A sport néhány fajtájáról

Tágabb értelemben aerobicnak nevezünk minden olyan mozgásformát, ami a szervezet oxigénigényét az egészséges határokon belül fokozza. A szűkebb értelemben vett aerobic a pulzusnövelő hatású gyakorlatokon alapuló csoportos női torna. Kevesen tudják, de az aerobicot az amerikai űrhajósok edzésben tartására alkalmazták először. Ma már az aerobicnak sok fajtája ismert, melyeknek közös jellemzője a pulzusnövelés, zsírégetés, alakformálás.

Az ízületeket a legjobban a vízi tornák védik. A séta ideális edzésforma, hiszen nem igényel különösebb felszerelést, egyszerű, és anyagilag sem ró terhet művelőjére. A rendszeres séta tempójától függetlenül is jót tesz a szervezetünknek. Persze minél intenzívebb az ütem, annál erőteljesebb a mozgás egészségvédő hatása. A tempónk akkor ideális, ha a légzésünk kissé mélyebb, mint normál állapotban, de azért normálisan tudunk beszélni, a szívünk pedig valamivel gyorsabban ver, mint általában.

Sok ember a kocogást választja testmozgás gyanánt, mert ezt a könnyed mozgást jobban kedveli a nagyobb erőkifejtést igénylő sportoknál, valamint nem kerül pénzbe, és nem kell hozzá semmilyen különleges eszköz vagy felszerelés. Egy kellemes, kényelmes tempójú kocogás 20-40 percig tartson. Bár a futás nem számít veszélyesnek, sérülés azért előfordulhat (bokarándulás, izomhúzódás), ezért nagyon fontos, hogy megfelelő lábbelit viseljen hozzá az ember. Futás előtt kötelező a bemelegítés, mely felkészíti a szervezetet a terhelésre, bejáratja az izmokat, csökkenti a sérülés veszélyét.

Az aktív életmód

Igazolt tény, hogy a rendszeres, közepes-erős testmozgás csökkenti a szívinfarktus, az agyvérzés, a magas vérnyomás, a cukorbetegség és a csontritkulás kialakulásának kockázatát. Még a kevés mozgás is rengeteget javít az egészségi állapoton. A fizikai aktivitás csökkenti a vastagbéldaganatok kockázatát férfiakban és nőkben egyaránt, valamint az emlő és a nemi szervek rosszindulatú daganatainak esélyét nőkben. Bebizonyosodott, hogy a súlyemelési gyakorlatok növelik a csont ásványianyag-tartalmát, és nőkben késleltetik a csontritkulás kialakulását. A testmozgás a betegségekben szenvedők esetén is kedvező hatású: a térdeket érintő porckopást például előnyösen befolyásolják az orvosilag ellenőrzött séták. Klinikai vizsgálatok igazolták, hogy a fizikai aktivitás csökkenti a depressziót és a szorongást, fokozza a jó hangulatot, az önbecsülést és a teljesítményt. A szervezet általános erőnlétének növekedése, a jobb oxigénellátás és a jobb vérkeringés jelentősen javítja a védekező rendszer működését is: a rendszeresen sportolók általában kevesebb fertőző betegséget kapnak el. Már a gyalog vagy biciklivel való közlekedés, a lift helyett a lépcső használata, a kerti munka is sokat javít az ember állapotán. Az „ideális” testmozgás a szabad, de legalábbis oxigéndús levegőn történik, nem terheli az ízületeinket, pulzusunkat éppen az ideális tartományba emeli, anélkül, hogy túlterhelné szívünket vagy érrendszerünket.