Öregkori beszűkülés
Az öreg emberek helyzete a családban változik. Az idő előrehaladtával sok esetben eltartóból eltartottá válnak, és ez nemcsak a családnak, de nekik is nagyon nehéz. Sokszor szeretnék, és tudnák is folytatni a munkájukat, de egészségügyi állapotuk, vagy más külső tényezők miatt passzivitásra kényszerülnek. Elveszítik a fontosságtudatukat, márpedig ha valaki azt érzi, hogy nincs rá szükség, könnyen felad mindent. Idővel kicsit merevebb lesz, nehezebben alkalmazkodik, elveszíti rugalmasságát, kevésbé terhelhető. A környezettől való elszigetelődés, az, hogy nem jár munkába, elhalnak a barátai, gyengébb, lassúbb, romlik a látása és a hallása, ritkábban találkozik a családjával – gondolkodásának beszűküléséhez, befelé forduláshoz vezethet. Nem tudja felvenni a versenyt azzal a ritmussal, amelyet a mai világ, főleg a fiatalság diktál. Olyan a társadalmi felállás, hogy szinte lehetetlen, hogy két nemzedék, amelynek mások az igényei, elvárásai, ritmusa, békében éljen egymás mellett. Vidéken, ahol az emberek amúgy is más tempóban élnek, jobban belefér a hétköznapokba az öreg, esetleg a beteg családtag gondozása, itt talán kisebb eséllyel szűkülnek be az idősebbek.
Az alkalmazkodóképesség csökkenése öregkorban
Az idősek gyakran ismétlik önmagukat, érdeklődésük erősen a múltra irányul, előfordul, hogy a jelen történései egyáltalán nem is érdekli őket. A múltról környezetük igényeinél vagy tűrőképességénél többet beszélnek. Az érzelmi beszűkülés, az önzés egyre nagyobb méreteket ölthet, ahogy valaki öregszik. A merevség szembetűnővé válik bizonyos viselkedésformákban, melyek a mai társadalmi élet számára idegenek, nem célszerűek.
A kommunikáció fontossága öregkorban
Az emberi személyiség fejlődéséhez, egyáltalán létezéséhez elengedhetetlenül szükséges a kommunikáció.
Nyugdíjas
A fejlődés alapja, hogy minden korú embernek kell tartoznia valamilyen emberi közegbe, legyen az baráti társaság, család, stb., a lényeg, hogy kiépüljön egy intim szféra, hogy az egyén valahova tartozónak érezze magát. Fiatalabb korban ez még szinte magától értetődő, de az idősebb ember veszít aktivitásából, csökkennek képességei, kevésbé mozgékony, mint azelőtt. A személyiség merevedése miatt egyre kevesebb emberrel tud beszélgetni, ismerkedni. Leginkább kortársakkal érintkeznek, olyanokkal, akiknek ugyanazok az értékek fontosak, ismerkedni szinte egyáltalán nem ismerkednek az emberek bizonyos kor után. A családon belül is sok konfliktus forrása lehet, hogy az öregek inkább kijelentenek, utasítanak, mint beszélgetnek. Sokszor nem a rosszindulat, sőt a szeretet vezérli az idősebb szavait, aki tanácsokat oszt, intelmeket ismételget, ez a környezet számára a legtöbbször mégis terhes. Az idős emberek életében nagy jelentősége van a kommunikációnak, hiszen ez által tartja a kapcsolatot a fiatalokkal, ezzel kapaszkodik a jelenbe, ezzel juthat odafigyeléshez, szeretethez. Itt azok az emberek vannak előnyben, akik már korábban is sokat beszélgettek a fiatalokkal, akik nem zárkóztak el a nemzedékek közötti érintkezéstől. Ha az idős emberben megvan az érdeklődés a fiatalabb korosztály iránt, sok ragaszkodást és szeretetet kaphat, ugyanakkor akaratlanul is sok értékes ismeretet, tapasztalatot adhat át. Fontos feladat a család számára, hogy az unokák rendszeresen látogassák nagyszüleiket, hiszen ezzel nem csak az öregeket juttatják boldogsághoz, hanem az unokák is sok szeretetet, ismeretet kaphatnak. Fontos az időseknek a kortársakkal is tartani a kapcsolatot, hiszen ők azok, akiknél a legnagyobb együttérzéssel találkozhatnak, akik esetleg a segítségükre lehetnek a szükség idején, ha a család messze van. Az öregek a korabeliekkel tudnak eljárni szórakozni, hiszen hasonló az ízlésük, közösen tudnak dolgozni, ha esetleg van egy kis kert, szőlő.
Kapcsolódó információ:
Kapcsolódó kép:
21. századi közoktatás - fejlesztés, koordináció (TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002)
