A csecsemő elfoglaltságai
A szabad levegőn való alvás nagyon egészséges már egészen kisgyerekkortól. A szabadban játszó gyerek sokkal több tapasztalatot szerezhet, mint a szobában eltöltött idő alatt. Ha már annyira jó az idő, és a gyerek mászó korba ért, tehetünk ki neki egy kis műanyag edényben vizet, hogy abban pancsoljon, nagy területet keríthetünk le neki a kertből ha van, hogy ott kússzon-másszon kedvére. Ha tehetjük, készíthetünk a baba számára homokozót is, ahol kedvére szórakozhat. A játékon kívül elfoglaltság lehet még a séta a szabad levegőn. Így, a kirándulások alkalmával sok új tudásra tehet szert a gyerek. Eleinte a kisgyereket nem szabad hosszú gyaloglásnak kitenni, az elején legyen 8-10 perces egy-egy séta. Amennyiben hosszabb útra megyünk, vihetünk magunkkal gyerekkocsit is, így a kisgyerek, ha már elfáradt, beülhet, és újra velünk sétálhat akár, ha már kipihente magát.
A szabad levegő fontossága
Sok anya helytelenül jár el, mikor télen született csecsemőjét nem viszi ki a levegőre, mert attól tart, túl hideg a levegő, és jobb bent a meleg szobában. A levegőztetés, mint minden élőlénynek, rendkívül fontos egy gyerek számára is. Szüksége van az embernek már ilyen fiatalon is a fényre, a levegőre, a szélre. A hőmérséklet ingadozása serkenti a bőr működését, s ezzel a szervezet egésze működésbe lép. A gyerekek ettől edzettebbekké válnak, jobb lesz a hőszabályozásuk, jobban tudnak majd alkalmazkodni a különleges hőmérsékleti viszonyokhoz is. Nagyobb lesz az ellenállóképesség, kevesebb betegség támadja meg őket. A szabad levegő mélyebb, kiadósabb légzésre is késztet, vagyis fejleszti a tüdőt. A szabadba vitt gyerek vidámabban viselkedik, hisz több a látnivaló, nagyobb a játéktér. Több impulzus éri, mint odabent a szobában: ha meleg van, sok a bogár, a virág, sokat lehet a fűben mászni, felfedezni a hepehupákat, hidegben szép fehér a táj, nagy pelyhekben hullik a hó, az emberek színes sapkákban hógolyóznak, szánkóznak, stb. Tehát a szabad levegőn a baba mind fizikailag, mind szellemileg sokat fejlődik.
Mikortól
Az újszülöttet nem kell még levegőztetni, a számára a legfontosabb az egyenletes hőmérséklet, nem egészséges a hőingadozás megterhelésének kitenni. Persze ha kint jó az idő, a kicsi szobája viszont hűvösebb, vagy kánikulában, ha a szoba levegője fülledt, érdemes kis időre a levegőre vinni. De ekkor is figyeljünk oda az állandó, 20-25 fokos hőmérsékletre, és arra, hogy ne tegyük huzatba. Négyhetes kora után kezdjük a gyereket mind több időre kivinni a friss levegőre. Télen csak hathetes kor után menjünk a kicsivel ki a hidegbe, és akkor is figyeljünk, hogy a baba mindenképp egészséges, jól fejlett legyen, mert ha beteg, esetleg súlyosbíthatja a helyzetet a hideg. Tanácsos kérdéses esetekben orvos tanácsát kikérni.
Hogyan
Eleinte minél kevesebb időt töltünk a gyerekkel a levegőn, annál jobb. Ilyenkor egyszerűen csak szoktassuk az újhoz, figyeljük, hogyan reagál, ha esetleg nem tetszik a babának a helyzet, vigyük vissza a lakásba, és próbálkozzunk a levegőztetéssel egy másik napon. Minél nagyobb a hőmérsékletkülönbség a benti és a kinti között, annál kevesebb időt legyünk kint a gyerekkel, mert a nagy ingadozás csak fölöslegesen erőlteti a szervezetét. Tavasztól őszig a csecsemőt jó idő esetén először 15 percre vigyük ki, aztán ez az időtartam egy-másfél hét után fokozatosan emelkedhet fél napra, vagyis két étkezés közötti időszakokra. Télen először csak a nyitott ablaknál beáramló hideg levegőn szoktassuk a kicsit, és aszerint, hogy mennyire szereti így a friss levegőn töltött időt, lassan-lassan kialakíthatunk hosszabb időtartamokat, mikor sétálunk, játszunk vele odakint. Természetesen mindenképp teljes körű felügyeletet kell biztosítani, míg a gyerek odakint van, hogy ne történhessen semmi baj. A gyermek öltöztetésekor arra kell figyelni, hogy testét minél nagyobb felületen érje a levegő. Télen is ügyeljünk arra, hogy ne bugyoláljuk annyira be a gyereket, hogy csak az orra látsszon ki a sok ruhából. Jó időben egyre nagyobb testfelületet hagyjunk meztelenül.
21. századi közoktatás - fejlesztés, koordináció (TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002)
