Pattanás. Főleg az arc bőrén, leginkább a serdülőkorban kifejlődő, vörös udvarral körülvett, sárgás színű kiemelkedés.

A mellékvesevelő hormonja. Fokozza a szívösszehúzódások számát és erejét és növeli a vérnyomást. Szűkíti a bőr és a belső szervek ereit, ugyanakkor tágítja a szív és a vázizomzat ereit. Ezáltal megváltoztatja a keringő vérmennyiség eloszlását a szervek között, a szív és az izomzat több, a bőr és a belső szervek kevesebb vért kapnak. A mellékvese nyugalomban egyáltalán nem vagy csak nagyon kis mennyiségű adrenalint termel, elválasztása a szervezet fokozott megterhelése, nagyobb igénybevétele esetén, úgynevezett vészhelyzetekben emelkedik. Fontos szerepet játszik ilyenkor a szervezet gyors és hatásos alkalmazkodásában.

A koponyaalapot alkotó egyik csont, az ékcsont nyereg alakú bemélyedésében, a koponyaüregen belül elhelyezkedő belső elválasztású mirigy. Két különböző szerv egyesüléséből keletkezett. Az elülső lebenye a növekedést, a nemi fejlődést és a szervezet anyagcserefolyamatait szabályozza. Hatását nem közvetlenül fejti ki a szövetekre, hanem közvetve, más belső elválasztású mirigyeken keresztül. A hátsó lebeny a vizeletkiválasztást szabályozó hormon tárolási helye. Szerepet játszik a szoptatásnál, a tej kiürítésében is.

Az érfal elmeszesedése, az erek megkeményedése az érelmeszesedés. A folyamat kezdeti szakaszában az érfalban zsírnemű anyag, koleszterin rakódik le. Ezek a területek a későbbiek folyamán elmeszesednek, ezáltal az érfal keménnyé, törékennyé válik, rugalmasságuk elvesztése miatt könnyen elszakadhatnak. Ugyancsak ezeken a területeken az erek beszűkülhetnek, sőt el is záródhatnak, ill. a beszűkült területeken a vér megalvadhat. Ezek eredményeként az ér vérellátási területéhez tartozó szervek vagy szervrészletek működése romlik Ennek következményei minden szervnél másként jelentkeznek. Az agyban az általános érelmeszesedés a szellemi teljesítmény nagyfokú beszűkülésével jár. Ugyanakkor egy hirtelen vérnyomáskiugrást a meszes, merev erek nem tudnak követni, megrepedhetnek: maradandó károsodással járó (rossz esetben halálhoz vezető) agyvérzés következik be

A lágyagyhártyák lobos folyamata. Keletkezésében vírusok és baktériumok játszanak szerepet. Tünetei: fejfájás, tarkómerevség, a fej mozgása közben jelentkező fájdalmak, magas láz, hányás. A diagnózis felállítására gerinccsapolást és a nyert folyadék laboratóriumi vizsgálatát szokták elvégezni. Különböző formái ismertek. A járványos agyhártyagyulladás kórokozója a meningokokkusz, mely az orr- és garatüregben betegség nélkül is gyakran kimutatható. Az általános tüneteken kívűl tudatzavar, eszméletlenség támadhat és súlyos esetekben néhány óra alatt halálos szövődmény alakulhat ki. A betegség légutakon át terjed. Az egyéb baktériumok által előidézett agyhártyagyulladás a közvetlen környék, a középfül, az orrmelléküregek gyulladásának terjedése, vagy a vér által tovasodort baktériumok útján keletkezhet. Különleges formája a tbc-s agyhártyagyulladás, látászavarokat okozva az agyalapon jelentkezik. A szerózus agyhártyagyulladást vírusok okozzák. Az agyvíz felszaporodásával járó, rendszerint jóindulatú, gyorsan lezajló betegség. Agyhártyagyulladás már a méhen belüli életben is támadhat, rendszerint agyvelőgyulladással szövődve.

Különböző kórokozók hozhatják létre. Nagy részük vírusfertőzés kapcsán fejlődik ki. A vírusok az orr-garat üregekből kerülnek az idegek mentén az agyvelőbe. Okozhatják a koponya üregrendszereiben kifejlődő gennyes folyamatok is, ilyenkor az agyhártyán keresztül vagy a véráram útján fertőződik az agyállomány és sok esetben agytályog is kialakul. Veszett kutya harapása, kullancscsípés és néha oltás után is támadhat. Előfordul, hogy az egész agyállomány érintett a gyulladásban, máskor viszont az agynak csak körülhatárolt területein jelentkezik. A gyulladás hatására az agy idegsejtjei elpusztulnak és az általuk végzett idegműködés károsodik vagy kiesik. A klinikai tünetek kialakulása attól függ, hogy milyen területen zajlik le a gyulladás. Gyógyítása főleg tüneti kezelésből és egyes esetekben antibiotikumok adásából áll. Kimenetele változó, gyakoriak a teljesen gyógyult esetek, máskor egész életre szóló bénulások, vagy más kiesési tünetek maradhatnak vissza.

Az agyban keletkezett vérzés. Roncsoló hatása attól függ, az agy mely részében következik be az elváltozás. A vér fel is szívódhat, tehát fel is lehet gyógyulni.

Vírusos eredetű fertőzés, mely testnedvekkel terjed. A szerzett immunhiányos állapot egyik formája. Az AIDS-es betegek olyan fertőzésekre is fogékonyakká válnak, melyek az ép immunrendszerre nincsenek hatással.

Akupunktúrához hasonlatos, Távol-Keleten elterjedt terápiás forma, melynek során a talp különböző részein található reflexpontok nyomkodásával érik el a kíván terápiás hatást. Pszichoterápiával kiegészítve alkalmazzák, a nyugati orvostudomány azonban még nem ismerte el hatékonyságát.

Tűszúrásos gyógymód, a kínai népi orvostudomány 2500 éves, ma is gyakorolt módszere. A régi kínai orvoslók szerint az emberi testet a "női", illetve "férfi princípiumnak" 12 olyan pályája szövi át, amelyek egyensúlyzavara esetén különböző szervek megbetegedhetnek. A bőr felszínén 365 olyan pont van, amelyek megszúrásával az egyensúlyt, tehát az egészséget helyre lehet állítani. Szúrásra kobalttűket, majd arany-, vagy ezüsttűket használtak. A tűt 2,5-12,7 mm mélyre szúrják és néhány órától több napig terjedő időre a testben hagyják.

A nyugati orvoslás a 70-es években figyelt fel az akupunktúrára, mint a fájdalomcsillapítás lehetőségére. Szegeden szívműtétet hajtottak végre akupunktúrás érzéstelenítéssel. A WHO a 70-es években hivatalos gyógymódnak ismerte el az akupunktúrát. Magyarországon 1989-ben hivatalos akupunktúrás tudományos társaság alakult.

Az akupunktúra anatómia elemei az akupunktúrás pontok és vezetékek, a meridiánok. 12 fő és 8 extrameridián van, amelyen a 361 klasszikus pont helyezkedik el. A helyét az állandó anatómiai pontoktól számítva " cun " mértékegységgel állapítják meg; ilyen anatómiai pontok az emberi testen az érzékszervek nyílásai, szemöldök, hajvonal, a csigolyák tövisnyúlványai, lapockák, bordák, csípőtövis, köldök, végtagok izületei, redői, külső és belső bokák, stb.

Enyhe fájdalomcsillapító hatású, vény nélkül kapható gyógyszer. Hatóanyaga a metamizol natrium.

A balesetek nagy részében, mint a statisztikák is mutatják, szerepet kap az alkohol. Már az enyhe alkoholhatás is tompítja a reflexeket, a kicsit erősebb pedig a (remélhetőleg csak karikatúrákból) jól ismert egyensúlyzavarok kialakulásához vezethet. E két tényező nagyon fontos a közlekedésben résztvevők szempontjából. Ami a sajnálatos, ez az alkoholos befolyásoltság nem csak a kerékpárral közlekedőkre és gyalogosokra van hatással. Félelmetes belegondolni, hogy mi hiába tartunk be kínosan minden szabályt, ha egy szembe jövő vagy éppen minket előző autós, motoros méri fel rosszul a távolságot, nem kellő időben fékez, vagy átjön a menetirány szerinti másik oldalra. Nagyon sok ember halt már meg teljesen ártatlanul közúti balesetekben ilyenkor egészen mindegy, ki a hibás: aki meghalt, annak nem vígasz, hogy a másik a felelős, nem miatta történt.
Az alkoholos befolyásoltság alatt okozott baleseteket sokkal szigorúbban bírálják el. Éppen emiatt ajánlatos figyelni a következőkre. Az angol három D figyelmeztétésén túl (DON'T DRINK DRIVE! = ne vezess ittasan!) ha mégis baleset történt, annak bekövetkezte és a szondázás vagy véralkohol meghatározás között semmiképpen ne fogyasszunk szeszes italt "nyugtatás" céljából sem! Az alkoholos járművezető pedig hiába hivatkozik arra, hogy a baleset bekövetkezte után "éppen csak a nagy ijedelemre" itta meg a kimutatott alkoholt, pontos vizsgálatokkal, számításokkal meghatározható az alkoholfogyasztás ideje is.

Olyan anyag, amely allergiás reakciót válthat ki. Az allergénre (virágpor, házipor, élelmiszer, gyógyszer stb.) adott válaszreakciót a szervezetben lévő -- az adott anyagra érzékeny -- specifikus antitestek határozzák meg. Az allergének kimutatására bőrpróbát végeznek. Általában az alkarra megkarcolt bőrfelületére cseppentenek minimális mennyiséget a gyanús anyagból. A kivörösödő, égő, viszkető bőr jelzi az allergén - és a specifikus ellenanyagok -- jelenlétét a szervezetben. A testidegen anyag a bőrön vagy a nyálkahártyákon keresztül juthat a szervezetbe.

Az allergia az immunrendszer túlzott reakciója. Az allergiával küzdő emberek immunrendszere a normálisnál erősebb választ ad egy vagy több, a környezetben megtalálható anyagra. Ezen anyag(ok) - allergének - egészséges emberben semmilyen reakciót nem váltanak ki, a szervezet ártalmatlannak tekinti őket. Az allergiás szervezet ezzel szemben ártalmas anyagként ismeri fel őket, és védekezően lép fel ellenük. Az allergiás betegségek nagyon gyakoriak. Fejlett országokban, így hazánkban is a lakosság 15-20 %-a szenved valamilyen allergiás megbetegedésben.

A szervezetben túlérzékenységet kiváltó anyagot allergizáló anyagnak nevezzük.

Hatékony lázcsillapító. Kétféle található meg a gyógyszertárak polcain: a gyermekeknek szánt, alacsony (0,1 g-os) hatóanyagtartalmú, és a felnőtt, nagyobb adag (0,3 g-os). Recept nélkül kaphatók, de alkalmazásuk veszélyes is lehet, ezért orvos tudjon róla, gyermekek esetén mindenképpen! Tartós alkalmazása - ugyanúgy, mint az előző gyógyszerekenek - nem ajánlott. Szokásos dózisa felnőtteknek napi 3x1 tabletta étkezés előtt a 0,3 g-os készítményből. De vigyázzunk: hatásosan és erősen csökkenti a lázat, emiatt a gyógyszer alkalmazása során rendszeresen mérni kell a testhőt, és a kellő hatás elérése után az adagolást szüntessük meg: ezzel a készítménnyel figyelmetlenségből alaposan lecsökkenthetjük az ember testhőmérsékletét. Ezen kívül a nagyobb adagok görcsöket is okozhatnak! Huzamosabb ideig alkalmazva gátolják a fehérvérsejtek termelődését, ami súlyos következményekkel járhat!

Hatékony lázcsillapító. Kétféle található meg a gyógyszertárak polcain: a gyermekeknek szánt, alacsony (0,1 g-os) hatóanyagtartalmú, és a felnőtt, nagyobb adag (0,3 g-os). Recept nélkül kaphatók, de alkalmazásuk veszélyes is lehet, ezért orvos tudjon róla, gyermekek esetén mindenképpen! Tartós alkalmazása - ugyanúgy, mint az előző gyógyszerekenek - nem ajánlott. Szokásos dózisa felnőtteknek napi 3x1 tabletta étkezés előtt a 0,3 g-os készítményből. De vigyázzunk: hatásosan és erősen csökkenti a lázat, emiatt a gyógyszer alkalmazása során rendszeresen mérni kell a testhőt, és a kellő hatás elérése után az adagolást szüntessük meg: ezzel a készítménnyel figyelmetlenségből alaposan lecsökkenthetjük az ember testhőmérsékletét. Ezen kívül a nagyobb adagok görcsöket is okozhatnak! Huzamosabb ideig alkalmazva gátolják a fehérvérsejtek termelődését, ami súlyos következményekkel járhat!

A fehérjék építőelemei. A fehérjék felépítésében 20 aminosav vesz részt. A fehérjék kizárólag vagy túlnyomórészt aminosavakból épülnek fel.

1 vagy több ml űrtartalmú, leforrasztott üvegedényke, amelyben a rendszerint befecskendezésre szolgáló gyógyszeres oldat csíramentesen tartható. A fecskendőbe való felszívás előtt az ampullát reszelővel feltörik, vagy a gumiburkot felszúrják.

Étvágytalanság.

Az anorexia nervosa táplálkozási betegség, ritkán testi, főleg lelki okok következménye. Főleg a serdülőkor és a fiatal felnőttkor közti években keződik. A beteg saját testéről alkotott elképzelései torzulnak, erősen fél az elhízástól. A koplalás miatt életveszélyes testi leromlás alakulhat ki.

Az anti-allergiás gyógyszerek felbecsülhetetlen szolgálatot tesznek, ha nem is akadályozzák meg az allergia kialakulását, mindenképpen csökkentik, tompítják a nemkívánatos jelenségeket.

Olyan anyag, melyet mikroorganizmusok termelnek, más mikroorganizmusok szaporodását gátolja, vagy elpusztítja azokat. Gyógyszerként használt antibiotikum a penicillin, neomicin, stb.

A szervezet allergiás reakcióit csökkentő készítmény.

Azoknak a kémiai és fizikai folyamatoknak az összefoglaló neve, melyeknek során a szervezet a létezéshez szükséges anyagokat felveszi és hasznosítja.

Töltéssel rendelkező részecskék áramlása.

Az áram mennyiségi mérésére szolgáló fizikai SI alapegység. Mértékegysége az amper.

Az elektromos energia felhasználása során fellépő baleset. Lehet múló tünetekkel járó, vagy akár halálos kimenetelű. A feszültség mellett az áramerősségnek van nagyobb jelentősége. Az áram továbbhaladását a szervezetben megkönnyíti az ellenállás csökkenése. Nedves környezetben az áram jobban halad. Az egyes szerveknek is - a folyadéktartalomtól függően - különböző az ellenállása. Az áram érintkezési helyén, belépésnél a gyakran jellegzetes "áramjegy" látható. Kráterhez hasonló, szélei felhánytak, közepe behúzódott Tapintata tömöttebb. Súlyosabb esetben égési sérülés keletkezik, mely igen kiterjedt is lehet. Könnyebb esetben az áramütés után fejfájás, szédülés, átmeneti légzési nehézség támad. Halálos áramütésnél szívremegés, légzőközpontbénulás a halál oka.

A végbélnyílás körüli visszeres hálózat kitágulása. Idősebb korban a legtöbb embernek van aranyere, anélkül, hogy panaszt okoznak. A végbélnyílás körüli visszerek kitágulását alkati sajátosság, tartós székrekedés és ülőfoglalkozás okozhatja. Ilyenkor a végbélnyílásban kékesen áttűnő, puha és fájdalmatlan értágulatok láthatók. Panaszokat csak a szövődmények okoznak. Ezek a szövődmények: gyulladás, vérzés, valamint a csomók kifekélyesedése és elhalása. Ha visszértágulat a végbélnyílás záróizmán kívűl helyezkedik el, babnyi-mogyorónyi kemény csomó is tapintható, ezt nevezik külső aranyérnek. A belső aranyér csak orvosi vizsgálattal észlelhető.

A felső álcsont ürege. Az arckoponya egyes csontjai légtartalmú, nyálkahártyával bélelt üreget zárnak magukba. Általuk az arckoponya nagyobb csontjai könnyebbé válnak. Legnagyobb közöttük a felső álcsont ürege, az úgynevezett Highmore - üreg vagy arcüreg.

Hevenyen nátha, vagy influenza szövődményeként fejlődik ki, de az arcüreg gyulladása a foggyökér körüli folyamatok átterjedéséből is kialakulhat. Sérülések, idegentestek arcüregi elhelyezkedése kapcsán is létrejöhet. Néha rövid idő alatt, az alapbetegség lezajlásával együtt meg is szűnhet, sok esetben azonban az arcüreg - nyálkahártya duzzanata az egyébként is szűk kivezetőnyílásokat teljesen elzárja, emiatt az üregben a váladék pang. Ilyenkor a folyamat elhúzódó. Sok sűrű, sárgás gennyel járó náthát, általános rossz közérzetet, fejfájást és a folyamat helye szerinti lüktető fájdalmat okoz. Az üreg helye szerint a fölötte lévő csont nyomásra érzékeny. Néha láz, illetve idegzsábaszerű fájdalmak kísérik.

Aromaterápián a növényekből nyert illóolajok sokrétű felhasználását értjük. Az illóolajok kinyerése a növényből történhet vízgőz segítségével (desztillációval), préselés útján vagy kivonásos eljárással. Az illóolajok igen magas koncentrációban tartalmazzák a növény hatóanyagát, ezért adagolásuk cseppenként történjen! Néhány csepp jó hatású, de nagy mennyiségben veszélyes. Az illóolajok hatását nem ismerő felnőttek és gyermekek elől az illóolajokat jól záró üvegben gondosan el kell zárni. Nagyon vigyázzunk, hogy szembe ne kerüljön. Szinte minden illóolaj megegyezik bizonyos tulajdonságokban: vízben nem, viszont zsírokban, olajokban jól oldódik. Egymással jól keverednek. Valamennyi illóolaj baktériumölő, egy részük a vírusok ellen is hatékony. Némelyik illóolaj viszont görcsöket okozhat.

Az artériás vérzés ritkábban fordul elő, ám igen veszélyes lehet. Verőér sérülése esetén a sebből élénkpiros vér spriccel lüktetve kifelé, az ér nagyságától függően vastag vagy vékony sugárban. A szakaszos lüktető vérzés a szív összehúzódásából adódik. A vérzés rendszerint erős, önmagától nehezen csillapodik. Főleg mély sebeknél alakulhat ki, de néhány helyen (például a csuklónál) a felületes sebzések is artériás vérzést okozhatnak.

Lázcsillapító és gyulladáscsökkentő szer. Enyhe vérzési hajlamot is okoz, valamint irritálja a gyomornyálkahártyát. Hatóanyaga az acetilszalicilsav.

Biokatalizátorok. Teljes hiányuk esetén a szervezet megbetegszik, de ha nyomokban már megtalálható a táplálékban, akkor fedezik a szükségletet. A jód például a pajzsmirigy működéséhez szükséges, a réz a vérképzésben játszik fontos szerepet. A fogzománc egészséges fejlődéséhez pedig fluor szükséges.

Az asztma az allergiás betegségek egyike; jellemzője, hogy a hörgők mindenféle külső ingerre különlegesen érzékenyek. Léteznek provokáló tényezők, az asztmás egyénnél azonban először különféle allergiás reakciók jönnek létre, vagy pl. akár egy szénanátha is lehet a kezdet, és fokozatosan alakul ki az asztma. Tünetei: a hörgők és a nyálkahártya különlegesen érzékennyé válik. Megduzzad, és sűrű váladékot termel, miáltal a hörgők beszűkülnek. Bizonyos faktorokra kimondott asztmás görcs alakulhat ki. Ám betegségnek vannak tünetmentes és hullámszerűen visszatérő fulladásos időszakai, amikor a légzésben az asztmás görcsök mellkasi sípolással, búgással nyilvánulnak meg. A kiváltó okok lehetnek: házi por, mikroorganizmusok, stb.

Aterogén - vagyis fokozza az érelmeszesedést a túl zsíros tej és az abból készített ételek, tejtermékek is (pl. a tejszín, vaj, zsíros sajtok) is. Ennek ellenére nem szabad a fogyasztásukat túlságosan leszorítani, mivel fontos fehérjeforrást jelentenek

Az atommagok belső energiája. Az atommag energiájának egy része atommag átalakulások során felszabadul és hasznosítható. Az atommag tömege mindig kisebb, mint az összetevőinek tömegéből számított érték; az atommagot alkotó protonok és neutronok számából és tömegéből számított össztömeg és az atommag tényleges tömege közti különbség a tömeghiány (tömegdefektus). Ez a tömeg az E=mc2 összefüggés, a tömeg-energia ekvivalencia szerint energiának felel meg, ez az atommagok kötési energiája. Az egyes atommagok kötési energiája más és más, az egy alkotórészre (nukleonra) eső kötési energia a középnehéz elemeknél a legnagyobb, a közepesnél könnyebb, ill. az ezeknél nehezebb elemeknél a kötési energia kisebb értéket mutat. A kötési energiák különbsége a magátalakulás során felszabadul. Energia szabadul fel tehát, ha a könnyű elemekből nehezebb elemek épülnek fel, ez a folyamat az atommagfúzió. A fúziós energia ipari hasznosítását még nem sikerült megoldani, a fúziós reaktor egyelőre csak kísérleti célokat szolgál. Az atommaghasadás, a nehéz atommagok közepesen nehéz atommagokra való hasadása során felszabaduló energiát hasznosítják az atomreaktorok, az atomerőművek. Az első atomreaktor 1942-ben épült a Manhattan terv keretében Enrico Fermi vezetésével, létrehozásában döntő szerepe volt Szilárd Leónak és Wigner Jenőnek. Az atomerőművek napjainkban a világ villamosenergia termelésének 15–17%-át adják. Az atombomba a maghasadási, a hidrogénbomba a fúziós energiafelszabadítást használja fel.

A vérképzésben fontos szerepet játszó anyag. Hiányában a vörösvértestképzésben súlyos zavarok keletkeznek, a vérben kóros fejlődési alakok jelennek meg. Nagyobb mennyiségben a májból állítható elő.

Dr. Edward Bach angol orvos 1930 és 1936 között dolgozta ki a róla elnevezett gyógyító eljárást, a Bach-virágterápiát. Alapgondolata szerint: „Csak akkor válunk érzékennyé külsõ hatásokra, ha engedjük, hogy belénk lopózzon a kétely, a depresszió, a döntésképtelenség vagy a félelem.” Dr. Bach szerint életünk során két alapvetõ hibát követhetünk el: engedjük, hogy életünk kérdéseiben mások döntsenek helyettünk; alárendeljük magunkat mások akaratának. Vagy éppen fordítva, mi akarunk azok lenni, akik másokat befolyásolnak. Az elsõ esetben nem tudjuk betölteni saját hivatásunkat. A másik esetben elfelejtjük, hogy mindenki csak maga oldhatja meg problémáit. Sokszor szinte lehetetlen kideríteni, hogy a beteg melyik csoportba tartozik. Ennél sokkal könnyebb azt a lelki jelenséget megragadni, amely a konkrét betegséget okozza. Bach 38 ilyen lelkiállapotot különböztet meg, s ezeket 7 nagy csoportba sorolja. Ma a virágesszenciák Nyugat-Európában és Amerikában részét képezik a házipatikáknak, és számos orvos, pszichiáter és természetgyógyász alkalmazza õket.

A baktériumok hasadó gombák, a növényvilág legegyszerűbb törzse. Testüket kívülről sejtfal és ezen belül sejthártya határolja, a citoplazmában helyezkedik el az egyetlen kromoszómából álló sejtmag. Általában szerves anyagok felvételére kényszerülnek, ritkábbak az önálló táplálkozásúak. Sok él közöttük szimbiózisban.

A bélben mikroorganizmusok élnek. Az újszülött csecsemő bélcsatornája gyakorlatilag még steril. Az élet első napjaiban azonban kialakul a szopós csecsemő bélcsatornájában az ún. bifiduszflóra, melyet az anyatejes táplálás tart fenn. Ez gátolja meg minden más baktérium elszaporodását. Helyét néhány hónapos korban fokozatosan átadja a vegyes bélflórának, mely a mesterséges táplálás és a vegyes táplálkozás következménye. A vegyes bélflórában normális körülmények között a kóli csoport tagjai dominálnak, szerepük a B és a K vitamin képzésében nélkülözhetetlen. Kóros körülmények között megjelenhetnek a szalmonella csoport tagjai: hastífusz, paratífusz, A,B,C.

A tápcsatorna része. A hasüregben helyezkedik el. Izmos falú, nyálkahártyával bélelt, kanyargós csőrendszer. A hashártya borítja. Leghosszabb része a vékonybél.

A béltartalomnak a szerv falára gyakorolt feszítő hatására a magasabban fekvő csőszakasz izomzata összehúzódik, a szerv ürege a tartalom felett beszűkül, a mélyebben fekvő szakasz izomzata ellazul és a szerv ürege kitágul, a szerv tartalma ezáltal előrehalad. A következő pillanatban az eddig ellazult rész húzódik össze és a még mélyebb szakasz lazul el és így tovább. Az összehúzódás hullámszerűen végigfut az egész szerven, miközben a szerv tartalmát maga előtt hajtja.

A bélbe kisebb-nagyobb emésztőnedveket termelő mirigyek juttatják el váladékukat. A vékonybélbe ömlik a máj által termelt epe, valmaint a hasnyálmirigy emésztőváladéka. A vékonybél bizonyos részeiben történik az emésztés jelentős része és a tápanyagfelszívás fő helye. A fel- és leszálló vastagbélszakaszokban a folyadékfelszívódás megy végbe. A végbélen keresztül ürül a felszívódásra alkalmatlan salakanyag.

A tápcsatorna része. A hasüregben helyezkedik el. Izmos falú, nyálkahártyával bélelt kanyargós csőrendszer. A bélrendszer több szakaszra osztható. Leghosszabb része a vékonybél, ez a gyomor elszűkülő jobb alsó részéből indul ki, melyet nyombélnek, duodenumnak neveznek. A nyombélnek a folytatásába esik a vékonybél többi része, amelynek két része különíthető el, az egyik a jejunum, a másik az ileum, az éh-, illetve a csípőbél. a vékonybelek a jobb csípőárokba nyúlnak a vastagbélbe, amelynek ezen kezdeti része a vakbél. A vastagbél több részre tagolható, így például a felszálló, haránt és leszálló vastagbél, majd a leszálló vastagbél a bal csípőárokban az S alakú szigmabélben folytatódik, amely egy kanyarulattal a végbélbe megy át.

Faeces, széklet. Emberi ürülék. Felszívódásra alkalmatlan salakanyag.

A belső vérzésnek az a veszélye, hogy a beteg környezetében lévő emberek nem is veszik észre, hogy belső vérzés is lehet a fokozódó rosszullét hátterében. Pedig elvérezni nemcsak a külvilág felé lehet: például a hasüregbe, de akár a comb laza szövetei közé is eltűnhet a vér! A légutakba (tüdőbe) folyó vér fulladáshoz vezethet, a szív környéki vérzések pedig a szív mechanikai működését, pumpafunkcióját akadályozhatják, és ez is okozhatja a sérült halálát (tamponád). A légutakba és a szív külső burkába folyó vérből már nagyon kis mennyiség (körülbelül 1-3 dl) is elegendő a tragédiához.

Fosszilis energiahordozókból, leginkább kőolajból finomítással kinyerhető üzemanyag.

A benzin minősége és fajtája szerint különböző jellegű és eltérő tünetekkel járó mérgezéseket hoz létre. A könnyű heveny mérgezésekben kellemes ittasságérzés után szédülés, fejfájás, tudatzavar, gyakran émelygés, hányás jelentkezik, de gyorsan el is tűnik. Súlyosabb esetekben tartós légzési zavar, reflexkiesések, izomgörcsök, akaratlan széklet-, vizeletürítés, szívpanaszok mutatkoznak. Az eszméletlenség a halálig húzódik el.

A gyomorfal által termelt anyag, amely közömbösíti a gyomorsavat.

Manapság egyes kultúrák törekednek a vegyszermentes termesztéssel, tenyésztéssel felnevelt növények, állatok fogyasztására, mivel köztudott, hogy a modern vegyszeres kezelések maradványai az élelmiszerekben maradnak, ott felhalmozódhatnak, és a szervezetünket hosszabb távon mindenképpen mérgezik. Tudnunk kell, hogy korai, primőr (üvegházban érlelt) zöldségekben gyakran a többszöröse a vegyszermaradvány, mint a szabad földön termesztett növényekben. Megnőtt a kereslet a kissé férges, nem tökéletes almák, körték iránt is: ezeket még valószínűleg nem vegyszerezték agyon. Ezek miatt érdemes az évszaknak megfelelően bevásárolni, az idényen kívüli beérést csak vegyszerekkel lehet biztosítani. Az importból származó élelmiszereket megfelelő kritikával és kis mennyiségben vásároljuk. Megfelelő óvatossággal célszerű csak a manapság divatos "teljes kiőrlésű" gabonamagvak fogyasztása, hacsak nem vagyunk benne biztosak, hogy nem közútmenti táblából származik. A gabonamag felső rétegeiben gyűlik össze az utak ólomszennyeződésének nagy része.

Életvegytan. A biológia és a kémia határterületén kialakult tudomány, amely az élő anyag kémiai szerkezetét és a benne végbemenő kémiai változásokat vizsgálja. Célja, hogy megállapítsa, az életjelenségek hogyan függnek össze az élő anyag tulajdonságaival és törvényszerűségeivel.

Bomlásnak nevezzük, ha egy vagy két anyag több másfajta anyagra esik szét.

A tápanyagok kémiailag bonyolult, vízben oldhatatlan vegyületek, amelyek felszívódása, a sejtekbe való beépülése és felhasználódása csak alkotórészeikre bomlásuk után jöhet létre. A tápanyagok e lebontási folyamatait, sőt a szervezet összes kémiai folyamatait az enzimek irányítják. Minden enzim fehérje természetű anyag, amely a tulajdonképpeni hatékony aktíváló részből, az enzimfehérjéből és egy nem fehérjetermészetű anyagból áll. Az enzimek neve részben speciális név, részben az általuk elbontott anyag nevéhez -áz képződés hozzáillesztésével képezzük. Az enzimek fő tulajdonsága, hogy csak bizonyos anyagra hatnak, és annak csak bizonyos átalakulását katalizálják. Az enzimek csak nekik megfelelő hőmérsékleten és vegyhatású közegben működnek. Az enzimek a kémiai reakciókat olyan módon gyorsítják meg, hogy a kiindulási termékkel reakcióba lépnek, majd a folyamat során abból kilépve, újra visszaképződnek. A folyamat végén változatlan formában vannak jelen és újabb molekulák átalakítására képesek. Így elméletileg nem fogynak el, és rendkívűl kis mennyiségük is nagy mennyiségű szubsztrátum átalakulását katalizálja. Vannak szénhidrátokra, fehérjékre ható enzimek, valamint a zsírok anyagcseréjében részt vevők.

Az orvosi ellenőrzés mellett tartott többnapos, vagy még hosszabb böjt-kúrák meghökkentő eredményeiről is beszámol a "szakirodalom", állítólag sikeresen kezeltek vele krónikusan sovány betegeket is. Ügyelni kell azonban arra, hogy a böjt mindig összhangban álljon a böjtölő testi felépítésével, erőnlétével, nehogy gyengeséget okozzon. Többféle böjt lehetséges: teljes böjt, gyümölcs- vagy léböjt, zöldséglé- vagy zöldségleves-böjt és pároltzöldség-böjt. A számunkra legmegfelelőbb kiválasztásában érdemes szakember segítségét kérni.

Testünk egészét kívűlről bőr borítja. A bőr nagyobb kiterjedésű érzékszerv. A másik fontos funkciója védő szerepe. Szerkezetileg megkülönböztetünk egy külső réteget, az alatta fekvő kötőszövetes irharéteget és a bőr alatti kötőszövetet. Az első két réteg közös névvel a tulajdonképpeni bőr. A bőr tömött, de egyben rugalmas elemekből áll. A mechanikai igénybevétellel szemben ellenálló. A legtöbb oldott vagy gáz alakú anyaggal továbbá baktériumokkal szemben átjárhatatlan. A bőr mirigyeinek savas vegyhatású váladéka kémiai védőburkot képez mindennemű fertőző anyag áthatolása ellen. A bőrnek fontos szerepe van a hőszabályozásban is. A bőr mirigyrendszere révén kiválasztószerv is, és ezzel a működésével a vese munkáját támogatja.

A bőr a különböző természetű behatásokkal szemben védi a szervezetet. Ha ezek a hatások bizonyos mértéket meghaladnak, a bőr gyulladásba jön. Ezek a külső behatások lehetnek vegyi anyagok, hő, fény és egyéb allergének.

A bőrt kívűlről érő sokfajta és hosszan tartó ingerek idézhetik elő. Gyakran vegyi ingerek a felelősek kialakulásában, ilyen hatásúak a paraffin-, kátrány- származékok és arzénvegyületek. A hosszan tartó fizikai ingerek is rákra hajlamosítanak. A bőr rosszindulatú daganatai leggyakrabban az arcon fordulnak elő.

A bőr rózsás színe onnan ered, hogy a hámrétegen áttűnik a bőr ereiben keringő, piros vér. Az ajkon igen vékony a hámréteg, ezért látható az ajakpír. Minél finomabb a bőr, annál rózsásabb. A bőrpír fokozódik, ha az erek kitágulnak és több vér kering a felszínhez közel futó érhálózatban. Ha ezek az erek összehúzódnak, a bőr elsápad. Az erek tágasságát az idegek szabályozzák, ezért érzelmi behatásokra is előfordul elpirulás, elsápadás.

A bőr felhámját alkotó többrétegű elszarusodó laphám sejtjeinek rosszindulatú, rákos elváltozása. A kóros osztódás miatt sejtburjánzás alakul ki.

A tápláltsági állapot meghatározásával eldönthető, hogy valakinek a testsúlya megfelel-e a kívánatosnak, vagy eltér-e attól, akár negatív, akár pozitív irányban. Az itt közölt mérési módszerek felnőttekre vonatkozó adatok, serdülő- és fiatalkorban csak korlátozottan alkalmazhatók. Széles körben elterjedt módszer a testtömeg index (Body Mass Index, BMI) kiszámítása, ami nem más, mint a testtömeg (kg) és a testmagasság (m) négyzetének hányadosa. Mindkét nemben felnőttkorban kb. 20-25 kg/m2 a kívánatos tartomány. 27-30 kg/m2 között túlsúlyról, 30 kg/m2 felett már elhízásról beszélünk. 20 kg/m2 alatti értéknél az egyén alultáplált. A bőrredő-vastagság mérése kevésbé objektív osztályozási módszer. A lapocka alsó csúcsa alatt, valamint a csípőcsont felső peremének szintjében megmérik a vázizmok felett összecsíphető bőrredő vastagságát. Ebből megállapítható a bőr alatti zsírszövet mennyisége. A Broca-index meghatározása csak megközelítőleg alkalmas a tápláltsági fok eldöntésére: ideális testtömeg = testmagasság (cm) – 100. A módosított Broca-index valamivel pontosabb: ideális testtömeg = [testmagasság (cm) – 100] 0,9 Relatív testtömegnek nevezzük azt a hányadost, amelyet úgy kapunk, hogy az aktuálisan mért testtömeget elosztjuk az adott egyénre számított ideális testtömeggel.

Hörghurut. A légutak részét képező hörgők gyulladása. A torok és a légcső megbetegedéseihez csatlakozik, sokszor viszont a tüdőgyulladás bevezetője vagy kísérőjeként észlelhető. Számos kórokozó kiválthatja. A megbetegedést köhögés, izzadás, láz jelzi. A váladékkal telt hörgőkben a levegő áramlása hangos zörejeket okoz, amit akár a külső környezet is hall. A tüdő fejlődési rendellenességei, hörgtágulatok, a hörgmirigyek veleszületett betegsége krónikus hörghurutot tartanak fenn. Az idült bronchitisz ma a lakosság nagy százalékát érinti, kialakulásában fontos szerepet játszik a káros anyagok belélegzése. Az idült bronchitiszek a szív megterhelésével másodlagosan a szívbetegségre jellemző tüneteket is okozhatnak.

Indiában az i.e. 6 században kialakult vallása, melynek kiindulópontja az a felismerés, hogy az egész élet szenvedés, melynek oka az élethez való ragaszkodás. Akinek sikerül lemondania a vágyakról, az kiszabadul az újabb szenvedéseket hozó újjászületésekből, és eljut a Nirvánába, ami nem a teljes megsemmisülés, hanem a léten túli, szavakkal ki nem fejezhető állapot. A buddhizmus nem tanítja a lélek egységét, a világ valamennyi jelenségét átmenetinek tartja.

A bulimia nagy mennyiségű étel időszakos, gátlástalan fogyasztását jelenti, melyet öntisztító beavatkozások követnek (önmaga hánytatása, vizelet-vagy hashajtó szedése, szigorú diéta vagy erőteljes tornagyakorlatok végzése). A bulimia nervosaban szenvedő betegek típusosan nagy mennyiségű, könnyen emészthető, magas kalóriatartalmú ételt fogyasztanak, rendszerint titokban. A betegek egy részében néhány nap alatt számos ilyen epizód figyelhető meg, máso rendszeres és módszeresen folytatott habzsolásról számolnak be. A mértéktelen étkezést általában hányás, illetve vizelet-vagy hashajtó alkalmazása követi és ehhez általában bűntudat vagy depresszió társul. Ezeket az időszakokat magára kényszerített éhezési időközök követhetik. A testsúly ingadozhat, de rendszerint a kívánatos testsúly 20 %-os eltérésein belül. Különféle belgyógyászati szövődmények jöhetnek létre, például gyomortágulat, hasnyálmirigy-gyulladás, a hányás a fogak romlásához, nyelőcsőgyulladáshoz vezethet.

Candida okozta fertőzés elhúzódása esetén ha a Candida egyéb helyről is kitenyészik, a candida burjánzásáról beszélünk. Ennek klinikai tünetei a pelyhes, fehér retinabeszűrődések, melyek az üvegtestbe terjednek és növekszenek, illetve a vörhenyes, esetleg fájdalmas bőrjelenségek. Az elburjánzott fertőzésben egyéb szervrendszer érintettsége is előfordulhat, pl. agyhártyák, szívizom, agy.

A candida albicans az egészséges személyek többségének szájüregéből, székletéből és vaginájából kitenyészthető. Ha az immunrendszer valamilyen oknál fogva legyengül, a candida megbetegedést okoz.Leggyakrabban a nyelőcső károsodása fordul elő, amikor a betegek szegycsont mögötti nyelési fájdalomról, savvisszafolyásról vagy fájdalom nélküli hányingerről számolnak be. A szájnyálkahártya candidiasisa nem mindig észlelhető. Kórházakban katéterezés folyományaként előfordulhat a húgyutak candida okozta fertőzése.

Zárt láncú, rövidhullámon történő közvetlen kommunikációra alkalmazott hordozható készülék.

A krónikus székrekedésben szenvedőknél, az emésztési problémák esetén, a ma oly divatos népbetegségnek számító candidatis fertőzéseknél népszerű terápiás módszer. Gyors, látványos és nagyon hatékony. Ez a módszer a Colon-hydroterápia, magyarul a vastagbél kitisztítása. A terápia után beállított diéta hasznos lehet a megfelelő bélmozgás visszaállításában, a hydro-colon terápia is divatos manapság, mivel segít megszabadulni a salakanyagoktól. A terápia egy steril, szagtalan zárt rendszerű, fájdalommentes művelet, mely a köztudottan fontos vastagbél regenerációját végzi el. Ismerjük a vastagbél szervezetre gyakorolt fantasztikus visszahatását, pl. az immunrendszer esetében. Azonnali jótékony hatást gyakorolunk az immunrendszerünkre, ezáltal az egész szervezetünkre.

Anyagcsere-betegség. Lényege, hogy a szervezet a táplálékkal bevitt szénhidrátot egyáltalán nem, vagy csak részben képes értékesíteni. Azáltal, hogy a szövetek nem tudják a cukrot felhasználni, az felszaporodik a vérben. A vérben felszaporodott cukrot a vese kiválasztja, ezért a cukor megjelenik a vizeletben is, holott normális esetben a vizelet nem tartalmaz cukrot. A cukor oldásához folyadékra van szükség. Minél több cukrot választ ki a vese, annál több a cukor oldásához szükséges folyadék mennyisége. A vese által kiválasztott cukor mennyiségével arányosan megnő a vizelet mennyiségének feltűnő megszaporodása. A cukor elégése és felhasználása bonyolult folyamat, amelyben a hasnyálmirigy hormonja, az inzulin játszik nagy szerepet. A cukorbetegség keletkezésében is nagy jelentősége van az inzulin hiányának. A cukorbetegségnek nem csak az inzulin hiánya lehet az oka, hanem az agyalapi mirigy rendellenes működése és az anyagcserefolyamatok lefolyásának egyéb rendellenessége. A cukorbetegség különböző szövődményekkel járhat.

A csecsemőmirigy az elülső gátorüreg felső részében foglal helyet. A szerv egyénenként és kor szerint változó nagyságú. Legnagyobb fejlettségét 11-15 éves korban éri el, ettől kezdve fokozatosan sorvad. Hormonja a fiatal szervezet növekedését, a csontfejlődést serkenti, de gátolja a nemi mirigyek működését. Ezzel összhangban áll, hogy visszafejlődése egybeesik a nemi érés idejével.

A fertőző betegségeknek az a módja, amikor a kórokozók (baktériumok, vírusok) beszéd, köhögés, tüsszentés után a levegőben szétporlasztott nyálcseppekhez tapadva jutnak tovább. A robbanásszerű légáramlat a kórokozókat tartalmazó részeket több méterre elsodorhatja. A kicsiny, porlasztott nyákcseppek a hozzájuk tapadó kórokozókkal órákig lebeghetnek a levegőben és így a cseppfertőzés a fertőző személy jelenléte nélkül, még órák múlva is bekövetkezhet.

Jogi kategória az okozott közlekedési baleseten a segítség nyújtása elmulasztásának, illetve a helszín azonalli elhagyásának leírására.

A csontokból a mészsók kioldódása. Az alapállomány elveszti mészkötő képességét is. A csontok kaucsukszerűvé, hajlékonyakká válnak, törésre azonban kevéssé hajlamosak. A lágy csontok bizarr elgörbülései a betegeket végül ágyhoz kötik. Kezelésére gyógyfürdők mellett hormonkészítményeket, D-vitamint, kalcium- és foszfáttartalmú gyógyszereket és diétát alkalmaznak.

A csontok üregrendszerében elhelyezkedő szövet. Két formája van, a vörös és a sárga csontvelő. A magzati életben mindenütt vörös csontvelőt találni, amely az élet folyamán mindinkább háttérbe szorul és felnőttnél már csak a laposcsontokban, a csigolyákban és a csövescsontok felső végeiben található. A vöröscsontvelő helyét a zsíros sárgacsontvelő foglalja el, amely zsírsejtekből és kötőszövetből áll. A vöröscsontvelő alapját kötőszövet alkotja, közötte helyezkedik el a vörös csontvelő, amelyben a vér sejtes elemei termelődnek. Itt találhatók a vörösvértestek ősi alakjai éppúgy, mint a fehérvérsejteké, valamint az érett vörösvértestek és fehérvérsejtek közötti különböző éretlen átmeneti sejtek, amelyekből a vérben keringő sejtek kialakulnak.

A daganat kialakulása a sejtek osztódásának meghibásodásából következik. A szervezetünk minden sejtje központi ellenőrzés alatt áll: bizonyos mértékig "engedélyezett" a sejtosztódás, pl. a károsodott szövetet kell pótolni. Ha valamelyik sejt kivonja magát a központi szabályozás alól, ellenőrzés nélkül képes osztódni. A keletkezett sejtek már nem végzik az eredeti sejt feladatait, csupán az osztódás lesz létük célja. Ha a szervezet védekező rendszere, a fehérvérsejtek hálózata észreveszi idejében a lázadó sejteket, többnyire képes elpusztítani ezeket. Nagyon sok daganat még a kezdeti stádiumában elpusztul a szervezet ép védekezőrendszerének köszönhetően. Nagyon sok kezdődő daganatot elpusztítanak a fehérvérsejtek, de sajnos egy-egy néha rejtve marad előlük: ezekből lehetnek a későbbi pusztító rákos sejtcsoportok. A rák keletkezésének elmélete ezzel

A szervezetben a sejtek, szövetek rendellenes növekedése, burjánzása daganatok képződéséhez vezet. A daganat a szervezettől függetlenül növekvő szövetszaporulat. A szervezet minden szövetéből és szervéből kiindulhat. A rosszindulatú daganatok eltérnek az anyaszövet sejtjeitől, nem tisztelik a szövetek, szervek határait, belenőnek azokba, sőt a szervezet távoli helyein is megjelenhetnek, ezek az úgynevezett áttétek.

Recept nélkül kapható, enyhe fájdalomcsillapító, legtöbbször fogfájás esetén alkalmazzák.

Nagyfokú pszicjhés lehangoltság, szomorúság, reményvesztettség.

Tisztításra, szétválasztásra használatos eljárás. Olyan folyadékelegyek vagy oldatok összetevői választhatók így szét, amelyek forráspontjai különbözőek. A folyadékelegy hevítésekor az alacsonyabb forráspontú alkotórész elpárolog, majd hideg helyre vezetve ott lecsapódik. A desztillálás során kettős halmazállapotváltozás történik.

A betegség felismerésére és jellegének megállapítására irányuló eszközök, vizsgálatok.

A szívizomzat ritmusos elernyedése, ezen stádiumban a szív vérrel telődik.

Életmód, étkezés rendje, speciális étrend.

A diftéria a Corynebacterium diphtheiae által okozott heveny fertőzés, mely rendszerint a légutakat betegíti meg, de bármely nyálkahártyát vagy a bőrön lévő sebet érinthet. A kórokozó rendszerint a a légutakon keresztül hatol be és elsősorban a beteg vagy az egészséges hordozó légúti váladékával terjed tovább. A lappangási idő 2-7 nap. Az orra, gégére, garatra, valamint bőrre terjedő formái fordulnak elő. Az orr fertőzése az orrfolyáson kívűl kevés panaszt okoz. A gégefertőzés felső légúti és hörgi elzáródást okozhat. A leggyakoribb formában, a garat diftériában tapadós szürke membrán fedi a mandulákat és a garatot. A leggyakoribb és legsúlyosabb szövődmények a szívizomgyulladás és az ideggyulladás.

Antivitamin. A K vitamin ellenvitaminján írták le, amely a K vitamin működésével ellentétesen a véralvadás mechanizmusát gátolja, vérzéseket okoz. Felhasználható a véralvadás fokozódása esetén kialakuló különböző trombózissal járó veszélyes betegségek gyógyításában.

Élelmiszerbevitellel kapcsolatos hőtermelés energiaigénye.

Kalciferol. A D vitamin gyűjtőnév, több azonos biológiai hatású, kémiailag azonban egymástól különböző anyagot jelölnek vele. Elővitaminja (provitaminja) az ergoszterin, a bőrben tárolódik és az ibolyántúli sugarak hatására alakul át D vitaminná. A D vitamint a halmáj, a tojássárgája, a vaj, a tej tartalmazza, növényi olajokban fordul elő. D vitaminhiányban a csontok mésztartalma csökken, hossznövekedésük elmarad. A csontok elhajlanak, rendellenes görbületek jelentkeznek, leginkább a gerincen. A hiánybetegség összefüggésbe hozható a napfény hiányával.

A 20%-os ecetsav megivásakor nemcsak helyi felmaródások, elhalások keletkeznek, de felszívódva súlyos vörösvértest-károsodást és a szervezet elsavasodását okozza. A felszívódás megelőzésére a "mérgezés" bekövetkezte után gyorsan tejet vagy vizet itatunk a beteggel a méreg felhígítására. A mentők kiérkezéséig, mivel otthon a fájdalmat csillapítani kellőképpen nem tudjuk, a betegre vigyázunk, állapotának változásait figyeljük

Az ernyős virágzatúak családjába tartozó, a Földközi-Tenger mellékéről szármaó, nálunk is termesztett, évelő növény. Teája nyálakoldó, szélhajtó, féregüző, étvágyjavító hatású.

Dr. Edward Bach angol orvos 1930 és 1936 között dolgozta ki a róla elnevezett gyógyító eljárást, a Bach-virágterápiát. Alapgondolata szerint: „Csak akkor válunk érzékennyé külsõ hatásokra, ha engedjük, hogy belénk lopózzon a kétely, a depresszió, a döntésképtelenség vagy a félelem.” Dr. Bach szerint életünk során két alapvetõ hibát követhetünk el: engedjük, hogy életünk kérdéseiben mások döntsenek helyettünk; alárendeljük magunkat mások akaratának. Vagy éppen fordítva, mi akarunk azok lenni, akik másokat befolyásolnak. Az elsõ esetben nem tudjuk betölteni saját hivatásunkat. A másik esetben elfelejtjük, hogy mindenki csak maga oldhatja meg problémáit. Sokszor szinte lehetetlen kideríteni, hogy a beteg melyik csoportba tartozik. Ennél sokkal könnyebb azt a lelki jelenséget megragadni, amely a konkrét betegséget okozza. Bach 38 ilyen lelkiállapotot különböztet meg, s ezeket 7 nagy csoportba sorolja. Ma a virágesszenciák Nyugat-Európában és Amerikában részét képezik a házipatikáknak, és számos orvos, pszichiáter és természetgyógyász alkalmazza õket.

Az allergiát, mint divatos, egyre gyakrabban előforduló betegséget emlegetjük, holott végigvonult az emberiség egész történetén. Időszámításunk előtt is leírtak már olyan betegségeket, melyek allergiás eredetűek lehettek. A kínaiak i.e. 2800-ban használtak efedrint,melyet a kínai fenyőcserjéből készítettek.

A fajok egyes egyedeinek, saját maguk fenntartására irányuló ösztönös tevékenysége.

Egyensúlyzavar esetén nem tudunk fej- és testhelyzetünkről megfelelő benyomást szerezni, nem vagyunk képesek magunkat egyensúlyozni, továbbá rendszerint szédülésről panaszkodunk. Egyensúlyzavarra vezethetnek a központi és a környéki idegrendszer, a keringés, az emésztés szerveinek betegségei, mozgásszervi megbetegedések és az egyensúlyszerv kóros elváltozásai. A belsőfülben lezajló lobos folyamatok, vérellátási zavar, bevérzés, a belső fül folyadékának nyomásváltozása, az egyensúlyideg vagy környezetének betegsége, központjainak és pályáinak megzavart működése esetén rendszerint egyensúlyzavar lép fel.

A bőr sajátságos gyulladása, amely rendszerint hevenyen kezdődik, kis, gyulladásos hólyagocskákkal, nedvedzéssel, heves viszketéssel. Gyakran átmegy idült állapotba, amikor a bőr gyulladt, szárazon pikkelyező, megvastagodott. A heveny ekcéma terjedése lehet ugrásszerű, úgyhogy foltokban vagy összefüggően nagy testfelületeket boríthat. Már olyan csekély külső vagy belső ingerek létrehozhatják, amelyek más egyénen semmiféle következménnyel nem járnak, mert az ekcémás egyén túlérzékeny bizonyos ingerrel szemben. Ilyen ingerek lehetnek: fajidegen fehérjék, növényi nedvek, gyógyszerek, vegyi anyagok.

Töltést hordozó, ezért elektromos áram vezetésére alkalmas folyadék.

Az elektronok sugártermészetét felhasználó nagyítóberendezés, mellyel a közönséges fénymikroszkópnál több mint százszor erősebb nagyítás érhető el. Fényforrás helyett elektronforrással van ellátva, üveglencsék helyett pedig mágnese vagy elektroszatikus lencsék nagyítják fel a tárgy képét. A tárgyat átvilágító elektronsugarat kondenzátorral párhuzamos nyalábbá formálják és 50-80 ezer voltos feszültséggel gyorsítják. Az optikai rendszer annyiban különbözik a fénymikroszkóptól, hogy a szemlencse helyett egy vetítőlencse alkot képet a lumineszkáló ernyőn vagy fényérzékeny lemezen.

Az antibiotikumok olyan élő baktériumok, gombák és magasabb rendű élőlények kémiailag tisztított anyagcseretermékei, melyek egyes kórokozó baktériumok és nagyobb vírusok, gombák stb. szaporodását, valamint életfontosságú anyagcserefolyamatait gátolják, felfüggesztik. Az antibiotikum-kezelés célja, hogy a betegséget előidéző kórokozó életfeltételeit biztosan megszüntesse, gyorsan és hatásvesztés nélkül kerüljön a szervezetbe, a kezelési időtartam alatt a hatásos gyógyszermennyiség ne csökkenjék a vérben és a kezelés időtartama ne a tünetek javulásáig, hanem a szervi elváltozások gyógyulásáig tartson. Az antibiotikumok képesek a gyomor-bél rendszer baktériumainak egyensúlyát megbontani, súlyos bélgyulladáshoz vezethetnek, károsíthatják a csontvelő működését és májkárosítóak lehetnek, emiatt orvosi ellenőrzés mellett alkalmazhatóak !

Élő szervezetben ép körülmények között a vérkeringésben csak a vér alkotóelemei keringenek. Minden olyan esetben, ha a vérpályába a vértől eltérő anyagok kerülnek, vagy a keringésen belül a vér megalvad és az alvadék elsodródik, embólia jön létre.

A tápanyagok bonyolult felépítésű molekulák, amelyeket a szervezet csak úgy tud felhasználni, ha azokat lebontja és a sejtek által felszívható és falhasználható anyagokká alakítja. Ez a folyamat az emésztés, amely a tápcsatornában megy végbe az emésztőfermentumok (enzimek) segítségével. Az emésztést a táplálék mechanikai felaprózása, a rágás előzi meg, amelynek folyamán a felaprózott táplálék a szájban a nyállal keveredik. A nyál szerepe kettős, a táplálékot megnedvesíti és így a nyelésre alkalmassá teszi, a benne lévő szénhidrátbontó fermentum pedig a keményítő lebontását kezdi meg. Az emésztés tehát már a szájban megkezdődik.

A tápanyagok kémiailag bonyolult, vízben oldhatatlan vegyületek, amelyek felszívódása, a sejtekbe való beépülése és felhasználódása csak alkotórészeikre bomlásuk után jöhet létre. A tápanyagok e lebontási folyamatait, sőt a szervezet összes kémiai folyamatait az enzimek irányítják. Minden enzim fehérje természetű anyag, amely a tulajdonképpeni hatékony aktíváló részből, az enzimfehérjéből és egy nem fehérjetermészetű anyagból áll. Az enzimek neve részben speciális név, részben az általuk elbontott anyag nevéhez -áz képződés hozzáillesztésével képezzük. Az enzimek fő tulajdonsága, hogy csak bizonyos anyagra hatnak, és annak csak bizonyos átalakulását katalizálják. Az enzimek csak nekik megfelelő hőmérsékleten és vegyhatású közegben működnek. Az enzimek a kémiai reakciókat olyan módon gyorsítják meg, hogy a kiindulási termékkel reakcióba lépnek, majd a folyamat során abból kilépve, újra visszaképződnek. A folyamat végén változatlan formában vannak jelen és újabb molekulák átalakítására képesek. Így elméletileg nem fogynak el, és rendkívűl kis mennyiségük is nagy mennyiségű szubsztrátum átalakulását katalizálja. Vannak szénhidrátokra, fehérjékre ható enzimek, valamint a zsírok anyagcseréjében részt vevők.

Az emlő rosszindulatú daganata. Leggyakoribb megjelenési formája a fájdalmatlan, tömött, nem éles határú göb. Magasabb az előfordulási arány idős, először szülő nőkben, akiknek a családjában fordult már elő emlődaganat, vagy akik mellében már fordult elő más elváltozás. A daganat eleinte különálló, nem nyomásérzékeny, nem körülhatárolt, kifejezetten kemény ellenállás. Később a bőr, vagy az emlőbimbó behúzódik, a hónaljárokban megnagyobbodnak a nyirokcsomók, megnagyobbodik a mell is, bőrpír, fájdalmasság jelentkezik, a tumor a bőrrel, vagy a mellkasfallal is összekapaszkodik. Végső állapotban kifekélyesedés, nyirokcsomómegnagyobbodás, kardagadás egyéb távoli áttétek jelentkezhetnek. Az emlődaganat kiszűrhető ultrahangvizsgálattal vagy mammográfiával, ha ott valamilyen jellegű elváltozást fedeznek fel, abból szövettani mintát vesznek. Ha a rosszindulatú jelleg beigazolódik, elkezdik a megfelelő kezelést.

Két egymással nem elegyedő folyadékból álló rendszer.

Az endorfin elnevezés az endogén morfin szavak összevonásával keletkezett. Az agyon belül termelődő anyagok, melyek az opiát - kötőhelyekre tudnak kapcsolódni. Az endorfinoknak fájdalomcsillapító hatásuk van, mely meghaladja a morfinét.

Az energetikai számításoknál nagyon lényeges az ember neme, alapanyagcseréje, az elfogyasztott táplálék minősége szerinti hatása és természetesen a fizikai aktivitás. Az alapanyagcsere kiszámítható a következő képlettel: férfiaknál 66 + (13,7*testsúlykilogramm) + (5*testmagasság cm-ben) - (6,8*életkor években). Nőknél ugyanez a következőképpen módosul: 655 + (9,5*testsúlykilogramm) + (1,7*testmagasság cm-ben) - (4,7*életkor években). Példaképp egy 26 éves, 173 cm magas, 75 kg férfi alapanyagcseréje: 66 + (13,7*75) + (5*173) - (6,8*26) = 1782 kcal/nap (SI mértékegységben 1 kcal = 4,184 kJ, tehát 7455 kJ/nap). A kapott értékeket a specifikus dinámiás hatás átlagos értékének megfelelő 15%-kal felszorozva, már csak a mozgásból eredő energiaigényt kell hozzáadni, hogy elfogadható képet nyerjünk a napi energiaigényünkről. Az energiaigény kiszámítása még mindig csak félsiker. A bevitt, megevett élelmiszerek energiatartalmát meghatározva tudjuk csak befolyásolni a testsúly növekedés vagy csökkentés mértékét. Ehhez azonban tudnunk kell, hogy minden feleslegesen bevitt 9,3 kcal (38,9 kJ) 1 g lerakódott zsírnak felel meg. Ugyanennyi plusz energiával lehet csak ledolgozni a fölösleges kilókat. Gondoljuk csak el: ha valakinek 5 kg (5.000 g) fölöslege van, ezért 5.000*9,3 = 46.500 kcal pluszmunkát kell végeznie, ami nagyjából 103 órányi(!) kocogásnak felel meg.

Az emberi szervezet a szervezet tápanyagokkal, kémiai energia formájában a környezetből veszi fel az energiát, a tápanyagokból oxidációs folyamatok során felszabadítja és a felszabaduló energiát jelentékeny energiatartalmú foszfátvegyületek formájában tárolja.

Az élő szervezetek működéséhez, az életfolyamatok fenntartásához szükséges energia. Ezt az energiát a szervezet a tápanyagokkal kémiai energia formájában a környezetből veszi fel, a tápanyagokból oxidációs folyamatok során felszabadítja és a felszabaduló energiát jelentékeny energiatartalmú foszfátvegyületek formájában tárolja. Szükség esetén ezek lebomlása fedezi az energiaigényt. A szervezet energiaigénye a teljes nyugalom állapotában is elég jelentős. Ez az energiamennyiség a szívműködést, a légzőmozgásokat, a mirigyműködést és a főleg a testhőmérsékletet tartja fenn. Munkavégzés esetén ehhez járul még az adott munka energiaigénye.

A szervezet működésének különböző fázisaiban fennálló aktívitási képesség.

Azt mutatja meg, hogy a különböző tápanyagok bevitelével mennyi energiát képes a szervezet előállítani.

A tápanyagok kémiailag bonyolult, vízben oldhatatlan vegyületek, amelyek felszívódása, a sejtekbe való beépülése és felhasználódása csak alkotórészeikre bomlásuk után jöhet létre. A tápanyagok e lebontási folyamatait, sőt a szervezet összes kémiai folyamatait speciális anyagok, az enzimek irányítják. Az enzimek szerves katalizátorok, amelyek megtalálhatók az összes sejtben.

A fehérvérsejt egyik fajtája. Magjuk kétlebenyű, pápaszem alakú. Számuk allergiás vagy bélférges megbetegedésekben növekszik.

A máj alatt fekvő körte alakú szerv. Feladata a májban folyamatosan termelt epe tárolása és étkezéskor a tartalék epének a belekbe juttatása. Az epehólyag és a bél között az összeköttetést egy kis csatorna, az epevezeték biztosítja, beömlését a bélbe pedig egy záróizom szabályozza.

Az epilepszia szervi agybetegséghez társuló idegrendszeri bántalom, amelyet már az ókorban is ismertek. Periodikusan és rohamszerűen jelentkező, meghatározott tünetegyüttesből áll. Az epilepszia oka lehet a koponyát ért sérülés, agydaganat, vérzés, valamint veleszületett vagy szerzett fokozott görcskészség. Az epilepsziás tünetek jelentkezhetnek mint eszméletvesztéssel járó görcsök vagy tudat- és érzészavarok, ritkábban mint vegetatív zavarok, vagy a fenti tünetek különböző kombinációi. Az úgynevezett típusos epilepsziás nagyroham vagy "grand mal" lefolyásában szakaszok különböztethetőek meg. Az első szakban, mely a tulajdonképpeni görcsrohamot órákkal vagy napokkal megelőzheti, a betegek nyugtalanok, ingerlékenyek, fejük fáj, szédülnek, esetleg émelyegnek, hánynak. Ebben a stádiumban rendszerint gátolt a gondolkodás és a cselekvőkészség. A következő stádium közvetlenül megelőzi a rohamot, egy-két percig tart, ilyenkor az érzékszevekben jelentkeznek kóros érzések, majd bekövetkezik a roham, amelynek során a beteg eszméletét veszti, az izomzatban hirtelen elernyedés, majd izom-összehúzódás és izommerevedés támad, ez utóbbit nevezik görcsnek. A görcsöket alvás követi, mely rövidebb-hosszabb ideig tarthat, majd ébredés után a beteg a rohamra rendszerint nem emlékezik és fáradtnak, kimerültnek érzi magát. Régebben a görcsrohamot a néphit vallásos megszállottsági állapotnak vélte, ezért nevezték szent betegségnek.

Antiallergiás gyógyszerek hatóanyaga.

Az érrendszernek három szakasza van. 1. A verőerek a szív felől szállítják a vért a periféria felé. Faluk rugalmas, rajtuk a lüktetés tapintható. 2. A hajszálerek. Az érrendszer legtágabb szakaszát alkotják. Falukon keresztül történik a gázcsere, a tápanyagok felvétele és a salakanyagok leadása. 3. Gyűjtőerek. A szív felé szállítják a vért. Faluk vékonyabb mint a verőereké. Az erek falának három alaprétege van, belső, középső és külső réteg. A három alaprétegen kívűl a nagyobb erek falában még elasztikus rostokból álló külön rétegek, lemezek is találhatók.

Az érfal elmeszesedése, az erek megkeményedése. A folyamat kezdeti szakaszában az érfalban zsírnemű anyag, koleszterin rakódik le. Ezek a területek a későbbiek folyamán elmeszesednek, ezáltal az érfal keménnyé, törékennyé válik, rugalmasságuk elvesztése miatt könnyen elszakadhatnak. Ugyancsak ezeken a területeken az erek beszűkülhetnek, sőt el is záródhatnak, ill. a beszűkült területeken a vér megalvadhat. Ezek eredményeként az ér vérellátási területéhez tartozó szervek vagy szervrészletek működése romlik. Súlyos érelmeszesedés következtében létrejöhet agyvérzés, agylágyulás. A végtagok ereinek meszesedése miatt pedig érszűkület, mely kezdetben járási zavarokat, fájdalmat okozhat. Általános következménye a magas vérnyomás kialakulása, mely tovább rontja a helyzetet, mert az érfalakra gyakorolt magasabb nyomás miatt azok tovább károsodnak. Előidézésében szerepet játszik a túlhajszolt életmód, a táplálék cukortartalma, túltápláltság, szükségleten felüli energiafogyasztás.

Az erek falának 3 rétege van. A belső réteg az intima, endothel sejtek alkotják. Középső réteg a media, az egyes értípusokban felépítése változó. Az artériákban ez a legvastagabb réteg, sok simaizomsejtet és rugalmas rostot tartalmaz. A külső réteg az adventitia, erenként és testtájonként változó vastagságú. Általában laza kötőszövetből épül fel és benne futnak az erek falát tápláló erek. A három alaprétegen kívűl a nagyobb erek falában még elasztikus rostokból álló külön rétegek, lemezek is láthatók.

Diétás kezelés sovány, leromlott, hiányosan táplált betegek egészségének illetve normális testsúlyának helyreállítására. Az erősítőkúra a táplálkozás gyakoriságában és a táplálékok összeállításában tér el a hagyományos táplálkozástól.

Olyan aminosav, melyet az emberi szervezet nem képes előállítani, de az élethez szükség van rá.

Az akupunktúra anatómia elemei az akupunktúrás pontok és vezetékek, a meridiánok. 12 fő és 8 extrameridián van, amelyen a 361 klasszikus pont helyezkedik el.

A fájdalomingereket az erre a célra szolgáló fájdalomérző idegvégkészülékek veszik fel. Ezekből a keletkezett ingerület az érző idegrostok közvetítésével a gerincvelőn át az agyba jut. A legfelső szinten az agykéregben tudatosul a fájdalom. A fájdalomcsillapítás célja, hogy megakadályozza a fájdalomingereknek az agykéregbe jutását, illetve ottani felvételét, feldolgozását és tudatosulását. Ez úgy érhető el, hogy megakadályozzák a fájdalomingerületnek az agykéregbe jutását, vagy pedig meggátolják az ottani feldolgozást. Ha a fájdalomingerületnek az agyban való felvételét és így a tudatosulást akadályozzák meg az agysejtek működésének átmeneti bénításával,akkor központi érzéstelenítésről beszélünk. Ha pedig a fájdalomingereknek a periférián történő felvételét akadályozzák meg, vagy a keletkezett ingerületnek az agykéregbe vezető útját szakítják meg olyan gyógyszerekke, amelyek az idegsejtek működését átmenetileg bénítják, akkor környéki érzéstelenítésről van szó.

A fájdalominger felvételére szolgáló idegvégkészülék.

Kínzó érzés, mely erős külső ingerekből vagy egyes megbetegedett szervek felől kiinduló, kóros ingerekből ered

Az egyes egyedek a faj, mint egész, fenntartására irányuló ösztönös tevékenysége.

A torok és a garat gyulladásos betegsége. Ha a megbetegedés elsősorban a garat nyirokszöveteire korlátozódik, mandulagyulladásról beszélünk. Lehet heveny és idült. A heveny torokgyulladás oka legtöbbször a légutakat ért fertőzés, de lehet meghűlés, hideg ital, szennyezett levegő is. A legtöbb fertőző betegség jellemző torokgyulladással jár. A torokban kellemetlen szárazság, kaparó, szúró fájdalom érezhető. A fájdalom különösen üres nyeléskor erős és kisugározhat a fülbe, a fejbe. A torok és a garat nyálkahártyája vörös, esetleg váladékos és vizenyősen duzzadt. Az idült torokgyulladások főleg a szennyezett levegő, egyéni hajlam, szájlégzés, forró étel, ital stb. okozhatja.

Bonyolult felépítésű, nagy molekulasúlyú anyagok, amelyek albumózokra, majd peptonokra, polipeptidekre és végül elemi alkotórészeikre, aminosavakra bonthatók. Az egyszerű fehérjéken kívűl vannak összetett fehérjék, amelyekben a fehérje alkotórészekhez még más vegyületek is kapcsolódnak. Fehérjék főleg állati eredetű táplálékban, de növényi (bab, borsó) eredetűekben is előfordulnak.

Haemoglobint nem tartalmaznak, színtelenek. Számuk köbmilliméterenként 6-8000. Ez a szám nagy ingadozásnak van kitéve. Hatással van rá elsősorban az étkezés, az erős testi munka, a terhesség stb. A vörösvértestekkel ellentétben magvuk van. 3 csoportba soroljuk őket: granulociták, limfociták, monociták. A szervezet védekezőberendezésének fontos elemei.

A légzőrendszer része. A levegő a felső és alsó légutakon keresztül jut a tüdőbe. A felső légutakhoz tartozik az orrüreg, a szájüreg, a garat és a gége, az alsó légutakhoz a légcső, a hörgőrendszer és mint légzőszerv a tüdő. A felső légutakban a levegő felmelegszik és párával telítődik.

A felső légutakhoz tartozik az orrüreg, a szájüreg, a garat és a gége. Ezek baktérium, vírus egyéb kórokozó által létrejövő, valamint allergiás jellegű megbetegedését nevezzük felsőlégúti megbetegedésnek.

A féregnyúlvány a vakbélnek kb. ceruzavastagságú csökevényes darabja, rendkívűl szűk keresztmetszetű és változó (általában 8 cm) hosszúságú. A féregnyúlvány nyirokszerv, a "hasüreg mandulája". Szerepe a hasüregi fertőzések kivédése, gyakori gyulladása is ezzel áll összefüggésben.

Esetenként meghatározott kórokozó mikroorganizmus elpusztítása a szervezeten kívűl.

Fizikai energiák alkalmazása a betegségek megelőzésére, a munkaképesség fenntartására és a betegek gyógyítására. A fizikai gyógymódokat aszerint csoportosítják, milyen energiát használnak fel kezelésre. Az elektroterápia az elektromos energiát alkalmazza, felhasználja az egyenáram fájdalomcsillapító és értágító hatását és annak segítségével különféle gyógyszereket juttat a beteg szervezetébe, stb. Fototerápia természetes eszköze a napfény, mesterséges eszköze az infravörös és az ultraibolya besugárzás. A hidroterápia a vízgyógyászat. A balneoterápia a gyógyvizeket használja fel kezelésre. A klímaterápia az éghajlat gyógyító tényezőit, a mechanoterápia mechanikai energiákat használ fel gyógyításra.

Az elégtelen kalciumbevitel következtében kialakult betegség.

A fogakon megtapadó ételmaradékok (elsősorban a szénhidrátok) bomlása során savak termelődnek, ezek oldják a fogzománcot, lyukat idéznek elő. A fogszuvasodás megelőzésére kellő fehérje-, vitamin- és mésztartalmú táplálékot kell fogyasztani.

A szervek működése közben létrejött hangjelenségek észlelésére használatos eszköz.

A föld mágneses pólusai által gerjesztett, az egész bolygón érezhető hatásmező, mely elektromos töltéssel rendelkező részecskék mozgásából származik

Olyan hosszabbító, mely rendelkezik a megfelelő érintésvédelemmel és megakadályozza, hogy a vezetékek keresztül áramló elektromos töltés az árammal esetlegesen érintkező személy testén keresztül kerüljön elvezetése.

A külsőfül része, vázát rugalmas porc alkotja.

A legnagyobb nyálmirigy. A fül szomszédságában fekszik, vele azonban semmiféle kapcsolatban nincs. Részben savós, részben nyákos anyagot termelnek és váladékukat a szájüregbe ürítik.

A szájüreg mögött elhelyezkedő függőleges üreg, amely felterjed a koponyaalapig,lefelé pedig a nyelőcsőben folytatódik. Azáltal, hogy összefüggésben áll az orrüreggel és a szájüreggel, középső szakasza a lég- és emésztőutak közös részét képezi.

A garat a szájüreg mögött elhelyezkedő függőleges üreg, mely felterjed a koponyaalapig, lefelé pedig a nyelőcsőben folytatódik. Azáltal, hogy összefüggésben áll a az orrüreggel és a szájüreggel, középső szakasza a lég- és emésztőutak közös részét képezi. A garat nyálkahártyával bélelt cső. Hátsó fala a gerincoszlopon nyugszik. Hátsó és oldalsó falát erős izmok képezik, elöl fent az orrüreg, lejjebb a szájüreg nyílik bele.

A serdülőkor előtt, ritkán később is az orrgarat tetején elhelyezkedő nyirokszerv. A serdülőkor előtt nagy, később megkisebbedik.

Gyomortükrözés. A gyomor üregének közvetett megtekintése fényforrással ellátott, vagy száloptikás eszközzel.

A vírus szaporodása érdekében a vírus egysége, a viron nukleinsav tartalmát változatlan állapotban az vírus iránt fogékony sejt belsejébe juttatja. A nukleinsav a sejtbe jutás folyamán vagy a sejten belül megszabadul burkaitól és lényegében úgy, mintha a sejt saját nukleinsav készletéhez tartozna, információt ad át a sejtnek a vírus szaporodásához szükséges enzimek és egyéb fehérjék termeléséhez. Az erre "kényszerített" sejtet, amely a vírus szaporodásához szükséges enzimeket és fehérjéket termeli, gazdasejtnek nevezzük.

A nyak középvonalában, elöl, csaknem a bőr alatt elhelyezkedő szerv. Hármas szerepe van. 1. Hangképzés. 2. A légutak alkotórésze. 3. Az alsó légutakat elzáródásával védi a káros behatások ellen.

A központi idegrendszer gerinccsatornában elhelyezkedő része. A koponya öreglikától a második ágyékcsigolyáig terjed. Ujjnyi vastag agyszövet, amelyben az idegsejtek a H alakú, úgynevezett szürkeállományban csoportosulnak, az idegrostok pedig ekörül helyezkednek el. A szürkeállomány idegsejtjei érző, mozgató és vegetatív gerincvelői központokat alkotnak. E központok idegrostok útján összeköttetésben állnak magasabb rendű agyi központokkal, illetve a belőlük eredő úgynevezett ideggyökerek a gerinccsatornán kívül a szervezet idegeit képezik. A gerincvelői központok működését az agyvelő és az agytörzs magasabb rendű központjai szabályozzák. A gericnvelő szelvényes felépítettségű. A szelvényhez tartozik a gerincvelő egyik szakasza, mely hozzávetőlegesen azonos egy csigolya magasságával, valamint azok az ideggyökerek, amelyek ezen a szakaszon a gerincvelőt elhagyják (mozgató), illetve a gerincvelőbe érkeznek (érzőidegek). A gerincvelőben két állomány különül el, a belső szürkeállomány és egy külső fehérállomány, amely az előbbit körülveszi. A szürkeállomány mellső, vaskosabb része az elülső szarv, hátsó karcsúbb része a hátsó szarv, a mellkasi szakaszon az elülső és hátsó szarv között még oldalfelé kiemelkedik az előbbieknél jóval kisebb oldalszarv. A szerv elnevezés csak a keresztmetszeti képre érvényes, ezek valójában a gerincvelő egész hosszában tekintve szürke oszlopok. A kétoldali szürkeállományt a központi szürkeállomány kapcsolja össze, mely egyúttal magában foglalja a gerincvelő egész hosszában végighúzódó központi csatornát. A szürkeállományt idegsejtek, a fehérállományt idegrostok, úgynevezett pályák építik fel. Funkcionálisan a szürkeállomány a kapcsoló, szabályozó központot, a fehérállomány az ingerületvezető rendszert jelenti. Az elülső szarvban kizárólag motoros sejtek találhatóak, a hátsó szarvban peidg érző sejtek helyezkednek el. Az oldalszarvban vegetatív sejteket találunk.

Egyes testrészek rögzítésére, nyugalomba helyezésére használatos. A gipszet rendszerint finomra őrölt alakban, mullpólyára szórva és a pólyát tekercs alakúra göngyölítve tárolják. Felhasználás alkalmával vízbe merítik, majd az átázott pólyát a rögzítendő testrészre csavarva, vagy arra megfelelő alakban ráterítve alkalmazzák.

Szőlőcukor. Fehér, kristályos por, amely vízben könnyen oldódik. Vizes oldata édes ízű, semleges kémhatású. Nevezik dextróznak is, mert a sarkított fény síkját jobbra forgatja. Csaknem minden édes gyümölcsben megtalálható. Részt vesz az összetett cukrok felépítésében. Az emberi vér is tartalmaz 0,1 % glükózt, a szövetnedvek érbe áramlását fokozzák, ezzel a tüdő- és agyvizenyő kifejlődését gátolják és csökkentik az agyűri folyadék nyomását. Mint értékes kalóriaforrást alkalmazzák mesterséges táplálásnál.

Többféle gombafaj létezik, ismerünk ehető és mérgező gombákat. Tulajdonképpen a gomba termőtestét fogyasztjuk el, ezekben fejlődnek a gomba szaporodásához szükséges spórák.

A nem ehető gombafajták fogyasztásából fakadó megbetegedés. Tünetei igen különbözőek. A lappangási idő pár perctől 24 óráig terjedhet. A hosszú lappangási idő veszélyesebb, mert a mérgező anyag már kifejtette hatását és a beteg megmentésére kisebb a lehetőség. Enyhébb esetben hányinger, hányás, hasmenés, pupillaszűkület, pulzuslassúbbodás, vérnyomásesés után a gyógyulás gyorsan bekövetkezik. Súlyosabb esetben az előbbi tünetekhez májgyulladás, sárgaság, eszméletvesztés társulhat, mely gyakran halállal végződik.

Magasvérnyomás. Olyan kóros állapot, amelyben a nagyvérkörben uralkodó verőeres nyomás értékei nagyobbak, mint amennyi az adott egyén korának megfelel. Keletkezésében az idegrendszernek van nagy szerepe. Elsősorban zaklatott, állandó idegfeszültséggel jár

A fehérvérsejtek egyik típusa. A lebenyezett magvú sejtek. kisméretű idegen szemcsék bekebelezésére képes.

Megbetegedések kezelésére használt készítmények. Különböző formái vannak: tabletta, infuzió, por, kúp.

A gyógyszerek indokolatlan, orvosi felügyelet nélküli fogyasztása a mellékhatásokon és a gyógyszerek váratlan egymásra hatásán kívül még egy nagy veszélyt jelent. A gyógyszerallergiás esetek száma az új készítmények bevezetésével egyre nő. Mikor is beszélhetünk azonban gyógyszerallergiáról? Előfordulhat, hogy valakinél egy bizonyos gyógyszer a szokásos adagolásban panaszokat okoz, az adagolás csökkentésével a hatás esetleg megmarad, a kellemetlen tünetek viszont megszűnnek. Ezek az emberek a szokásosnál érzékenyebben reagálnak a hatóanyagra. Ez még nem allergia. Akinél azonban a szokásos adagolásnál a várt hatástól lényegesen eltérő jelenségeket, bőrkiütést, fulladást tapasztalunk, allergiásnak mondható. A tüneteket illetően a típusos és néha igen súlyos, életveszélyes reakciókon kívül jellegzetes bőrelváltozásokat is okoznak a gyógyszerek. Ritkán allergiás gyógyszerláz vagy allergiás májkárosodás is észlelhető. Az allergiás reakciók többségében igen gyorsan kialakulnak, de általában enyhe formában zajlanak le. Ritkák az igazán súlyos, halálos végű gyógyszerallergiás esetek. Hasonlóan az egyéb allergiás betegségekhez, itt is szerepet játszik az allergia kialakulásában a környezetszennyező vegyianyagok felhalmozódása, a természetidegen műanyagok megjelenése. Előfordul azonban allergia a természetben található gyógyhatású anyagokra is, mint pl. a kamilla (igen óvatosan kell vele bánni, ha még nem volt vele dolgunk!) vagy a propolisz (virágporra érzékenyek vigyázzanak vele főleg). Belsőleg használva ezeket, erős hasmenés és kiütések jelentkezhetnek, külső használat esetén bőrpír, égető viszketés, apró kiütések jelzik az érintett testfelületen az allergiát.

Bizonyos gyógyszerek folyamatos szedése az azokhoz való hozzászokást eredményezi. A gyógyszer szedésének elhagyásakor elvonási tünetek jelentkezhetnek.

A gyomor az emésztőcsatorna tömlőszerű, legtágabb része, amely közvetlenül a rekeszizom és a máj alatt, nagy részében a középvonaltól balra fekszik. A gyomor alakja és helyzete az életkortól, a teltségi állapottól és a testhelyzettől függ. A Működése kettős, a gyomornedv termelésével az emésztésben vesz részt, míg hullámszerű mozgása a gyomortartalomnak a belek felé való továbbításában játszik szerepet.

A gyomor fala négyrétegű. Kívűl savós hártya, a hashártya zsigeri lemeze borítja. Ennek szalagos nyúlványai rögzítik a gyomrot a harántvastagbélhez, a májhoz a léphez és a rekeszizomhoz.

Gyulladásos,illetve fekélyes elváltozás, melyet a sav-pepsin termelődése és a nyálkahártya védekezése közötti egyensúly megbomlása hoz létre. A betegségben éhgyomri fájdalom, fogyás, vérszegénység jelentkezhet.

A gyomornyálkahártya heveny vagy idült gyulladása. A heveny gyomorhurutot, a gyomorrontást ételtúrterhelés, ételfertőzés és mérgezés vagy gyógyszer okozta nyálkahártya izgalom váltja ki. A tünetek az ártalmat okozó káros anyagok elfogyasztása után 2-3 óra múlva jelentkeznek gyomortáji görcsök, hányinger, majd hányás formájában. A görcsök nagyon hevesek lehetnek é szédüléssel, verejtékezéssel, esetleg ájulással járhatnak együtt. A heveny gyomorhurut után 1-2 napi koplalást írnk elő,emellett bő folyadékbevitelről is gondoskodni kell ! Hasmenés csak akkor járul a tünetekhez, ha a károsító anyag már a belekbe is eljutott. Az idült gyomorhurut tartós ártalom következménye. Ilyenek a rendszertelen étkezés, helytelen rágás, hideg ételek, túl zsíros, túl fűszeres ételek fogyasztása, mértéktelen dohányzás és alkoholfogyasztás. A tartósan ható ártalmak miatt a gyomornyálkahártya kezdetben megduzzad, a gyomormirigyek fokozottabban termelnek gyomornedvet és a duzzadt nyálkahártya felületét bőven képződő, tapadós fehér nyálka fedi be. A gyomormirigyek izgalma miatt savtúltengés támad, vagy csak a gyomronedv termelése nő meg a savérték változása nélkül. Később a gyomornyálkahártya sejtjei sorvadni kezdenek, a mirigyek elválasztása csökken és a szabadsósav termelés fokozatosan megszűnik. Az idült gyomorhurutnak ezért két szakaszá, a savtúltengésest és a savhiányost különböztetik meg.

A gyomortartalom gyors és teljes kiürítése szonda segítségével. Gyomoröblítést végeznek étel-, vagy gyógyszermérgezés esetén a méreg továbbjutásának és felszívódásának meggátlására, valamint a kórosan felhalmozódott több liternyi gyomortartalom kiürítésére, ha a gyomortartalom gyomorkapu szűkület miatt a nyombl felé nem ürülhet ki. A beavatkozást a gyomormosó készülékkel végzik, amely gyomorszondából és ehhez csőtoldalékkal illeszthető üvegtölcsérből áll. A szondán először a gyomortartalmat bocsátják le, majd az üvegtölcséren át ismételten langyos vizet juttatnak a gyomorba. Az egy-egy alkalommal bevitt folyadékmennyiséget azonnal kiürítik. Az eljárást addig folytatják, amíg a mosófolyadék színe és tartalma már nem változik. A beavatkozás befejezése előtt feloldott orvosi szenet vagy hashajtót juttathatnak a gyomorba.

A gyomornyálkahártya heveny gyulladása ételtúlterhelés hatására. A tünetek az étekezés után 2-3 óra múlva jelentkeznek, gyomortáji görcsök, hányinger, majd hányás formájában. A görcsök nagyon hevesek lehetnek. A heveny gyomorrontás okozta tünetek órák alatt rendeződnek.

A gyomornedv egyik fő alkotórésze. Kb. 0,5 %-os sósavból és kis mennyiségben gyengébb szerves és szervetlen savakból áll. A gyomorsav gátolja a baktériumok növekedését. Fontos szerepe van a táplálék fehérjéinek emésztésében, duzzasztja a fehérjéket és aktíválja a gyomornyálkahártya sejtjei által termelt pepszinogént. Kóros körülmények között a savtermelés lehet fokozott, vagy csökkent.

A gyomornedv egyik fő alkotórésze. A gyomor fedősejtjei termelik. Kb. 0,5 %-os sósavból és kis mennyiségben gyengébb szerves és szervetlen savakból áll. A gyomorsav gátolja a baktériumok növekedését. Fontos szerepe van a táplálék fehérjéinek emésztésében, duzzasztja a fehérjéket és aktíválja a gyomornyálkahártya sejtjei által termelt pepszinogént. Kóros körülmények között a savtermelés lehet fokozott, vagy csökkent.

Mélyfúrások nyomán 44-71 Celsius fokos alkálihidrogénkarbonátos hévizek törnek fel. Gyógymedencék, kádfürdők, fedett fürdők létesültek e helyen.

A szervezet védekező válasza a szervezetet ért fertőzésre. A védekezés nemcsak a közvetlen helyi területet, hanem az annak környezetében futó idegeket és ereket is érinti. Ezek hatására jelennek meg a gyulladás jellemző tünetei. A gyulladás kezdetén a kórokozó hatására kitágulnak az erek, ennek következtében a gyulladás területe vörösen elszíneződik és a környező ép területhez viszonyítva melegebbé válik. A gyulladást keltő kórokozók hatására az erekből először a vérsavó, majd a plazma részei lépnek a környező szövetekbe, amit a gyulladást elhárító fehérvérsejtek kilépése követ. Mivel a szövetközökben felszaporodnak a gyulladásos termékek és a savó, ezért a terület vörös színe, melegsége mellett meg is duzzad. A szövetek között felszaporodott anyagok az idegvégződésekre nyomást gyakorolnak, ezért a gyulladásos terület fájdalmassá is válik. Ha a gyulladás olyan szervben vagy szövetben van, amelynek működése ezt a fájdalmat kiváltja, vagy fokozza, akkor a szerv működési zavara is kialakul.

Az érhálózat legfinomabb szerkezeti része, az artériák és a vénák átmeneti szakaszán található. A vér és a szövetek közötti anyagcsere a hajszálerek területén bonyolódik le. A vér útján szállított oxigén és tápanyagok a hajszálérből a szövetek felé, a bomlástermékek és a széndioxid a szövetekből a hajszálér felé áramlanak. A hajszálerek hálózata összmennyiségben óriási, ezért mindig csak azon a területen nyílnak meg és működnek, ahol a szervezet számára szükséges anyagcsere-folyamatok mennek végbe.

A hámrétegen belül különböző sejtsorokat különböztetünk meg. A legalsó alapréteg sejtjeinek állandó oszlása termeli a felette lévő tüskésréteget. A tüskésréteg több sejtsorból áll. A sejtek a felszín felé haladva fokozatosan elszarusodnak, alakjuk laposabbá válik, majd szarulemezek formájában a természetes hámlás következtében eltávoznak.

A gége belső felszínén, kétoldalt, egymással szemben elhelyezkedő redő, amelyet bonyolult izomrendszer egymáshoz közelít és megfeszít, hogy a tüdőből kiáramló levegő hatására a síphoz hasonlóan, rezgésbe jőve különböző magasságú hang jöjjön létre.

A mellüreg alsó határát alkotó rekeszizomtól lefelé a kismedencei szervekig terjedő testüreg a has. Elülső és oldalsó falát a hasizmok zárják körül, amelyeket a hasüreg felé a hashártya fali lemeze bélel. A hasüreg hátulsó falát részint a gerincoszlop, ennek két oldalát pedig az erős, fejlett ágyéki izomzat alkotja.

A hasüreg belső felszínét, valamint az abban levő szervek felszínét borító savós hártya. Felülete a test felszínének felel meg. Fali és zsigeri lemezét különböztetjük meg. A hashártya élettani szerepe a hasi szervek védelmén kívűl az, hogy kevés savós váladékot termel és így a belek mozgásait megkönnyíti. A hashártya ezenkívűl nagy mennyiségű váladék termelésére és ugyancsak jelentős folyadékmennyiségek felszívására is képes.

Gyakori híg székletürítés, amelyet gyakran hasi görcsök kísérnek. A székletek száma napont 15-20 is lehet. A széklet híg és nyálkát, gennyet vagy vért is tartalmazhat. Gyakori székelés esetén a beteget ismételten jelentkező, eredménytelen székelési inger kínozhatja. A hasmenés tünet, melyet többféle ok válthat ki. Előidézheti a bélfal gyulladása, emésztési zavar, allergia, stressz stb. Diéta mellett gyógyszerek is alkalmazhatók kezelésében.

Hosszúkás mirigy, mely emésztőnedvet termel. Váladékát a kivezetőcsöveken keresztül a nyombélbe üríti. Az emésztőnedveken kívűl cukoranyagcserét szabályozó hormont is termel, ezért a belső elválasztású mirigyek közé is számítjuk. A termelt hormon közvetlenül a vérkeringésbe jut.

A heveny hasnyálmirigy gyulladás oka bakteriális fertőzés. A betegség hirtelen kezdődik, nagy hasi fájdalommal jár, magas láz kiséri. Pár nap múlva teljesen meggyógyul, máskor idült gyulladásba megy át. Az idült hasnyálmirigy gyulladás különösen epeköves betegeken, az epe- és a hasnyálmirigy - váladék kiürülésének akadálya, pangása esetén alakul ki. A hasnyálmirigy elpusztul és helyén nem működő kötőszövet szaporodik fel.

A mellüreg alsó határát alkotó rekeszizomtól lefelé a kismedencei szervekig terjedő testüreg. A hasüregben a zsigerek, nagyerek és idegek helyezkednek el. Itt található a tápcsatorna legnagyobb része a nagy emésztőmirigyekkel, valamint a lép, a vese és a mellékvese, a főverőér, a nagyvénák, nyirokerek és a nyirokcsomók, legvégül a vegetatív idegrendszer dúcai és fonatai.

A kórházak és más egészségügyi intézmények gyógyszer- és egészségügyi segédeszköz raktára, mely az intézményben gyógyítás alatt álló betegek rendelkezésére áll. Házipatikának szokás még nevezni a háznál előforduló, kisebb balesetek ellátására és egyes betegségi tünetek átmeneti megszűntetésére használatos gyógyszerek és kötszerek összességét.

20% sósavtartalmú fertőtlenítésű hatású háztartási tisztítószer.

A szervezetet a szöveteket ért károsodás után sok esetben nem jön létre a szövetek teljes értékű megújulása és a gyógyulás hegesedéssel történik. A hegesedés lényegében a sérülés helyén sarjszövet, kötőszövet növekedése,mely a környező ép szövetek felől indul meg. A sarjszövet eleinte érdús, így a sérült területen először vörös sarjszövet látszik. Később mindinkább sejtszegény és rostdús kötőszövetté alakul át.

A szervezetet a szöveteket ért károsodás után sok esetben nem jön létre a szövetek teljes értékű megújulása és a gyógyulás hegesedéssel történik. A hegesedés lényegében a sérülés helyén sarjszövet, kötőszövet növekedése,mely a környező ép szövetek felől indul meg. A sarjszövet eleinte érdús, így a sérült területen először vörös sarjszövet látszik. Később mindinkább sejtszegény és rostdús kötőszövetté alakul át.

Művesekezelés. A vesebetegségek egy részében a vizeletelválasztás minden kezelés ellenére sem indul meg, vagy ha igen, úgy annak napi mennyisége kisfokú, nem kielégítő. Ennek következtében a sejtekben, a szövetekben és a vérben méreganyagok szaporodnak fel, a beteg életveszélyes állapotba kerülhet. Ilyenkor csak méregtelenítő beavatkozások segíthetnek, melyek közül a leghatásosabb a művesekezelés, vagy haemodialízis. A betegből kifolyó, mérgező anyagokkal telt vér nagy felületű cellofán csövön vagy cellofán lapok között halad át, melyeken keresztül a mérgező anyagok legnagyobb része az ozmózis és a diffuzió törvényei szerint kilép a vérből, majd a megtisztult vér visszafolyik a betegbe. A mérgek a cellofán apró pórusain távozvnak a cellofánt körülvevő mosófolyadékba. A vérből a fehérjék és a sejtek nem lépnek ki. A mosófolyadék összetétele olyan, hogy a vér oldott alkotórészei közül azok távoznak a vérből, amelyek ott normálisnál nagyobb koncentrációban vanna és így a szervezetben súlyos zavarokat okozhatnak, ezzel szemben a mosófolyadékból a vérbe kerülnek azok, amelyek a vérben a betegség alatt megcsökkentek.

Bőrbetegség, melyet égő, viszkető érzéssel járó, sűrűn egymás mellett elhelyezkedő csoportos hólyagocskák jellemeznek. A környéki nyirokcsomók megduzzadnak, fájdalmasak, de nem gennyednek el. Leggyakrabban az ajkon és a nemi szervek környékén fordul elő, de bárhol kifejlődhet a bőrön és a nyálkahártyán. Okozója ismert vírus, amely az egészséges egyének szájában és bőrén is megtalálható. Betegséget csak akkor okoz, ha a szervezet ellenállóereje valamilyen okból csökken.

Vízgyógyászat. Közönséges vízzel, tehát bármilyen forrás, kút vagy vezetékes víz segítségével ér el gyógyító hatást. Vízgyógykezelés esetén a víz fizikai tényezői (hőmérséklete, súlya és felhajtóereje) hatnak a szervezetre. A vizet több formában (fürdő, borogatás, zuhany stb) alkalmazza.

Az orvostudománynak az a része, mely az egészség megvédését, a károsodások megelőzését kívánja biztosítani.

Magasvérnyomás. Olyan kóros állapot, amelyben a nagyvérkörben uralkodó verőeres nyomás értékei nagyobbak, mint amennyi az adott egyén korának megfelel. Keletkezésében az idegrendszernek van nagy szerepe. Elsősorban zaklatott, állandó idegfeszültséggel járó életmódot folytató egyének betegsége. Kezdetben a vérnyomás csak ingadozik, izgalom, fizikai megterhelés hatására magasra emelkedik, majd lecsökken. Később azonban ezek állandósulnak. Gyakori fejfájás, ingerlékenység, idegesség, enyhe szédülés jelentkezhet. Ha hosszabb ideig fennáll, megterheli a szivet is. A szív megnagyobbodik, üregei kitágulnak. A magas vérnyomás hatására az erek elmeszesednek, könnyen megrepednek. Kórosan magas vérnyomás különböző betegségek tünete lehet, ilyenkor azonban a betegség más tünetei is tapasztalhatók, ilyen betegségek például a vesegyulladás, belső elválasztású mirigyek kóros működése.

Humán immundeficiencia vírus. Átviteli módja hasonló a hepatitis B víruséhoz, különös tekintettel a szexuális, gyomor-bél rendszeren kívüli átvitelre. Az analis (végbélen keresztüli) közösülés jelenti a legnagyobb veszélyt. Számos HIV fertőzött személy éveken át tünetmentes marad. Ha tünetek jelentkeznek, azok igen sokfélék és nem specifikusak. Gyakoriak az általános panaszok, mint súlyvesztés, lázas állapotok, éjszakai izzadás. Fájdalmas nyelés, gombás fertőzések is jelentkeznek. Megváltozik a bélműködés, elsősorban hasmenések jelentkeznek. Központi idegrendszeri tünetek közé tartozik a depresszió, személyiségváltozás, összpontosítási nehézség, nyilvánvaló zavartság. Bőrtünetek is gyakoriak. Mivel gyakorlatilag fenti elváltozások mindegyike egyéb betegségekben is előfordul, a panaszok kombinációja jellegzetesebb a HIV-fertőzésre, mint bármelyik tünet önmagában.

A belső elválasztású mirigyek váladékai, melyek közvetlenül a vérbe jutva számos élettani funkciót, anyagcserefolyamatot befolyásolnak.

A belső elválasztású mirigyek hormontermelésének szabályozását az agyalapi mirigy látja el, mely külön-külön hormont választ el minden belső elválasztású mirigy működésének serkentésére.

A hormonok speciális kémiai felépítésű anyagok és hatásukat a célszervre igen kis koncentrációban is kifejtik. Kémiailag a hormonok 3 csoportba sorolhatók: szteroid hormonok, peptid hormonok és aminósav származékok. Az endokrin szervek egymás működését is befolyásolják, támogatják egymást, vagy ellentétes hatásúak. Működésükben megkülönböztetünk normofunkció, ha működésük zavart vagy nem megfelelő, akkor alulműködésről (hypofunkcióról) és túlműködésről (hyperfunkcióról) beszélhetünk.

Gyermekkorban nagyon gyakoriak a horzsolásos jellegű sebek, főleg a végtagokon, fejen. Számottevő vérzés nem kíséri ezeket a felületes sérüléseket, ugyanakkor a sebek szennyezettsége nagy. Ha a horzsolás nem járt a bőr teljes vastagságára kiterjedő szakadással és nem nagy felületű, megelégedhetünk otthoni sebkezeléssel

A hordó kénezésekor kéndioxid fejlődik, melynek belégzése a klórmérgezéshez hasonló tüneteket okoz. Súlyossága a belélegzett gáz töménységétől függ. Nagy töménységben perceken belül hörgőgörcs miatt halál következhet be. Hígabb esetben görcsös köhögés, marú orr-, nyálfolyás, fulladásérzés könnyezés, mellkasi fájdalom jelentkezik

Az alsó légutakhoz tartozó, nyálkanyártyával bélelt csőrendszer. Falát porc, valamint kötőszövet, simaizomszövet és nyálkát termelő mirigyek alkotják. A légcső a mellüregben két főhörgőre oszlik, majd ezek a tüdőkapuban faágszerűen továbboszlanak, úgyhogy mindig kisebb és kisebb űrméretű ág keletkezik. A legkisebb hörgőkben sok a simaizom, ami görcsös összehúzódás esetén, például asztmás betegeknél nehezíti a légzést. A hörgők vége a tüdő alveolusrendszerében végződik, ahol a tulajdonképpeni gázcsere végbemegy. A hörgők csupán a levegő útját biztosítják a tüdő és a külvilág között. Faágszerű elágazódásaikkal a tüdő minden részében megtalálhatók. Egy-egy nagyobb hörgő a tüdőben egy-egy tüdőrészletet lát el. Ezeket a részeket tüdőszegmentumoknak nevezik.

Az élő szervezetnek az a képessége, melynek révén a testhőmérsékletet környezete hőmérsékletétől függetlenül állandó szinten tudja tartani. A hőszabályozással rendelkező állatokat melegvérűeknek, a nem rendelkezőket hidegvérűeknek nevezik.

A szervezet kihűlés elleni védekező mechanizmusa, melynek során a test izmai remegni kezdenek, hogy hőt termeljenek.

A húgyhólyag gyűjti össze a vese által kiválasztott vizeletet. Tojásded alakú szerv, nőknél a méh és a szeméremcsont, férfiaknál a végbél és a szeméremcsont között, a medencében helyezkedik el. Felülről a hashártya borítja. Telt állapotban a medence üregéből a hasüregbe emelkedik. Vizelési inger akkor keletkezik, ha a húgyhólyag megtelik és fala feszül.

A vizeleti rendszer részei: a vizelet kiválasztó szerv, a vese. A vizelet gyüjtő szerv, a húgyhólyag és a vizelet elvezető szervek, a húgyvezeték és a húgycső.

Izmos falú cső, hossza átlag 8-10 cm, amely a bemenettől a boltozatig terjed. A hüvely a ni nemi szervek közvetítő része, felfelé a hüvelyboltozatban végződik, amelyet a méh hüvelyi része egy mellső rövidebb, egy hátsó hosszabb és két oldalsó falra oszt. Nemi életet még nem kezdett, nem szült, illetve többször szült nők hüvelyének tágassága különbözik egymástól. Nem szült nőknél a hüvely mellső és hátsó fala egymáshoz simul. Egészséges állapotban a hüvely váladékot tartalmaz. Ez savanyú vegyhatású, amelyet a hüvely normális baktériumai (Döderlein - bacillusok) tartanak fenn. A hüvely alsó vége a szeméremrésbe nyílik. Nyílását szüzeken vékony nyálkahártyaredő, a szűzhártya szűkíti. A szűzhártya az első közösülés alkalmával több részre szakad.

A hüvely elülső fala a húgycsővel, hátsó fala a végbéllel érintkezik. A hüvely nyálkahártyája redőzött, el nem szarusodó többrétegű laphám borítja.

A hüvelykúpok a végbélkúpokhoz hasonló, hengeres vagy lapított formájú. A hüvelykúpok alkalmazásának leggyakoribb területe a hüvelyi folyások kezelése, melyet a legkülönfélébb tényezők okozhatnak. Lehet a hüvelyi folyás oka helyi hatóanyagú fogamzásgátló szer, dezodorok, higiénés szeres, gombák, élősködők okozta betegségek, nemi betegségek. Használatukra vonatkozik, hogy ajánlott általában egy darab hüvelykúpot este, lefekvéskor, alapos tisztálkodás után felvezetni mélyen a hüvelybe. A kúp felolvadását követően célszerű, ha fekve marad az illető. A kúpok tárolását hűvös, sötét helyen ajánlatos megoldani

Hippokratész (i.e. kb. 460- kb. 377) görög orvos, tudományos orvostan megalapítója. Legjelentősebb művei: Az aforizmák a betegségek kórjóslatáról, a járványokról, a betegségekről, az éghajlatról, a levegőről és a vizekről, a kritikus napokról, a sebekről, a belső bajokról, valamint a nőgyógyászati betegségekről írt könyvei,melyek az újkorban "Corpus Hippocraticum" címen gyűjteményesen is kiadásra kerültek. A nevéhez fűződő orvosi eskü ma is az orvosi etikai felfogás kiinduló pontja. Elsőként kutatta a betegség okát természettudományos szemlélettel, az úgynevezett nedvkórtan megalapítója. Azon a nézeten volt, hogy a szervezetben négyféle nedv van, ezek mennyiségi, vagy minőségi változásai okozzák a betegségeket és meghatározzák az alkatot. A Hippokratész által alkotott orvosi kifejezések nagy részét még jelenleg is használják.

Inzulinfüggő cukorbetegség. Leggyakrabban fiatal korban kezdődik, de előfordul felnőtteken is, főleg nem kövéreken. A keringő inzulin gyakorlatilag hiányzik, ezért szükséges az inzulin adása. Tünetei a fokozott vizeletürítés, szomjúságérzés, normális, vagy fokozott étvágy ellenére bekövetkező fogyás.

A látható fénynél rövidebb hullámhosszú és nagyobb energiájú sugárzás az ultraibolya, más néven ibolyántúli sugárzás.

Azok az idegrostkötegek, amelyek az agyból kilépve vagy a gerincvelőt elhagyva továbbra is együtt haladnak. Az előbbieket agyidegeknek, az utóbbiakat környéki idegeknek nevezik. Az idegrostok telefonkábelhez hasonlóan csoportosan rendeződnek és külső hüvely zárja össze őket. Ezek a rostcsoportok alkotják együttesen az idegeket. A legtöbb idegben érző- és mozgatórostok egyaránt találhatók.

Ingerület, környezeti hatás kiváltotta érzet. A receptorok az érzékszervekben, izmokban, a bőrben és az izületekben lévő speciális sejtek, melyek érzékelik, majd átalakítják idegimpulzusokká a különböző fizikai és kémiai változásokat.

Az élőlények azzal a tulajdonsággal rendelkeznek, hogy a külvilág ingereit felfogják, feldolgozzák, a szerzett információkat egymással összekapcsolják és olyan válaszreakciókat hoznak létre, melyek biztosítják a környezeti változásokhoz való alkalmazkodást, a létfenntartást. E feladatok ellátására speciálisan differenciálódott szövet-szervrendszer szolgál, az idegszövetből felépülő idegrendszer.

A II. típusú cukorbetegség esetében a magas vércukorszint fokozatosan alakul ki, a beteg kezdetben viszonylag panaszmentes. Ez különösen igaz elhízott betegekre. Mivel a hosszú panaszmentesség miatt a betegség már a diagnózis felállítása előtt lappangva fennállhat, így a betegségnek már sok esetben idegrendszeri és keringési szövődményei is vannak. Gyakori a bőrfertőzés. Nőkben II. típusú cukorbetegség gyanúját kelti a makacs gombás fertőzés és a nagy súlyú újszülött világra hozatala.

Az orvostudománynak az immunfolyamatokkal foglalkozó ágazata.

Az immunrendszer alapfunkciója abban nyilvánul meg, hogy különbséget tud tenni a saját és a nem saját között. Az immunrendszer sejtjei által saját-ként felismert anyagokat, sejteket, szöveteket a szervezet eltűri, míg a nem sajátként felismertekre immunválasszal reagál. A szervezetbe került kórokozókat, fajidegen fehérjéket nem sajátként ismeri fel, így ezekre ellenanyagtermeléssel reagál.

Az immunrendszer alapfunkciója abban nyilvánul meg, hogy különbséget tud tenni a saját és a nem saját között. Az immunrendszer sejtjei által saját-ként felismert anyagokat, sejteket, szöveteket a szervezet eltűri, míg a nem sajátként felismertekre immunválasszal reagál. A szervezetbe került kórokozókat, fajidegen fehérjéket nem sajátként ismeri fel, így ezekre ellenanyagtermeléssel reagál.

Kollagénrostos kötőszövet. Az ínszövetet képező sejtek a kötőszöveti sejtekkel azonosak. Az ín rostjai egymás mellett szorosan helyezkednek el, így közöttük a sejtek összenyomódnak és ezért a metszéslapon csillag alakot mutatnak. Az izmok eredésénél és tapadásánál az izmot a csonthoz rögzíti. Az ín mindig vékonyabb, mint a hozzá tartozó izom.

Grippe. Az influenza vírus A, B és C típusa által okozott járványos fertőző betegség, amely főleg a légutak, néha a bél nyálkahártyáján okoz gyulladást. Cseppfertőzés útján terjed. Lappangási ideje 1-2 nap. A kórokozók elsősorban a légutakban és a tüdőkben szaporodnak. Az influenza hirtelen kezdődik, hidegrázás, borzongás kíséretében láz jelentkezik, nagyfokú elesettséggel, étvágytalansággal, végtagfájdalmakkal. Szövődményei a vérzéses tüdőgyulladás, vérzéses agyvelőgyulladás, ideg- vagy szívizomgyulladás a leggyakoribbak.

Az infravörös sugarak szemmel nem láthatóak, ezek közül azokat használják gyógyászati célokra, amelyeknek hullámhossza rövidebb és amelyek a bőrön át mélyre hatolnak a szervezetbe. Gyógyító tulajdonságuk erélyes hőhatásukon alapszik. Ahol a sugarak a bőrt érik, az erek kitágulnak, a vérkeringés fokozódik, a bőr meleg lesz, kipirul. A fokozott vérkeringés nagyobb mennyiségben juttat védőanyagokat a betegség helyére és gyorsabban szállítja el onnan a káros anyagokat. Az infravörös sugár izgatja a bőr verejtékmirigyeit, ezért a besugárzott területen erős izzadás indul meg, nyugtatja az érzőidegeket, így fájdalomcsillapító hatású. Jól bevált kezelési mód reumás betegségek, izom- és idegzsábák, orr és melléküregeinek gyulladásos betegségei esetén.

Folyadékbevitel a bőr alá, vagy a visszerekbe. Nagyfokú folyadékveszteségkor a szájon át való folyadékpótlás lehetetlen vagy elégtelen. A szervezet a víz és ezzel egyidejűleg a sók elvesztését csak rövid ideig tűri, és a bekövetkező kiszáradás az életet veszélyezteti. A nélkülözhetetlen só- és folyadékbevitelről ilyen esetekben mesterségesen, infuziókkal gondoskodnak.

Belélegeztetéses gyógyszerbevitel. Inhalálás alkalmával a gyógyszereket gázokkal, vízgőzös párásítással vagy porlasztással juttatják be. A nedves inhaláció legegyszerűbb formája a párolgó vízgőz belélegeztetése. Száraz inhalációban A folyadék porlasztását túlnyomásos levegővel vagy oxigénnel végzik.

Steril gyógyszeres oldatok bevitele a szervezetbe tűvel, fecskendővel. Injekciózáskor a gyógyszereket az emésztőrendszer megkerülésével viszik be a szervezetbe. Az adagolás így pontosabb, a hatás biztosabb és gyorsabb, mert a bélből történő felszívódás körülményei nem befolyásolják. Az injekciókkal a gyógyszereket a bőr rétegeibe, a bőr alá, az izomzatba és a gyüjtőérbe adhatják. Leglassabban a bőr alá bevitt gyógyszerek szívódnak fel. A leggyorsabb hatás a szívbe, illetve az erekbe adott injekciókkal érhető el.

Az kollagénrostos kötőszövet. Az izmok eredésénél és tapadásánál az izmot a csonthoz rögzítik. Az ín mindig vékonyabb, mint a hozzá tartozó izom. Erős fizikai behatásnál ezek megsérülhetnek, elszakadhatnak.

A külső elválasztású hasnyálmirigy szövetében különleges, szigetszerűen elrendezett sejtcsoportokat találunk, ezek a Langerhans szigetek. A Langerhans sziget belső elválasztású mirigy, hormonja az inzulin, amely a cukoranyagcserét szabályozza. A májban és az izmokban inzulin hatására keletkezik glikogén a cukorból. A cukrot az izom csak glikogén formájában tudja felhasználni munkájához.

Ionoknak az elektromosan töltött atomokat és molekulákat nevezzük. Az elektronleadással képződött pozitív töltésű ionok a kationok, az elektronfelvétellel kialakult negatív töltésű részecskék az anionok. Azokat az anyagokat, amelyekben feszültségkülönbség hatására ionok mozdulnak el és ezek vezetik az elektromos áramot, elektrolitoknak tekintjük.

Braziliában honos hánytatógyökér keserű, csípős ízű hatóanyaga, mely nagyobb adagban a bevétel után kb. fél órával kínos öklendezés után hányást okoz. Kis adagokban főzet formájában köptetőként adható, mert a hörgőkben kiválasztódva elősegíti a váladék oldását és felköhögését. Az utóbbi folyamatban szerepe van a gyökér egyik hatóanyagának, az emetinnek is, amely a hörgőkre görcsoldó hatású.

Égési sérülésekre használatos gyógykészítmény.

A gyógyító hatású lápot és iszapot gyógyföldnek nevezik. A láp víz alatt elkorhadt növények maradványa, tehát nagyobb részben szerves anyagokat tartalmaz. Az iszap tavak, folyók, források, tengeröblök fenekén lerakódott üledékből képződik és főleg szervetlen ásványi anyagokból áll. Mivel az iszap hővezető képessége kisebb, jóval magasabb hőmérsékleten alkalmazható, mint a víz. Fürdő és göngyölés formájában használatos. Fájdalomcsillapító hatásúak.

Az egymással ízesülő ízfelszínek alakja egymásnak megfelelő. A két ízfelszín közül az egyik rendszerint domború, ez az izületi fej.

A megerőltető izommunkát követő izomfájdalom. Az izmok működését élénk anyagcserefolyamatok kisérik, ennek során az izmokban vegyi folyamatok mennek végbe A működő izmokból elfolyó vér vizsgálatakor megállapították, hogy annak tejsavtartalma megemelkedett. Minél nagyobb az izommunka, annál magasabb szintet ér el a tejsav. A tejsav szénhidrát anyagcsere egyik lebontási terméke, további lebontásához oxigénre van szükség. Az erősen igénybe vett izmok oxigénszükséglete növekszik, így fokozott izommunkánál relatív oxigénszegénység támad, emiatt a tejsav nem tud tovább bomlani. Az izmokban maradó tejsav egyrészt az izmok fájdalmasságát, másrészt merevségét okozza.

Az emberi test mozgató szövete. Mint általában minden szövetféleség, ez is sejtekből és sejtközi állományból áll. Háromféle izomszövetet különböztetünk meg: sima, harántcsíkolt és szívizomszövet. A simaizmok a belső szervek alkotóelemei közé tartoznak. A harántcsíkolt izmok képezik a szervezet aktív mozgatórendszerét.

A csontvázrendszerben az egyes csontok összeköttetésben állnak egymással, amelyek nagy része mozgatható, más részük nem. Ezek az összeköttetések lehetnek folytonosak, így az egymással érintkező csontok végrészeit kötőszövet köti össze, vagy lehetnek nem folytonosak, ahol a két csont között hasadék, azaz izület található. Minden izületben a csontvégek pontosan egymáshoz illeszkednek.

A csontvázrendszerben az egyes csontok összeköttetésben állnak egymással, amelyek nagy része mozgatható, más részük nem. Ezek az összeköttetések lehetnek folytonosak, így az egymással érintkező csontok végrészeit kötőszövet köti össze, vagy lehetnek nem folytonosak, ahol a két csont között hasadék, azaz izület található. Minden izületben a csontvégek pontosan egymáshoz illeszkednek.

Az egymással izületi összeköttetésben lévő csontrészeket ízvégeknek nevezzük. Leggyakrabban az egyik domború, a másik ennek megfelelően homorú idom. A domború ízvéget ízfejnek, a homorút ízvápának nevezzük.

Kémiai elem. A szervezetnek kis mennyiségben ugyan, de fontos alkotórésze. Acélkék színű kristályokat alkot. Számos gyógyszer része. Tengervíz, illetve tengeri növények nagy mennyiségben tartalmaznak jódot.

A jóindulatú daganatok sejtjei, szövetei hasonlítanak a szervezet alapszövetéhez. Növekedésükben tisztelik a szövetek, szervek határait, rendszerint élesen elkülönülnek környezetüktől. Ha túl nagyok, működési zavart okozhatnak, ezért eltávolításuk indokolt.

A kábítószerek a kellemetlen testi és szellemi érzések megszüntetésével jó közérzetet, kellemes hangulatot, a gondolatok csapongását, káprázatos álmokat, érzéki hallucinációkat hoznak létre. Általában tű alakú, kristályokból álló, keserű ízű, növényi eredetű anyagok. A legismertebb a kokain, a morfium, az opium és a hasis. Ma már szintetikus úton is elő tudják állítani őket. Az agykérgi fájdalomérző területeket bénítják.

Az ajakosvirágúak családjába tartozó, jellemző kellemes illatú és aromás, kámforos ízű, szárazabb füves helyeken élő félcserje. Teáját szélbántalmak, étvágytalanság, köhögés és görcsök ellen használják.

Vegyjele Ca. Meghatározott mennyiségben található a felnőtt ember szervezetében. A szervekben rendszerint sók alakjában van jelen. Legnagyobb része a csontokban található. A kalcium tartalomtól függ a csontok keménysége. A felnőtt ember kalciumszükséglete napi 800 mg, gyermekek, terhes nők szükséglete 1000-1200 mg-ra növekszik. A legelőnyösebb és legkönnyebben beszerezhető kalciumforrás a tej és a tejtermékek. Jelentős kalciumforrásaink még a zöldségek. Csökkenti azonban a kalciumfelszívódást a táplálékban levő oxálsav, valamint a gabonaneműek fitátjai, azáltal, hogy a kalciummal vízben oldhatatlan vegyületet képeznek. Kalciumhiány esetén a csontképződés zavara, illetőleg a csontok kalciumtartalmának csökkenése, valamint a vérben lévő kalciumszint csökkenése következtében izomgörcsök, véralvadási zavarok jelentkezhetnek.

Enyhe fájdalom- és lázcsillapító gyógyszer.

1 kalória az a hőmennyiség, amely 1 g 14,5 Celsius fokos víz hőmérsékletét 15,5 Celsius fokra emeli. A szervezet számára szükséges energiát is kalóriákban számították, de újabban a nemzetközi megállapodásoknak megfelelően joule-ban adják meg.

Orvosi székfű. A fészkesvirágúak családjába tartozó, az ország minden táján megtalálható egyéves növény. A kamillavirág egyik legfontosabb, legkeresettebb gyógynövényünk. Teája nyugtató, görcsoldó, szélhajtó, gyomorerősítő, emésztést serkentő, izzasztó, fertőtlenítő, gyomor- és bélbajokat megszűntető hatású.

Vírus okozta fertőzőbetegség. Nagyfokú ragályossága miatt már fiatal gyermekkorban átesik rajta a népesség nagy része és ezzel egy életre szóló védettséget szerez. Cseppfertőzés révén terjed, kontakt fertőzés nem ismeretes. Lappangási ideje 15 nap. Ezen időszak első 9 napjában bujkál a betegség, legfeljebb kedvetlenség, bágyadtság jelzi jövetelét, majd az utolsó 4-5 napján hőemelkedés, láz, ugató jellegű köhögés és erős hurutos tünetek jelentkeznek. Jellegzetes a kötőhártyák hurutja, a fénykerülés, a duzzadt arc, a szájnyálkahártyán pedig a Koplikról elnevezett fehér foltocskák az örlőfogak táján. A lappangás e második szakaszában már fertőzőképes a beteg és mire a kiütések is megjelentek, addigra környezetét már megfertőzte. A kanyarós kiütés a szokásos lázcsillapítókra nem reagáló, ismételt hőkiugrás után jelenik meg a 15. napon a fül mögött, majd a nyakon, arcon, törzsön és végül a végtagokon. A bőr szintjéből kiemelkedő lencsényi-fillérnyi élénkpiros foltok különállók, nem folynak össze, a megjelenés sorrendjében néhány nap alatt tűnnek el. A kiütés megjelenésével a láz leesik, a láz kiújulása szövődményt jelent.

Egyes gyógyszerek kiszerelési formája. Apró műanyag "tokba" helyezik a hatóanyagot tartalmazó port, ezzel meggátolva annak a gyomorban történő felszívódását.

Tüdőbetegség következtében létrejövő szívelégtelenség.

Az A-vitamin elővitaminja a karotin, mely a piros színű zöldségekben, gyümölcsökben található nagy mennyiségben. Ilyen növények a paradicsom, a paprika, a sárgarépa és a sütőtök. Nagy szerepe van a szem ideghártyájában lezajló, a látáshoz nélkülözhetetlen kémiai folyamatok zavartalan biztosításában. Egészségesen tartja a nyálkahártyákat, a bőrt és függelékeit (haj, köröm). Külsőleg alkalmazva segíti az acne vulgaris nehezen gyógyuló eseteinek mielőbbi javulását. Hosszú ideig raktározódik a szervezetben. Természetes forrása a fent említett növényeken kívül a halmájolaj. Tudnunk kell, hogy milyen élelmiszerben fordul elő, mivel ilyenkor a gyógyszeres adagolása veszélyes lehet. Nagy dózisokban adagolva rövid ideig szabad csak szedni, utána kiadós szünettel.

Kémiai folyamatok felgyorsítását elősegítő kémiai anyag.

Az elemi kén savas kémhatású vegyülete. A borászatban fertőtlenítőszerként használják. A kén elégetésekor keletkezik, szúrós szagú mérgező gáz. Nyomással cseppfolyósítható. Vegyjele: SO2

A kénhidrogén a ciánnal azonos erejű mérgező gáz, jellegzetes záptojás szagáról hamar felismerhető. Vegyjele: H2S. Kis mértékben számos termálvízben megtalálható.

Vízben jól oldható, erős, kétértékű ásványi sav. A kénsav a kémiai ipar egyik legfontosabb vegyülete, a legnagyobb mennyiségben előállított anyag. 2001-ben 165 millió tonnát gyártottak belőle. Legnagyobb arányban a műtrágyaipar hasznosítja, de szinte minden vegyipari ágazat alapanyagként hasznosítja. Vegyjele: H2SO4.

A szervezet hőmérsékletének kritikus csökkenése, amely akár halálhoz is vezethet.

A kínafa kérgéből kivont hatóanyag, mely egyike a legrégibb gyógyszereknek, amelyet az elmúlt századokban főképp lázcsillapítóként és magzatelhajtásra alkalmaztak. 1867-ben fedezték fel, hogy a malária kórokozóit is elpusztítja és ettől az időtől kezdve alkalmazása csaknem kizárólag e betegség gyógyítására szorítkozik. Ma kismértékben, nálunk elsősorban lázcsillapítós kombinációs készítmények alkotórésze.

A bőr elváltozása betegségek, vagy külső behatások következtében. Kiütéseket okozhat például a himlő, kanyaró, kémiai anyagok (gyógyszerek, vegyszerek), allergének.

Az életjelenségek, a vérkeringés, a légzés, a reflextevékenység megszűnése. A sejtek és a szövetek még egy ideig tovább élnek.

Szteránvázas vegyület, amely minden emberi és állati sejtben megtalálható. Egyes szervekben különösen nagy mennyiségben fordul elő. Fontos szerepe van a sejthártyák felépítésében. A koleszterint a szervezet állítja elő, főleg a májban. Az epével kiválasztódó koleszterin egy része a belekből ismét felszívódik. A vér koleszterintartalma cukorbetegség, sárgaság, a pajzsmirigy csökkent működése, vesebetegségek és érelmeszesedés esetén fokozott lehet. Csökken a koleszterinszint májbetegségek, fertőző betegségek esetén. A koleszterin-anyagcsere rendellenessége fontos szerepet játszik az érelmeszesedés kialakulásában.

A koleszterin egy viaszos jellegű, máj által termelt vegyület. Minél több állati eredetű táplálékot fogyaszt valaki, annál több koleszterin termelődik a májban, amely idővel az erek falán lerakódva elzárhatja a véráramlást. Ennek következményeként csökken a szívbe áramló vér mennyisége, ami akár szívinfarktushoz vagy agyvérzéshez is vezethet.

A kötőszövet egyik rostos, sejtmentes alkotóeleme. A kollagénrostokat a kötőszövet sejtjei termelik. A kötőszövet a húzásnak kitett helyeken rendszerint sok kollagénrostot tartalmaz.

Allergiát okozó szerrel érintkező területen létrejövő reakció. Olyan akut vagy krónikus bőrgyulladás, amelyet kémiai anyagoknak vagy más allergéneknek a bőrrel való közvetlen érintkezése okoz.

A fejet ért nagy erőbehatásra keletkezik. A koponyacsont vonalas, benyomatos, darabos törés formájában sérül. Mivel a koponyatöréshez rendszerint az agy állományának sérülése is társul, mindenképpen szükséges orvosi beavatkozás.

A fertőző betegségeket létrehozó mikroorganizmust kórokozó mikroorganizmusnak nevezik. Az ismert mikroorganizmusok közül csak elenyésző a valóban kórokozó tulajdonságú.

A hajas fejbőr fokozott és rendellenes hámlása. Az elszarusodott hámsejtek lemezkékben válnak le a bőr felszínéről. A szürkés-fehéres levált lemezkék beborítják a fejbőr egy részét. Serdülőkortól rendszerint fokozott faggyútermeléssel jár együtt. A bőr faggyújával átitatott korpa zsíros masszaként tapad a fejbőrön és a hajszálakon.

A könny vegyi összetételénél és bizonyos fokú baktériumölő képességénél fogva a szem védelmében fontos feladatot teljesít. A könnyet a könnymirigy termeli. Túlnyomórészt vízből és abban oldott szerves és szervetlen anyagokból áll. Összetétele alkalmassá teszi, hogy a szem külső részét állandóan védőleg bevonja, a szem és a szemhéjak közötti súrlódást észrevehetetlen finomságúvá tegye. A könnyet a pillacsapások az alsó és a felső szemhéj belső zugánál nyíló könnycsövecskék felé terelik és azokon keresztül a könny az orrba távozik.

Az alsó és felső szemhéj belső zugánál nyíló csövecskék, amelyeken keresztül a könny az orrba távozik.

Kenyérbélvirág, gyűrűvirág. A fészkesvirágzatúak családjába tartozó növény. Pártájuk a citromsárgától a narancsvörös színig terjednek. Forrázatát belsőleg gyomor és bélfekély ellen, külsőleg pedig nehezen gyógyuló fekélyek, sebek borogatására használják. Színanyagával gyógyszereket és élelmiszereket festenek.

Az anyagcsere zavara. Megnövekszik a vér húgysavtartalma és húgysavas sók rakódnak le a különböző szövetekben, elsősorban izületekben. A betegséghez magas vérnyomás és a vese megbetegedése is társul. Kifejlődésben az öröklésnek és a helytelen életmódnak is szerepe van.

Érzékeny, vékony hártya, amely beborítja a szemhéjak belső felszínét és a szemgolyó elülső oldalát a cornea kivételével. Elnevezése is összekötő jellegéből származik. A kötőhártyába ágyazottan járulékos könnymirigyeket találunk, amelyek nyugalmi állapotban nedvesen tartják a szemgolyó elülső, szabad felszínét.

A legelterjedtebb szembetegségek közé tartozik. Leggyakoribb a heveny kötőhártyagyulladás, amelyet bakteriális fertőzés okoz. A kötőhártya szemhéjakat kibélelő része erősen kivörösödik, bársonyos felszínűvé válik, nyákos-gennyes váladékot termel, amely reggelente szinte összetapasztja a szemhéjakat. Ez a fajta gyulladás megfelelő kezelés mellett 8-10 nap alatt elmúlik. Idült kötőhártya gyulladás, amelyet a levegőszennyezettség, nem megfelelő világítás, az állandó aprólékos közeli munka is fenntarthatnak.

Olyan szövet, mely az állati szervezet sejtekből és sejt közötti állományából áll. Vannak kocsonyás-, recés-, lazarostos-, és tömöttrostos kötőszövetek is.

A gerincesekben az agy és a gerincvelő.

Ibolyántúli sugarak mesterségesen is előállíthatók, erre szolgál a kvarclámpa. Ebben az ívfényt a higanygőz közvetíti és az így keletkező ibolyántúli sugarak a lámpa falán áthatolnak, mivel az nem közönséges üveg, hanem kvarcüvegből készül, mivel a közönséges ablaküveg nem engedi át az ibolyántúli sugarakat. A kvarcolás elősegíti a bőrben a D vitamin képzést, így egyik eszköze az angolkór megelőzésének. Az UV sugarak csíraölő hatásúak, így fertőtlenítésre is alkalmazhatók. Számos betegségben fontos kezelési eljárás, például súlyosabb bőrproblémáknál alkalmazzák.