Az energiatakarékosság lehetőségei a háztartásban
Az épületek energiafogyasztása jelentős részt foglal el az ország összes energiafelhasználásából, de az egyénnek az a fontos és lényeges, hogy milyen anyagi megterhelést jelent ez számára. A pénzügyi oldal mellett azonban az energiafelhasználás a kényelemmel és az üzembiztonsággal is párosul. Ezek mellett egy új szempont is megjelent. Kultúránk szerves része, hogy mennyire gondolunk a jövőre. Egyértelműen jelentkezik ez az energiafelhasználás kapcsán. Amikor egy alacsony fogyasztású gépet vásárolunk, amikor egy jól hőszigetelt házat építünk stb., akkor a jövőnkre, a környezet állapotára is tekintettel vagyunk. Az energiának számos formája van. Az épületek, lakások kapcsán a fűtési energia mennyisége a legfontosabb. Egy időszakra vonatkozóan a fűtésre fordított energia biztosítja a megfelelő komfortot, de a költségek nagyságát is ez határozza meg. A teljesítményt sokan helytelenül értelmezik, és összetévesztik az energiafelhasználással. Az épületek hővesztesége az a hőáram (időegységre jutó energia), mely az épületből a külső térbe áramlik. Ezt az épületek hőszigetelésének javításával csökkenthetjük, és így egy időszakra nézve a fűtési folyó költség is csökkenthető. A hőnyereség az a hőáram, mely egyrészt kívülről jut az épületbe és a napenergiából származik, másrészt az épületen belül keletkezik, és részt vesz a helyiségek hőegyensúlyának fenntartásában. Téli időszakban a hőveszteség és a hőnyereség különbségét fűtéssel kell fedeznünk, melyet hőszükségletnek nevezünk. Fűtési határhőmérséklet alatt azt a külső hőmérsékletet értjük, amikor a hőveszteség és a hőnyereség megegyezik egymással. Ez Magyarországon hagyományos épületeknél 12 °C körül van. Ha egy épület hőszigetelését fokozzuk, akkor a hőveszteség csökken, míg a hőnyereség nem változik, ezért a határhőmérséklet is csökken. Ennek köszönhetően a fűtésienergia-fogyasztás nemcsak a hőszigetelés javítása miatt, hanem a fűtési napok számának csökkenése miatt is mérséklődik. Meglévő épületeknél az energiafelhasználás csökkentésére számos lehetőség kínálkozik, s a fogyasztáscsökkentés nemcsak pillanatnyi cél, hanem hosszú távon is előnyös. Sajnos szinte törvényszerű az, hogy a havi kiadásokat jelentősen csökkentő beruházás csak nagy befektetéssel valósulhat meg. Például az ablakcsere, a külső falak utólagos hőszigetelése igen sokba kerül. A gázszámla jelentősen csökkenhet, de mégis hosszú évtizedek után térül meg a beruházás. Mégsem szabad ezt egyszerű befektetésnek tekinteni. A számos lehetőség közül azt célszerű választani, mely a leghatékonyabb megtérülést eredményezi, például egy korszerű programozható fűtésszabályozó csak néhány (3-5) százalék energiafogyasztás-csökkentést eredményez, de néhány ezer forintból megvalósítható. Viszonylag gyorsan megtérülő beruházás a helyi automatikus fűtésszabályozás megvalósítása, más szóval termosztatikus fűtőtestszelep beépítése. Korszerű épületeknél a különleges követelmények, anyagok, berendezések stb. magas fokú szakértelmet kívánnak a tervezéstől, a kivitelezéstől és az üzemeltetéstől. Igen rossz hazai gyakorlat, hogy sokan költségcsökkentési lehetőségnek tekintik a szakszerű tervezést. Megfeledkeznek arról, hogy a tervezés nem formai követelmény, hanem a gazdaságos, biztonságos épület és berendezéseinek a meghatározója. Különösen családi házak fűtőberendezéseinél fordul elő, hogy a szakszerűtlen vagy elmaradt tervezés miatt sokkal nagyobb fűtőtesteket, kazánokat stb. építenek be. A legfontosabb cél, hogy takarékoskodjunk az energiával. A háztartási energiafelhasználás nyújtja a megtakarítási lehetőségek legszélesebb skáláját. Az épületek, nyílászárók megfelelő hőszigetelésével az elszökő energiát megtartjuk, ez a fűtési szükséglet akár 80 %-os megtakarítását eredményezheti. A hatékony gázbojler, gáz- és elektromos tűzhely használatával az energia-felhasználás a felére csökkenthető. Az energiahatékony világítással, energiatakarékos izzók használatával, pedig jelentős energiaköltséget spórolhatunk meg az irodában, az iskolában és az otthonunkban.
Kapcsolódó információk: