A vegetáriánus táplálkozás napjainkban Magyarországon is egyre divatosabbá válik, egyre több vitát gerjeszt. Biológiailag elmondható, hogy az ember a mindenevők csoportjába tartozik, erre utal bélcsatornájának közepes hossza, és zápfogainak felépítése. A mindenevőség azt jelenti, hogy a táplálkozás a növényi eredetű élelmiszerekre épül, amit hetente két-három-négy alkalommal hús egészít ki. Ez a felépítés még az őskorban alakult ki, amikor a gyűjtögető életmód mellett szerencsés vadászatok alkalmával sikerült húshoz jutni. Tehát sem a túlzott húsfogyasztás, sem a szigorú vegetáriánus életmód nem felel meg az ember biológiai felépítésének.
A vegetarianizmus formái
Közismert, hogy az a vegetáriánus, aki nem eszik húst, azonban a vegetáriánus táplálkozásnak is több fajtája létezik. Fél- vagy szemivegetáriánus: aki zöldségeket, tejterméket, tojást, halat és alacsonyabbrendű állatokat megeszik. Egyesek ide sorolják azt is, aki szárnyashúst igen, de vörös húst nem eszik. Lakto-ovo vegetáriánus: aki az állati eredetű élelmiszerek közül csak tejet, tejtermékeket és tojást fogyaszt. Lakto-vegetáriánus: aki az állati eredetű élelmiszerek közül csak tejet, tejtermékeket fogyaszt, tojást nem. Vegán: aki semmiféle állati eredetű élelmiszert nem fogyaszt, tehát tejet sem, és pl. mézet sem, mert az a méhektől származik. A vegán életmód a legtöbb esetben a környezet tiszteletére épül, a vegánok természetvédők, természetes anyagokból készült ruhákat viselnek, természetesen nem viselnek állatszőrt, életmódjukkal próbálnak kevés kárt okozni Földünknek.
A vegetarianizmus oka
A vegetarianizmusnak alapvetően két oka lehet. Az egyik az előbb említett erkölcsi ok: nem akarjuk, hogy miattunk állatokat öljenek meg, állatok szenvedjenek. Egyes vallások, pl. a buddhizmus a lélekvándorlás miatt népszerűsítik a vegetáriánus táplálkozást (a buddhisták szerint halálunk után a lelkünk újjászületik valamilyen állatban vagy emberben, attól függően, hogy előző életünkben hogyan viselkedtünk.) A másik ok, hogy egyes nézetek szerint a vegetáriánus táplálkozás egészségesebb.
A vegetarianizmus előnyei
A húsmentes táplálkozás bizonyítottan csökkenti a szívinfarktus, a magas vérnyomás, és egyes rákfajták, mindenekelőtt a vastagbélrák kockázatát. Jobb az emésztés, ritkábban fordul elő szorulás és epekövesség. A köszvény nevű betegséget a túlzott mértékű húsfogyasztás okozza, ugyanis a húsokkal bevitt ún. húgysavat az emberi szervezet csak korlátozott mértékben tudja lebontani. Ha túl sokat viszünk be, a húgysav az arra hajlamos emberekben felhalmozódik az ízületekben, és rendkívül fájdalmas ízületi elváltozásokat okoz.
A vegetarianizmus hátrányai
A vegetáriánus táplálkozás, különösen a vegán forma sajnos veszélyes is. Fontos tudni, hogy egyes esszenciális aminosavak, a B12 vitamin csak állati eredetű táplálékban vannak jelen. Ezenkívül a kálcium és a vas is kisebb mennyiségben van a növényekben, mint az állati eredetű élelmiszerekben. Ezért az egyoldalú vegetáriánus táplálkozás ezek hiánytüneteit okozhatja: alacsony növés, fáradékonyság, vérszegénység, csontritkulás. Odafigyeléssel ezeket ki lehet küszöbölni: a növények közül egyedül a szója a teljes értékű, esszenciális aminosavakat is tartalmazó fehérje. A tofut, a szójából préselés útján nyert sajtszerű készítményt hús pótlására szokták használni. A B12 vitamin és a kálcium a tejjel, tejtermékekkel laktovegetarianizmus esetén bevihetők. A vegánok a B12 vitamint vitamintablettából vagy élesztőkivonatból pótolják. Kálciumot a tejen, tejtermékeken kívül a hüvelyesek és az olajos magvak tartalmaznak. Látható, hogy jól megtervezett (de csak jól megtervezett!) vegetáriánus étrend esetén kivédhetők a hiánybetegségek.
Kapcsolódó információk:
21. századi közoktatás - fejlesztés, koordináció (TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002)
