Mozgalmak, civil kezdeményezések
A kelet-közép-európai államokban az 1980-as évek végétől jelentős politikai és gazdasági változások zajlottak. A központosított államszocialista hatalmak, a tervgazdaságok helyett piacgazdaságok jöttek létre, kialakultak a demokratikus politikai intézmények. Az egyes országok társadalmi és gazdasági szerkezete is átalakult, a civil társadalmak, a társadalmi és környezetvédelmi mozgalmak is fejlődésnek indultak. A kelet-közép-európai országok első civil környezetvédelmi szervezetei, mozgalmai többségükben a nyolcvanas évek végén alakultak meg. Ezek a civil szerveződések az akkori politikai ellenzékkel együtt erősödtek meg. A működő környezetvédelmi civil szervezetek száma mára a kelet-közép-európai térségben eléri a kettőezer ötszázat. Ezek a szervezetek komoly érdekérvényesítő erővel bír(hat)-nak, elsősorban a helyi környezetvédelmi konfliktusok kezelésében. A legtöbb működő környezetvédelmi civil szervezet Magyarországon (mintegy 900), Csehországban (mintegy 750), Lengyelországban (mintegy 450) és Romániában (mintegy 200) tevékenykedik.
A legismertebb szervezetek
A Hulladék Munkaszövetség tíz éve küzd az erőforrások pazarlását természetesnek tekintő termelés, szolgáltatások és fogyasztás ellen. Szervezetük egy országos hálózat, amely 1995 óta tevékenykedik a hulladékgazdálkodás - megelőzés, hasznosítás és ártalmatlanítás - területén. Céljuk, hogy csökkenjen a hulladékok mennyisége. Elveik szerint, változatos eszközökkel dolgoznak: akciókat szervezése, felvilágosítás, újság kiadás, beadványok, szakvélemények. Beszélnek arról, hogy a reklámok legfőbb célja a fogyasztás növelése, ezért közvetve fokozzák a hulladéktermelést. A HuMuSz nem politizál. Szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt. Országgyűlési képviselőjelöltet nem állít, és nem támogat. A Levegő Munkacsoport Országos Környezetvédő Szövetséget 1995-ben jegyezte be a cégbíróság, jogelődjét azonban még 1988-ban hozták létre. Számos tagszervezetük van, s a velük való szoros együttműködésnek köszönhetően ma már jelentős eredményeket tudtak felmutatni a lakosság mozgósításában, a döntések előkészítésében és a döntéshozatal befolyásolásában egyaránt. Fő feladatuknak az állami költségvetés és adórendszer, a közlekedés, a településfejlesztés, valamint az energia-felhasználás környezetkímélőbbé tételét tekintik. A meg nem újuló energiahordozók, nyersanyagok, természeti kincsek ésszerűbb, takarékosabb felhasználását szorgalmazzák Munkatársaik és szakértőik rendszeresen részt vesznek az Országgyűlés Környezetvédelmi Bizottságának ülésein. A kormányzati és önkormányzati döntéshozatallal kapcsolatban tanulmányokat készítenek, javaslatokat alakítanak ki. Tudatformáló tevékenységet és tanácsadást végeznek. Közel négyezer példányban adják ki Lélegzet című környezetvédelmi havilapjukat. A Greenpeace egy nemzetközi szervezet, mely a világ 39 országában rendelkezik irodával. Ezek együttműködve biztosítják az erőt ahhoz, hogy a Greenpeace szembeszálljon a szennyezőkkel és a változtatásra bírja őket, ha szükséges. A Greenpeace nem fogad el pénzt a gyáraktól, a kormányoktól, sem politikusoktól, így őrzi meg függetlenségét és megvesztegethetetlenségét. Földünk északi, déli, keleti és nyugati részének 101 különböző országában több mint 2.600.000 magánember támogatja pénzzel a Greenpeace-t. A mozgalomnak is tekinthető szervezet 1971-ben indult útjára. A WWF megalakulásának közvetlen előzménye Sir Julian Huxley kelet-afrikai útja volt. A brit biológus a megrázó élőhely pusztulást látva természettudósokat és kommunikációs szakembereket hívott össze, akikkel 1961. szeptember 11-én megalapították a World Wildlife Fund-ot (Vadvédelmi Világalap). A szervezet nevét később (az eredeti rövidítés meghagyásával) World Wide Fund for Nature-re (Világ Természetvédelmi Alap vagy Természetvédelmi Világalap) módosították, hogy ezzel is hangsúlyozzák, a WWF nem csupán óriáspandák, tigrisek és más látványos állatfajok védelmével foglalkozik, hanem az élővilág pusztítását kiváltó okok ellen küzd. A WWF mára a világ legnagyobb civil természetvédelmi szervezetévé vált, 96 országban tevékenykedik. Néhány éve állásfoglalás született arról, hogy a nemzeti szervezetek nem próbálkoznak a szervezet nevének lefordításával, külön magyarázat nélkül mindenki a WWF nevet használja. Magyarországon a WWF 1991 óta működik.
Kapcsolódó információk:
21. századi közoktatás - fejlesztés, koordináció (TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002)
