Tananyag választó:
Az öregedéssel összefüggő változások
Jegyzet szerkesztése:
Egészségmegőrzés
Eszköztár:

Egészséges étkezés öregkorban

Fontos az egészséges étkezés, hisz általa sok kockázati tényezőt szüntethetünk meg. A zsíros ételek mellőzésével megelőzhető az infarktus. A zsír koleszterin formájában kerül az emberi szívbe, ahol lerakódások, elzáródások alakulnak ki. Ha már kis mértékben csökkentjük tehát a zsír bevitelét, az már számottevő különbséget jelenthet az egészség szempontjából. Idősebb korban az emésztőrendszer is érdemel némi kényeztetést. Az aludttejben található baktériumflórák pozitív hatást gyakorolnak a bélrendszerre. Segítik az emésztést, és javítják a bélnyálkahártya egészségi állapotát. A rostbevitellel megkönnyíthetjük a gyomor munkáját, könnyebbé válik az emésztés. Az emésztés megkönnyítésével csökkentjük a bélrák kialakulásának lehetőségét is, hiszen a székrekedés a vastagbélrák kialakulásának kedvez. Az egészséges immunrendszer védelmet nyújt vírusokkal és baktériumokkal szemben. Felkutatja és elpusztítja az elfajult sejteket, melyek e korlátozás hiányában rákos sejtekké is fajulhatnak. Immunerősítő tápanyagok a C-vitamin, a cink, a béta-karotin. Ha ezek bevitelét növeljük, azzal erősítjük az immunrendszert, tehát erősebbekké válunk a betegségekkel szemben.

Lustaság

Ahhoz, hogy az ember öregkorában friss maradjon, szükséges a rendszeres testmozgás. Amennyiben izmainkat nem serkentjük tornára, minden korban hajlamosak vagyunk ellustulni. Időskorban azonban komoly értelmi helytállás is szükséges ehhez, hiszen míg fiatalabb korban az ember mozgásigénye még nagy, addig idősebb korban az embert az esze hajtja tornázni. A lustaság amellett, hogy a szervezetre rossz hatással van, az elmét is károsítja, hiszen nem jut elég vér az agyba, ha nem megfelelő a vérkeringés.

Öregkori torna

Öregkorban a torna feladata, hogy biztosítsa a jó közérzetet, a test rugalmasságát, és a jó vérkeringést. A torna által szerzett rugalmasság átsegíti a mindennapok feladatainak megoldásán is a gyakorlóit. Nem szabad azonban a szervezetet megterhelni, fontos a tudatosság. Aki egész életében végzett valamilyen sportot, az is mérsékelje a megterhelést. Aki csak most kezd hozzá a testgyakorlatok végzéséhez, az eleinte csak egyszerűbb mozdulatsorokat gyakoroljon. Ha csak öregkorban kezd el valaki tornázni, annak feltétlenül oda kell figyelnie arra, hogy olyan feladatokat ne végezzen, amitől esetleg rosszul lesz. Tehát ha valaki szédülős, az ne hajolgasson. Akinek a lába fájós, tornázzon ülve, vagy fekve. A torna ésszerű mozgásterápia is. Aki ugyanis tudatosan sportol, az megszüntethet bizonyos fájdalmakat is. A hátizmok mozgékonyságának fejlesztésével el lehet kerülni a kellemetlen keresztcsonttájéki fájdalmakat. A vállöv tornája véget vethet a kar fájdalmainak, lazítja a nyakizmok görcseit. A hasizmok tornáztatásával megszüntethető az ágyéktáji fájás. A legjobb, ha minden nap tornázik az idős ember, tíz-tíz percet. Az időpont teljesen választható, egy a lényeges, hogy ne közvetlenül étkezés után legyen. Az otthoni torna megalapozhatja a többi, szabadban űzött sport szeretetét. Hiszen kellemes időtöltés nagy sétákat tenni a szabadban, könnyű mozgásforma az úszás, stb.. Aki keveset mozog, annak a légzése sem jó, hiszen ha állandóan ül valaki, felszínesen lélegzik. A minimális oxigénfelvétel miatt pedig egyre fáradtabb lesz. Fontos a megfelelő légzés elsajátítása is, hiszen e nélkül megerőltető a testmozgás. A kilélegzés nagyon fontos, akár hallható is lehet. Minden gyakorlatot kilégzéssel kell kezdeni. Tornagyakorlatoknál oda kell figyelni, hogy a belélegzés lazítást jelentsen, a kilélegzés pedig feszítést.