Nagy család
A 75 évesnél fiatalabb öregségi nyugdíjasok életkörülményei gyakorlatilag minden szempontból kedvezőbbek, ha egyszemélyes, vagy csupán házastársukkal, élettársukkal kétszemélyes háztartásban élnek, mint akkor, ha az egyedül vagy párjával élő idősebb ember még más családtagokkal is megosztja (vagy megosztani kényszerül) háztartását. Az egyedül, vagy csupán párjukkal élők relatíve jobb jövedelmi helyzetben vannak, kevesebb közöttük a szegény, mint a nagyobb létszámú családokban élő idősek között. Ez utóbbiak esetében még többen kerülnek kedvezőtlen helyzetbe, ha a háztartásban eltartott korú gyermek is van. Elvileg a nagyobb létszámú háztartások körülményeit javíthatja, ha a háztartás tagjai között aktív kereső is van. Természetesen, ha a család minden tagja kereső tevékenységet folytat, az idős ember nem kerül hátrányos anyagi helyzetbe. A családtagok gondoskodása, és közelsége pedig jótékonyan hat a közérzetére.
Az alacsony nyugdíj
Az öregségi nyugdíjasoknak jóval kisebb a részesedésük a legalacsonyabb jövedelmi kategóriában, mint más nyugdíjas csoportoké. A teljes népességhez viszonyítva is ritkább körükben a szegény. Igaz ugyanakkor az is, hogy a legmagasabb jövedelmi kategóriában az átlagosnál kevésbé vannak jelen. Mindez természetesen nagyon is relatív dolog; jövedelmük szintje összességében inkább a „tisztes szegénységre” vall. A rokkantnyugdíjasok helyzete kifejezetten kedvezőtlen. Fiatalabb korukból adódóan jórészt családfenntartók, eltartott korú gyermekeik vannak. Közöttük a szegények, aránya nagyon jelentősen meghaladja a felnőtt népesség átlagát, egészségi állapotuk rossz. Helyzetükkel, állapotukkal összefüggésben nehezebben jutnak jövedelemszerző munkához. Sokkal több olyan dolog van, amiről pénzhiány miatt kell lemondaniuk, s ami fiatal korukhoz, gyermekeik szocializációjához természetes módon kellene, hogy hozzátartozzon. Náluk az egyedül, egyszemélyes háztartásban élők vannak leginkább rossz helyzetben. Ez nagy valószínűséggel a későbbi években sem javul, mivel nemigen számíthatnak háztartáslétszámuk bővülésére, és ez kimondottan nehéz öregkort vetít előre.
" A tartalékoló öreg"
Az idősek többségének életét nehezíti az anyagi erőforrások felélésétől való félelem. Azonban a puszta pénzmegtakarítás napjainkban nem megfelelő forma, hiszen a pénz folyamatosan veszíthet értékéből. A tartalékolás a legtöbb idős ember számára áldozatok árán tud csak megvalósulni. Ez azért nem helyes, mert a pillanatnyi helyzet az, hogy van ugyan félretett pénze az idősnek, de nem megfelelő a ruházkodása, az élelmezés, stb., és még az is előfordulhat, hogy a tartalékok felélésére nem marad ideje. Ésszerűbb a tartalékokat felélni, ha erre szükség van, mint hogy választott szegénységben, nélkülözésben éljen az öreg.
Kapcsolódó animáció:
21. századi közoktatás - fejlesztés, koordináció (TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002)
