Alkoholizmus serdülőkorban
Az utóbbi időben a serdülőkori alkoholfogyasztás nagymértékben emelkedett. Időnként szinte kötelezővé válik a közös összejöveteleken, házibulikon az alkoholfogyasztás, hiszen ha nem követi kortársai tetteit, kilóg a sorból. A fiatalkorú csoportok körében az alkoholfogyasztás annál gyakoribb és fokozottabb, minél antiszociálisabb beállítottságú a közösség. Az alkoholizmus tulajdonképp két ok miatt alakulhat ki: az egyik, hogy az alkohol fogyasztása kikapcsolja az embert a mindennapokból, ezután következik a hozzászokás, az állandó menekülés a valóság elől. Az alkoholfogyasztás a dohányzással együtt olyan eszköz, mellyel a gyerek azt is próbálja demonstrálni, hogy ő már felnőtt, annak minden előjogával. Ez természetesen igen kevés esetben igaz a belső fejlettségre is, többnyire a dohányzó, alkoholt fogyasztó gyermekek lelkileg is gyermekek még. Sokszor ez is a szülők ellen irányuló harag formája. Általában az érzelmi feszültségektől való szabadulás kényszeríti a kamaszokat az alkoholizmusba. A kábítás, a tudatossági szint csökkenése „az éntől való szabadnap”(Freud).
Az értékorientáció, anyagiasság
Sok családban a morális vagy az érzelmi értékek kezdenek elsikkadni a teljesítményorientációval szemben. Itt a legfontosabb a teljesítmény, legyen az akár tanulmányi, anyagi végeredmény. Itt leginkább az okozza a problémát, hogy a szülők nem tudják azt nyújtani nevelésben, szeretetben, amire a gyereknek szüksége lenne, így hát anyagi dolgokkal igyekeznek ezeket pótolni. Ez a magatartás végül is modellé válik a gyermek számára, ugyanakkor megjelenik az anyagiasság a serdülő életében. Ez az anyagiasság sokszor elmérgesíti a kamasz kapcsolatait, hiszen számára az anyagi értékek a legfontosabbak, és nem a személy lelki értékei.
Az érzelmi kielégítetlenség és koravén viselkedés serdülőkorban
Manapság a rohanó életmód miatt a fiatalok egyre kevesebbet kapnak otthonról, mint amire az egészséges szellemi fejlődéshez szükségük lenne. Megritkultak minden családban a közös programok, a meghitt családi ebédek, a gyerekek kénytelen-kelletlen jobbára magukra maradnak. Ez állandó hiányérzet kialakulásához vezethet. Így a családi nevelési folyamatok csökkent hatékonysága miatt a feszültségek tűrőképessége egyre csökken. Ez a helyzet indítja el azt a folyamatot a gyerekekben, hogy túl korán válnak éretté, mely érettség igen hiányos. Az érzelmi biztonságban megingott gyermek a biztonság illúziójának megszerzése érdekében nem tud mást tenni, minthogy felnőttesen viselkedik, hogy az érettség és a biztonság látszatát keltse. E felnőttes szerep mögött azonban egy a fejlődésben megrekedt gyermek rejtőzik, aki szorongó, bizonytalan, a pszichés feszültségeket rosszul viselő személy.
21. századi közoktatás - fejlesztés, koordináció (TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002)
