Az emberi tevékenység hatása a talajra
A talajszennyezésének sokféle útja van. Az egyre intenzívebb mezőgazdasági tevékenység, ami sós pusztasággá teheti a földet csupán az egyik óriási probléma. A legnagyobb a savas eső hatósugara, gyakori előfordulása csökkenti a talaj pH-értékét és módosítja a talajban zajló kémiai- és mikrobiológiai folyamatokat. Az eső és más csapadékok nagy szerepét mutatja, hogy a csernobili katasztrófa után bekövetkezett esők - hazánkban is - a sugárzó anyagok nagy részét kimosták a levegőből, ezáltal növelték a talaj és a növényzet radioaktivitását. A szennyvizek is sokféle nemkívánatos anyagot juttatnak a talajba. Magyarországon a települések nagy része nincs csatornázva, a háztartások kommunális szennyvizét emésztőgödrökbe vezetik. Sok helyen szennyezett vízzel történik az öntözés. Jelentős az mezőgazdasági területeken intenzíven történő műtrágya- és növényvédőszer-használat. Ezek egészségkárosító hatását jól mutatja az Egészségügyi Világszervezet (WHO) becslése, ami szerint a növényvédő szerek a világon évente 1,5 millió mérgezést okoznak, amiből 30 ezer halálos kimenetelű. Hollandiában állítólag 6 méter mélységig szennyezett a talaj, a mértéktelen műtrágya- és vegyszerhasználat miatt. Szerepet játszik a talaj mérgezésében a felszínen elhelyezett különféle hulladékok, a háztartási szeméttől kezdve az ipari hulladékon keresztül a meddőhányókig. Magyarországon a mai napig előfordul, hogy egy elhagyatott helyen egyszerűen kidobják a szemetet. Ez a mentalitás nemcsak az egyszerű emberekre jellemző, hanem a vállalatok, cégek is követik ezt a primitív szokást. A veszélyes, ömlesztett anyagokat nem lenne szabad a felszínen nyitva tárolni. Előírások vannak - amelyeket nem mindig tartanak be - arra vonatkozólag, hogy milyen anyagot hogyan kellene tárolni. Egyszerűbb esetekben földréteggel kell bevonni a hulladékot, kényesebb, veszélyes anyagoknál silóba, bunkerbe, konténerbe helyezve kell megakadályozni a szennyező anyag talajba jutását. A vízben oldódó veszélyes anyagokat a csapadék nem csupán a felszínen tudja továbbítani, hanem a felszín alatti vízrendszerekbe is átszivárogtathatja, nem ritkán magukba az ivóvíznyerő forrásokba is. Nagyon sok problémát okoz a veszélyes hulladékok szakszerűtlen elhelyezése, tetőzve a savas esők, vegyszerek és a szennyvizek által már előidézett talajszennyezést. Ezt megelőzendő olyan tárolókra van szükség, amelyben a műszaki megoldások, a környezet geológiai és egyéb viszonyai megakadályozzák a hulladék kijutását a környezetbe. Egyébként a talaj minőségének megőrzésére és regenerálódására a legjobb módszer a természetes növénytakaró helyreállítása, óvása.
A mezőgadaságról
A mezőgazdaság a termelőszféra azon ágazata, amely magába foglalja a földművelést (növénytermesztést) és az állattenyésztést. A mezőgazdasági termelés folyhat önellátó, tőkés illetve kollektív keretek között. A mezőgazdasági termékeket önellátásra és eladásra lehet termelni. Az utóbbi évtizedekben a Föld lakossága, és ezzel egyidejűleg az igényeik is robbanásszerű növekedésnek indultak. A mezőgazdaságnak lépést kell tartania ezzel a növekedéssel, hogy biztosítsa a megfelelő mennyiségű és minőségű élelmiszer és nyersanyag előállítást. A termelékenységet a természeti adottságok és a társadalmi berendezkedés egyaránt befolyásolja. A mezőgazdasági tevékenység során felhasznált szerves mikroszennyezők, ásványolaj-származékok, fenolvegyületek, növényvédő szerek, felületaktív anyagok káros hatásukat típustól függően tized, század mg/l koncentrációban fejtik ki. A többi gyűrűs aromás szénhidrogén, amelyek között több rákkeltő hatású van, nehezen bomlik le, a szervezetben felhalmozódik. A felhasznált mezőgazdasági kemikáliák mellett víz- és talajszennyezés szempontjából az is jelentős, hogy Magyarországon 1981-ig nem volt a veszélyes hulladékok kezelését előíró rendelet, így az akkor már évi 5 millió tonna veszélyes hulladék nagyrészt a kommunális hulladékkal együtt került a talajba, függetlenül a talajszerkezettől, számtalan helyen talaj- és talajvízszennyezést okozva. Az őszi szántóföldi kultúrák térhódítása az élősövények és kőrakások eltávolításával és a táblák megnagyobbodásával járt. A nehezebb mezőgazdasági gépek nem csupán a talaj tömörödését okozzák, hanem a keréknyomokban felerősödik a felszíni lefolyás okozta erózió. A tarlóégetés - amelyet megtiltottak - rövidtávon termékenyebbé tette a talajt, de végül a szervesanyag-tartalom csökkenéséhez vezetett. A szerves anyag megköti a talajt és védi a lehordástól. Az őszi kultúrák a könnyű és porhanyós talajokat kedvelik és a növényvédő szerek óvatos használatát igénylik. Az ilyen talajok azonban könnyebben erodálódnak, míg a kötöttebbek a gabona szárával együtt az erős viharnak is képesek ellenállni. A nitrogén a növények fejlődése szempontjából létfontosságú ásványi anyag, ezért a gazdálkodók szívesen alkalmaznak nitrogénműtrágyát. Alkalmazásuk azonban súlyos ökológiai, gazdasági és egészségügyi problémákkal járt, és a jelenlegi törvények erősen korlátozzák használatukat. A gond az, hogy a felszínen kiszórt nitrát lassan a talajvíz-zónába szivárog: a folyamat 40 évig is eltarthat. Így tehát a nitrát jelenléte az ivóvízben a XXI. század problémájává válhat.
A talajszennyeződés köveztkezményei
A talajok és a ráható környezeti tényezők között dinamikus egyensúly áll fenn. Minden olyan természeti vagy antropogén eredetű folyamatot, amely a talaj termékenységét csökkenti, minőségét rontja, funkcióképességét korlátozza vagy a talaj teljes pusztulásához vezet talajdegradációnak nevezzük. A főbb talajromlási folyamatok között említhető: a defláció, a vízerózió, a talajsavanyodás, a szikesedés, a talajszerkezet romlása (fizikai degradáció), az elmocsarasodás, a biológiai degradáció, a kilúgzódási folyamatok, a talaj szűrőkapacitásának csökkenése és a kémiai talajszennyezés, a környezet mérgezése. Talajszennyeződés során a talaj természetes viszonyok között kialakult fizikai, kémiai és biológiai tulajdonságai jelentős mértékben kedvezőtlen irányba változnak. A talajszennyeződéssel az ember számára alapvetően fontos biológiai-ökológiai talajfunkciók (biomassza termelés, szűrő, kiegyenlítő, átalakító és raktározó szerep, ökológiai élettér és genetikai tartalék) károsodnak. A talaj szennyezettségének mértékét elsősorban a kémiai és biológiai talajtulajdonságok változásával szokás kifejezni. A talajszennyeződés napjainkban a pH csökkenésében (talajsavanyodásban), az élőhelyek szempontjából káros, toxikus elemek, vegyületek (nehézfémek, sók, szerves vegyületek) felhalmozódásában, a talaj kémiai összetevőinek kedvezőtlen megváltozásában nyilvánul meg. A talajszennyezés természetes úton, illetve emberi (antropogén) hatásokra következhet be, melyek kiterjedésüket tekintve pontszerűek és nem pontszerűek lehetnek. Az antropogén hatások rendszerint gyorsan és drasztikusan változtatják meg a talaj összetételét, tulajdonságait és módosítják funkcióit. Manapság olyan méreteket ölthetnek, amely visszafordíthatatlanul károsítja a talajt, ami ökológiai katasztrófához vezethet a világ bármely részén.