Az immunrendszer változása

A nyirokszervek mennyisége a pubertás után csökkenni kezd. Ez elsősorban a kéregállományban bekövetkező változást tükrözi. A mandulák például maximális méretüket kb. 12 éves korban érik el, majd 40 éves korig nem változnak, ezt követően átmeneti kisebbedés után ismét nagyobbak lesznek, majd 50-60 év után nagyságuk ismét csökkenni kezd. Az ember lépe hasonlóan viselkedik. A nyirokcsomók mérete a serdülőkor után fokozatosan csökken. A limfociták száma az ötvenedik év után fokozatosan csökken. További jellegzetességek: a kötőszövet rugalmasságának csökkenése, a tartószövetek teljesítménye csökken, az immunműködések kapacitása szűkül, pontatlanabbá válnak, a receptorok száma csökken, a homeosztázis instabilitása következtében sérülékenység, a gyors alkalmazkodások képességének csökkenése és nem utolsó sorban az alapszemélyiség jellegzetességeinek markánsabb megjelenése meghatározóvá válnak. Az immunrendszer kimutatható változásai, amelyek az öregedéssel párhuzamosan előtérbe kerülnek, legtöbbször nem olyan súlyosak, hogy klinikai tüneteket okozzanak. Bár az idősebb embereknél gyakrabban lépnek fel fertőzések és legtöbbször súlyosabb lefolyásúak is, mint a fiatalabb betegeknél. Ez különösen a bakteriális légcsőhurutra és a tüdőgyulladásra érvényes. Fontos, hogy az idősebb embereket el kell látni fehérjével, vitaminnal, ásvány- és nyomelemekkel, hogy az immunrendszer működőképessége megfelelően biztosított legyen. Öregkorban megszűnhet az allergia, mivel maga a betegség az immunrendszer túlműködéséből fakad, öregkorban pedig ez fokozatosan csökken.

Daganatképződés öregkorban

Régi megfigyelés, hogy a daganatképződés az idősebb embereknél gyakoribb. Ez valószínűleg az immunrendszer változásainak köszönhető. Nagy valószínűség szerint a sejtekben egy olyan „genetikailag felhúzott óra ketyeg", amely meghatározza a sejtek osztódásának számát és életkapacitását. Döbbenetes jelenség, hogy a tumorsejtek osztódási képessége elvileg végtelen. A sejtek öregedésében fontos szerepet töltenek be a genetikai anyag spontán mutációi. Az emberi szervezetben naponta kb. egymillió sejtben következik be mutáció. Ezek jelentős része működő géneket érint. Ily módon kockázati halmozódást eredményeznek.

A környezeti ártalmak okozzák ezeket a mutációs kockázatokat. Ilyenek a dohányzás, a vegyi anyagok, levegőszennyező anyagok, az UVB sugárzás. A már említett sejtbeli „önjavító" mechanizmusok ellenére a mutációk felhalmozódnak és ez a sejt működésének sérüléséhez, végső soron halálához vezethet. A nyelőcső rákja fiatalkorban is előfordul, de időskorban lényegesen gyakoribb jelenség. A betegség kezelésében a műtét és a besugárzás egymást kiegészítő kezelések. A beteg kora önmagában nem ellenjavallata a műtétnek, de a rossz egészségi állapot miatt lehet, hogy az orvos nem javasolja, ilyen esetben csak a sugárkezelés marad.