Alvás
Egészséges csecsemő alvás közben nyugodt, keveset mozog, izmait nem feszíti. Az ettől eltérő viselkedés okát orvossal ki kell deríttetni. A nyugodt alvás feltételei: csend, megfelelő hőmérséklet, friss levegő, sötétség éjszaka, nappal viszont nappali fényben aludjon a gyerek. A legtöbb csecsemő elalváskor különböző testhelyzeteket vesz fel. Nem ajánlatos ráerőszakolni valamilyen másik helyzetet. Étkezés után viszont ügyeljünk arra, hogy a babát oldalra fordítva tegyük le aludni az esetleges bukás miatt. Az altatás során fontos a rendszeresség, a nyugalom kialakítása már ilyen kis korban is. Az első fél év alatt a gyerek majdnem az egész napját átalussza. Néhány hetes korban az alvásigény 20-21 óra. Sokszor csak az éhség ébreszti fel a babát, amit jelez is nekünk, majd mikor már jóllakott, ismét mély álomba merül. Gyakoriak alvás közben a félig éber, átmeneti állapotok, melyekből néhány perc múlva ismét mély álomba merül a gyerek. Jó, ha a szabad levegőhöz való szoktatás után legalább egy nappali alvásidőt (két étkezés között) tölt télen-nyáron a szabadban. Semmiképp se ébresszük fel a csecsemőt! Már ebben a kicsi korban is az lesz nyugodt, kiegyensúlyozott, akinek az álmát nem zavarják meg. Étkezéshez se keltsük fel, ha igazán éhes lesz, magától is felkel, és annál jobb étvággyal fog enni. A gyerek fejlődésével párhuzamosan egyre több időt tölt ébren. Egyre több dolog érdekli a környezetéből, egyre fogékonyabb. Két-három hónapos korra már kialakul a bioritmusa, határozottan megállapíthatjuk mikor lesz ébren, mikor szeret elaludni. Három hónapos kor körül már rendszerint átalussza az éjszakát a gyerek. Napközben már egyre többet van ébren, ez az idő összesen kitehet már 6-7 órát is a 24-ből. Az ezt követő hónapokban már várható, hogy a baba nem alszik el az étkezések között sem. Természetesen előfordulnak ettől eltérő alvási szokások is, nem szabad megijednünk, illetve valamit ráerőltetnünk a csecsemőre, mert valahol azt hallottuk, hogy az ő szokásai mások, tehát rosszak. Amennyiben kérdéseink, félelmeink vannak, kérdezzük orvosunkat vagy a védőnőt!
Szokások kialakítása
A szokás nem más, mint begyakorolt cselekvéssor. Ha valamilyen cselekvést már begyakoroltunk, azt automatikusan a figyelem ráirányítása nélkül végezzük. A szokás részben tehermentesíti a tudatot, hisz nem kell odafigyelnünk a már mindennapossá vált dologra. Attól függően, hogy milyen szokások alakulnak ki egy kisgyereknél, lesz könnyebb a későbbi nevelés. Az újszülöttnek még semmilyen szokásai nincsenek, tehát semmilyen rossz szokásáról nem kell leszoktatnunk, illetve csak rajtunk múlik milyen jó, vagy rossz szokásai lesznek. Rászoktathatjuk például arra, hogy csak ringatással tudjon elaludni, de arra is, hogy a nélkül is nyugodt álma legyen. Rászoktathatjuk arra, hogy állandóan karban akarjon lenni, és arra is, hogy az ágyában, a játszóhelyén egyedül is jól érezze magát. A rendszerességhez már a fiatal csecsemőt is hozzászoktatjuk: meghatározott időközönként etetjük, tisztába tesszük, mindig ugyanabban a napszakban fürdetjük, sétálunk vele, stb. A cél az, hogy olyan időbeosztást készítsünk, melyet a gyerek is könnyen meg tud szokni, magáénak tud majd, és nekünk is ideális lesz. Igyekezzünk egy-egy napi eseményen belül a mozzanatok sorrendjét is fixálni! A gyereket megnyugtatja a szokásosan ismétlődő mozdulatsor, ebből kiindulva mindent könnyebben meg tud szokni. A helyes étkezési szokásokra már akkor szoktatjuk a csecsemőt, mikor rendszeresen adjuk neki az ételt. A következő állomás, mikor már egyedül eszik a gyerek.
21. századi közoktatás - fejlesztés, koordináció (TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002)
