Településtörténelem

A földművelő kultúrák állandó helybenlakást igényelnek, míg az állattenyésztő népek nagy vándorlási területet a legeltetéshez. A neolitikumban a földművelő kultúrákhoz kapcsolódóan jönnek létre az első állandó települések falvak és városok és ezek lesznek az első államok kiindulópontjai. A neolitikus termelési mód az élelemtermelő képesség megnövekedését eredményezi, ennek következtében ugrás szerűen megnő a népesség melynek ellátásához irányításához szervezettebb társadalomra van szükség.

A neolitikus gazdaságnak már van lehetősége a termékei egy részének félretételére, fontossá válik a készletek számbavételezése, és annak lejegyzése is, kialakulnak a különböző írások. A természetből közvetlenül kinyert táplálék szerepe alárendelté válik, helyébe az ember által megtermelt élelem lép és ez az egész társadalom gyors és összefüggő átalakulását hozza magával.

A tulajdon megjelenésével összefüggésben a lakóhely is átalakul. Az alkalmi szálláshely helyére lépő állandó lakhelye megjelennek a különféle házépítési eljárások. A nomád népeknél kialakulnak a sátrak -, mint például a jurta vagy a jellegzetes indián sátor, a földművelő népeknél a vályogból, kőből, későbbiekben égetett téglákból épített lakóházak, melyek a legtöbbször félig földbeásott kunyhószerű építmények. A lakóépületek mellet fontossá válnak a különféle gazdasági épületek, terménytárolók, ólak, karámok, istállók. a legtöbbször közösségi tárolók épülnek, mert kulcsfontosságú a javak őrzése, és a termények a kezdeti időkben közösségi tulajdonban vannak.

A települések infrastruktúrája

Az infrastruktúra alatt minden olyan berendezést és hálózatot értünk, amelyhez hozzátartoznak a szállításhoz és hírközléshez szükséges, azaz szárazföldi (közúti, vasúti) szállítási, belvízi szállítási (folyók, csatornák), tengeri szállítási (kikötők), légifuvarozási (repülőterek), vízelosztási, energiaelosztási (villanyáram, olaj, gáz) és távközlési (telefon, rádió, televízió, telematika stb.) hálózatok, beleértve a műholdakat. Az infrastruktúra a gazdaság működésének üzemen kívüli előfeltételeit biztosító létesítmények – álló és forgóeszközök – szolgáltatások olyan komplex rendszere, amelyek közvetlenül nem vesznek részt a termelési folyamatban, de közvetve befolyásolják a termelés fejlesztésének feltételeit. Az infrastruktúra színvonala kifejezi, hogy az adott ország mennyiben rendelkezik a gazdaság fejlődésének – különösen az ipar fejlődésének – általános feltételeivel. Az infrastruktúra ágazataihoz tartozik az út- és vasúthálózat, a közlekedés, közművek, a kommunális szolgáltatás (villany, víz, gáz, csatornázás), hírközlési rendszerek, de a közoktatási és kulturális, és a lakásellátás is. Elemei befolyásolják a termelés fejlesztésének feltételeit, tehát előnyöket nyújtanak, de károkat, veszteségeket is okozhatnak, mégpedig nem csak saját környezetüknek, hanem az egész környezetnek is. A keletkező károk valódi gazdasági költségeket jelentenek, melyeket végső soron az egész társadalom kénytelen viselni. Jó példa erre a közlekedés környezetszennyező hatása.

A neolitikus életmódról link