A rákos megbetegedés okai
A rákos megbetegedések többnyire nem vezethetők vissza egyetlen okra, sőt, a betegség különböző fajtáinak különféle eredői lehetnek. A környezet káros hatásai azok, melyek ellen az egyén nem mindig védekezhet. Fontos az odafigyelés, hogyan élünk, milyen környezeti ártalmak érnek bennünket a mindennapok során, mert némely dolog időzített bombaként hathat, vagyis pillanatnyilag ugyan nem okoz panaszokat a káros anyag jelenléte, de később annál komolyabb következményekkel kell számolni. A napfény, illetve az ultraibolya sugarak azon kevés kiváltó okok közé tartoznak, amelyek önmagukban is okozhatnak sejtelfajulást. Ma már igen kockázatos dolog fényvédő krémek nélkül hosszabb időt a napon tölteni, különösen a déli órákban. Természetes és mesterséges forrásból származó radioaktív sugárzásnak egyaránt ki vagyunk téve. A világűrből, kövekből, talajból, növényekből és egyéb természetes forrásokból ered az emberiséget érő sugárzás 87%-a. A maradék 13% gyógyászati vizsgálatokból, nukleáris fegyverkísérletekből, radioaktív anyagok bányászatából, feldolgozásából, az atomerőművek, a magassági repülések nyomán keletkezik. A sugárzás kóros osztódásra készteti a sejteket, s így rákhoz és az utódokat sújtó genetikai károsodáshoz vezethet. A nagyfeszültségű vezetékek, a radar és mikrohullámú kommunikációs rendszerek, a háztartási kábelek és készülékek, is okozatnak rákos megbetegedéseket. Néhány vegyszer, például az azbeszt, vagy az urán többféle rákot okozhat az emberi szervezetben.
A rákszűrés
A lapos vérérdaganatok, vagyis anyajegyek szinte minden esetben jóindulatú elváltozások, ártalmatlanok és nem igényelnek kezelést. Ezek a bőrelváltozások különböző nagyságúak, laposak vagy kissé kiemelkedők, felszínük sima vagy szemölcsszerű, néha szőrszálak is nőhetnek belőlük. Színük a világos barnától a sötét barnáig, a majdnem feketéig igen változatos lehet. Az anyajegyek bőséges mennyiségű melanin festéket tartalmazó sejtek szaporulatából állnak. A legtöbb anyajegy ártalmatlan, eltávolításuk nem szükséges. Előfordulhat azonban, hogy az anyajegy megváltozik: növekedésnek indul, sötétebbé válik, gyulladás, foltos színváltozás, vérzés, kifekélyesedés, viszketés és fájdalom jelentkezik. Ebben az esetben sürgősen keressük fel a bőrgyógyász szakorvost, mert ez a folyamat egy esetleges rosszindulatú elfajulásra utalhat. Az emlők jó- és rosszindulatú daganatai viszonylag a legkönnyebben ismerhetők fel. A nők akár otthon is elvégezhetik magukon az ellenőrzést. Ez az ellenőrzés fontos ugyan, de semmiképp sem helyettesíti a mammográfiás vizsgálatot. A mammográfiás emlőszűrést a jelentős emlőrák okozta halálozási arány miatt több országban, köztük hazánkban is nemzeti szintű program keretében vezették be. A szűrés olyan központokban folyik, ahová lakossági nyilvántartás alapján hívják be a legveszélyeztetettebb korosztályba tartozó nőket. A program keretében 1-2 évente kétoldali, kétirányú mammográfiás felvétel történik. Amennyiben eltérést találnak, kiegészítő vizsgálatokat végeznek. A nőknek ajánlott minimum évente felkeresni a nőgyógyászt, és rákszűrő vizsgálaton részt venni, mert a nemi szerveken viszonylag igen gyakori a jó- és rosszindulatú daganat. Az idejében felismert rákot műtéttel vagy sugaras kezeléssel teljesen meg lehet gyógyítani.
Kapcsolódó animáció:
21. századi közoktatás - fejlesztés, koordináció (TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002)
