Munkahelyi ártalmak
Nemzetközi becslések szerint a daganatos halálesetek 4 %-áért foglalkozási eredetű ártalmak felelősek, amelyek fő okozói különböző vegyi anyagok. Magyarországon kb. 1300-an halnak meg évente munkahelyi ártalom által kiváltott daganatban. Magyarország még 1976-ban ratifikálta, és az 1976. évi 12. törvényerejű rendeletben kihirdette az ILO 1974. június 24-én elfogadott 139. egyezményét, amely szabályozta a rákkeltő és rákhordozó anyagok hatásának megelőzését. A munkahelyi rákkeltő anyagok szabályozása a munkavédelemnek és a kémiai biztonságnak egyaránt részét képezi, az ellenőrzést az ÁNTSZ végzi. Egyre riasztóbb adatok jutnak nyilvánosságra világszerte a munkahelyi ártalmak fajtáinak szaporodásáról, illetve az egyes ártalmakat elszenvedők számának növekedéséről. Az olyanok, mint a szilikózis, azbesztózis viszonylag ismertek nálunk is, ezek kártérítési igényre jogosító szakmai megbetegedések. A köztudatban mostanában kezdenek megjelenni olyan károsodások, mint az idegkimerültség, a lelki károsodás, illetve a munkavégzésre visszavezethető gerinc, vagy a lábkárosodások, belső szervi elváltozások. Egyes munkavállalók a rossz betanítás, vagy a munkaműveletek kedvezőtlen kialakítása miatt munka közben nagyon sokat szenvednek fizikailag, ami gyakran idegi ártalmat is okoz. Az emberek egészségét a munkahelyi ártalmak veszélyeztetik: a bányászokat a por és a radioaktív sugárzás, a mezőgazdaságban dolgozókat a növényvédő szerek, az építőiparban dolgozókat az azbeszt, a hivatalnokokat a számítógéphez kapcsolt képernyő káros sugárzása, a vegyi üzemekben dolgozókat pedig a vegyszerek hatása, elgondolkoztató adat, hogy a jelenleg használatban lévő 55 ezer fajta vegyszernek csupán a 13 százalékánál vizsgálták meg alaposan a környezeti hatást. Különböző, mind európai, mind nemzeti szintű tanulmányok szolgáltatnak adatokat a zajártalomról, melyek szerint az erős zaj expozíció tartósan fennáll. A 2000-2001-ből származó adatok szerint a munkaerő kb. egyharmada-egynegyede egy bizonyos ideig (minimum a munkaidő egyharmad részében) nagyon magas szintű zajártalomnak van kitéve. Az építőipar, a mezőgazdaság, az erdészet, a fém- és fafeldolgozó-ipar, a bányászat és a kőfejtés tartoznak tipikusan azon ágazatok közé, ahol a férfi munkavállalók erős zajártalomnak vannak kitéve. A zaj okozta halláscsökkenés mégis az egyik legkiugróbb és leginkább elismert foglalkozási megbetegedés az Európai Unió tagállamaiban.
Veszélyes munkahelyek
Minden évben 1,2 millió munkavállaló hal meg a világon munkahelyi baleset vagy munkahelyi megbetegedés miatt, óvatos becslések szerint 250 millió munkavállaló szenved munkahelyi balesetet, és 160 millió embert ér munkahelyi megbetegedés A halálozások és a balesetek problémája különösképpen súlyosan jelentkezik a fejlődő országokban, ahol a munkavállalók nagy számban kerülnek alkalmazásra olyan veszélyes ágazatokban, mint a mezőgazdaság, a fakitermelés, a halászat és a bányászat. Egészségügyi problémák, amelyek a nem megfelelő munkabiztonsághoz kapcsolódnak, így például: - szívbetegség - rákos megbetegedések - izomrendszeri problémák, így például az állandó hátfájás vagy izomproblémák - allergiák - a nők és férfiak reproduktív problémái - stresszhez kapcsolódó rendellenességek - pszichoszociális rendellenességek Veszélyforrás: a munkavégzés során vagy azzal összefüggésben jelentkező minden olyan tényező, amely a munkát végző vagy a munkavégzés hatókörében tartózkodó személyre veszélyt vagy ártalmat jelenthet. Veszélyforrás lehet különösen: a fizikai veszélyforrás, ezen belül a - munkaeszközök, járművek, szállító-, anyagmozgató eszközök, ezek részei, illetve mozgásuk, termékek és anyagok mozgása, - szerkezetek egyensúlyának megbomlása, - csúszós felületek, - éles, sorjás, egyenetlen felületek, szélek és sarkok, - tárgyak hőmérséklete, - a munkahelynek a föld (padló) szintjéhez viszonyított elhelyezése, - szintkülönbség, - súlytalanság, - a levegő nyomása, hőmérséklete, nedvességtartalma, ionizációja és áramlása, - zaj, rezgés, infra- és ultrahang, - világítás, - elektromágneses sugárzás vagy tér, - részecskesugárzás, - elektromos áramköri vagy sztatikus feszültség, - aeroszolok és porok a levegőben, - a veszélyes anyag. A biológiai veszélyforrás, ezen belül a - mikroorganizmus és anyagcsereterméke, - makroorganizmus (növény, állat); - a fiziológiai, idegrendszeri és pszichés igénybevétel.
Kapcsolódó információk:
21. századi közoktatás - fejlesztés, koordináció (TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002)
