Megújuló energiaforrások a háztartásban

A megújuló energia a legolcsóbb, a legbiztonságosabb, hosszú távon az egyetlen, szóval a jövő, ha még több ezer évre akarunk berendezkedni, végre észre kellene venni, hogy annyi energiát fogyaszthatunk, amennyit nap mint nap kapunk a Naptól. Ha a napsugarak egyszerre sütnek a vízre és a szárazföldre, akkor azok különböző mértékben melegszenek fel. A Földnek kisebb a fajhője, mint a vízé. Gondoljunk csak arra, hogy a tengerparton délelőtt kisüt a nap, a homok, amiben tapicskolunk, nagyon hamar olyan forró lesz, hogy szinte ugrálunk rajta (a víz kellemesen langyos vagy netán hideg marad, s később melegszik fel), ekkor a levegő elkezd a part fölött fölfelé áramlani, a parton így „vákuum” keletkezik, ezért azután a víz fölötti levegő azonnal elkezd áramlani a szárazföld felé. Máris elkészült a szél. Délután hasonló fizikai folyamatok zajlanak le, csak ellentétes irányban. Nem mindig akkor van azonban szél, amikor nekünk áramra van szükségünk. Ezért azt találták ki, hogy a szélkerekek által termelt árammal vizet szivattyúznak fel egy tározóba. Attól függően, hogy mikor, és mennyi áramra van szükség, a vizet egy csövön, vagy vízesés formájában leengedik, és egy áramfejlesztő berendezéssel újból elektromos energiát hoznak létre. A hőszivattyú egy olyan berendezés, amely egy kompresszorral az egyik oldalán nagyon hideget, a másik oldalán nagyon meleget állít elő. A berendezés önmaga egyensúlyban van. A hideg oldalon - 70 °C-t, a meleg oldalon +70 °C-ot állít elő. Így a hideg oldalán még a -20 °C-os levegőből vagy folyadékból is képes energiát elvonni, míg a meleg oldalon fűt, és egyúttal meleg vizet állít elő. A kérdés most már csak az, honnan szedje az energiát. Levegőből, földből, talajvízből, támfalból stb. A berendezés árammal működik, de képletesen egy Ft árammal 4,7 Ft-ot lop el a környezettől, s így 5,7 Ft-ot tudok hasznosítani, miközben csak egy Ft-ot kell fizetni. Magyarországon háztartási méretekben a nap, a szél, a föld-hő és a biomassza jöhet számításba. Mind a négy erőforrás hasznosítására kiforrott technológiák, rendszerek, piacképes eszközök kaphatók. Napenergiával, szelektív bevonatos napkollektorok segítségével elsősorban vizet melegíthetünk háztartási célokra, vagy az uszoda vizét temperálhatjuk, továbbá a fűtést segíthetjük. Magyarország kedvező geológiai adottságai lehetővé teszik a geotermikus energia kiaknázását. A termálvizek hasznosítására ma már iparág nőtt fel, jóllehet a beruházási költségek, a technikai problémák döntően csak közületek számára teszik elérhetővé a felszínre hozott melegvíz fűtésre való hasznosítását. Családi házak fűtésére a 100-150 méter mély fúrt kútba merülő szondával működő hőszivattyúk kínálnak nagy perspektívát. A hőszivattyúról röviden annyit érdemes tudni, hogy voltaképpen fordított hűtőszekrényként működve, elektromos energia befektetésével a környezetből elvonja az energiát, és a fűtendő helyiségekbe szállítva leadja. A talaj mélyebb rétegeinek hőmérséklete télen-nyáron állandó, 100 méter mélyen kb. +17 fok, ami részint a talaj által elnyelt és raktározott napenergiából, részint a föld belső magjának kisugárzódó hőjéből származik, stabil, kimeríthetetlen mennyiségű energia. A hőszivattyú télen fűt, nyáron megfordított üzemben hűt, de mindkét évszakban használati melegvizet is előállít.