Maszturbáció
A nemi szerv fontos része a testnek. Természetes jelenség, hogy érintése kellemes érzést vált ki, és ezt a kisgyerekek is észreveszik. A harmadik évtől kezdenek el intenzíven érdeklődni a gyermekek a nemi szervük iránt. A fiúknál az ismerkedés úgy zajlik, hogy fogdossák, húzogatják a péniszüket, a kislányok összeszorítják a combjukat, dörzsölik a szeméremtest környékét, mert észreveszik, hogy ez kellemes érzéssel tölti el őket. Ez a fejlődéssel járó természetes jelenség, minden gyerek megteszi, a különbség csupán annyi, hogy egyesek nyíltan, mások titokban, ki ritkábban, ki gyakrabban. Semmiféle bajjal nem jár a dolog, még ha igen erőteljesen történik, akkor sem. Általában az óvodáskor vége felé elhagyják az onanizálást a gyermekek. Gond akkor van, ha az onánia állandóvá válik. Ebben a formában vigasszá válhat kellemetlenségek és bukások esetén, s túlságosan könnyű helyettesítője lehet az erőfeszítésnek és a teljesítménynek.
A maszturbáció, mint a szorongás oka
A gyerekek között akadnak, akik sokat nyúlnak a nemi szervükhöz, még társaságban is. Tulajdonképpen nem nagyon vannak tudatában annak, mit is tesznek ilyenkor. Az ilyen viselkedés szorongásos, ideges gyerekre vall. Itt a maszturbáció oka az idegesség. A szülőnek ilyenkor ahelyett, hogy a maszturbációt akadályozná, ki kell derítenie, mi a tett oka. Sokszor az is előfordulhat, hogy orvoshoz kell fordulni, annyira súlyos lelki megrázkódtatás áll a jelenség hátterében.
A maszturbáló gyerek
A szülők értelmileg felfogják, hogy a szexuális fejlődés egyik fázisa. Érzelmileg azonban ezt nehezen tudják elfogadni. Emiatt sokszor bajban vannak, hogyan is kezeljék ezt a témát. Ha azt mondjuk, hogy a maszturbációtól beteg lesz, súlyos félelmeket ültetünk el a gyermek lelkében. Az érzékeny gyerekek az ilyen megjegyzéseket könnyen a szívükre veszik. Ha a szülő a maszturbációt tiltja, bünteti, a gyermek akkor is végezni fogja, csak titokban, lelkiismeret-furdalással. Az állandó megfigyelés, ellenőrzés a későbbiekben komoly lelki zavarokat okozhat a gyereknél. A szülő az önkielégülés ellen enyhe nyomást fejthet ki. Ha ugyanis a gyermek mindig ebbe a tevékenységbe menekül, az nem segíti elő a fejlődést. Nem vezet társadalmi kapcsolatok kialakulásához, nem segíti a személyiség kibontakozását. Ha a gyerek korának megfelelően le van kötve, eleget törődnek vele, érdekes elfoglaltságokat találnak neki, egyre kevesebbet játszik a nemi szervével. Ezt is, mint mindent, meg lehet beszélni a csemetével, ne hallgassunk, csak mert mi szégyellünk erről beszélni. Arra is figyelmeztethetjük, hogy társaságban nem illik ilyet tenni, de ha véletlenül mégis elköveti a „hibát”, semmiképp se hordjuk le emiatt hangosan mások előtt, mert ez komoly lelki deformitást idézhet elő.
21. századi közoktatás - fejlesztés, koordináció (TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002)
