A hulladéktermelés és újrahasznosítás

Hazánkban évente nagyságrendileg 80 millió tonna szilárd hulladék keletkezik, melyből kb. 75 millió tonna termelési (ipari és mezőgazdasági) és közel 5 millió tonna a települési hulladék. Folyékony hulladékból (szennyvíz) kb. 550-600 millió m3 keletkezik évente (ez csak a szennyvízcsatornákon át elvezetett mennyiség!). Egy 1998-as adat szerint a befogadóba tisztítatlanul bocsátott szennyvíz napi mennyisége 726 ezer m3 volt. Magyarországon az évek során felhalmozódott hulladék mennyisége kb. 500 millió tonna, amelynek nagy részét szakszerűtlen módon tárolják az ország különböző pontjain. A termelési hulladékok két nagyobb csoportja az ipari (bányászati meddő és építési törmelék) és a mezőgazdasági hulladék (biomassza (25-30 millió tonna/év), hígtrágya). A termelési hulladék 5-6%-a (kb. 3.5-4 millió tonna) veszélyes hulladék, melynek alig egynegyede hasznosítható. Mintegy 30%-át égetéssel, a többit fizikai, kémiai, biológiai eljárások után lerakással ártalmatlanítják. A települési szilárd hulladékok gyűjtési aránya 85%-os, az így begyűjtött hulladék mennyisége kb. 20 millió m3. Ennek a hulladéknak 3%-át újrahasznosítják (fém és papír), 8%-át égetik (budapesti hulladékégető mű), 89%-át lerakják. A fennmaradó 15% kezeléséről nincs megbízható adat, valószínűleg illegális lerakókon köt ki. Ezek száma 10-15 ezerre becsülhető, csak a főváros területén és szűk környezetében 3-400 ilyen lerakó található. A környezet és a természetes erőforrások kímélése egyre fontosabbá válik. Az el nem kerülhető hulladékot környezetkímélőn kell felhasználni vagy megszüntetni. A törvényhozók és hulladéktermelő szervezetek ezért mind nagyobb követelményeket támasztanak a hulladék újrahasznosításra, kezelésre és értékesítésre - az irányítási rendszerek és elfogadásuk szükségessé vált. A környezetgazdálkodásra és hulladékkezelésre vonatkozó 1996-os törvényben a törvényhozók lényegesen leegyszerűsítették a hulladékkezelők számára a környezetre vonatkozó igazolásokat. Egy olyan feltétel katalógust alkottak, amely tartalmazza a hulladékkezelésre vonatkozó egységes alapkövetelményeket. Újrahasznosítás során az adott terméket, csomagolást anyagában dolgozzák fel újra, eredeti funkciója módosul vagy egészen megváltozik (pl. pillepalackból rekesz, fólia, stb. készül). Az újrahasznosítás alapjában véve jó dolog, örülnünk kell, ha működik, de csak a megelőzést követően jön szóba. Újrahasznosítással csak késleltetjük az adott anyag hulladékká válását, de nem kerülhetjük el, illetve az újrahasznosítás is energiaigényes és szennyező folyamat, igaz (rendszerint) kevésbé, mint egy új termék előállítása. Tudni kell azt is, hogy az anyagában történő újrahasznosítás nem végtelen körfolyamat, az újrahasznosítás során előállított termék használati értéke rendszerint alacsonyabb az elsődleges nyersanyagokból készült termékénél. Ettől persze az újrahasznosítás még nagyon fontos folyamat, bevezetésével jelentősen csökkenteni lehet a keletkező hulladékok mennyiségét.

Kidobott virágok

Hulladék újrahasznosításáról link