Olyan információhalmaz, amely különféle szempontok szerint gyűjti, rendszerezi az adatokat. Adatbázis lehet például a környezetvédelemmel foglalkozó cégeket összegyűjtő honlap, a telefonkönyv vagy a kerületi kisokos.

Műveletek végzése adatokon valamely cél érdekében, pl. rendezés, összefésülés, aritmetikai és logikai műveletvégzés, csoportosítás stb. Szűkebb értelemben adatfeldolgozás alatt az automatikus eszközökkel (számítógépekkel) végzett adatfeldolgozást értik. Újabban adatfeldolgozás helyett az információkezelés fogalmat is használják.

Az adatok áramlása, -folyama egy pontból a másikba, egyik felhasználótól a másikig vagy az adatszolgáltatótól a felhasználásáig.

Az adatok, információk kezelésére jogosult személy, szervezet vagy cég; aki kezeli az adatbázist.

Algoritmuson vagy inkább eljáráson a matematikától eltekintve olyan módszert, utasítást, utasítássorozatot, részletes útmutatást, receptet értünk, amely valamely felmerült probléma megoldására alkalmas. Például eljárást, algoritmust, receptet lehet adni egy asztal (vagy egyéb bútor) összeszerelésére, valamilyen élelmiszer, mondjuk sajt (vagy bármilyen tejipari termék) elkészítésének módjára, a Deák térről a Lánchídhoz vezető út megtalálására, vagy éppen két egész szám legnagyobb közös osztójának kiszámolására. A legtöbb számítógépes program forráskódja szintén algoritmus.

Görög elnevezés; hasonlóság, hasonlatosság; hasonlóan alakuló egység.

Klazomenaiban született, Kr.e. 499-ben született Kr.e. 428-ban halt meg. A preszókratikus filozófus, a ión iskola egyik képviselője. Anaxagorász szerint a világ dolgai kezdetben egyben voltak. E kezdeti "egyből" jött létre minden. A kezdeti "egy"-et úgy írja le mint valami felismerhetetlent amibe sok föld és mag keveredett. Szerinte a dolgok nem keletkezhetnek és nem is pusztulhatnak el soha, csak azért tűnik úgy nekünk, hogy a világban van keletkezés és pusztulás, mert a dolgok összekeverednek (ez a keletkezés), majd szétválnak (ez a pusztulás). Anaxagorász szerint a dolgoknak a végtelenségig oszthatóknak kell lenniük, különben a létező nem létezővé válna és ez ellentmondás.

Az anekdota (görög „kiadatlan”) rövid, csattanós, tréfás, humoros történet, mely többnyire egyes közismert személyek vagy történelmi események mulatságos jellemzését nyújtja. Mai napig terjed szóbeli úton, s innen származik elnevezése is: eredetileg írásban ki nem adható történeteket jelentett. A kifejezést Prokopiosz használta először Justinianus császár magánéletéről írt történeteinek címéül. A középkori európai irodalmi anekdota a 13. századi Itáliában keletkezett. Ezekben a művekben a történelmi hűség kevésbé volt fontos, lényeges volt azonban az érdekesség, az elmondott esemény rövidsége és csattanós volta. Élt az anekdotával Dante és Boccaccio is. Anekdotizmusról beszélünk, ha egy író munkáiban gyakorivá válik az anekdota. Anekdotikusnak nevezzük az olyan történeteket, amelyek rendelkeznek az anekdota jegyeivel.

Görög szó, kb. azt jelenti, hogy „meg nem felelés”: a modern társadalmakban tapasztalható jelenség, amelyben a hagyományos normák és szabályok úgy lazulnak föl, hogy nem képződnek helyettük újak, és a társadalmi élet egy adott területén a szabályok nem világos volta miatt elvesztik a társadalmi normák befolyásukat az egyének viselkedésére. Több deviáns viselkedésformára (pl. az öngyilkosságra) való hajlam hátterében álló társ.-i tényezők egyike lehet. A társadalmilag elfogadott értékek és a megvalósulásukra rendelkezésre álló eszközök korlátozottsága közötti konfliktusokat az egyének különbözőképpen oldják meg, és ennek során vagy figyelembe veszik a társadalmi szabályokat és normákat, vagy megkerülik, elutasítják (mint pl. a lázadók) azokat.

Az aritmetikai logikai egység (angolul arithmetic and logical unit – ALU) az informatikában használatos betűszó. Az ALU a számítógépek központi adatfeldolgozó egységének (CPU) részét képezi. Az ALU feladata a CPU-n belüli a számítási és logikai műveletek végzése. Az ALU logikai műveleteket (ÉS, VAGY, NEM stb.), bitléptetési műveleteket, bináris, és decimális összeadásokat, illetve összehasonlításokat végez. Az összetettebb aritmetikai műveleteket le lehet bontani az alábbi műveletekre, amelyet az ALU el tud végezni.

Eredetileg a kísérleti pszichológiában cselekvésre való készenléti állapotot, beállítódást jelölt, ma már a szociálpszichológia egyik középponti fogalma, tartós beállítódást, értékelő viszonyulást jelent valamilyen tárgy, személy vagy gondolat irányában. Közvetlenül nem megfigyelhető, csak következtetni lehet rá a személy szóbeli, viselkedéses vagy nem verbális, érzelmi reakcióiból. Három összetevőből áll: az érzelmi összetevőből, amely az attitűd tárgy iránti érzelmi reakciót, a pozitív vagy negatív viszonyt fejezi ki, a gondolati (kognitív) összetevőből, amely a tárgyról rendelkezésre álló információkra, az azzal kapcsolatos hiedelmekre utal, és a viselkedéses összetevőből, amely a tárggyal kapcsolatos eljárásmódokat tartalmazza. Az értékelő viszonyulást tartalmazó tartós beállítódások kiépítése elősegíti azt, hogy a helyzetekre gyorsan, kevés energiát felhasználva, biztonsággal reagáljon az egyén.

1913-ban megjelent pszichológiai irányzat, mely minden belső folyamattól elzárkózik és a folyamatokat a beszéd és gondolkodás az ingerlés és a válaszreakciók közötti összefüggésekkel magyarázza.

Integrált áramkör, félvezető lapka. Szilícium vagy más félvezető alapanyagú integrált áramkör. A közismert jelfeldolgozó (mikroprocesszor chip) mellett pl. félvezető kivitelezésű tárolók (memory chip), érzékelők (sensor chip), stb. esetében is használatos kifejezés.

A dagerrotípia volt a legelső fényképészeti eljárás. Használata az 1850-es évek elejéig volt széles körben elterjedt, a gyakorlatból a nedves kollódiumos eljárás negatív és az albuminpapír pozitív páros szorította ki. Népszerűsége sokáig töretlen maradt, annak ellenére, hogy az üveglemezre vagy papírra készített képek gyorsabban, olcsóbban és egyszerűbben elkészíthetőek voltak. Nicéphore Niépce és Louis Daguerre 1827-ben együttműködési szerződést kötött a camera obscura által rajzolt kép rögzítésének megoldására. Tízévnyi kutató és kísérletező munka után, 1837-ben sikerült Daguerrenek elkészítenie az első dagerrotípiát, melyet a fotográfia legfőbb alkotóelemeként, 1839. augusztus 19.-én szabadalmaztatott. Ez nap a egyben fotográfia megszületésének napja is.

Amerikai szociológus, aki az információs társadalom fogalmának egyik fő propagátora és népszerűsítője volt. 1973-as könyvében, amely a The Coming of Post-Industrial Society könyvében egy történelmi korszakváltásról beszélt. Bell ugyanis már ekkor ráérzett arra, hogy a modern társadalom valószínűleg egy történelmi korszakváltás előtt áll: a dolgokat előállító indusztriális ipari társadalom olyan posztindusztriális társadalommá alakul át, amelynek az életében döntő szerepet játszik az információ, emiatt információs társadalomnak is joggal nevezhető.

A demokratikus piacgazdaság elve: globális szabadverseny. Demokratikus piacgazdaságnak nevezik az EU tagállamait, az USA-t, Kanadát, stb.

Született Athénban, Kr. e. 384 - Kalaureia, ma Pórosz sigete, Kr. e. 322 haélt meg. Görög szónok, író. A peloponnészoszi háborút követő zűrzavaros időszakban működött. Igazából a szónoki pályán a szükség indította el, hétéves korában meghalt édesapja, aki dúsgazdag fegyvergyáros volt. Vagyonát nagykorúságáig három gyámjára bízták, akik hűtlenül kezelték azt, s amikor elérte ezt a kort, igazának törvény előtt kellett érvényt szereznie, a görög jogszokás szerint személyesen. A szónoklás ábécéjét állítólag az örökösödési ügyek egyik elismert szaktekintélyénél, Iszaiosznál tanulta, állítólag oly buzgón, hogy gyakorlásképpen a tengerparton, a zúgó hullámokat túlharsogva szónokolt, illetve -dadogását leküzdendő- kavicsokat vett szájába, hogy magát a helyes kiejtés elsajátítására ösztönözze.

Valamilyen kód (esetleg titkos írás) megfejtése, feltörése.

A dialektus a szociolingvisztika meghatározása szerint olyan nyelvváltozat, amely grammatikai, fonológiai és lexikai szempontból különbözik más nyelvváltozatoktól, és amely meghatározott földrajzi területhez (regionális dialektus) és/vagy társadalmi osztályhoz vagy csoporthoz (szociolektus) kötődik.

Olyan adathordozó, amelyen elektronikus (digitális) formában vannak rögzítve az információk. A legelterjedtebb formája egyelőre CD-lemez, de a pendrive-ok és egyéb USB-kulcsok kiszorítják őket a piacról.

A legújabb információs technológiák eljuttatása, hozzáférésük lehetőségének megteremtése (az Internet kiépítése) a társadalom tagjai számára. Nem csak a technikai háttér kiépítését jelenti, hanem azt a tudást is, amellyel azt használni lehet. Ennek a tudásnak az átadása alapvető fontosságú a digitális esélyegyenlőség megteremtéséhez.

Valamilyen adatsor, információhalmaz elektronikus jelekké történő alakítása. Ilyen például a zene lemezen vagy mp3 formátumban való rögzítése, a képek beszkennelése, vagy akár a könyvek számítógépre vitele.

A demokratikus társadalmakban a közügyek – például a szavazás, útlevélkérés, adózás, számlafizetés – Interneten történő intézése. Kiépítésére világszerte történnek sikeres és kevésbé sikeres próbálkozások.

Egymásra merőlegesen haladó oszcilláló elektromos és mágneses tér, mely a térben hullám formájában terjed energiát és impulzust szállítva. Részecskéi (kvantumai) a fotonok. A 380 nm és 780 nm közötti hullámhosszú elektromágneses sugárzás az emberi szem számára is látható, emiatt látható fénynek nevezik. Az összes elektromágneses sugárzás elrendezhető frekvencia (hullámhossz, energia) szerint, ekkor kapjuk az elektromágneses spektrumot. Az elektromágneses sugárzás fizikáját az elektrodinamika írja le.

Jellegzetes, a fizika törvényei szerint létrejövő fény-, sugárzás- vagy hangjelenség; a hullámmozgással terjedő fény-, általában eletromágneses vagy a hanghullámok - ha frekvenciájuk megegyezik - találkozásukkor erősítik, gyengítik vagy kioltják egymást; találkozó elektromágneses hullámok (rádió- vagy radar-sugárzás) frekvenciája lehet azonos vagy különböző. Utóbbi esetben általában csak a kis frekvenciakülönbségeknek van fontosságuk, ilyenkor frekvencialebegés (beat frequency) keletkezik, azonos frekvenciák esetében a fading jelenség (elhalkulás) mutatkozik

Az elektronikában használt aktív eszköz, amely elektronok vákuumban vagy gázzal töltött térben való áramlásán alapul. Az elektroncső egy többnyire hengeres védőburában rögzített, elektródákat tartalmazó, légmentesen lezárt elektronikai eszköz, amelyből az elektródák a működtetéshez ki vannak vezetve. Ha az elektroncső belsejében légritkított tér vákuum van, ekkor vákuumcsövekről beszélünk, ha kis nyomású gáz, akkor gáztöltésű elektroncsőről. Az elektroncső burkolata többnyire üvegből készül, de különleges elektroncsövek esetében ez lehet kerámia vagy fém is. Az elektródák kontaktusrendszere alkotja csőfejet, függetlenül attól, hogy az üveg csőbúránál ez egy üvegtányérba forrasztott kivezetés rendszer, az úgynevezett lábak vagy miniatűr kivitelű elektroncső esetén forrasztható huzalok, illetve valamilyen külső foglalat és érintekező-rendszer alkotja a csőfejet.

Az Interneten található, vagy lemezen rögzített árujegyzék, amely funkcióját tekintve megegyezik a papírra nyomott katalógusokéval. Az Internetről általában rögtön meg is rendelhető a kiszemelt áru.

Az ellenreformáció a katolicizmus törekvése volt úgy vallási, mint társadalmi téren a protestantizmus térnyerése ellen védekezni, és elvesztett pozícióit visszaszerezni. Ebből a célból ült össze a tridenti zsinat. Az ellenreformáció korszaka 1546 és 1648 közé tehető; a schmalkaldeni háborúval kezdődött és a harmincéves háború végével fejeződött be.

Érzelemkifejezés

Érzelmi, érzelmi töltésű.

A görög aiszthészisz szó észlelés és érzékelés értelemtartalma szerint, a művészettel és szűkebben a széppel való foglalatoskodást jelenti. Magába foglalja az alkotás és befogadás kérdését, valamint a műalkotás létrejöttének feltételeit és hatásának módjait. A szépről gondolkodás a görög kezdetektől (Platón, Arisztotelész) jelen van a jó és az igaz ideája mellett. Az ember az utánzáson és az utánzaton keresztül alkalmassá válik, hogy felfogja az utánzottban rejlő örök, az időnek ellenálló elemet, ugyanakkor a saját idővel szembesülve, ahhoz megtisztulva (katharszisz) talál vissza.

Valamilyen rendszeren kívül működő, de arra ható.

A nyelvvel kapcsolatos kifejezés. Nyelven kívülit jelent, de a nyelvvel kifejezett tartalmat árnyaló, módosító kommunikációs elem.

A másodlagos agykérgi mozgató központból részben kéreg alatti állományból indul ki. Az extrapyramidális rendszer az akaratunktól függő mozgásokat szabályozó rendszer. Egészséges embereknél ez teszi lehetővé, hogy mozdulataik harmonikusak legyenek. Szabályozzák továbbá izmaik megfeszülését, illetve elernyedését. Két anyag – a dopamin és az acetylcholin – közti egyensúly nagyon fontos szerepet játszik.

Az arcon megjelenő, az arccal kapcsolatos.

A kommunikáció létrehozására, fenntartására, meghosszabbítására vonatkozik. Nyelvi megnyilvánulásai lehetnek a köszönés, megszólítás, bemutatás,…

A mai elektrosztatikus másolók ősét 1938-ban találta fel egy amerikai fizikus. Carlson a görög “száraz írás” szavak alapján az eljárást xerográfiának nevezte. A régi másolókban a másolandó lapot egy forgó dob köré illesztették. Az elektrosztatikus töltésű dobot egy vékony fényelektromos anyagréteg, például szelénpor borítja, amelyből a megvilágításra használt ultraibolya fény hatására elektronok lépnek ki. A másolandó kép fehér részei visszatükrözik a fényt a dobra, így azokon a részeken a töltés megszűnik. A fekete részek helyén viszont a töltések megmaradnak. A megvilágításkor ezeken a részeken megtapad a finom, fekete színezőpor, így létrejön a másolat.

Olyan számítógépes vírus, amely nem közvetlen károkozásra (pl. fájltörlésre) alkalmas, hanem a megfertőzött gépet használja fel bizonyos műveletek elindítására az Interneten. Segítségével tömeges levélküldés révén más gépeket béníthatók meg, vagy idegen komputerek során keresztül hatolhat be valaki egy bank vagy titkos hadiüzem adatbankjába, megnehezítve a betörés kiindulópontjának lokalizálását.

Az információs szabadság (FOI - Freedom of Information) kifejezés rövidítése.

A beszédnek a hallás útján tapasztalható jellege, ami nem mindig ugyanaz a leírt beszéddel pl.: külgyed – küldjed.

Az, aki a szűkebb és a tágabb értelemben vett környezete által a számára támasztott olyan követelményeknek, amelyeknek a teljesítéséhez az olvasás, illetve írás képességére van szükség, minimálisan sem tud eleget tenni, ami ugyanakkor nem feltétlenül jelenti azt, hogy nem tud – pontosabban nem tanult – írni vagy olvasni.

Bármely távközlő-hálózat főrészét, gerincét képező nagyteljesítményű (pl. üvegszálas, műholdas, stb.) hálózat; A gerinchálózatok üzemeltetőit csúcs színtű szolgáltatóknak nevezik, ellentétben a közvetlen csatlakozást szolgáltatókkal.

A kapott információk meghaladása, új reprezentációk kialakítása. Az antropológia ennek társas kereteit vizsgálja, a logika az érvé­nyességét, a pszichológia tényleges folyamatát az egyénnél. A gondolkodás kutatásának kiinduló kérdése a kategorizáció elemzése. A kategóriák lehetősége már adott az észlelésben (fának látunk valamit). A fogalmi kategóriák viszont hierarchikus rendszert alkotnak, ebben az ember felülmúlja a kategóriákat már kialakítani képes állatokat, a rendszert támogató társas reprezentációk, pl. a nyelv révén. A belső beszéd a feladat nehézségeinél jelenik meg, s nagyok az egyéni különbségek. A feladatmegoldás képességbeli különbségeit vizsgálja az intelligencia kutatása.

Teljes neve Johannes Gensfleisch zur Laden zum Gutenberg, (Mainz, 1400 körül - 1468. február 3.) a mozgatható betűelemekkel való könyvnyomtatás európai feltalálója. Gutenberg nyomtatványait, s az általa feltalált módszerrel készült XV. századi nyomtatványokat (egészen pontosan az 1501. január 1. előttieket) ősnyomtatványoknak nevezzük.

Gutenberg-galaxis: a kifejezés az emberi kultúrtörténetnek arra a szakaszára utal, melyben a könyv, mint ismeretközlő közeg kiemelkedő szerephez jut(ott), 1440 - ?. A könyvnyomtatás, a könyv elterjedése, később az általánossá váló írás-olvasás oktatás tette lehetővé azt, hogy – elvileg – minden ember hozzájusson a tudáshoz, a tudomány, a művészet alkotásaihoz és eredményeihez, a hírekhez, egyáltalán mindenhez, ami szavakba, szövegekbe foglalható. A Gutenberg-galaxis kifejezés akkor jelent meg a gondolkodásban, amikor felmerült a belátható vége. Először a televízió, majd a számítástechnika, az Internet terjedése keltette fel az aggodalmat, hogy a nyomtatott szóra előbb-utóbb nem lesz szükség. A Gutenberg-galaxis Johannes Gutenbergről, a könyvnyomtatás feltalálójáról kapta a nevét. Világszerte 1840-ben ünnepelték Gutenberg találmányának 400 éves jubileumát, és az ez alkalomból kiadott emlékkönyv számára írta Vörösmarty Mihály: A Guttenberg-albumba című költeményét).

A hangot szállító levegőrezgés.

A hír újságírói meghatározása szerint olyan ellenőrzött és igaznak bizonyult információ, amely közérdeklődésre tarthat számot, és amely speciális szakmai eljárás, a hírszerkesztés eredményeként jött létre. A hírközlés a hír továbbítása különféle eszközök (újság, tv, rádió, Internet, stb.) révén.

Ingerület, környezeti hatás kiváltotta érzet. A receptorok az érzékszervekben, izmokban, a bőrben és az izületekben lévő speciális sejtek, melyek érzékelik, majd átalakítják idegimpulzusokká a különböző fizikai és kémiai változásokat.

A jel egyik fajtája. Lényege, hogy a jel/ikon teste nincs fizikai kapcsolatban a jelölttel, de hasonlít rá, pl. hieroglifák, piktogrammok, római számjelek, ide tartoznak még a hangutánzó szavak is.

A jel/index jelteste szorosabb-lazább fizikai kapcsolatban áll a jelölttel: pl. index egy állat lábnyoma, egy 50 kilométerre lévő vulkán torkából előgomolygó 15 kilométer magasságú füstoszlop, a prérikutya kígyót kiáltó ugatása stb.

Az információval, mint az új ismeretté értelmezett adattal foglalkozó tudomány. Főként az információ keletkezésével, struktúrájával, kezelésével, tárolásával, elérésével és továbbításával foglalkozik. Az információelmélet ezenkívül tanulmányozza az információ különböző felhasználását, az emberek közti kommunikációt és az információs rendszereket. Az információelmélet megalapítói Samuel Morse (inkább előfutár), később Claude Shannon matematikus, hírközlési szakember.

Az a fizikai valóságban (könyvtár) vagy csak virtuálisan létező (Internet) hely, ahol az információ megtalálható, megtudható. De lehet információforrás a szomszéd asszony éppúgy, mint a tv vagy a rádió.

Az információs társadalom 1956-57-ben vette kezdetét, ekkor történt, hogy a műszaki, vezetői és adminisztrációs dolgozók száma meghaladta a fizikai dolgozókét az USA-ban. A kifejezés arra utal, hogy az információ birtoklása társadalmi előnyökkel jár.

Az a folyamat, amelynek során több elem összekapcsolódik, a köztük lévő különbség mindinkább eltűnik, és az egymás közti kapcsolatok is mindinkább közelítik a z integráló rendszeren belüli kapcsolatok sajátosságait.

: személyek közötti. Ilyen például két ember beszélgetése.

Az interpretáció alatt szigorúan egy jelölőhöz való bármiféle hozzárendelést értünk. Interpretáció egyenlő jelentésképzés. Minden emberi tevékenységnek elidegeníthetetlen része az interpretáció, hiszen minden, ami körülvesz bennünket, értelmezendő, s amit tudunk a világról, az mind már (általunk) értelmezett. Az interpretáns a jelhasználónak (a befogadónak) az a viselkedése, szokása, tudati változása, amely a jelölő jellé válási folyamatának eredményeképpen jön létre.

Írásnak nevezzük írásjelek (pl. betűk) rögzítését (lejegyzését) valamilyen hordozón olyan céllal, hogy azokból a későbbiekben értelmezhető szöveget hozzunk létre. Az írás gondolatok, fogalmak kódolása, melynek fordított művelete az olvasás. A feljegyzésre használt eszköz vagy eszközök, valamint azok hordozójának száma szinte végtelen, bármivel lehet írni, ami jelet hagy valamilyen felületen. Írás készült már atomi szinten is. Még egy rizsszemre is lehet hosszú szöveget írni. Az írás tartóssága lényeges, hiszen általában a rögzítésnek az ismeret megbízható és hű átadása a célja. Ám vannak kifejezetten rövid távú, ideiglenes írások is, mely változatainak az elektronikus eszközök széles teret adnak.

A jel valaki számára valamire utal. Azaz a jel olyan érzéki reprezentáció, amely utaláson és a jelhasználók beavatottságán alapuló összefüggéseket fejez ki. A jelölő nem önmagát prezentálja, hanem egy tőle különböző tárgyra utal, ez az utalás a jelhasználók közösségében válik érthetővé. Egy papírlap magától nem utal senkire és semmire, csak akkor válik jellé, ha egy közösségben bizonyos használata valamilyen jelentéssel látja el.

A jelforma a jeltestekben meglévő közös jegyek osztálya. Például az “A” betű jelalakja az a jellemző (két föntről nyitódó szár, amit valahol a középtájon egy vízszintes vonal metsz), amellyel minden “A” betű rendelkezik.

Azonos minőségű és funkciójú jelek csoportja
maguk a csoportok is szabályok szerint alakulnak ki
maguk a jelek fogják közléssé formálni

Jelek egymásutániságából összetevődő sorozat, amely lehet értelmes, értelmetlen vagy direkt értelmetlenné tett.

A jelek osztályozása. A szemiotika egyik alapvető feladata.

A világban minden nap számtalan esemény ját­szódik le, ám csupán egy részükről tájékoztat bennünket a média. A különböző események között az újságíró szelektál, ő dönt arról, hogy beengedi-e őket a nyilvánosságba – ezért nevezik az információk kapuőrének. Döntésében nemcsak szubjektív szempontjai, de az emberek feltételezett elvárásai is vezérlik, hiszen célja általában éppen a közönség létszámának maximálása. Azokról az eseményekről számol be, amelyeknek nagy hírértékük van, azaz számíthatnak az emberek érdeklődésére. Minél több embert érint, minél váratlanabb, minél közérthetőbb egy esemény, annál valószínűbb, hogy bekerül a hírekbe. A negativitás is növeli a hírértéket: a természeti katasztrófákról, háborúkról, bűncselekményekről, botrányokról szóló beszámolók vezetik a hí­reket. A rossz hírek azért érdeklik az embereket, mert ismeretük nélkül nem hozhatnák meg a megfelelő döntéseket, óvintézkedéseket. A különböző médiumok nem egyformán szelektálnak az események között, hiszen alkalmazkodnak célközönségük érdeklődéséhez és előzetes ismereteihez is. A hírek sajátos csoportját alkotják az olyan áleseményekről (például politikusok által tartott sajtótájékoztatókról, útavatásokról, kórházlátogatásokról) szóló beszámolók, amelyeket a politika mediatizálódását érzékelő kommunikációs szakemberek rendeznek azért, hogy megbízóik bekerüljenek a hírekbe, és kedvező benyomást gyakoroljanak a választópolgárokra.

Három fontos területen: tipográfia, nyomda, képfeldolgozás. A kiadványszerkesztés a számítástechnika fejlődésével és alkalmazásával soha nem látott fejlődést mutatott az utóbbi évtizedben. Az új technológiák a már meglévő feladatok megkönnyítését célozták, vagy új lehetőségeket adtak az információ különböző médiákban való átadására, megjelenítésére. Elég, ha az Interneten közvetített félelmetes mennyiségű adat áramlására gondolunk.

Élőlények és gépek vezérlésének tudománya. A kibernetikai hagyomány főként az élő rendszerek működésének szabályozás- és automataelméleti megközelítésével foglalkozik.

(cyberspace), W. Gibson regényéből átvett science-fiction kifejezés, mely a számítógép-kommunikáció birodalmát, annak virtuális világát kívánja megnevezni. Az elektronikus kommunikációs eszközök (számítógépes hálózatok, telefonvonalak, műholdas rendszerek stb.) és a rajtuk található szolgáltatások, információk alkotta virtuális "tér" vagy "világ" összefoglaló neve.

Olyan kapcsolat, amely a közösség, társadalom által támasztott elvárásoknak megfelel, azokon nem lép túl.

A kommunikáció latin szó. Szótöve a "communis" vagyis közös jelentésben szerepel. Ez azt jelenti, hogy azok, akik részt vesznek a kommunikációban valamiben közösek. Ez a közös dolog nem más, mint az a jelrendszer (a nyelv), amit mind a ketten vagy éppen többen ismernek.

A hétköznapi szóhasználatban teljes körűt jelent.

Felhívó, befolyásoló funkció, mely a címzettre irányul (pl.: Menj ki!)

Szövegösszefüggés, szövegkörnyezet

Közmegegyezésen alapulót; megállapodás szerintit jelent. Szóösszefüggésekben a széles körben használt dolgokra is használják.

Elemek egy sorozatának konvergenciáján lényegében azt értjük, hogy a sorozat tagjai egyre közelebb kerülnek egy értékhez, oly mértékben, hogy úgy tekinthetjük mintha az n-től végtelenig határesetben végtelen kis távolságra megközelítenék azt. A matematikai analízis egyik legfontosabb feladata, hogy a "végtelen közeli" kifejezésnek pontos és konzisztens értelmet adjon és ezzel a határérték fogalmát matematikai eszközökkel megragadhatóvá, kezelhetővé tegye. Hétköznapibb értelemben a valamihez való közelítést jelenti.

Egy gépi eljárás szövegek másolatának négyszögletes papírra való nyomtatására. Először Kínában találták fel 1041-ben, de a könyvnyomtatást, ahogy mi ismerjük, 1450 körül a Német-római Császárságban egy aranyművesből lett nyomdász, Johann Gutenberg találta fel. Gutenbergen kívül a holland Laurens Janszoon Coster a tömeges könyvsokszorosítás terén szintén komoly érdemeket ért el. A könyvnyomtatást Európa technológiai és kommunikációs érdemének szokták nevezni a keleti országokkal szemben, ami egyike a nagy kérdéseknek a világtörténelemben.

Egy etnikum, nép vagy nemzet, de egyéb társadalmi csoport művészeti hagyományával, kultúrájával való azonosulás, annak elfogadása és felvállalása.