A légkör szekezete

Az ég felé nézve, könnyen túlbecsülhetjük a légkör vastagságát, ez valójában egy nagyon vékony réteg a Föld fölött. Ha repülőgéppel utazunk 11-12 km magasságban (ez a troposzféra és a sztratoszféra határán található), körülbelül a levegőben lévő molekulák 75 %-a található alattunk. Ez azt jelenti, hogy az a légköri réteg, ami a Föld átmérőjének (12800 km) kevesebb, mint egy ezredrésze, a teljes légkör tömegének ¾ részét tartalmazza. Összehasonlítva, ez megfelel kevesebb, mint egy centiméter hórétegnek egy négyemeletes épületen. Ebben a rétegben felhők képződnek, és minden időjárási esemény itt zajlik. Nem láthatjuk a légköri rétegeket a szemünkkel, de a hőmérsékleti trendben számos változást tudunk mérni, ahogy egyre magasabbra emelkedünk a Föld felszínétől. Ezek a hőmérsékleti trendben lévő változások határozzák meg a légköri rétegeket:

A troposzféra, a legalacsonyabb légköri réteg, ahol a hőmérséklet csökken a magassággal.

A sztratoszférában, a felső légkörben, a hőmérséklet növekszik a magassággal.

A sztratoszféra fölött található a mezoszféra, itt a hőmérséklet csökken a magassággal.

A termoszféra a legmagasabb légköri réteg, és itt a hőmérséklet a magassággal emelkedik.

A rétegek között vannak bizonyos pontok, ahol a hőmérsékleti trend megváltozik. Ezek a töréspontok a pauzák. Így a troposzféra és a sztratoszféra között található a tropopauza. A sztratoszféra fölött található a sztratopauza. A mezopauza a mezoszféra és a termoszféra között található, és a légkörnek ez a leghidegebb pontja. A hőmérséklet itt -100 °C is lehet.

Ellentétben a hőmérséklettel, a légnyomás és a sűrűség folyamatosan csökken a magassággal, ahogy a légréteg egyre vékonyabb lesz. Egy bizonyos légtérfogatban legyen 1000 oxigén molekula a földfelszínen, de 50 km magasságban, ugyanakkora térfogat már csak egy molekulát fog tartalmazni.

A légkör összetétele

A levegő, ami körülvesz bennünket, megszámlálhatatlan molekulából és atomból áll, amik a térben mozognak. Ezek a molekulák és atomok kölcsönhatásba lépnek a Napból érkező sugárzással és egymással, kémiai reakciókat indítva el. A nagyobb molekulák egymáshoz is kapcsolódhatnak, és kisebb részecskéket hozhatnak létre. Víz molekulák kicsapódhatnak ezekre a részecskékre, és felhőrészecskéket alakítanak ki. Ha több és több felhőrészecske képződik, és ezek növekszenek, végül is felhőt képeznek, ami láthatóvá válik az égen. Ha a vizet nem számítjuk, a levegő a következőkből áll: 78.08 % nitrogén 20.95% oxigén 0.93% argon Ez a három gáz alkotja a száraz levegő 99.96 %-t. Mi van a széndioxiddal, metánnal, ózonnal, szénhidrogénekkel és más levegőben lévő gázokkal? A széndioxidból található a legtöbb ezek közül a nyomgázok közül, a levegő mintegy 0.037 %-a. Minden más gáz kisebb mennyiségben található. Minden egymillió molekula közül többnyire kevesebb, mint egy molekula a többi gáz. Mindamellett, nagyon fontosak az éghajlatunkban.

A légkör összetételéről, szerkezetéről link