való bontás mint tudományos kutató módszer)

A diorit magma kiömlési kőzete. Nevét az Andok hg-rõl kapta. Színe: szürke, sötétszürke, fekete. Legfontosabb ásványai: a világos színű földpátok, a sötét színű plagioklászok, piroxének, fekete biotit csillám. Jellegzetessége: a héjas elválási lapok mentén sárgásbarna vasoxidos bevonat keletkezik. Elõfordulása: szubdukciós övezet vulkánjai. Hazai előfordulása: Visegrádi-hg, Börzsöny, Cserhát, Mátra, Tokaji-hg. Felhasználása: útépítésnél zúzalékanyag.

Rachitisz, magyarul angolkór – a magyar elnevezés azokra az angol orvosokra utal, akik először írták le a kóros elváltozást – jellegzetes tünete a csontrendszer sajátos deformálódása. Tünetei kezdetben: étvágytalanság, súlyállás, ingerlékenység, vérszegénység, tarkótáji izzadás, hörghurutok, nehezen gyógyuló lázas betegségek. A gyorsan növekvő szervezet kalcium- és foszforanyagcseréjének mélyreható zavara, melyet a D-vitamin hiánya okoz.

Étvágytalanság.

Olyan anyag, melyet mikroorganizmusok termelnek, más mikroorganizmusok szaporodását gátolja, vagy elpusztítja azokat. Gyógyszerként használt antibiotikum a penicillin, neomicin, stb.

Magas nyomású légköri képződmény, amelyben a tengerszintre átszámított légnyomás 1015 hPa-nál mindig magasabb. A középpontjában nem ritkák az 1040 hPa feletti értékek. A rekordot egy 1968-as kelet-szibériai anticiklon tartja, amelynek a középpontjában 1080 hPa feletti légnyomást mértek. Az anticikonokban általában nyugodt az időjárás: nyáron zavartalan napsütés, nagy meleg jellemző, télen párásságot, ködöt, és nagyon hideg időjárást okoz. Csapadék előfordulhat a területén, de ez sosem jelentős mennyiségű. Ahogy a középpontjától kifelé haladunk egyre erősebb lesz a szél, és emiatt nő az időjárás változékonysága is. Az anticikonokat valósággal körülveszik ezek a nagy sebességű "szélgyűrűk", amelyek iránya az óramutató járásával megegyezik. Térségünkben egy-egy anticikon akár hetekig is fennmaradhat, és a benne lévő gyenge légmozgás miatt ilyenkor felhalmozódik a nedvesség és a szennyezőanyag tartalom, ezért jelentősen romlik a levegő minősége.

Gör. el., embertől származó, ember által létrehozott.

A tenger szintjének süllyedése a tengerjárás napi menetében. A Föld vizeinek vég nélküli ciklikus mozgását-az, árapályt-a Hold és kisebb mértékben a Nap tömegvonzása okozza. Annak ellenére, hogy a Nap 26 milliószor nagyobb, mint a Hold, Földünkre gyakorolt tömegvonzása csak mintegy a fele a Holdénak, minthogy 390-szer távolabb van tőlünk a Holdnál. A nyílt óceánon az apály és a dagály szintje közti különbség mindössze 0.6 m, de a sekély tengerpartokon és tölcsértorkolatokban a különbség sokkal nagyobb. A kelet-kanadai Fundy-öbölben például 15 m-rel magasabb a vízszint dagálykor, mint apály idején. Bármely pillanatban a Földön két dagály van - a közvetlen dagály a Hold felé néző oldalon és a közvetett a vele ellentétes oldalon. Közvetlen dagálykor a vízfelület a Hold tömegvonzása következtében kidudorodik, mert Holdunk jobban vonzza a földfelszínen lévő, hozzá közelebb lévő víztömeget, mint a gravitációs erő számára gyakorlatilag nem deformálható szilárd Földet, melynek tömegközéppontja távolabb esik. Másrészt a Föld túlsó oldalán lévő víz messzebb van a Holdtól, a szilárd Föld tömegközéppontja viszont közelebb, így azt a Hold jobban vonzza maga felé, mint a vizet. A vízhez képest elmozduló Föld egy másik közvetett dagályhullámot idéz elő. Amíg a Hold 24 óra 50 perc alatt megkerüli a Földet, az óceánok bármely pontján két dagály és két apály alakul ki, azaz 6 óra és 15 percenként a vízszint szabályszerűen emelkedik (dagály), illetve süllyed (apály). A helyi árapály idejét azonban jelentősen befolyásolja a part alakja: az öblök, tölcsértorkolatok és hegylábak gyorsítják vagy lassítják a víztömeg mozgását.

Lat el.; tapasztalatot, a tényeket megelőző, tapasztalatot mellőző (megállapítás, ítélet)

Az állattársulások időbeni változása során egymástól jól elkülöníthető, jól jellemezhető szakaszok valamelyike. A mérsékelt övben a következő fő aspektusok ismertek: téli, tavaszi, nyári eleji, nyári és őszi.

Asztatikus vízforgalmú tavak: kiszáradó vizek, melyek vízmennyisége szabálytalanul és szélsőségesen ingadozik, és alkalmanként kiszáradnak.

130-160 km vastag olvadt képlékeny övezet a felső földköpeny alsó részén. Viszkózus, folyásos alakváltozásokra képes.

Az asztma az allergiás betegségek egyike; jellemzője, hogy a hörgők mindenféle külső ingerre különlegesen érzékenyek. Léteznek provokáló tényezők, az asztmás egyénnél azonban először különféle allergiás reakciók jönnek létre, vagy pl. akár egy szénanátha is lehet a kezdet, és fokozatosan alakul ki az asztma. Tünetei: a hörgők és a nyálkahártya különlegesen érzékennyé válik. Megduzzad, és sűrű váladékot termel, miáltal a hörgők beszűkülnek. Bizonyos faktorokra kimondott asztmás görcs alakulhat ki. Ám betegségnek vannak tünetmentes és hullámszerűen visszatérő fulladásos időszakai, amikor a légzésben az asztmás görcsök mellkasi sípolással, búgással nyilvánulnak meg. A kiváltó okok lehetnek: házi por, mikroorganizmusok, stb.

Az atommagok belső energiája. Az atommag energiájának egy része atommag átalakulások során felszabadul és hasznosítható. Az atommag tömege mindig kisebb, mint az összetevőinek tömegéből számított érték; az atommagot alkotó protonok és neutronok számából és tömegéből számított össztömeg és az atommag tényleges tömege közti különbség a tömeghiány (tömegdefektus). Ez a tömeg az E=mc2 összefüggés, a tömeg-energia ekvivalencia szerint energiának felel meg, ez az atommagok kötési energiája. Az egyes atommagok kötési energiája más és más, az egy alkotórészre (nukleonra) eső kötési energia a középnehéz elemeknél a legnagyobb, a közepesnél könnyebb, ill. az ezeknél nehezebb elemeknél a kötési energia kisebb értéket mutat. A kötési energiák különbsége a magátalakulás során felszabadul. Energia szabadul fel tehát, ha a könnyű elemekből nehezebb elemek épülnek fel, ez a folyamat az atommagfúzió. A fúziós energia ipari hasznosítását még nem sikerült megoldani, a fúziós reaktor egyelőre csak kísérleti célokat szolgál. Az atommaghasadás, a nehéz atommagok közepesen nehéz atommagokra való hasadása során felszabaduló energiát hasznosítják az atomreaktorok, az atomerőművek. Az első atomreaktor 1942-ben épült a Manhattan terv keretében Enrico Fermi vezetésével, létrehozásában döntő szerepe volt Szilárd Leónak és Wigner Jenőnek. Az atomerőművek napjainkban a világ villamosenergia termelésének 15–17%-át adják. Az atombomba a maghasadási, a hidrogénbomba a fúziós energiafelszabadítást használja fel.

Az Australopithecusok gyűjtőfogalma alá különböző majomcsontok tartoznak, melyeket Afrikában találtak. Az antropológusok azt állítják, hogy ezek 1-5 millió évvel ezelőtt élt ősemberek maradványai. Az Australopithecusok egy kihalt emberszabású majomfajhoz tartoztak, amely hasonló volt a bonobó csimpánzokhoz és az orángutánokhoz, és nagyon kevés emberhez hasonló jellemvonással rendelkezett.

Az autópálya jelzőtáblával autópályaként megjelölt osztott pályás út. Forgalmi irányonként legalább két forgalmi sávja van. Mindkét úttest mellett a menetirány szerinti jobb oldalon leállósávot építenek, azonos szintben út, vasút, villamospálya nem keresztezi. A betorkolló és az elágazó utaknál fel- és lehajtásra gyorsító- és lassítósávot képeznek ki. Kizárólag olyan gépjárművek, illetve gépjárműből és pótkocsiból álló járműszerelvények közlekedhetnek rajta, amelyek sík úton legalább 60 km/h sebességgel képesek haladni.

Kémiai (kemoszintézis) vagy napenergia (fotoszintézis) segítségével szervetlenből szerves anyagokat előállító szervezetek.

Kémiai (kemoszintézis) vagy napenergia (fotoszintézis) segítségével szervetlenből szerves anyagokat előállító szervezetek.

(kőlen, hegyilen, bányalen), fehér, barnás szürke v. világos zöldes, rostos, szálas, selyemfényű ásvány, melynek rostjaiból tűzálló szöveteket (asbéstos gör. A. m. éghetetlen) és másféle iparcikkeket, papirost, dugattyúkat, zsinórokat, köteleket, kályhaellenzőt, tűzálló mázt stb. készítenek. a rostok szilárdsága többnyire igen csekély; legnagyobb szilárdságuk sokkal kisebb mint a lené. Anyaga lényegében kovasavas magnéziából áll, de nem eredeti ásvány, hanem amfiboi, illetőleg tremolit meg aktinolit, továbbá pedig szerpentin elváltozási terméke, úgy hogy genetikailag szoros kapcsolat van az azbeszt és az említett ásványok között. Többnyire azokkal együtt terem és az átváltozás sokszor nagyon jól követhető.

Állomány; meghatározott területen élő nem mindenben azonos tulajdonságú, de egymással élő baktériumok lényegében egynemű csoportja. A baktériumtelepeken a baktériumokat szilárd táptalajon tenyésztve, szabad szemmel jól látható csoportja, mely a fajra jellemző színű, szagú, alakú, állományú, baktériumsejtek igen nagy tömege alkotja

Az ásványi kincsek kitermelésével kapcsolatos munkálatok összessége.

Szárazfölddel határolt olyan tengerrész, amely a világtengerrel csak keskeny csatornán érintkezik. Pl. Földközi-, Fekete-, Vörös-tenger

Vízfenéken található élővilág, az aljzatra települt bentosz és a biotekton együtt.

Akkor alakul ki, amikor a szervezetünk a betolakodó kórokozókat, mikrobákat (baktérium, vírus, gomba, prion stb.) nem tudja elpusztítani. Ha jön egy kórokozó, akkor a védekező rendszerünk küldi a vérkeringés útján "katonáit" (fehérvérsejteket, fehérjéket és különböző molekulákat) a betolakodó legyőzésére. Ha ez nem sikerül, kialakul a patthelyzet, a góc, mely mikrobákból és gyulladásos szövetből áll. Ez nem egy álló helyzet, mint a sakktáblán a patt, hanem dinamikus történés, mely próbára teszi a védekező rendszerünket, állandóan terhelve, sakkban tartva azt. Allergiásoknál ennek különösen nagy jelentősége van, hiszen az immunrendszerük beteg! Fentiekből következik a góckeresés fontossága. Leggyakrabban a felső légutakban, a fogak környékén, de bárhol a szervezetben kialakulhat.

Gör+lat, biológiai életközösség; az azonos életfeltételeket igénylő növények és állatok kölcsönös függésen alapuló társulása

Életerős, mozgékony, belső energiában gazdag.

A bioszféra élő és élettelen komponensei közötti anyagáramlás. A talaj és a vizek kémiai elemeinek többé-kevésbé ciklikus pályán való vándorlása az élettelen környezettől az élő szervezetig és vissza

Biológiai problémák informatikai vizsgálatával foglalkozó interdiszciplináris tudomány, a biológia és az informatika határterülete.

Olyan gazdálkodási mód amelynek a szemléletének középpontjában a természet megóvása, az ember és környezete közti összhang megőrzése, helyreállítása áll. Több mint tízezer év gyakorlati tapasztalataira és korunk tudományának eredményeire épül. Mellőzi a környezetre és egészségre veszélyes anyagokat, technológiákat (pl.: gyomirtó szerek, génmanipuláció, hormonkezelés stb.), így állít elő egészséges, ízletes és idegen, káros anyagoktól mentes, értékes élelmiszert. A növényvédelem lényege a megelőzés, ill. a kártétel gazdaságossági küszöbérték alatt tartása. A szintetikus, felszívódó növényvédő szerek használata tiltott. Semmilyen gyomirtószer sem használható.

Gör.el. élettudomány; az élő természetre vonatkozó tudományos ismeretek rendszere, az élőlényekkel foglalkozó tudományok összessége

Az élőlények migrációjának egyik, többnyire tömeges helyváltoztatással járó változata. Hogy a saját lábán jön-e, vagy a szél hozza, vagy megszállott kertészek, gazdászok útján kerül ide vagy oda a jövevény, tulajdonképpen mindegy.

Gör-lat. a biológia szakembere.

Biológiai eredetű szervesanyag-tömeg, egy biocönózisban vagy biomban, a szárazföldön és vízben található élő és nemrég elhalt szervezetek (növények, állatok, mikroorganizmusok) testtömege; biotechnológiai iparok termékei; és a különböző transzformálók (ember, állatok, feldolgozó iparok stb.) összes biológiai eredetű terméke, hulladéka, mellékterméke. Az ember testtömegét nem szokás a biomassza fogalmába vonni. A biomassza elsődleges forrása a növények asszimilációs tevékenysége.

Élettudományi problémák matematikai módszerekkel való vizsgálatával foglalkozó interdiszciplináris tudomány.

Bio élelmiszerek árusítására és háztartási eszközöket árusító önkiszolgáló üzlet v. áruház.

Különféle eljárások, melyekbe beletartoznak a élő szervezetek felhasználása, manipulálása, termékek kereskedelmi célra való előállításához. Ezek az eljárások magukba foglalják a sejtkultúrák, szövetkultúrák, illetve embriók átültetését és rekombináns DNS technikákat (géntechnológia).

Az élőlények életműködéseit befolyásoló olyan környezeti hatások amelyek más élőlényektől származnak

Szekuláris szukcesszióhoz képest rövidebb (száz években számolható) szakaszokon belül történő, azonos éghajlati körülmények között zajló szukcesszió.

Biotóp: gör el.; élőhely; az azonos életfeltételeket igénylő állati és növényi életközösségek zárt élettere

Bioakkumulációról akkor beszélünk, ha egy vegyület valamely élőlény szöveteiben dúsul fel. E folyamat lényeges momentumai a kiürülés lassúsága és a szervezet tárolóképessége. A viszonylag lassúbb anyagcsere-folyamatokkal jellemezhető zsírszövet kiváltképp alkalmas a zsírban oldódó vegyületek őrzésére. A bioakkumuláció egyébként szervezetünk hasznos élettani tulajdonsága, számtalan fontos vegyületet (például az A-, a D- és a K-vitaminokat) is így halmozunk fel.

Az igazságszolgáltatás feladatának ellátására létrehozott állami szerv.

A bőr felhámját alkotó többrétegű elszarusodó laphám sejtjeinek rosszindulatú, rákos elváltozása. A kóros osztódás miatt sejtburjánzás alakul ki.

Hivatalosan bős–nagymarosi Vízlépcsőrendszer – a Duna magyarországi és eredetileg csehszlovák, utóbb szlovák közös szakaszának komplex hasznosítására tervezett építmény. A vízlépcső létesítésének célja az energiatermelés, a hajózhatóság biztosítása, az árvízvédelem és területfejlesztés volt. A létesítmény tervezett főbb egységei: a Dunakiliti mellett épülő mederzáró duzzasztómű, a Csallóközön végighúzódó üzemvíz csatorna közepén a bősi erőművel és Nagymaros térségében a nagymarosi vízlépcső. Az erőmű első ütemét 1986-ban, a nagymarosi erőmű utolsó egységét pedig 1990-ben kellett volna üzembe helyezni. Eredeti formájában végül sosem valósult meg.

A bulimia nagy mennyiségű étel időszakos, gátlástalan fogyasztását jelenti, melyet öntisztító beavatkozások követnek (önmaga hánytatása, vizelet-vagy hashajtó szedése, szigorú diéta vagy erőteljes tornagyakorlatok végzése). A bulimia nervosaban szenvedő betegek típusosan nagy mennyiségű, könnyen emészthető, magas kalóriatartalmú ételt fogyasztanak, rendszerint titokban. A betegek egy részében néhány nap alatt számos ilyen epizód figyelhető meg, máso rendszeres és módszeresen folytatott habzsolásról számolnak be. A mértéktelen étkezést általában hányás, illetve vizelet-vagy hashajtó alkalmazása követi és ehhez általában bűntudat vagy depresszió társul. Ezeket az időszakokat magára kényszerített éhezési időközök követhetik. A testsúly ingadozhat, de rendszerint a kívánatos testsúly 20 %-os eltérésein belül. Különféle belgyógyászati szövődmények jöhetnek létre, például gyomortágulat, hasnyálmirigy-gyulladás, a hányás a fogak romlásához, nyelőcsőgyulladáshoz vezethet.

Bűncselekmény elkövetése; mint társadalmi jelenség: egy meghatározott időszakban elkövetett bűncselekmények összessége.

A mechanika mozgásegyenleteit az inerciális (tehetetlenségi) koordináta rendszerből forgórendszerbe transzformálva, két új erő lép fel: ezek az ú. n. tehetetlenségi erők, a centrifugális erő és a C. A centrifugális erő a szögsebesség négyzetével és a forgási sugárral egyenesen arányos, a C. a szögsebességgel és a mozgó test sebességével arányos. A C. a szögsebesség vektorára és a test sebességére merőleges. Ez az erő nagy szerepet játszik minden, a földön lejátszódó mozgásnál, így pl. az inga lengésénél, valamint a légtömegek mozgásánál.

Közel függőleges tengelyű légörvény. Az izobártérképeken az izobárok körkörösen fognak közre területeket. Ezeket a formákat légnyomás-képződményeknek nevezzük. Közülük azokat, amelyeknek a belseje felé csökken a légnyomás, légnyomásminimumoknak vagy ciklonoknak, azokat pedig, amelyek belseje felé nő a légnyomás, légnyomásmaximumoknak azaz anticiklonoknak nevezzük. A ciklon rendkívül összetett képződmény, viselkedése a felsorolt néhány tényezőn kívül függ még a benne lévő hőmérséklet vízszintes és függőleges eloszlásától, a ciklon földrajzi helyzetétől, az alatta fekvő felszín minőségétől és még sok minden mástól. A néhány száz kilométer átmérőjű trópusi ciklon, azaz a hurrikán (Ázsiában tájfun) is a ciklonok családjába tartozik, de ide számítanak az esetenként akár 2- 2,5 ezer km átmérőjű, sokkal szelídebb, de bonyolultabb szerkezetű, mérsékeltövi ciklonok is.

Eredetileg az ókori görög cinikusok filozófiai iskoláját jelentette. Jelenleg a szó olyan személyek nézeteire utal, akik szerint kizárólag önös érdekek mozgatják az embereket, és nem hajlandók az emberi őszinteségre, erényre és altruizmusra építeni. Gyakran pejoratív értelemben használatos.

Cirkulálás; keringés, körforgás

Egyenruhát viselő szervekhez nem tartozó nem hivatásos polgári személy

A társadalom legmagasabb fejlettségi foka.

A Capitolinus a Palatinus és a Quirinalis között fekvő terület egykor mocsaras vidék volt melyeket Tarquinis Priscus csapolt le csatornákkal. Ma is látható a csatornák fő műve a Cloaca Maxima melyet Tarquinis Superbus hatalmas kövekből építtetett. Ez a világ első szennyvízelvezető rendszere.

Ugróvillás rovarok rendje.

A felfogás, miszerint a Föld forgása hatással van a légáramlatokra. A 19. század végén úgy gondolták, hogy a nyomáskülönbség miatt mozgó levegőt eltéríti egy erő, így mozoghatnak a légtömegek az izobárok mentén. A 20. században nevezték el ezt a térítő erőt Coriolis-erőnek Gaspard-Gustave Coriolis után, aki 1835-ban hozta nyilvánosságra a forgó résszel rendelkező szerkezetek energiahozamáról (pl.: vízikerék) szóló művét. 1856-ban William Ferrel véleményezte, hogy a térítők környékén levő keringési cellákban levő levegőt a Coriolis-erő téríti el létrehozva az uralkodó nyugati szeleket.

Japán elnevezése alapján a cunami (cu: óriás, nami: hullám). Ezt tenger alatti földrengések és vulkánkitörések okozhatják, mégpedig oly módon, hogy a felszabaduló gigászi erők hatására a tenger aljzatában – rendszerint egy-egy törési sík mentén – óriási tömegáthelyeződés megy végbe. A megbomlott egyensúly következtében a terület fölött gyűrű alakú hullám keletkezik, amely aztán nagy sebességgel terjed tova. A nyílt óceánon az esetek többségében mindössze 1-2 méteres hullámok akár 800–850 kilométert is befuthatnak óránként, s ilyenformán a nagyobbak 15–20 óra alatt akár az egész Csendes-óceánt átszelhetik! Ugyanakkor a hullámhosszuk is igen nagy, ami gyakran azzal jár együtt, hogy a széles hátú hullám – szerencsére – észrevétlenül rohan el az útjába kerülő hajók alatt. A víz mélységének csökkenésével mérséklődik a hullám sebessége is (a terjedési sebesség a vízmélység négyzetgyökével arányos), és a folyamat utolsó szakaszaként – mindig közel a parthoz – kialakul az a jelenség, amely rettegett ellensége a partvidékek lakkosságának. Ilyenkor az addig veszélytelen hullámnak a tengerfenékkel érintkező része a hirtelen megnövekvő súrlódás miatt lelassul, belső egyensúlya megbomlik, aszimmetrikussá válik, a parton állók pedig szemben találják magukat a félelmetesen morajló, dübörgő vízfallal, amely a maga előtt sodort vízpárától szinte forrni látszik. A cunamik mérete igen változó, attól függően, hogy mekkora volt a kiindulási magasságuk, mekkora utat tettek meg és milyenek a partvonal geomorfológiai adottságai. Azokon a helyeken emelkednek a legmagasabbra, ahol természetes hullámcsapdaként működnek. Ilyenek a szűk öblök, a tengerszorosok vagy a folyótorkolatok.

Családtervezés alatt a családtervezési módszerek együttesének az utód, a család és a társadalom érdekében történő legmegfelelőbb alkalmazását értjük. A széles körű és igényes családtervezés az utódok egészségét és szellemi adottságait is kedvezően befolyásolja, illetve befolyásolhatná. E módszerek egységes rendszerbe foglalása és hatékony alkalmazása az egészségmegőrzés szerves része. Hiszen egészséget megőrizni csak az egészségesen születettekben lehet. Így a családtervezés, a megelőzés sorsdöntő kiindulási pontja mind az egyén, mind a társadalom szempontjából.

A rendelkezésre álló lehető legmodernebb, legnaprakészebb technológia.

Nagyintenzitású csapadék után vagy a különböző felszíni öntözéseknél felhasználatlanul távozó a talaj felszínén elfolyó víz (- felszíni elfolyás)

A tenger szintjének emelkedése a tengerjárás napi menetében. A Föld vizeinek vég nélküli ciklikus mozgását-az, árapályt-a Hold és kisebb mértékben a Nap tömegvonzása okozza. Annak ellenére, hogy a Nap 26 milliószor nagyobb, mint a Hold, Földünkre gyakorolt tömegvonzása csak mintegy a fele a Holdénak, minthogy 390-szer távolabb van tőlünk a Holdnál. A nyílt óceánon az apály és a dagály szintje közti különbség mindössze 0.6 m, de a sekély tengerpartokon és tölcsértorkolatokban a különbség sokkal nagyobb. A kelet-kanadai Fundy-öbölben például 15 m-rel magasabb a vízszint dagálykor, mint apály idején. Bármely pillanatban a Földön két dagály van - a közvetlen dagály a Hold felé néző oldalon és a közvetett a vele ellentétes oldalon. Közvetlen dagálykor a vízfelület a Hold tömegvonzása következtében kidudorodik, mert Holdunk jobban vonzza a földfelszínen lévő, hozzá közelebb lévő víztömeget, mint a gravitációs erő számára gyakorlatilag nem deformálható szilárd Földet, melynek tömegközéppontja távolabb esik. Másrészt a Föld túlsó oldalán lévő víz messzebb van a Holdtól, a szilárd Föld tömegközéppontja viszont közelebb, így azt a Hold jobban vonzza maga felé, mint a vizet. A vízhez képest elmozduló Föld egy másik közvetett dagályhullámot idéz elő. Amíg a Hold 24 óra 50 perc alatt megkerüli a Földet, az óceánok bármely pontján két dagály és két apály alakul ki, azaz 6 óra és 15 percenként a vízszint szabályszerűen emelkedik (dagály), illetve süllyed (apály). A helyi árapály idejét azonban jelentősen befolyásolja a part alakja: az öblök, tölcsértorkolatok és hegylábak gyorsítják vagy lassítják a víztömeg mozgását.

Ch. Darwin angol természettudós materialistaelmélete a fajoknak a létért való küzdelem során, természetes kiválasztódás útján történt kialakulásáról

Decentralizációval átszervez, decentralizálást hajt végre (decentralizáció:a kisebb jelentőségű ügyek intézésének széles hatáskörrel felruházott helyi szervekre való ruházás).

Lat. I. degregálás lefokozás, kisebb felelősséggel járó állásba helyezés II. Degradálódás elzüllés, lealjasodás, visszafejlődés, rosszabb állapotba kerülés a környezet hatására

Bomlasztó, lazító, züllesztő, elemeire összetevőire felbontó, szétbontó.

Gör. el. A népesedés számszerűen megragadható adatait (megoszlását, összetételét, változását) elemző tudomány

: a világ, illetve egyes országok, területek lakosságának ugrásszerű megnövekedése.

Ökológus professzor, ő írta 1972-ben az azóta alapműnek számító A növekedés hatásai című könyvet.

Vagyis elsivatagosodás – így nevezik a szakértők a sivatagok terjedését. Mindez a növényzettel borított felszín és a termőföld területének csökkenését, a szárazzá és félig szárazzá váló területek visszafordíthatatlan növekedését jelenti. A legkülönbözőbb klimatikus tényezők és az emberi beavatkozások hatására viszonylag gyorsan zajlik ez a folyamat, s az ezzel szoros kapcsolatba hozható, mind gyakoribbá váló porviharok is egyértelműen jelzik, mennyire intenzíven ható jelenségről van szó. A sivatagok terjeszkedése által fenyegetett területeken – Észak-Amerikától egészen Közép-Ázsiáig – napjainkban közel kétmilliárd ember él, akik létét alapjaiban veszélyezteti a száraz (arid), és félig száraz (szemiarid) területek növekedése.

August Friedrich Adrian, német orvos és pomológus, szül. Gladenbachban (Hessen) 1756 febr. 4., megh. 1839 ápr. 21. 1790-ben az emsi fürdő orvosa volt. Dielt a pomológiához kiváló hajlam vonzotta, egyike volt kora legjobb gyümölcsismerőinek. Tiszteletére nevezték el a körtefajták egyik legnemesebbikét, az általánosan ismert és kedvelt Diel vajkörtéjét.

Lat. Kifejezés. Szétszórt, rendezettség nélküli. Ez a kifejezést használ szórt fényre, szórakozott emberre, szétszórt figyelemre. Diffúz köd: szabálytalan alakú kozmikus gáz- és porköd.

Gör-lat el., kristályos-szemcsés szerkezetű, szürkés színű mélységi kőzet; csiszolva az építészet és a szobrászat anyaga

Gör. el., a kifejezést a genetikában alkalmazzák, mely jelentése: a kétszeres kromoszómaszámú, a kromoszómák két homológ sorozatát tartalmazó

Lat. el., aprít; összefüggő anyag felületét megnöveli. A kémiában a diszperz (diszperz : egymástól viszonylag független részecskékből álló diszperz rendszer)rendszer létrehozására alkalmazzák

Diverz közösség: változatos, számos fajból felépülő életközösség.

Faji sokféleség, minél több faj és minél egyenletesebb eloszlásban található meg egy területen, annál nagyobb ott a diverzitás.

Dezoxiribonukleinsav a sejtmag, ezen belül a kromoszómának egyik legfontosabb, a fehérjeszintézist irányító alapanyag, amelynek döntő szerepe van az öröklödésban

1879-ben felfedezték, hogy a Nap spektruma jelentősen lecsökken az UVB tartományban a Földi felszíne közelében, és 1880-ban felfedezték, hogy az ózon egy erős elnyelő ebben a tartományban, és az lehet felelős ezért. Az alsó légkörben megtalálható ózon mennyiség, azonban nem magyarázza meg ezt az UVB csökkenést. Ennek következtében megszületett a feltevés, hogy a legtöbb ózonnak magasabb légrétegekben kell képződnie. A kulcsfontosságú kutatást Gordon Dobson végezte el a XX. század 20-as éveiben. Kifejlesztette a Dobson - spektrométert, amit 1929 óta használunk a teljes légoszlop ózon mennyiségének megmérésére, és manapság ugyan fokozatosan helyettesítik sokkal modernebb eljárásokkal, de még mindig használják.

Dudu (Didus L. állat), a galambfélék rendjébe tartozó Dididae családnak egyik neme, amelynek egyik jól ismert faja a tehetetlen D. (D. ineptus L. ). Ez a Mauritius-szigeteken élt, de csak koponyája, csőre, csontjai, a hollandi hajósok elbeszélése és a British Múzeumban őrzött egy olajfestésű képe után ismerjük. Mindezek után ítélve, a D. magával tehetetlen lehetett, teste hattyúformájú volt, de meglehetős nagyságú; színe általában szürke volt, szárnyai sárgás-szürkék és tolla általában a struccéhoz hasonlított. Erős, kaparó lábain négy ujja volt és csőre a keselyűekéhez vagy a galambokéhoz hasonlított.

Az ember és emberszabású majmok közös őse, amelyek mintegy 25 millió éve ezelőtt jelentek meg. A legkorábbi leletek Kelet-Arfikában találták meg. Az emberszabású majmok és az ember fejlődése a késő Dryopithecusoknál válhatótt szét. Dryopithecus-félék 10-15 millió éve Európában és Ázsiában is elterjedtek. Magyarországon Kondor László talált ilyen leletet 1967 a rudabányai külszíni fejtésben. Ezeknek a maradványoknak a kora kb. 10 millió év.

Az édesvíz a földi víztartaléknak csupán 0,3%-a. Az emberiség számára élet-halál kérdése ennek a kis tartaléknak a megőrzése. Több országban napjainkban is égető gondot jelent a tiszta ivóvízhez való hozzájutás.

Az egészség megőrzése végett kifejtett megelőző tevékenység.

A Föld éghajlati öveinek kialakulása természeti törvényeken alapszik, a Nap sugárzási teljesítménye és Föld keringési paraméterei (lokálisan a fénysugarak beesési szöge) mellett, döntően a légkör kémiai összetétele, a Bioszféra állapota és a nagy óceáni áramlatok határozzák meg.

A Föld sokféle éghajlata közötti eligazodást segítik a különféle szempontokból történő osztályozások. Az első osztályozást a görögök végezték, az éghajlati öveket szélességi körökkel határozták meg. A Köppen-féle osztályozás alapja a hőmérséklet és a csapadék, a Trewartha-féle a légtömegek tulajdonságait veszi figyelembe. Ez utóbbi 16 éghajlati övet definiál: 1. trópusi esőerdő, 2. szavanna, 3 trópusi száraz szavanna, 4. hűvös parti sivatag, 5. szubtrópusi sztyepp, 6. mediterrán, 7. szubtrópusi csapadékos nyarú, 8. enyhe telű óceáni, 9. nedves kontinentális hosszú meleg évszakkal, 10. nedves kontinentális rövid meleg évszakkal, 11. mérsékelt övi sztyepp, 12. mérséklet övi sivatag, 13. óceáni szubpoláris, 14. szárazföldi szubpoláris, 15. tundra, 16. állandó fagy.

(ógörög klíma) fogalma valamely hely vagy földrajzi táj hosszú távra jellemző időjárási viszonyait takarja. Tudományos fogalomként az éghajlat vagy klíma az időjárási paraméterek együttes várható értékeit jelenti, amit statisztikai úton az ún. bázisidőszakra vonatkozó sokéves átlaggal becsülnek. A Meteorológiai Világszervezet (WMO) jelenleg elfogadott hivatalos bázisidőszaka az 1960-1990-ig terjedő időintervallum.

Az El Nino egy nagyskálájú óceáni-légköri éghajlati jelenség a Csendes-óceán trópusi területein, amely a tengerfelszín hőmérsékletének periodikus változásának meleg fázisa. Karácsony tájékán veszi kezdetét (ezért hívják El Nino-nak, a Krisztus gyermek spanyol elnevezésére utalva) és hosszú hónapokig (9-12) tart.

Ebbe a kategóriába a tönkrement elektronikai készülékek tartoznak (mobiltelefon, tv, rádió, hifi, számítástechnikai eszközök stb.) Az elektronikus szemét a legújabb keletű veszélyforrás, de nem alábecsülendő. Gondoljunk bele, hogy mennyi ilyen készülék vesz körül bennünket, és azok milyen gyorsan avulnak, illetve romlanak el! Mennyiségéről csak becslések vannak, Magyarországon évi 25-30 ezer tonna keletkezik, Németországban 1,2 millió tonna. Ezek a készülékek rengetegféle nehézfémet, speciális, mérgező műanyagot és némi nemesfémet tartalmaznak. Szétbontásuk, újrahasznosításuk még világszerte gyerekcipőben jár. Annyit már most is megtehetünk, hogy nem a kommunális hulladékkal keverve dobjuk ki, hanem elvisszük a Hulladékudvarba. A gyártó, forgalmazó is köteles visszafogadni a háztartási eszközöket. Sok helyen ez a bevásárlóközpontok közös gyűjtőhelyein valósul meg.

A gazdasági javak fogyasztásán kívül magába foglal más, pénzben nem kifejezhető, de életünket, környezetünket mégis jelentősen befolyásoló tényezőket is. Az életminőségbe tartozik pl.: a környezet állapota, az egészségügyi helyzet, a várható életkor,

A vizsgát tárgyát képző egyed élettartalmát befolyásoló külső és belső tényezők vizsgálata, elemzése

Egy adott területen vagy rendszerben élő növények és állatok összessége, az egysejtűektől a főemlősökig.

(latinul: Homo) társadalmi lény, a Föld élővilágának legfejlettebb tagja; közösen végzett munka, a tagolt beszéd és gondolkodás jellemzi. Mindezek révén képes a világ megismerésére és átalakítására. Rendszertanilag a főemlősök rendjébe, a hominidák (emberfélék) közé tartozik. Valamennyi ma élő ember egységesen a Homo sapiens faj tagja („értelmes ember” vagy mai ember). Sajátos tulajdonságai: egyenes testtartás, két lábon járás, fejlett agykoponya (1300-1500 cm³), ennek megfelelően megnagyobbodott és különösen fejlett agyvelő, számtalan feltételes reflex és képesség az elvont fogalmak alkotására. Legjellegzetesebb tulajdonsága a gondolkodás és a másodlagos jelzőrendszer (beszéd és nyelv).

Emberhez hasonlatos Az emberszabású majmok a főemlősök (Primates) rendjén belül a hominidák (Hominidae) családjának egyes fajai. Közéjük tartoznak az orángutánok, a gorillák és a csimpánzok. Az emberszabású majmok az ember legközelebbi rokonai.A korábbi rendszertani osztályozás a hominidáktól vagy emberféléktől különálló Pongidae családba sorolta az emberszabású majmokat, a legújabb genetikai alapú (kladisztikus) osztályozás azonban az embert és az emberszabású majmokat egyaránt a hominidák családjába helyezi. Tágabban értelmezve az emberszerűek (Hominoidea) öregcsaládjának az emberen kívül valamennyi faja az emberszabású majmok közé tartozik, így a gibbonfélék (Hylobatidae) családjának tagjai is.

Embryo, a görög szóból /jelentése: másban csírázó/ származó név. Hibás magyar neve ébrény. Embrió alatt értjük minden többsejtű állat és az ember azon fejlődési fokozatait, melyeken az egyszerű sejt állapotából kiindulva, megszületéséig, világra jöttéig átmegy. Az elnevezést az állatokról a növények csírázó alakjaira is átvitték. Ez a fejlődés az embernél és az emlősállatok legnagyobb részénél az anya testében, vagyis a méhben megy végbe, míg a többi gerinces állatnál részben vagy egészen az anya testén kívül történik. Míg az emlősök eleven fiakat szülnek (vivipara), a többi gerinces állat tojásokat, petéket rak le (ovipara).

(lat.) annyi mint kibocsátás, forgalombahozatal. -A fizikában a hőnek és fénynek kisugárzása, ellentéte a hő és fény abszorpciójának.

Általános értelemben a változtatásra való képességet, a fizikában precízebben a munkavégző képességet jelöli. Egy bizonyos állapotú fizikai rendszer energiája, azzal a munka-mennyiséggel (W) adható meg, amellyel valamilyen kezdeti állapotból ebbe az állapotba hozható, a kezdeti állapotot referencia állapotnak, vagy referenciaszintnek hívjuk.

Energiaforrás lehet bármi, ami tartalmazza az energia valamelyik (hő-, nap-, mozgásienergia, stb.) formáját. Energiaforrás a szén, a szél, de szervezetünk számára például a zsír is.

A rendelkezésre álló energiaforrások minél okszerűbb és takarékosabb kihasználása. Minél magasabb kultúrájú valamely ország, annál több, de egyszersmind annál gazdaságosabban kiaknázott energiaforrásra van szüksége.

Gyakorlatilag az energia mozgása a természetben a táplálékláncon keresztül. A kezdő lépés a Nap energiáját felhasználó a növényeké az energialáncban, majd az őket fogyasztó állatok következnek, stb., a végső lépés a lebontó szervezeteké.

Az energiapolitika minden ország egyik legfontosabb ágazati politikája. Mindenképpen szükséges valamilyen fajta állami beavatkozásra, szerepvállalásra. Az energiapolitika célja: az energiaellátás biztonsága, amit mindenáron fenn kell tartani:

A villamos energiát az előállítás helyéről a fogyasztókhoz eljuttató vezetékek és berendezések összessége. Az energiarendszer különböző feszültségszintű hálózatokból épül fel. Az átviteli hálózaton (400, 220 kV) szállítják az áramot nagy távolságra. Az elosztóhálózat hurkolt része (120 kV) az átviteli hálózati alállomásoktól az egyes áramszolgáltatói körzetekbe szállítja az áramot. A sugaras elosztóhálózatra (120, 20, 10, 0,4 kV) csatlakoznak a fogyasztók. A különböző feszültségszinteket transzformátorok kapcsolják össze. A hálózatok üzemét az országos rendszerirányító és a körzeti diszpécserszolgálatok irányítják.

A hétköznapi szóhasználatban az energiatudatosság az energiatakarékosság szinonimája. Szakavatottabbak ezt nyomban a hőszigetelés szükségességével azonosítják, mondván a jól szigetelt ház energiafelhasználása kisebb, és ez megtakarítást jelent. Arra nehéz választ találni, hogy miért most, az ezredfordulót követő években lett ez oly fontos kérdés, miközben az energiaárak a 70-es évek óta érzékenyen hatnak minden gazdaságra, és a hőszigetelő anyagokat – a maihoz hasonló műszaki tartalommal – már évtizedek óta gyártják a világ minden táján. Így könnyen lehet, hogy az energiatudatosság mégsem azonos a hőszigeteléssel. A probléma megértéséhez segítségként az elemzésünk során négy fő kérdéskört fogunk – „energiatudatosan”- vizsgálni.

Görög elnevezés; citoplazmától elkülönülő sejtmaggal rendelkező egysejtű.

Egy génmanipulált baktériummal termeltetett aminosav készítmény, az L-tryptofán, amelyet élelmiszerek adalékanyagaként használtak, az úgynevezett eozinofil-myalgia szindróma járványszerű kitörését okozta. Harmincheten haltak meg és körülbelül ezerötszázan betegedtek meg. A betegség akkor tört ki, amikor az eredeti baktériumokat génmanipuláltra cserélték. Egyidejűleg egyéb változtatásokat is bevezettek a tisztítási eljárásban, ami bonyolítja a megítélést. Tekintve, hogy a baktérium-telepeket azonnal megsemmisítették, nem lehetett eldönteni, hogy a génmanipuláció vagy pusztán a génmanipulált baktériumok felhasználásával kapcsolatos egyéb változtatások okozták-e a tragédiát.

Part, partszegény

Az erdő a fás növények életközösségének kell tekintenünk, amelyek mind külső alakjukban, mind belső felépítésükben egymásra, az elfoglalt talajra, és légkörre kiterjedt kölcsönhatás következtében változnak

Német biológus volt (1834-1919). 1866-ban Haeckel alkotta meg az ökológia fogalmát. Darwin lelkes követője volt, nevéhez fűződik a rasszok leírása, osztályozása.

Közel állandó hőmérsékletű, meleg párás élőhelyek, ahol szinte naponta esik az eső. Az elhalt növényi anyagok miatt tápanyagokban gazdag, jó termőképességű talaj alakul ki, mely vékony, és amennyiben a növényzet nem képes megkötni, lemosódhat.

Az etnikai háborúk tudatos vagy ösztönös fajelméleti "produktumok". Itt nemcsak a náci vagy fasiszta népirtásra kell gondolni, hanem a gyarmatosítás során megvalósuló népirtásokra bármelyik földrészen (mottó: Csak a halott indián a jó indián.), sőt napjaink politikai eseményeire is.

Valódi part, ez a magas és alacsony vízállás vonala közötti zóna

Az Európai Unió célkitűzéseinek, jogszabályainak megfelelő, azokkal egyetértő, azt segítő tevékenység jelzője lehet.

A vizek feldúsulása tápanyagokban (nitrogénben és foszforban) korhadó anyagok révén

Az entrópia, termodinamikai állapotfüggvény, melyet az egyszerű megértés kedvéért energia átalakulási képességnek hívhatunk. Az entrópianövekedés törvényét több módon lehet kifejezni, nézzük a legáltalánosabbat: ”A termodinamika második törvénye szerint egy zárt rendszerben a hasznos munkára felhasználható energia csökken, bár az összenergia állandó. Ezt entrópiának nevezzük, amely a rendezetlenség miértéke.” Ha például elektromos energiát vezetek át egy villanyégőn, akkor az elektromos energia végül hőenergiává alakul át amint áthalad az égőn, s ez a hőenergia a legalacsonyabb „minőségű" energia, ami az atomok rendezetlen mozgásából áll. Az entrópia miatt az energia mindig csak alacsonyabb minőségű energiává alakulhat át a természetes folyamatok során. A törvény alapján bármely zárt rendszerben az entrópia növekszik. Azaz a rendszer rendezetlenné válik, és az energia felhasználhatósága állandóan csökken.

Egy növényállomány vízfogyasztása a talaj és a növényzet együttes párologtatása. Az evapotranszspirációt részben a meteorológiai és talajtényezõk (fizikai oldal), részben a felszínt borító növényzet fiziológiai folyamatok (biológiai oldal) határozzák meg.

1. fejlődés; 2. a természet és a társadalom egyik mozgási formája. Szüntelen, fokozatos, ugrás nélküli mennyiségi változás; 3. a magasabb rendű szervezetek az alacsonyabbakból való kifejlődáse, fokozatos átalakulása

Helyben történő, helyi jelen időben történő.

Gör.el.; a géneknek azon szakaszai, melyek (szemben az intronokkal) messenger RNS formájában transzlációra kerülnek

Externália: az externáliák olyan természeti tényezők, amelyek a klasszikus közgazdasági elméletekben ún. szabad javakként szerepelnek. Elsősorban a gazdálkodás természeti közeg tartozik ide (levegő, víz, a nem ingatlanként értelmezett talaj).

Azokat az élőlényeket soroljuk egy fajba, amelyek lényeges külső és belső tulajdonságaikat tekintve hasonlóak egymáshoz.

Az a melegmennyiség (kalóriákban mérve), amely szükséges ahhoz, hogy valamely anyag 1 kilogrammjának hőmérséklete 0°-ról 1° C-ra emeltessék. A fajhő mérését kaloriméterekkel végezzük.

Vagy állalvilág alatt valamely földrajzilag, körülhatárolt terület összes állatait vagy pedig egy rendszertani csoportba tartozó összes állatfajait együttesen értjük. A tudományt, amely egyes területek F.-ját kutatja, faunisztikának nevezzük. A F. kialakulására a természeti viszonyokon kívül az illető terület földtani múltja is befolyással van. Magyarország faunájának jegyzékét a Természettudományi Társulat a millenium alkalmából kezdte kiadni.

A DNS bázissorrendjének megfelelően RNS szintézist jelent a sejtmagban. Ez a fázis a transzkripció. Ezt az RNS szintézist az RNS polimeráz nevű enzim katalizálja. A szintézis kezdetén a DNS kettős hélix szerkezete felnyílik. Az RNS polimeráz a DNS ún. értelmes szálához kapcsolódik és megkezdi annak átírását. Ez az átírás a bázispárképzés szabályainak megfelelően történik, tehát az adeninnel szemben mindig uracil, a timinnel szemben mindig adenin, az citozinnal szemben mindig guanin és a guaninnal szemben pedig mindig citozin kerül beépítésre. A bázisok beépítéséhez egy ATP energia szükséges. A szintézis végén az RNS molekula leválik a DNS-ről és visszaáll a kettős hélix szerkezet. Ezután az RNS a sejtmaghártya pórusain át a citoplazmába jut. Ezután megkezdődik a tényleges fehérjeszintézis, a transzláció, amikor az RNS kód aminosavsorrenddé fordítódik le.

A légkörben lebegő, apró vízcseppek és/vagy jégkristályok halmaza. A talaj közelében lévő formája a köd.

A levegő, ami körülvesz bennünket, megszámlálhatatlan molekulából és atomból áll, amik a térben mozognak. Ezek a molekulák és atomok kölcsönhatásba lépnek a Napból érkező sugárzással és egymással, kémiai reakciókat indítva el. A nagyobb molekulák egymáshoz is kapcsolódhatnak, és kisebb részecskéket hozhatnak létre. Víz molekulák kicsapódhatnak ezekre a részecskékre, és felhőrészecskéket alakítanak ki. Ha több és több felhőrészecske képződik, és ezek növekszenek, végül is felhőt képeznek, ami láthatóvá válik az égen.

Olyan terület, amely átmenetet képez a sivatag és a mérsékelt öv természeti viszonyai között. Jellemző rá a kevés csapadék, a gyér növényzet és a pusztuló talaj.

A fenotípus, az egyed megjelenése, azon tulajdonságok összessége, amelyet a genotípus a környezettel kölcsönhatásban alakít ki.

Esetenként meghatározott kórokozó mikroorganizmus elpusztítása a szervezeten kívűl.

A fogalom alatt a fertőzésre való alkalmasságot érjük. Azon időszak, amely alatt a megfertőzött képes átadni a kórokozót a fertőzőképesség időszaka.

Pénzügyi, pénzzel kapcsolatos.

Gör-el.; a vízben lévő növények összessége.

Dán-norvég elnevezése a mélyen benyúló keskeny öblöknek, melyek ezrével csipkézik Norvégia meredek partját. Valamennyit magas hegyek, sziklafalak szegélyezik kétfelől és vizük rendesen nagyon mély. Peschel vette észre a térképek összehasonlító tanulmányozása közben, hogy e tengeröblök a földnek csak bizonyos vidékein fordulnak elő, kizárólag a két sarkvidék felé eső részeken. Legtöbb fjord Európában Norvégiában, Nagy-Britanniában, , Izlandon és a Spitzbergákon, Amerikában Grönlandban, Kanadában, Alaszkában és Chilében, Ausztráliában Új-Zélandon. Az a körülmény, hogy a forró földövben fjordok elő nem fordulnak, már magában is azt sejteti, hogy keletkezésük a jég hatásával van kapcsolatban.

Növényzet, növényvilág; valamely vidék vagy geológiai korszak növényfajtáinak összessége.

Felhasználói, fogyasztói, vásárlással, megvásárol árucikkekkel kapcsolatos panaszok kivizsgálása az új törvényi rendelkezés szerint a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség feladata.

Az emberek vásárlási – mit, hol, menyiért, miért? – szokásai.

Kapitalista gazdaság eredményeként jött létre. A tömegtermelés, a megnövekedett bérek lehetővé tették a javak létfenntartáshoz elengedhetetlen részén felüli többletfogyasztást. A fogyasztás már nem csupán a szükségletek kielégítésének eszköze, hanem a társadalmi státusz különbségeinek megjelenítője is egyben.

Az ember mindennapos élete, munkája, gazdasági tevékenysége, termelőmunkája során különböző helyeken keletkező, a keletkezés helyén fel nem használható és a keletkezés formájában nem értékesíthető különféle összetételű, minőségű, folyékony halmazállapotú anyag.

Műszaki tevékenység, amely alkalmassá teszi a folyót arra, hogy a társadalom egyre növekvő igényeit a környezet károsítása nélkül kielégítse. (ilyen igények pl. a folyó vezesse le a mindenkori vízhozamot és a képződő jeget, gazdaságosan és folyamatosan pótolja a lakossági, ipari és mezőgazdasági vízkivételeket, a lekisebb vízállások esetén is legyen a vízmederben akkor vízhozam amely a folyó élővíz jellegét fenntartja, stb.) Szabályozás módja pl.: mellékágak lezárása, túlfejlett kanyarok átvágása stb.

A földtörténeti ókorból megkövesedett állapotban fennmaradt állat vagy növény.

Az a folyamat, amelyben a növények a napfény energiájának segítségével vízből és szén-dioxidból a növekedésükhöz és szaporodásukhoz fontos vegyületeket állítják elő. A fotoszintézis másik fontos terméke az oxigéngáz, melyet a növények a levegőbe bocsátanak ki.

A Nap körül keringő bolygók egyike és pedig a Naptól számított távolság szerint a harmadik. A többi bolygóhoz hasonlóan ellipszis-pályán kering a Nap körül, attól távolsága ezért folyton változik.

Az erősen átázott, rendszerint nagy agyagtartalmú laza üledékes kőzet vagy talaj mozgása a lejtés irányába az anyag önsúlya következtében.

Metán, mocsárgáz, bányagáz, robbanólég), többféle szénhidrogén vegyület keveréke, amely legnagyobbrészt metánból (CH4) áll, egyes vidékeken azonban számottevő nehéz mocsárlég (etán, etilén), továbbá oxigén, nitrogén és szénsav is van benne. Megvan a földkerekség minden részén s csaknem minden geológiai formációban. Leginkább mégis a petróleumforrások közelében találjuk, továbbá sóbányák vidékén s széntelepek között. A kínaiak ősidők óta ismerik és használják.

Napjainkra már-már a környezet egyensúlyának felborításával fenyeget a földművelő életmódra áttért ember állandó beavatkozása a természetbe. A földművelés a föld mezőgazdasági célzattal való hasznosítása, átalakítása.

Olyan kis lélekszámú település, ahol a lakosság túlnyomó többsége földművelés foglalkozik

A legfontosabb ásványcsoport, amelyek tagjai a földkéreg felépítésében 60-65%-ban részesülnek; a földpátok vízmentes alkáli- vagy mész-alumínium-szilikátok. Sokféleségük azon alapul, hogy mind alacsony mind magas hőmérsékleten létrejöhetnek.

Összefüggő adathalmaz több kisebb darabra tördelésének vagy töredezésének folyamat.

Fűtés a helyiségeknek mesterséges melegítése. Tágabb értelemben a melegnek gőzfejlesztés, szárítás. stb. céljára való felhasználása, szűkebb értelemben lakott helyeknek meleggel való ellátása.

Gabonaneműek, gabonafélék alatt műveleti növényeinknek azt a csoportját értjük, amelyet lisztet tartalmazó magvai végett termesztenek (l. a két képmellékletet). Az emberiségre nézve elsőrendű fontos növények, mert ezek szolgáltatják a legáltalánosabb emberi tápszerhez: a kenyérhez annak anyagát, a lisztet. Ezért nevezik még ezeket kenyérterményeknek, kenyérmagnak (a tőzsdén a búzát és a rozsot), s ez utóbbiakat nevezi még a magyarság életnek is. A G. -félék a pázsitfélék családjába tartoznak s magvaik tekintélyes mennyiségű lisztet adnak minélfogva úgy emberi táplálékul, mint abrakul és ipari termények: sör szesz, keményítő előállítására használtatnak. Ide tartoznak a búza, rozs, árpa, zab, tönköly, rizs, köles, némely cirokfajta, tengeri és használat szerint a pohánka is, habár ez növénytanilag más családba tartozik.

India egyik legnagyobb és legjelentősebb folyója. A hossza kb. 2510 km.

Kenőolaj a Dieselmotorok és bizonyos olvasztó lángkemencék fűtőolaja. Ásványolaj-termék. A desztilláció folyamán a petróleum és a gépolaj közötti részt használják fel erre a célra, amely 170-300 fokig desztillálódik át.

Nemzés, nemzedék. A nemzedéki rendben előre v. hátrafelé számítva minden egyes tag, továbbá az ugyanazon időben élő emberek összessége.

A genetika az öröklődést, az öröklés törvényszerűségeit, a géneket és az élőlények közötti változatosságot vizsgáló tudomány.

Így nevezik egy faj változatos genetikai készletének állandó, folyamatos fogyását.

A genetikai manipuláció során a gének szerkezetébe történő beavatkozással újfajta tulajdonságokkal ruháznak fel élőlényeket (növényeket és állatokat).

Az egészséges génállomány összessége.

Génkezelt a biológusok az 1970-es évekre kifejlesztették ki a géntechnológia - más néven génsebészetet, genetikai módosítást, génmanipulációt - eljárásának alapját, ami azt jelenti, hogy valamely élőlény génjeinek összességéhez (genomjához) hozzátesznek, vagy abból elvesznek egy vagy több olyan elemet, amelyek feladata és információtartalma - legalábbis elvben - ismert.

Biológiában egy szervezet genomja a teljes örökítő információt jelenti, amely a DNS-ben van kódolva (egyes vírusokban RNS-ben), beleértve a géneket és a nem kódoló szekvenciákat is. A kifejezést először 1920-ban Hans Winkler, a University of Hamburg, botanikus professzora használta.

Gör. el.; földfelszín alaktan.

(Motihari, India, 1903. június 25. - London, 1950. január 21.) író, kritikus, újságíró Legismertebb művei: 1984; Állatfarm

Más néven földhő a magmából ered és a földkéreg közvetíti a felszín felé. A hő felszínre jutása az útjába akadó kőzetek jellegétől és azok vastagságától függ. A Kárpát-medence üledékes eredetű, víztározó porózus kőzetekből áll, amik jó hővezető képességűek, hazánk nemzetközi osztályzás szerint is rendesen el van halmozva geotermikus energiákkal.

Lat., jégből való, jeges; pl. glaciális korszak, azaz jégkorszak.

A gleccser olyan mozgó, szemcsés, lemezes szerkezetű jégtömeg, mely magasan az örök hó határán túl ered és egyre lassuló áramló mozgásban halad a völgy felé.

Glykogen gör., állati keményítő, az állati szervezetben található, a keményítővel rokon szénhidrát. Az állati szervezet csaknem összes szöveteiben feltalálható, bár igen változó mennyiségben; a kifejlett állatban legtöbb G. -t a máj tartalmaz, találunk ezenkívül G. -t az izmokban, valamint a vörös és fehér vérsejtekben stb. is.

: lat. e., világuralmi törekvés és ennek ideológiája.

Északi folytatásával, az Észak-atlanti áramlattal együtt erős, meleg és gyors atlanti-óceáni áramlat, amely a Mexikói-öbölben indul, elhalad a Floridai-szorosnál, majd az Amerikai Egyesült Államok és Új-Fundland keleti partjai mellett, majd áthalad az óceánon. A 30° nyugati, 40° északi koordinátáknál kétfelé válik, északi ága Európa északi része felé hald, a déli pedig Nyugat-Afrika felé visszakanyarodik. Az áramlat jelentősen befolyásolja azon szárazföldi területek éghajlatát, amelyek közelében elhalad.

Hőerőgép, amely a gőz hőenergiáját mechanikai munkává alakítja. A gőzgépet szivattyúk, gőzmozdonyok, gőzhajók és gőzüzemű traktorok (lokomobilok) hajtására használták, és alapvető fontossága volt az ipari forradalomban. Tulajdonképpen a gőzturbina is a gőzgépek egy fajtája, mely jelenleg is fontos szerepet tölt be az energiaellátásban.

A termés-szén egyik válfaja, amelynek az anyaga, éppen úgy, mint a gyémánté, karbonium. Mivel a grafit is szén, mint a gyémánt, de az alakja és általában a fizikai tulajdonságai egészen mások, azt mondjuk, hogy a szén kétalakú (dimorf) s az egyik alakja a G., a másik alakja a gyémánt. A grafitról, bár az ókori népek is ismerték Képlete: C (szén) Hasadása: kitűnően hasad és könnyen transzlatálható. Színe: acélszürke, vasfekete; nem átlátszó (opak) Fénye: fémfényű vagy fénytelen Egyéb jellegzetes tulajdonságai: a gyémánttal ellentétben vezeti az elektromosságot

Johann Gregor Mendel (Heinzendorf /ma: Hynčice, kerület Nový Jičín/, 1822. július 22. - Brünn, 1884. január 6.): morva származású cseh-osztrák ágostonrendi szerzetes, a brünni ágostonrendi monostor apátja, botanikus, a tudományos örökléstan megalapozója. Ő állapította meg az ivarosan szaporodó populációkban a sejtmagbéli gének természetes nemzedékek közötti átvitelének törvényszerűségeit. Gyakran nevezik őt a "genetika atyjá"-nak is, mert a munkásságának újrafelfedezése azonnal az örökléstan megalapozásához vezetett.

Szóhoz a következő jelentések kapcsolódhatnak 1. gyarmatok - valamely állam fennhatósága alatt álló, attól függő területek; 2. Gyarmat (település) város.

Gyógyvíznek azokat az ásványvizeket nevezzük, amelyek fizikai tulajdonságai, vagy kémiai összetétele miatt gyógyító hatásúak, és a fenti rendelet alapján, az ásványvíz, vagy gyógyvíz megnevezést engedélyezték.

Határértékrendszer: az egészségre ártalmas anyagoknak a levegőben, vízben, talajban és élelmiszerekben meghatározott maximális mennyisége.

Valamilyen – például a környezetvédelmi felügyelet – hatóság által előírt szabályok összessége, amely egy területet – pl.: a víztisztaságot – ölel fel. A hatósági szabályozás alkalmazhat tiltást, megelőzést, büntetést, stb.

Olyan állat, melynek termelőképessége az embernek hasznos, és amelyre az ember tenyészhatást gyakorolhat. Keller az ember és a háziállat. közötti viszonyt symbiosisnak tekinti. A háziállatok eredetileg nem voltak, hanem vadon élő állatoktól származtak, melyeket az ember fogságba ejtett megszelídített, és háziasított vagyis domesztikált.

: Az együtt lakó és a megélhetési költségeket megosztó, együtt fogyasztó (étkező, tartós javakat közösen felhasználó) emberek csoportja. A háztartás tagjai nem szükségképpen egy család tagjai, vagy rokonok. A kiterjesztett és a többcsaládos típust szokás együtt összetett háztartásnak hívni.

Emberi befolyás az ökoszisztémákra, a természetre.

Az emberi befolyás mértéke az ökoszisztémákra, illetve azok eredeti, természetes állapotára.

A vérzékenység - latinul hemofilia - a legismertebb véralvadási zavar. A betegek vérének alvadási ideje 5-7 percről órákra nyúlhat. Az alvadási idő hosszabbodása ingadozó, kedvező esetben még a nagyobb sérülésből sem lesz elhúzódó vérzés, máskor - s ez a gyakoribb - jelentéktelen sérülések vagy beavatkozások (pl. foghúzás) elvérzéshez vezethetnek. Az alvadási zavar oka, hogy nem képződik elég trombin. A vérzékenységről a zsidók azt is tudták - már az időszámításunk kezdete előtt -, hogy csak a fiúgyermekeken jelentkezik. Ha egy anya testvérének vérzékeny fia született, az illető anya fiúgyermeke esetében megtiltották a körülmetélést

Gör. el.; légköri jelenségek hidrológiai hatásával foglalkozó tudományág.

A Föld vízburka, mely magába foglalja a tengereket, a belvizeket, és a felszín alatti vizeket is, mindhárom halmazállapotban.

Az orvostudománynak az a része, mely az egészség megvédését, a károsodások megelőzését kívánja biztosítani.

A hír újságírói meghatározása szerint olyan ellenőrzött és igaznak bizonyult információ, amely közérdeklődésre tarthat számot, és amely speciális szakmai eljárás, a hírszerkesztés eredményeként jött létre. A hírközlés a hír továbbítása különféle eszközök (újság, tv, rádió, Internet, stb.) révén.

Az embert és a világot egészében szemlélő filozófiai irányzat.

A planktonok összessége. Az összes, a plankton fogalma alá tartozó élőlény gyűjtőfogalma.

(magyarul: „felegyenesedett ember”) az emberi nem (Homo) egy faja. Köznapi nevén az előemberek közé tartozik. Mintegy 1,8 millió (mások szerint 1,2 millió) évvel ezelőtt jelent meg és kb. 200 000 évvel ezelőtt tűnt le. Afrikában alakult ki, de eljutott Ázsia és a Európa területeire is. Őt tartják a mai ember (Homo sapiens) ősének.

Az a melegmennyiség, mely a meleget vezető testnek az áramlás irányára merőleges keresztmetszetén másodpercenként áthalad. Erre ugyanazon törvény érvényes, mint az elektromos áramra (Ohm törvénye). A H. vonalai megfelelnek az elektromos áram vonalainak és átmetszik az egyenlő hőmérsékletek felületeit (izotermák, nivófelületek) és pedig mindenütt merőlegesen, mint ahogyan az elektromos erővonalak merőlegesek a nivófelületekre. (L. Potenciál) H. ereje a hőmérséklet esése (hasonló az elektromos feszültségeséshez) osztva az ellenállással. A H. viszonyait bonyolítja az a körülmény, hogy a hő a vezető testet körülvevő levegő hőelvezetése és a hősugárzás következtében idővel csökken.

Az épületek, lakóházak – azok nyílászáróinak, födémeinek – olyan anyaggal való beburkolása, ellátása, amely megakadályozza a hő távozását az épületből, illetve nyári időszakban nem engedi be azt az épületbe.

A környezet energiájának hasznosítására szolgáló berendezés, mellyel lehetséges fűteni, hűteni, melegvizet előállítani. A berendezés a működtetésére felhasznált energiát nem közvetlenül hővé alakítja, hanem a külső energia segítségével a hőt az alacsonyabb hőfokszintről egy magasabb hőfokszintre emeli, legtöbbször a föld, a levegő és a víz által eltárolt napenergiát hasznosítva.

Hőigény az a hőáram, amelyet egy épület a külső falán keresztül az ablakokon, illetve a szellőző rendszereken keresztül a környezetbe lead. Ezt a hőáramot a fűtési rendszerrel, folyamatosan pótolni kell, hogy a lakótérben egyenlő mértékű hőmérsékletet tudjunk biztosítani.

Olyan hatóság által előírt szabvány, amely az épületek, lakóházak hőtechnikai paramétereit határozza meg. Meghatározza a nyílászárók, falak, födémek, stb. maximális hőáteresztő képességét. Tartalmazza az épületek és épülethatároló szerkezetek hőtechnikai számításait, és a hőtechnikai méretezést.

Élettani folyamat melynek során a testhőmérséklet külső körülmények hatására csökkeni kezd. Amennyiben a hővesztés nagyobb, mint a test saját hőtermelése akkor beszélünk kihűlésről, más néven Hypothermiáról.

: A nyers anyagok feldolgozása alkalmával képződő hulladék többnyire az illető nyersanyagnak változatlan része. Hulladéknak vagy szemétnek azokat a tárgyakat nevezzük, amelyek az ember mindennapi élete során keletkeznek és a keletkezésük helyén (gyárak, üzemek, háztartás stb.) feleslegessé váltak, tőlük tulajdonosuk megválik.

A szelektív hulladékgyűjtés céljára létrehozó helyek. A hulladékgyűjtő-sziget 5 különböző színű, valamint speciális kialakítású konténerekből áll, amely lehetővé teszi a papír, az színes- és fehér üveg, műanyag és fém dobozok szelektív gyűjtését.

A keletkezésük helyén (gyárak, üzemek, háztartás stb.) feleslegessé váltak hulladékok újrahasznosítása

A keletkezésük helyén (gyárak, üzemek, háztartás stb.) feleslegessé váltak hulladékok, szemetek összegyűjtése után a biztonságos tárolására fenntartott hely

A talaj sötét színű, kolloidális szervesanyag-elegye. Megköti a növények számára felvehető tápanyagokat. A humusztartalomtól függ a talaj termőképessége.

(ang. hurricane), pusztító forgószél, mely az Antillák szigetén támad és az Egyesült Államok D. -i részén vonul el. L. Ciklon.

A légkör fizikai tulajdonságainak és folyamatainak egy adott helyen rövidebb időszak (néhány óra vagy nap) során meghatározott állapota.

: Törvénytelen, törvényellenes, törvényesen nem engedélyezett. Különösen politikai értelemben használatos: illegális (=törvényes tilalom miatt titokban való, földalatti) szervezkedés, illegális pártmunka.

A szemét, hulladék elhelyezése ne erre a célra szolgáló, törvénytelen helyen

Lat.el.; 1.légszennyező anyagok kibocsátása;2. orv.;beeresztés, behatolás

Az immunrendszer alapfunkciója abban nyilvánul meg, hogy különbséget tud tenni a saját és a nem saját között. Az immunrendszer sejtjei által saját-ként felismert anyagokat, sejteket, szöveteket a szervezet eltűri, míg a nem sajátként felismertekre immunválasszal reagál. A szervezetbe került kórokozókat, fajidegen fehérjéket nem sajátként ismeri fel, így ezekre ellenanyagtermeléssel reagál.

Külföldi áruk behozásával foglalkozó személy v. kereskedelmi szervezet

Szindhu, szanszkrit nyelven a. m. folyó), hosszúságára nézve India legnagyobb folyója (3200 km. hosszú) vízterülete azonban (965, 000 km2) a Gangeszénél kisebb. A Himalája mögötti nagy hosszanti völgyben levő Rakasztal tóból ered és az Arab tengerbe ömlik

Lat. el.; finomszerkezet, legfinomabb végső struktúra

Megújulási, fejődési és ezzel együtt átalakulási folyamt, egy kreatív ötletből születő folyamatot jelöl, amely a későbbiekben megvalósítja az ötletet.

A föld teljes kizsákmányolásán alapuló mezőgazdasági tevékenység. Célja a lehető legmagasabb hozam – bármilyen áron – elnyerése a lehető legkisebb területen, a lehető legkisebb befektetéssel.

Egy gén olyan DNS szakasza, mely a gén által termeltetett fehérje egy részét sem kódolja, és amely a génről átírt mRNS-ből, még a sejtmagba szállítás előtt kivágásra kerül (splicing). Az intronok nagyrészt eukarióta sejtekben találhatók. Az mRNS-ből való kivágás után maradó régiókat, exonoknak nevezzük. Az intronok száma és mérete fajok között is jelentős variációkat mutat. Emlősökben az is előfordul, hogy az intronok nagyobbak, mint az exonok.

: neve annak az átfogó társadalmi, gazdasági és technológiai változásnak, ami a 18. században és a 19. században Nagy-Britannában lezajlott. Az átalakulás az eleinte szénfűtésű gőzgép feltalálásával és a kezdetben textil üzemekben elindult gépesítéssel kezdődött. Az Ipari forradalom technológiai és gazdasági folyamatainak a gőzhajtású hajók, csónakok, és a gőzvasút bevezetése adott újabb lendületet. A folyamatok a 19. században átgyűrűztek Nyugat-Európába, Észak-Amerikába, majd tovább, az egész világra.

Az iparban a termelés során keletkező hulladékok, Az ipari hulladék nagy része nem tartozik a veszélyes hulladékok közé, ezeket a lakossági hulladékkal azonos módon szállítják és kezelik. Magyarországon évente mintegy 85 millió tonna ilyen típusú termelési hulladék keletkezik. A veszélyes ipari hulladékot sokkal komolyabban kell venni: szállítása és kezelése engedélyekhez kötött, forrását és összetételét dokumentálni kell. Lerakni ma már csak speciális tárolókba lehet, semlegesítését csak jóváhagyott eljárásokkal lehet végezni. Magyarországon a veszélyes hulladékokról a 102/1996. (VII. 12.) Korm. rendelet rendelkezik. A veszélyes hulladékok összetevőik környezeti veszélyessége és veszélyességi jellemzőik alapján különösen veszélyes (I.), fokozottan veszélyes (II.) vagy mérsékelten veszélyes (III.) osztályba tartoznak.

Üzemi szennyvíz. A technológiai folyamatban különféle módon és mértékben szennyezett víz.

A régi, általában mezőgazdasági struktúrákról az ipari termelésre való átállás.

Lat. el.; vissza nem fordítható, irányában meg nem fordítható

Az ivásra használt víz, amely az ember életének egyik legfontosabb egészségügyi tényezője. A jó I. első feltétele, hogy az egészségre közvetlenül kártékony alkotórészt (nehéz fémsókat, pl. ólmot) vagy betegséget okozó baktériumot ne tartalmazzon, továbbá kellemes ízűnek és üdítő hatásúnak kell lennie

Olyan időszak a Föld történetében, amikor az egyébként el nem jegesedett területeket belföldi jégtakarók és gleccserek borították. Okai az éghajlatváltozásokban keresendők. Tanúi a glacigén üledékek, gleccserkarcok. Kialakulásuk okairól konkrét általánosítható és teljes egészében elfogadható elmélet még nem született.

Egy beruházás, ipari vagy mezőgazdasági tevékenység során a környezetet érő károk felszámolása, semlegesítése.

A hegységi gleccsererózió a kárfülkék kivésésével és a gleccservölgyek szakaszos túlmélyítésével teremt a jég elolvadását követő időre tómedencéket. A kártavak (tengerszemek) vize a kárfülkék szálkőzetből gyalult, többnyire lépcsős kijárata mögött duzzad föl. Olykor egy fülkében több tó is van. Európában az Alpok és a Pireneusok mellett a Kárpátok több részletén - főleg a Magas-Tátrában és a Déli-Kárpátokban - töltik ki tengerszemek az egykori gleccserek kárfülkéit. A Balkán-félszigeten a hóhatár közeléig emelkedő Rilában és Pirinben is gyakoriak a kártavak

A testek kémiai összetételének megállapítását célzó műveleteket. A K. -feladata egyrészt a testek alkotórészei minőségének a felismerése, másrészt pedig az alkotórészek viszonyos mennyiségének a meghatározása. Az előbbi a minőségi v. qualitativ, az utóbbi a mennyiségi vagy quantitativ analizis.

A kemoterápia lényege, hogy a beteget olyan gyógyszerekkel (sejtmérgekkel, citosztatikumokkal) kezelik, amelyek a ráksejtek szaporodását gátolják és/vagy azokat megölik. E rákellenes szerek túlnyomó többségére a sűrűn, gyorsan szaporodó, burjánzó sejtek - mint a ráksejtek - különösen érzékenyek. A kemoterápiás kezelés káros mellékhatásainak alapját az képezi, hogy a kemoterápiás szerek hatása nem csak a rákos sejteket érinti. E szerek hasonló, tehát a sejtosztódást gátló, sejtpusztító hatást fejtenek ki a szerveinket, szöveteinket felépítő sejtek közül mindazokra, amelyek a ráksejtekhez hasonlóan gyors tempóban szaporodnak.

A kerogén átmeneti állapot a szerves anyag és a szénhidrogének között. Benne mikroszkóp alatt a szerves eredetű roncsok felismerhetők, de a szerves anyagtól megkülönbözteti az, hogy szerves oldószerekben már nem oldható. A lebontást kezdetben a baktériumok végzik, így biogén metán keletkezik, de ez elillan a légkörbe. egy pirolízisnek nevezett folyamat során a kerogén olajjá alakul, és feldolgozhatóvá válik.

A világító és fűtőpetróleum amerikai elnevezése. A repülőgépeket hajtó üzemanyagot is így nevezik.

A növény- és az állatvilág valamely csoportjának eltűnése az élő világból

A légkör természetes folyamataiban történő tragikus változások, mely az emberi beavatkozásoknak, környezetszennyezésnek köszönhetőek az természetes éghajlati viszonyok megszűnéséhez vezet (Golf-áram megszűnése , globális felmelegedés, elsivatagosodás).

(gör. ) a. m. éghajlattan, a tágabb értelemben vett meteorológiai tudomány egyik ága, melynek célja, hogy a föld különböző részeinek éghajlatát megállapítsa. Természeténél fogva inkább leíró tudomány, de körébe tartozik azon okok kiderítése is, melyek a klimatikus viszonyok különbözőségeit okozzák.

Éghajlati változás.

1.klimaktérium elnevezés görög eredetű, s jelentése szerint az utolsó menstruációt követő állapotot jelöli: a „változás kora”, „tetőpont, csúcspont” a nő életében, más megfogalmazás szerint az élet „kritikus” kihívása, ill. „egy lépcsőfok a létrán”, azaz a nő életének egy új szakasza. 2.az a legtöbb szerves anyagot termelő és a legtöbb szintből álló növénytársulás, amely valamely terület (ill. Magassági öv) éghajlatában kialakulhat.

Egyetlen kiindulási egyedből, kizárólag ivartalan szaporítással leszármazó egyedek csoportja. Az egymást követő nemzedékek jelölése K1, K2 K3. – A növénynemesítésben alkalmazott klóntenyésztés a klónnak rendszeres válogatással végzett elkülönített továbbtenyésztése

A fém kinyerése ércből hevítéssel. A folyamat közben a felhasznált tüzelőanyag párhuzamosan eltávolítja az érc más összetevőit is (pl. az oxigént az oxidokból). Az érc egyéb fölösleges összetevőit egy, a tisztulást elősegítő salakosító anyag segítségével távolítják el. Valószínűleg a réz volt az első ércből kinyert fém, de ónt, ólmot és ezüstöt is tudtak az ókorban ércéből olvasztani. A koksz 18. századi felhasználásáig a faszén volt az általános tüzelő- és redukálóanyag. A légbefúvást, ami a nagyolvasztó kialakulásához vezetett, már az ókorban is használták. A tüzelőanyag égetéses (oxidációs) olvasztásának számtalan formája létezik, de elektromos kemencéket is használnak, mint pl. az alumíniumolvasztás esetében.

1.társadalmi tulajdonba vesz; 2. egyéni gazdaságokat szövetkezetbe egyesít

A latin communis (a. m. közös) szóból lett a communitas, bizonyos közösség, község s ehhez tartozik a kommunális melléknév a. m. községi.

Versengő.

Lat el., atom a kvantumelmélet azon tétele, hogy a mikrorészecskék mérésénél vagy idő- és térbeliségük, vagy energiájuk és impulzusuk határozható meg

Hulladék anyagok átalakítása trágyázásra alkalmas anyaggá.

A csillagászatban: csillagkép, csillagegyüttes. - Az asztrológiában: csillagállás, a Nap, Hold és a bolygók helyzete az Állatöv csillagképei között, ami az áltudomány szerint kihat az emberek sorsára és életére. - Tágabb értelemben: helyzet, a dolgok állása, a körülmények alakulása (kedvező vagy kedvezőtlen értelemben). A latin con- előtagból ('együtt') és a stella ('csillag') szóból; választékos.

Építő jellegű

Lat. el.; fogyasztó.

Nikolaus Kopernikusz (lengyelül Mikołaj Kopernik) (1473. február 19. – 1543. május 24.) asztrológus, csillagász, matematikus és közgazdász. Nevéhez fűződik a heliocentrikus világkép elterjedése. A királyi Poroszországban dolgozott, mint plébános, kormányzó, adminisztrátor, közgazdász, bíró, orvos, asztrológus. A csillagászattal csak szabadidejében foglalkozott. Elméletét, amely a világmindenséget úgy modellezte, hogy a Nap volt a központban, nem pedig a Föld, a tudomány történetének legfontosabb hipotézisei között tartják számon, ezen felül a csillagászat és a modern tudományok kiindulópontjának is tekintik.

Olyan biológiai építmények, amelyet a meleg tengerekben uralkodó korallokból álló telepekben élő szervezetek által kiválasztott mészvázak felhalmozódása hoz létre.

Lat. el., műszaki kémiai maró, korrodáló hatású (anyag)

Az Alföldön a tőzeges föld v. ásatlan tőzeg neve.

Az emberiség történetének legrégebb szakasza, melyben a munkaeszközök túlnyomó részét kőből készítettek. Tartalma kb. Kr.e. 600 000 és Kr. e. 2000 közé esik. Két szakaszra tagolódik, a Kr.e. kb. 9000-ig tartó őskőkorra (paleolitikum) és az újkőkorra (neolitikum).

Az élőlényre terhelőleg ható tényező, amely részben az élettelen környezet fizikai és kémiai hatásaiból (abiotikus), részben pedig az életközösség kölcsönhatásaiból (biotikus) adódik.

1. ide sorolhatjuk milyben olyan mesterségesen előállított terméket, amely a környezetre nem vagy más azonos termékhez képest kevésbé ártalmas.

Olyan alulról szerveződő, vagy felülről szervezett mozgalom, amelynek az a célja, hogy a környezetet óvja, fellépjen a környezetszennyezés ellen. Lehetnek általános – globális – és helyi ügyekre figyelő mozgalmak.

A környezeti nevelés célja a környezettudatos magatartás, a környezetért felelős életvitel elősegítése. Messzebb tekintve a környezeti nevelés a bioszféra - s benne az ember - megőrzését, fenntartását célozza. Célja a természetet, az épített és társadalmi környezetet, az embert tisztelő szokásrendszer érzelmi, értelmi, esztétikai és erkölcsi megalapozása. A nevelés célja ebben az esetben a (gyermek vagy felnőtt korú) ember általános (és különös) adottságainak együttes fejlesztése. Ennek megvalósítása rendszerszemléletű megközelítést, új tanítási-tanulási stratégiákat igényel, előtérbe helyezve a hatékony és személyre irányuló módszereket.

Az ökológiai és környezeti károk egymást erősítő, komplex folyamata, amely alapjában teszi kérdésessé a jelenlegi civilizációt. A környezet rombolása a 20. sz. második felében felgyorsult. A válság egyik tényezője a túlnépesedés és mindaz, amit ez maga után van (pl.: környezetszennyezés, tájpusztítás stb.)

Ökológia a tudományoknak azon ága, amely az élettereket, az élőlények és a környezet kapcsolatait vizsgálja. A kifejezést 1866-ban alkotta meg Ernst Häckel német darwinista biológus az "öko" (görögül oikosz="lakás, "ház", "háztartás") és a lógia (görögül logosz="tudomány") szavakból.

A környezetterhelés azoknak a tevékenységeknek az összefoglaló neve, amelyek veszélyeztetik "élhető" világunkat. Az ipari terhelés növekedése veszélyes anyagok gondatlan kezelése, a túlnépesedés, az urbanizáció, stb. következében féltenünk kell a tiszta levegőt és a vizet, a termőtalajt, a csendet, az egészséges táplálékot, erdeinket, és egy sor olyan dolgot, amire ma még nem is gondolunk.

Olyan céltudatos, szervezett, intézményesített emberi (társadalmi) tevékenység, melynek célja az emberi ipari, mezőgazdasági, bányászati tevékenységekből fakadó káros következmények kiküszöbölése és megelőzése, az élővilág és az ember károsodás nélküli fennmaradásának érdekében.