A növényi és állati szervezetkben előforduló szerves vegyületek, melyek az életfolyamatok fő energiaforrásai. A vízben oldható szénhidrátokat cukroknak nevezik. A szénhidrátokat 3 nagy csoportba osztják: 1. Egyszerű szénhidrátok ( ilyen például a szőlőcukor ) 2. Összetett szénhidrátok 3. Poliszaharidok

Az élő szervezetek működéséhez, az életfolyamatok fenntartásához szükséges energia. Ezt az energiát a szervezet a tápanyagokkal kémiai energia formájában a környezetből veszi fel, a tápanyagokból oxidációs folyamatok során felszabadítja és a felszabaduló energiát jelentékeny energiatartalmú foszfátvegyületek formájában tárolja. Szükség esetén ezek lebomlása fedezi az energiaigényt. A szervezet energiaigénye a teljes nyugalom állapotában is elég jelentős. Ez az energiamennyiség a szívműködést, a légzőmozgásokat, a mirigyműködést és a főleg a testhőmérsékletet tartja fenn. Munkavégzés esetén ehhez járul még az adott munka energiaigénye.

A táplálékból származó anyagok, melyek a test felépítésében és a szervezet életműködésében részt vesznek.

Az energetikai számításoknál nagyon lényeges az ember neme, alapanyagcseréje, az elfogyasztott táplálék minősége szerinti hatása és természetesen a fizikai aktivitás. Az alapanyagcsere kiszámítható a következő képlettel: férfiaknál 66 + (13,7*testsúlykilogramm) + (5*testmagasság cm-ben) - (6,8*életkor években). Nőknél ugyanez a következőképpen módosul: 655 + (9,5*testsúlykilogramm) + (1,7*testmagasság cm-ben) - (4,7*életkor években). Példaképp egy 26 éves, 173 cm magas, 75 kg férfi alapanyagcseréje: 66 + (13,7*75) + (5*173) - (6,8*26) = 1782 kcal/nap (SI mértékegységben 1 kcal = 4,184 kJ, tehát 7455 kJ/nap). A kapott értékeket a specifikus dinámiás hatás átlagos értékének megfelelő 15%-kal felszorozva, már csak a mozgásból eredő energiaigényt kell hozzáadni, hogy elfogadható képet nyerjünk a napi energiaigényünkről. Az energiaigény kiszámítása még mindig csak félsiker. A bevitt, megevett élelmiszerek energiatartalmát meghatározva tudjuk csak befolyásolni a testsúly növekedés vagy csökkentés mértékét. Ehhez azonban tudnunk kell, hogy minden feleslegesen bevitt 9,3 kcal (38,9 kJ) 1 g lerakódott zsírnak felel meg. Ugyanennyi plusz energiával lehet csak ledolgozni a fölösleges kilókat. Gondoljuk csak el: ha valakinek 5 kg (5.000 g) fölöslege van, ezért 5.000*9,3 = 46.500 kcal pluszmunkát kell végeznie, ami nagyjából 103 órányi(!) kocogásnak felel meg.

A tápláltsági állapot meghatározásával eldönthető, hogy valakinek a testsúlya megfelel-e a kívánatosnak, vagy eltér-e attól, akár negatív, akár pozitív irányban. Az itt közölt mérési módszerek felnőttekre vonatkozó adatok, serdülő- és fiatalkorban csak korlátozottan alkalmazhatók. Széles körben elterjedt módszer a testtömeg index (Body Mass Index, BMI) kiszámítása, ami nem más, mint a testtömeg (kg) és a testmagasság (m) négyzetének hányadosa. Mindkét nemben felnőttkorban kb. 20-25 kg/m2 a kívánatos tartomány. 27-30 kg/m2 között túlsúlyról, 30 kg/m2 felett már elhízásról beszélünk. 20 kg/m2 alatti értéknél az egyén alultáplált. A bőrredő-vastagság mérése kevésbé objektív osztályozási módszer. A lapocka alsó csúcsa alatt, valamint a csípőcsont felső peremének szintjében megmérik a vázizmok felett összecsíphető bőrredő vastagságát. Ebből megállapítható a bőr alatti zsírszövet mennyisége. A Broca-index meghatározása csak megközelítőleg alkalmas a tápláltsági fok eldöntésére: ideális testtömeg = testmagasság (cm) – 100. A módosított Broca-index valamivel pontosabb: ideális testtömeg = [testmagasság (cm) – 100] 0,9 Relatív testtömegnek nevezzük azt a hányadost, amelyet úgy kapunk, hogy az aktuálisan mért testtömeget elosztjuk az adott egyénre számított ideális testtömeggel.

Bonyolult felépítésű, nagy molekulasúlyú anyagok, amelyek albumózokra, majd peptonokra, polipeptidekre és végül elemi alkotórészeikre, aminosavakra bonthatók. Az egyszerű fehérjéken kívűl vannak összetett fehérjék, amelyekben a fehérje alkotórészekhez még más vegyületek is kapcsolódnak. Fehérjék főleg állati eredetű táplálékban, de növényi (bab, borsó) eredetűekben is előfordulnak.

A szervezet működésének különböző fázisaiban fennálló aktívitási képesség.

A kötőszöveti sejtekben zsírnemű anyagok halmozódnak fel, ennek következtében a sejtek megnagyobbodnak, lekerekednek és a felhalmozott zsírnemű anyagoktól sárga színűvé válnak.

Élelmiszerbevitellel kapcsolatos hőtermelés energiaigénye.

Az emberi szervezet a szervezet tápanyagokkal, kémiai energia formájában a környezetből veszi fel az energiát, a tápanyagokból oxidációs folyamatok során felszabadítja és a felszabaduló energiát jelentékeny energiatartalmú foszfátvegyületek formájában tárolja.

Tágabb értelemben az egy karboxilcsoportot tartalmazó, alifás, telített és telítetlen karbonsav vegyületcsalád gyüjtőneve. A telítetlen zsírsavakban megnövekszik a molekulák térigénye, a kristályszerkezet kevésbé rendezett, így az olvadáspont lényegesen lecsökken. Az alacsony koleszterinszint érdekében ajánlottabb a telítetlen zsírsavak fogyasztása.

A vér hemoglobint tartalmazó alakos eleme. A vörösvértestek felnőtt emberben a csontvelőben képződnek. Az ősi sejtalak, amiből a vörösvértest származik, nagy, magvas sejt.

A táplálékból származó anyagok, melyek a test felépítésében és a szervezet életműködésében részt vesznek.

Az érfal elmeszesedése, az erek megkeményedése az érelmeszesedés. A folyamat kezdeti szakaszában az érfalban zsírnemű anyag, koleszterin rakódik le. Ezek a területek a későbbiek folyamán elmeszesednek, ezáltal az érfal keménnyé, törékennyé válik, rugalmasságuk elvesztése miatt könnyen elszakadhatnak. Ugyancsak ezeken a területeken az erek beszűkülhetnek, sőt el is záródhatnak, ill. a beszűkült területeken a vér megalvadhat. Ezek eredményeként az ér vérellátási területéhez tartozó szervek vagy szervrészletek működése romlik Ennek következményei minden szervnél másként jelentkeznek. Az agyban az általános érelmeszesedés a szellemi teljesítmény nagyfokú beszűkülésével jár. Ugyanakkor egy hirtelen vérnyomáskiugrást a meszes, merev erek nem tudnak követni, megrepedhetnek: maradandó károsodással járó (rossz esetben halálhoz vezető) agyvérzés következik be

A szívizomnak kisebb-nagyobb területen hevenyen létrejövő elhalása. Oka, hogy a szívizom vérellátása egy területen hirtelen elégtelenné válik. Ez leggyakrabban úgy jön létre, hogy a szivet ellátó koszorúsér egyik ágában vérrög keletkezik, amely elzárja a vér útját. Elmeszesedett erek belső felülete elveszti eredeti simaságát és ez a folyamat megkönnyíti a vérrög képződését. A szívizomelhalás kisebb-nagyobb területre terjedhet ki. Tünetei: hirtelen támadó szegycsont mögötti fájdalom, amely a bal karba és a lapocka alá sugárzik. Néha nehézlégzés társul a fájdalomhoz, máskor verejtékezés, hideg végtagok, eszméletvesztés. A megelőzésében a táplálkozásnak is jelentős szerepe van.

Glükóz.Fehér, kristályos por, amely vízben könnyen oldódik. Vizes oldata édes ízű, semleges kémhatású. Nevezik dextróznak is, mert a sarkított fény síkját jobbra forgatja. Csaknem minden édes gyümölcsben megtalálható. Részt vesz az összetett cukrok felépítésében. Az emberi vér is tartalmaz 0,1 % glükózt, a szövetnedvek érbe áramlását fokozzák, ezzel a tüdő- és agyvizenyő kifejlődését gátolják és csökkentik az agyűri folyadék nyomását. Mint értékes kalóriaforrást alkalmazzák mesterséges táplálásnál.

Kalciferol. A D vitamin gyűjtőnév, több azonos biológiai hatású, kémiailag azonban egymástól különböző anyagot jelölnek vele. Elővitaminja (provitaminja) az ergoszterin, a bőrben tárolódik és az ibolyántúli sugarak hatására alakul át D vitaminná. A D vitamint a halmáj, a tojássárgája, a vaj, a tej tartalmazza, növényi olajokban fordul elő. D vitaminhiányban a csontok mésztartalma csökken, hossznövekedésük elmarad. A csontok elhajlanak, rendellenes görbületek jelentkeznek, leginkább a gerincen. A hiánybetegség összefüggésbe hozható a napfény hiányával.

Aterogén - vagyis fokozza az érelmeszesedést a túl zsíros tej és az abból készített ételek, tejtermékek is (pl. a tejszín, vaj, zsíros sajtok) is. Ennek ellenére nem szabad a fogyasztásukat túlságosan leszorítani, mivel fontos fehérjeforrást jelentenek

Szteránvázas vegyület, amely minden emberi és állati sejtben megtalálható. Egyes szervekben különösen nagy mennyiségben fordul elő. Fontos szerepe van a sejthártyák felépítésében. A koleszterint a szervezet állítja elő, főleg a májban. Az epével kiválasztódó koleszterin egy része a belekből ismét felszívódik. A vér koleszterintartalma cukorbetegség, sárgaság, a pajzsmirigy csökkent működése, vesebetegségek és érelmeszesedés esetén fokozott lehet. Csökken a koleszterinszint májbetegségek, fertőző betegségek esetén. A koleszterin-anyagcsere rendellenessége fontos szerepet játszik az érelmeszesedés kialakulásában.

A fehérjék építőelemei. A fehérjék felépítésében 20 aminosav vesz részt. A fehérjék kizárólag vagy túlnyomórészt aminosavakból épülnek fel.

Az érfal elmeszesedése, az erek megkeményedése. A folyamat kezdeti szakaszában az érfalban zsírnemű anyag, koleszterin rakódik le. Ezek a területek a későbbiek folyamán elmeszesednek, ezáltal az érfal keménnyé, törékennyé válik, rugalmasságuk elvesztése miatt könnyen elszakadhatnak. Ugyancsak ezeken a területeken az erek beszűkülhetnek, sőt el is záródhatnak, ill. a beszűkült területeken a vér megalvadhat. Ezek eredményeként az ér vérellátási területéhez tartozó szervek vagy szervrészletek működése romlik. Súlyos érelmeszesedés következtében létrejöhet agyvérzés, agylágyulás. A végtagok ereinek meszesedése miatt pedig érszűkület, mely kezdetben járási zavarokat, fájdalmat okozhat. Általános következménye a magas vérnyomás kialakulása, mely tovább rontja a helyzetet, mert az érfalakra gyakorolt magasabb nyomás miatt azok tovább károsodnak. Előidézésében szerepet játszik a túlhajszolt életmód, a táplálék cukortartalma, túltápláltság, szükségleten felüli energiafogyasztás.

A linolsav többszörösen telítetlen esszenciális zsírsav, melynek hiányában bőrgyulladások, hajhullás, lassabb sebgyógyulás figyelhető meg. Előfordul a legtöbb növényi magban (napraforgó, földimogyoró, stb.), dióban, mandulában. A busában is fellelhetők telítetlen zsírsavak.

A koleszterin egy viaszos jellegű, máj által termelt vegyület. Minél több állati eredetű táplálékot fogyaszt valaki, annál több koleszterin termelődik a májban, amely idővel az erek falán lerakódva elzárhatja a véráramlást. Ennek következményeként csökken a szívbe áramló vér mennyisége, ami akár szívinfarktushoz vagy agyvérzéshez is vezethet.

Azt mutatja meg, hogy a különböző tápanyagok bevitelével mennyi energiát képes a szervezet előállítani.

Az energetikai számításoknál nagyon lényeges az ember neme, alapanyagcseréje, az elfogyasztott táplálék minősége szerinti hatása és természetesen a fizikai aktivitás. Az alapanyagcsere kiszámítható a következő képlettel: férfiaknál 66 + (13,7*testsúlykilogramm) + (5*testmagasság cm-ben) - (6,8*életkor években). Nőknél ugyanez a következőképpen módosul: 655 + (9,5*testsúlykilogramm) + (1,7*testmagasság cm-ben) - (4,7*életkor években). Példaképp egy 26 éves, 173 cm magas, 75 kg férfi alapanyagcseréje: 66 + (13,7*75) + (5*173) - (6,8*26) = 1782 kcal/nap (SI mértékegységben 1 kcal = 4,184 kJ, tehát 7455 kJ/nap). A kapott értékeket a specifikus dinámiás hatás átlagos értékének megfelelő 15%-kal felszorozva, már csak a mozgásból eredő energiaigényt kell hozzáadni, hogy elfogadható képet nyerjünk a napi energiaigényünkről. Az energiaigény kiszámítása még mindig csak félsiker. A bevitt, megevett élelmiszerek energiatartalmát meghatározva tudjuk csak befolyásolni a testsúly növekedés vagy csökkentés mértékét. Ehhez azonban tudnunk kell, hogy minden feleslegesen bevitt 9,3 kcal (38,9 kJ) 1 g lerakódott zsírnak felel meg. Ugyanennyi plusz energiával lehet csak ledolgozni a fölösleges kilókat. Gondoljuk csak el: ha valakinek 5 kg (5.000 g) fölöslege van, ezért 5.000*9,3 = 46.500 kcal pluszmunkát kell végeznie, ami nagyjából 103 órányi(!) kocogásnak felel meg.

A minőségi táplálkozás alapja azon tápanyagok ismerete, melyek meghatározott aránya, mennyisége elengedhetetlenek az egészséges fejlődéshez, jó közérzethez. Az energetikai számítások szempontjából mindegy, milyen tápanyaggal visszük be a szervezetbe a napi energiamennyiséget, de tapasztalták, hogy az egyoldalú táplálkozás súlyos betegségek forrása lehet. A minőségi táplálkozás során figyelembe veendők a szénhidrátok, fehérjék, zsírok, vitaminok és az ásványi anyagok

Telített és telítetlen formáját ismerjük. A telítetlen leginkább növényi eredetű, a telített pedig állati eredetű tápanyagokban található.

A belső elválasztású mirigyek váladékai, melyek közvetlenül a vérbe jutva számos élettani funkciót, anyagcserefolyamatot befolyásolnak.

A vér hemoglobint tartalmazó alakos eleme. A vörösvértestek felnőtt emberben a csontvelőben képződnek. Az ősi sejtalak, amiből a vörösvértest származik, nagy, magvas sejt.

A tápanyagok kémiailag bonyolult, vízben oldhatatlan vegyületek, amelyek felszívódása, a sejtekbe való beépülése és felhasználódása csak alkotórészeikre bomlásuk után jöhet létre. A tápanyagok e lebontási folyamatait, sőt a szervezet összes kémiai folyamatait speciális anyagok, az enzimek irányítják. Az enzimek szerves katalizátorok, amelyek megtalálhatók az összes sejtben.

A széntartalmú vegyületek régi gyüjtőneve. Az elnevezés abból az időből származik amikor még ezeket a vegyületeket nem tudták mesterségesen előállítani és sokáig feltételezték, hgoy csak élő szervezetben keletkezhet. Ezt az elméletet Wöhler német kémiaprofesszor döntötte meg 1828-ban azzal, hogy létrehozta az első mesterséges szénvegyületet.

A fogakon megtapadó ételmaradékok (elsősorban a szénhidrátok) bomlása során savak termelődnek, ezek oldják a fogzománcot, lyukat idéznek elő. A fogszuvasodás megelőzésére kellő fehérje-, vitamin- és mésztartalmú táplálékot kell fogyasztani.

A szervezetben minimális mennyiségben, csupán nyomokban található elemek, jelenlétük azonban fontos életfolyamatokban nélkülözhetetlen. Legfontosabb közülük a réz, a cink, a mangán, a kobalt, a molibdén, a fluor. Hiányuk vérszegénységhez, növekedési zavarhoz és más megbetegedésekhez vezethet A korszerű vitaminkészítmények nyomelemeket is tartalmaznak.

A bélbe kisebb-nagyobb emésztőnedveket termelő mirigyek juttatják el váladékukat. A vékonybélbe ömlik a máj által termelt epe, valmaint a hasnyálmirigy emésztőváladéka. A vékonybél bizonyos részeiben történik az emésztés jelentős része és a tápanyagfelszívás fő helye. A fel- és leszálló vastagbélszakaszokban a folyadékfelszívódás megy végbe. A végbélen keresztül ürül a felszívódásra alkalmatlan salakanyag.

Faeces, széklet. Emberi ürülék. Felszívódásra alkalmatlan anyag.

A nyakon, a gége alatt kétoldalt elhelyezkedő belső elválasztású mirigy. A pajzsmirigy veleszületett hiánya vagy fiatalkori csökkent működése súlyos növekedési zavart okoz. Emellett a szellemi funkciók és a nemi fejlődés zavara is jelentkezik.

Az A-vitamin elővitaminja a karotin, mely a piros színű zöldségekben, gyümölcsökben található nagy mennyiségben. Ilyen növények a paradicsom, a paprika, a sárgarépa és a sütőtök. Nagy szerepe van a szem ideghártyájában lezajló, a látáshoz nélkülözhetetlen kémiai folyamatok zavartalan biztosításában. Egészségesen tartja a nyálkahártyákat, a bőrt és függelékeit (haj, köröm). Külsőleg alkalmazva segíti az acne vulgaris nehezen gyógyuló eseteinek mielőbbi javulását. Hosszú ideig raktározódik a szervezetben. Természetes forrása a fent említett növényeken kívül a halmájolaj. Tudnunk kell, hogy milyen élelmiszerben fordul elő, mivel ilyenkor a gyógyszeres adagolása veszélyes lehet. Nagy dózisokban adagolva rövid ideig szabad csak szedni, utána kiadós szünettel.

Biokatalizátorok. Teljes hiányuk esetén a szervezet megbetegszik, de ha nyomokban már megtalálható a táplálékban, akkor fedezik a szükségletet. A jód például a pajzsmirigy működéséhez szükséges, a réz a vérképzésben játszik fontos szerepet. A fogzománc egészséges fejlődéséhez pedig fluor szükséges.

Töltést hordozó, ezért elektromos áram vezetésére alkalmas folyadék.

A tápcsatorna része. A vastagbél a vakbélből kiindulva a hasüregben keretszerűen először felfelé, majd haránt halad, illetve leszáll és a végbélben folytatódik

Az elégtelen kalciumbevitel következtében kialakult betegség.

Pattanás. Főleg az arc bőrén, leginkább a serdülőkorban kifejlődő, vörös udvarral körülvett, sárgás színű kiemelkedés.

A hajas fejbőr fokozott és rendellenes hámlása. Az elszarusodott hámsejtek lemezkékben válnak le a bőr felszínéről. A szürkés-fehéres levált lemezkék beborítják a fejbőr egy részét. Serdülőkortól rendszerint fokozott faggyútermeléssel jár együtt. A bőr faggyújával átitatott korpa zsíros masszaként tapad a fejbőrön és a hajszálakon.

A rostok különleges szerepet töltenek be a táplálkozásban. Nem bontja le a szervezetünk, nem szívódnak fel, viszont a bélműködés szempontjából nélkülözhetetlenek. A vastagbél utolsó szakaszában a bélfal nyomása váltja ki a székelési ingert. Ha csupa olyan tápanyagot fogyasztunk, amely pépes, nincs salakanyag tartalma, nem lesz, ami feszítse a bélfalat. A bél mozgásának szerepet tulajdonítanak a vastagbél daganatainak kialakulásakor is, a rostmentes táplálkozás elősegítheti azt

A szénhidrátok szénből, oxigénből és hidrogénből álló vegyületek. Biológiai oxidációjuk során a bennük található szén szén-dioxiddá, a hidrogén pedig vízzé ég el. Az egyszerű szénhidrátok (monoszacharidok) részecskéi egyetlen cukormolekulából állnak. Az összetett szénhidrátok kettő (diszacharidok) vagy több (poliszacharidok) egyszerű cukormolekula összekapcsolódásával jönnek létre.

A bélben mikroorganizmusok élnek. Az újszülött csecsemő bélcsatornája gyakorlatilag még steril. Az élet első napjaiban azonban kialakul a szopós csecsemő bélcsatornájában az ún. bifiduszflóra, melyet az anyatejes táplálás tart fenn. Ez gátolja meg minden más baktérium elszaporodását. Helyét néhány hónapos korban fokozatosan átadja a vegyes bélflórának, mely a mesterséges táplálás és a vegyes táplálkozás következménye. A vegyes bélflórában normális körülmények között a kóli csoport tagjai dominálnak, szerepük a B és a K vitamin képzésében nélkülözhetetlen. Kóros körülmények között megjelenhetnek a szalmonella csoport tagjai: hastífusz, paratífusz, A,B,C.

A kötőszövet egyik rostos, sejtmentes alkotóeleme. A kollagénrostokat a kötőszövet sejtjei termelik. A kötőszövet a húzásnak kitett helyeken rendszerint sok kollagénrostot tartalmaz.

A csontokból a mészsók kioldódása. Az alapállomány elveszti mészkötő képességét is. A csontok kaucsukszerűvé, hajlékonyakká válnak, törésre azonban kevéssé hajlamosak. A lágy csontok bizarr elgörbülései a betegeket végül ágyhoz kötik. Kezelésére gyógyfürdők mellett hormonkészítményeket, D-vitamint, kalcium- és foszfáttartalmú gyógyszereket és diétát alkalmaznak.

Kerek szövethiány a nyombél nyálkahártyáján. Az akaratunktól független, vegetatív idegrendszer egyensúlyi zavarának következménye. Létrejöttében jelentős szerepet játszik a szabadsósav-termelés, mely a nyálkahártya önemésztését okozza akkor, ha idegrendszeri elváltozás miaítt érvényesülhet a szabad sósav szövetkárosító hatása. A nyombélfekélyes betegek az étkezés után kb. 1-2 óra múlva éreznek fájdalmat. A fájdalmak időszakosak, főként tavasszal és ősszel jelentkeznek. Szövődménye lehet vérzés, átfúródás.

Az anyagcsere zavara. Megnövekszik a vér húgysavtartalma és húgysavas sók rakódnak le a különböző szövetekben, elsősorban izületekben. A betegséghez magas vérnyomás és a vese megbetegedése is társul. Kifejlődésben az öröklésnek és a helytelen életmódnak is szerepe van.

Faeces, széklet. Emberi ürülék. Felszívódásra alkalmatlan anyag.

Indiában az i.e. 6 században kialakult vallása, melynek kiindulópontja az a felismerés, hogy az egész élet szenvedés, melynek oka az élethez való ragaszkodás. Akinek sikerül lemondania a vágyakról, az kiszabadul az újabb szenvedéseket hozó újjászületésekből, és eljut a Nirvánába, ami nem a teljes megsemmisülés, hanem a léten túli, szavakkal ki nem fejezhető állapot. A buddhizmus nem tanítja a lélek egységét, a világ valamennyi jelenségét átmenetinek tartja.

A tápanyagok kémiailag bonyolult, vízben oldhatatlan vegyületek, amelyek felszívódása, a sejtekbe való beépülése és felhasználódása csak alkotórészeikre bomlásuk után jöhet létre. A tápanyagok e lebontási folyamatait, sőt a szervezet összes kémiai folyamatait speciális anyagok, az enzimek irányítják. Az enzimek szerves katalizátorok, amelyek megtalálhatók az összes sejtben.

Olyan fog, melyet harapásra, tépésre használnak az emlősök.

A vérképzésben fontos szerepet játszó anyag. Hiányában a vörösvértestképzésben súlyos zavarok keletkeznek, a vérben kóros fejlődési alakok jelennek meg. Nagyobb mennyiségben a májból állítható elő.

Az orvosi ellenőrzés mellett tartott többnapos, vagy még hosszabb böjt-kúrák meghökkentő eredményeiről is beszámol a "szakirodalom", állítólag sikeresen kezeltek vele krónikusan sovány betegeket is. Ügyelni kell azonban arra, hogy a böjt mindig összhangban álljon a böjtölő testi felépítésével, erőnlétével, nehogy gyengeséget okozzon. Többféle böjt lehetséges: teljes böjt, gyümölcs- vagy léböjt, zöldséglé- vagy zöldségleves-böjt és pároltzöldség-böjt. A számunkra legmegfelelőbb kiválasztásában érdemes szakember segítségét kérni.

A szívizomnak kisebb-nagyobb területen hevenyen létrejövő elhalása. Oka, hogy a szívizom vérellátása egy területen hirtelen elégtelenné válik. Ez leggyakrabban úgy jön létre, hogy a szivet ellátó koszorúsér egyik ágában vérrög keletkezik, amely elzárja a vér útját. Elmeszesedett erek belső felülete elveszti eredeti simaságát és ez a folyamat megkönnyíti a vérrög képződését. A szívizomelhalás kisebb-nagyobb területre terjedhet ki. Tünetei: hirtelen támadó szegycsont mögötti fájdalom, amely a bal karba és a lapocka alá sugárzik. Néha nehézlégzés társul a fájdalomhoz, máskor verejtékezés, hideg végtagok, eszméletvesztés. A megelőzésében a táplálkozásnak is jelentős szerepe van.

A szervezetben a sejtek, szövetek rendellenes növekedése, burjánzása daganatok képződéséhez vezet. A daganat a szervezettől függetlenül növekvő szövetszaporulat. A szervezet minden szövetéből és szervéből kiindulhat. A rosszindulatú daganatok eltérnek az anyaszövet sejtjeitől, nem tisztelik a szövetek, szervek határait, belenőnek azokba, sőt a szervezet távoli helyein is megjelenhetnek, ezek az úgynevezett áttétek.

Olyan aminosav, melyet az emberi szervezet nem képes előállítani, de az élethez szükség van rá.

Azoknak a kémiai és fizikai folyamatoknak az összefoglaló neve, melyeknek során a szervezet a létezéshez szükséges anyagokat felveszi és hasznosítja.

Olyan anyag, melyet mikroorganizmusok termelnek, más mikroorganizmusok szaporodását gátolja, vagy elpusztítja azokat. Gyógyszerként használt antibiotikum a penicillin, neomicin, stb.

A tápcsatorna része. A hasüregben helyezkedik el. Izmos falú, nyálkahártyával bélelt, kanyargós csőrendszer. A hashártya borítja. Leghosszabb része a vékonybél.

Manapság egyes kultúrák törekednek a vegyszermentes termesztéssel, tenyésztéssel felnevelt növények, állatok fogyasztására, mivel köztudott, hogy a modern vegyszeres kezelések maradványai az élelmiszerekben maradnak, ott felhalmozódhatnak, és a szervezetünket hosszabb távon mindenképpen mérgezik. Tudnunk kell, hogy korai, primőr (üvegházban érlelt) zöldségekben gyakran a többszöröse a vegyszermaradvány, mint a szabad földön termesztett növényekben.

Étvágycsökkentő gyógyszer hatóanyaga. Magyarországon jelenleg két szer van forgalomban, a többit évekkel ezelőtt betiltották idegrendszeri és egyéb súlyos mellékhatásaik illetve hatástalanságuk miatt. Sajnos általában a gyógyszerszedés abbahagyása után megint megnő az esély a visszahízásra. A gyógyszerek hatóanyaga a mazindol illetve a sibutramin nevű szer, mindkettő receptköteles.

Bonyolult felépítésű, nagy molekulasúlyú anyagok, amelyek albumózokra, majd peptonokra, polipeptidekre és végül elemi alkotórészeikre, aminosavakra bonthatók. Az egyszerű fehérjéken kívűl vannak összetett fehérjék, amelyekben a fehérje alkotórészekhez még más vegyületek is kapcsolódnak. Fehérjék főleg állati eredetű táplálékban, de növényi (bab, borsó) eredetűekben is előfordulnak.

Biokatalizátorok. Teljes hiányuk esetén a szervezet megbetegszik, de ha nyomokban már megtalálható a táplálékban, akkor fedezik a szükségletet. A jód például a pajzsmirigy működéséhez szükséges, a réz a vérképzésben játszik fontos szerepet. A fogzománc egészséges fejlődéséhez pedig fluor szükséges.

Az anorexia nervosa táplálkozási betegség, ritkán testi, főleg lelki okok következménye. Főleg a serdülőkor és a fiatal felnőttkor közti években keződik. A beteg saját testéről alkotott elképzelései torzulnak, erősen fél az elhízástól. A koplalás miatt életveszélyes testi leromlás alakulhat ki.

Fogyasztószer.

Azt mutatja meg, hogy a különböző tápanyagok bevitelével mennyi energiát képes a szervezet előállítani.

Kis molekulatömegű, szerves vegyület. Nagy szerepe van a szervezet anyagcsere-folyamataiban. Felhalmozódva betegséget is okozhat.

A növényi és állati szervezetkben előforduló szerves vegyületek, melyek az életfolyamatok fő energiaforrásai. A vízben oldható szénhidrátokat cukroknak nevezik. A szénhidrátokat 3 nagy csoportba osztják: 1. Egyszerű szénhidrátok ( ilyen például a szőlőcukor ) 2. Összetett szénhidrátok 3. Poliszaharidok

Étvágytalanság.

Nagyfokú pszicjhés lehangoltság, szomorúság, reményvesztettség.

A bulimia nagy mennyiségű étel időszakos, gátlástalan fogyasztását jelenti, melyet öntisztító beavatkozások követnek (önmaga hánytatása, vizelet-vagy hashajtó szedése, szigorú diéta vagy erőteljes tornagyakorlatok végzése). A bulimia nervosaban szenvedő betegek típusosan nagy mennyiségű, könnyen emészthető, magas kalóriatartalmú ételt fogyasztanak, rendszerint titokban. A betegek egy részében néhány nap alatt számos ilyen epizód figyelhető meg, máso rendszeres és módszeresen folytatott habzsolásról számolnak be. A mértéktelen étkezést általában hányás, illetve vizelet-vagy hashajtó alkalmazása követi és ehhez általában bűntudat vagy depresszió társul. Ezeket az időszakokat magára kényszerített éhezési időközök követhetik. A testsúly ingadozhat, de rendszerint a kívánatos testsúly 20 %-os eltérésein belül. Különféle belgyógyászati szövődmények jöhetnek létre, például gyomortágulat, hasnyálmirigy-gyulladás, a hányás a fogak romlásához, nyelőcsőgyulladáshoz vezethet.

Az emberi szervezet a szervezet tápanyagokkal, kémiai energia formájában a környezetből veszi fel az energiát, a tápanyagokból oxidációs folyamatok során felszabadítja és a felszabaduló energiát jelentékeny energiatartalmú foszfátvegyületek formájában tárolja.

1 kalória az a hőmennyiség, amely 1 g 14,5 Celsius fokos víz hőmérsékletét 15,5 Celsius fokra emeli. A szervezet számára szükséges energiát is kalóriákban számították, de újabban a nemzetközi megállapodásoknak megfelelően joule-ban adják meg.

Gyulladásos,illetve fekélyes elváltozás, melyet a sav-pepsin termelődése és a nyálkahártya védekezése közötti egyensúly megbomlása hoz létre. A betegségben éhgyomri fájdalom, fogyás, vérszegénység jelentkezhet.

A rostok különleges szerepet töltenek be a táplálkozásban. Nem bontja le a szervezetünk, nem szívódnak fel, viszont a bélműködés szempontjából nélkülözhetetlenek. A vastagbél utolsó szakaszában a bélfal nyomása váltja ki a székelési ingert. Ha csupa olyan tápanyagot fogyasztunk, amely pépes, nincs salakanyag tartalma, nem lesz, ami feszítse a bélfalat. A bél mozgásának szerepet tulajdonítanak a vastagbél daganatainak kialakulásakor is, a rostmentes táplálkozás elősegítheti azt

A refluxbetegséget a gyomortartalom nyelőcsőbe történő visszafolyása okozza. Tünetei: szegycsont mögötti égő érzés, görcs, súlyos fájdalom vagy nyomásérzés. A panaszokat a fekvés, vagy hasűri nyomás emelkedése fokozza, ülő testhelyzet csökkenti. Éjszakai savvisszafolyás, köhögés, nehézlégzés jelentkezhet. Hátterében a nyelőcső záróizmának elégtelensége áll.

A hormonok speciális kémiai felépítésű anyagok és hatásukat a célszervre igen kis koncentrációban is kifejtik. Kémiailag a hormonok 3 csoportba sorolhatók: szteroid hormonok, peptid hormonok és aminósav származékok. Az endokrin szervek egymás működését is befolyásolják, támogatják egymást, vagy ellentétes hatásúak. Működésükben megkülönböztetünk normofunkció, ha működésük zavart vagy nem megfelelő, akkor alulműködésről (hypofunkcióról) és túlműködésről (hyperfunkcióról) beszélhetünk.

Nitrogénmentes anyagok. Alkotóelemeik: szén, hidrogén és oxigén. Az állat- és növényvilágban bőven találhatók. Vízben nem, szerves oldószerekben jól oldódó vegyületek, a glicerinnek a nagy szénatomszámú karbonsavakkal képzett észterei.

A garat a szájüreg mögött elhelyezkedő függőleges üreg, mely felterjed a koponyaalapig, lefelé pedig a nyelőcsőben folytatódik. Azáltal, hogy összefüggésben áll a az orrüreggel és a szájüreggel, középső szakasza a lég- és emésztőutak közös részét képezi. A garat nyálkahártyával bélelt cső. Hátsó fala a gerincoszlopon nyugszik. Hátsó és oldalsó falát erős izmok képezik, elöl fent az orrüreg, lejjebb a szájüreg nyílik bele.

A tápanyagok kémiailag bonyolult, vízben oldhatatlan vegyületek, amelyek felszívódása, a sejtekbe való beépülése és felhasználódása csak alkotórészeikre bomlásuk után jöhet létre. A tápanyagok e lebontási folyamatait, sőt a szervezet összes kémiai folyamatait speciális anyagok, az enzimek irányítják. Az enzimek szerves katalizátorok, amelyek megtalálhatók az összes sejtben.

Életmód, étkezés rendje, speciális étrend.

Allergiás reakció. Az allergén hatására a nyálkahártyák bevörösödnek, megduzzadnak.

A szervezetben túlérzékenységet kiváltó anyagot allergizáló anyagnak nevezzük.

Ételallergia. A búzában, árpában, zabban és a rozsban, továbbá számos előre elkészített étel és gyógszerkészítmény vivőanyagként található gluten, ami kiváltja az allergiás reakciókat és ezáltal felszívódási zavar alakul ki.

A gyomornyálkahártya heveny gyulladása ételtúlterhelés hatására. A tünetek az étekezés után 2-3 óra múlva jelentkeznek, gyomortáji görcsök, hányinger, majd hányás formájában. A görcsök nagyon hevesek lehetnek. A heveny gyomorrontás okozta tünetek órák alatt rendeződnek.

Ha egy oldatot a tiszta oldószertől olyan membránnal (lemezzel) választanak el, amely az oldószer számára átjárható, az oldott anyag részecskéi számára azonban nem, akkor az oldószer az oldatba beáramlik. Ezt a jelenséget fizikokémiai értelemben ozmózisnak nevezik.

Szén alapú, általában természetes élettani folyamatok során keletkező kémiai vegyületek.

A gyomor az emésztőcsatorna tömlőszerű, legtágabb része, amely közvetlenül a rekeszizom és a máj alatt, nagy részében a középvonaltól balra fekszik. A gyomor alakja és helyzete az életkortól, a teltségi állapottól és a testhelyzettől függ. A Működése kettős, a gyomornedv termelésével az emésztésben vesz részt, míg hullámszerű mozgása a gyomortartalomnak a belek felé való továbbításában játszik szerepet.

A béltartalomnak a szerv falára gyakorolt feszítő hatására a magasabban fekvő csőszakasz izomzata összehúzódik, a szerv ürege a tartalom felett beszűkül, a mélyebben fekvő szakasz izomzata ellazul és a szerv ürege kitágul, a szerv tartalma ezáltal előrehalad. A következő pillanatban az eddig ellazult rész húzódik össze és a még mélyebb szakasz lazul el és így tovább. Az összehúzódás hullámszerűen végigfut az egész szerven, miközben a szerv tartalmát maga előtt hajtja.

A baktériumok hasadó gombák, a növényvilág legegyszerűbb törzse. Testüket kívülről sejtfal és ezen belül sejthártya határolja, a citoplazmában helyezkedik el az egyetlen kromoszómából álló sejtmag. Általában szerves anyagok felvételére kényszerülnek, ritkábbak az önálló táplálkozásúak. Sok él közöttük szimbiózisban.

A szívizomnak kisebb-nagyobb területen hevenyen létrejövő elhalása. Oka, hogy a szívizom vérellátása egy területen hirtelen elégtelenné válik. Ez leggyakrabban úgy jön létre, hogy a szivet ellátó koszorúsér egyik ágában vérrög keletkezik, amely elzárja a vér útját. Elmeszesedett erek belső felülete elveszti eredeti simaságát és ez a folyamat megkönnyíti a vérrög képződését. A szívizomelhalás kisebb-nagyobb területre terjedhet ki. Tünetei: hirtelen támadó szegycsont mögötti fájdalom, amely a bal karba és a lapocka alá sugárzik. Néha nehézlégzés társul a fájdalomhoz, máskor verejtékezés, hideg végtagok, eszméletvesztés. A megelőzésében a táplálkozásnak is jelentős szerepe van.

A szívizomzat speciális felépítésű izomszövet, melyre az úgynevezett szinciciális hálózat jellemző: minden izomrost összefüggésben van a szomszédos izomrostokkal, tehát nem párhuzamos lefutásúak, mint a harántcsíkolt, illetve simaizmok. A szívizom rendkívűl tartós, nagy erőkifejtést igénylő munkára alkalmas. Beidegzése ugyancsak az akaratunktól független idegrendszerhez tartozik.

A keringő vérben, az érpályán belül megalvadt vérrög keletkezhet. Létrejöhet a vénákban, az artériákban és a szív üregeiben. Szerkezete különböző lehet, attól függően, hogy a vér alkotóelemeinek milyen részét tartalmazza. A vérrög néha csak az ér falához tapadó vékony lemez, más esetekben az ér egész űrterét elzárhatja. Kialakulását különböző tényezők idézik elő. Az érfal sérülése, gyulladása, a vérkeringés meglassúbbodása és a vér alvadásának fokozódása segíti a vérrög kialakulását.

Az erekből kibocsátott vér rövid időn belül megalvad és kocsonyaszerű masszává alakul. A véralvadék vázát fehérjetermészetű anyag, a fibrin alkotja, melynek hézagaiban a vér sejtes elemei foglalnak helyet.

A koleszterin egy viaszos jellegű, máj által termelt vegyület. Minél több állati eredetű táplálékot fogyaszt valaki, annál több koleszterin termelődik a májban, amely idővel az erek falán lerakódva elzárhatja a véráramlást. Ennek következményeként csökken a szívbe áramló vér mennyisége, ami akár szívinfarktushoz vagy agyvérzéshez is vezethet.

Az érfal elmeszesedése, az erek megkeményedése. A folyamat kezdeti szakaszában az érfalban zsírnemű anyag, koleszterin rakódik le. Ezek a területek a későbbiek folyamán elmeszesednek, ezáltal az érfal keménnyé, törékennyé válik, rugalmasságuk elvesztése miatt könnyen elszakadhatnak. Ugyancsak ezeken a területeken az erek beszűkülhetnek, sőt el is záródhatnak, ill. a beszűkült területeken a vér megalvadhat. Ezek eredményeként az ér vérellátási területéhez tartozó szervek vagy szervrészletek működése romlik. Súlyos érelmeszesedés következtében létrejöhet agyvérzés, agylágyulás. A végtagok ereinek meszesedése miatt pedig érszűkület, mely kezdetben járási zavarokat, fájdalmat okozhat. Általános következménye a magas vérnyomás kialakulása, mely tovább rontja a helyzetet, mert az érfalakra gyakorolt magasabb nyomás miatt azok tovább károsodnak. Előidézésében szerepet játszik a túlhajszolt életmód, a táplálék cukortartalma, túltápláltság, szükségleten felüli energiafogyasztás.

Olyan kóros állapot, amelyben a nagyvérkörben uralkodó verőeres nyomás értékei nagyobbak, mint amennyi az adott egyén korának megfelel. Keletkezésében az idegrendszernek van nagy szerepe. Elsősorban zaklatott, állandó idegfeszültséggel járó életmódot folytató egyének betegsége. Kezdetben a vérnyomás csak ingadozik, izgalom, fizikai megterhelés hatására magasra emelkedik, majd lecsökken. Később azonban ezek állandósulnak. Gyakori fejfájás, ingerlékenység, idegesség, enyhe szédülés jelentkezhet. Ha hosszabb ideig fennáll, megterheli a szivet is. A szív megnagyobbodik, üregei kitágulnak. A magas vérnyomás hatására az erek elmeszesednek, könnyen megrepednek. Kórosan magas vérnyomás különböző betegségek tünete lehet, ilyenkor azonban a betegség más tünetei is tapasztalhatók, ilyen betegségek például a vesegyulladás, belső elválasztású mirigyek kóros működése.

Lipoid, zsírnemű anyag, amely szénen, hidrogénen, oxigénen kívűl foszfort és nitrogént is tartalmaz. Minden állati és növényi sejtben előfordulnak. Különösen sok található belőlük az idegrendszerben, a vérben és a csontvelőben.

A vérben lévő koleszterin mennyisége. A koleszterin viaszos jellegű, máj által termelt vegyület. Minél több állati eredetű táplálékot fogyaszt valaki, annál több koleszterin képződik a májban, amely idővel az erek falán lerakódva elzárhatja a véráramlást. Ennek következményeként csökken a szívbe áramló vér mennyisége, ami akár szívinfarktushoz vagy agyvérzéshez is vezethet. A koleszterinszint ellenőrzésében nagy szerepet játszanak az étkezési szokások és a testmozgás.

Szteránvázas vegyület, amely minden emberi és állati sejtben megtalálható. Egyes szervekben különösen nagy mennyiségben fordul elő. Fontos szerepe van a sejthártyák felépítésében. A koleszterint a szervezet állítja elő, főleg a májban. Az epével kiválasztódó koleszterin egy része a belekből ismét felszívódik. A vér koleszterintartalma cukorbetegség, sárgaság, a pajzsmirigy csökkent működése, vesebetegségek és érelmeszesedés esetén fokozott lehet. Csökken a koleszterinszint májbetegségek, fertőző betegségek esetén. A koleszterin-anyagcsere rendellenessége fontos szerepet játszik az érelmeszesedés kialakulásában.

A szívizomzat speciális felépítésű izomszövet, melyre az úgynevezett szinciciális hálózat jellemző: minden izomrost összefüggésben van a szomszédos izomrostokkal, tehát nem párhuzamos lefutásúak, mint a harántcsíkolt, illetve simaizmok. A szívizom rendkívűl tartós, nagy erőkifejtést igénylő munkára alkalmas. Beidegzése ugyancsak az akaratunktól független idegrendszerhez tartozik.

Testtömegindex :(Body Mass Index, BMI) a testtömeg (kg) és a testmagasság (m) négyzetének hányadosa. A legelfogadottabb számítási módszer a tápláltsági fok meghatározására.

A szívizomnak kisebb-nagyobb területen hevenyen létrejövő elhalása. Oka, hogy a szívizom vérellátása egy területen hirtelen elégtelenné válik. Ez leggyakrabban úgy jön létre, hogy a szivet ellátó koszorúsér egyik ágában vérrög keletkezik, amely elzárja a vér útját. Elmeszesedett erek belső felülete elveszti eredeti simaságát és ez a folyamat megkönnyíti a vérrög képződését. A szívizomelhalás kisebb-nagyobb területre terjedhet ki. Tünetei: hirtelen támadó szegycsont mögötti fájdalom, amely a bal karba és a lapocka alá sugárzik. Néha nehézlégzés társul a fájdalomhoz, máskor verejtékezés, hideg végtagok, eszméletvesztés. A megelőzésében a táplálkozásnak is jelentős szerepe van.

A külső elválasztású hasnyálmirigy szövetében különleges, szigetszerűen elrendezett sejtcsoportokat találunk, ezek a Langerhans szigetek. A Langerhans sziget belső elválasztású mirigy, hormonja az inzulin, amely a cukoranyagcserét szabályozza. A májban és az izmokban inzulin hatására keletkezik glikogén a cukorból. A cukrot az izom csak glikogén formájában tudja felhasználni munkájához.

Kötőszövet egyik fajtája. A kötőszöveti sejtekben zsírnemű anyagok halmozódnak fel, ennek következtében a sejtek megnagyobbodnak, lekerekednek és a felhalmozott zsírnemű anyagoktól sárga színűvé válnak. A zsírszövet szerepe részben támasztó, részben hézagokat kitöltő.

Az erekben vérrög, trombus keletkezik, mely az érpályában a keringést akadályozza. A thrombózis kialakulását különböző tényezők idézik elő. Az érfal sérülése, gyulladása, a vérkeringés meglassúbbodása és a vér alvadásának fokozódása segíti a vérrög kialakulását.

Olyan kóros állapot, amelyben a nagyvérkörben uralkodó verőeres nyomás értékei nagyobbak, mint amennyi az adott egyén korának megfelel. Keletkezésében az idegrendszernek van nagy szerepe. Elsősorban zaklatott, állandó idegfeszültséggel járó életmódot folytató egyének betegsége. Kezdetben a vérnyomás csak ingadozik, izgalom, fizikai megterhelés hatására magasra emelkedik, majd lecsökken. Később azonban ezek állandósulnak. Gyakori fejfájás, ingerlékenység, idegesség, enyhe szédülés jelentkezhet. Ha hosszabb ideig fennáll, megterheli a szivet is. A szív megnagyobbodik, üregei kitágulnak. A magas vérnyomás hatására az erek elmeszesednek, könnyen megrepednek. Kórosan magas vérnyomás különböző betegségek tünete lehet, ilyenkor azonban a betegség más tünetei is tapasztalhatók, ilyen betegségek például a vesegyulladás, belső elválasztású mirigyek kóros működése.

A szív saját tápláló erei a koszorúserek. A szívet két koszorúsér látja el. Mindkettő az aorta kezdeti szakaszából ered, a szívet a pitvar-kamrai határon öleli körül (innen az elnevezésük). Ágakat adnak a pitvarokhoz, a kamrákhoz és szívsövényhez. A koszorúserek a kamrák közti hosszanti barázdákban ágakat küldenek a szívcsúcshoz. A koszorúserek elágazódásai végartériák, így ha valamelyikük elzáródik, nem képesek helyettesíteni egymást.

A csontvázrendszerben az egyes csontok összeköttetésben állnak egymással, amelyek nagy része mozgatható, más részük nem. Ezek az összeköttetések lehetnek folytonosak, így az egymással érintkező csontok végrészeit kötőszövet köti össze, vagy lehetnek nem folytonosak, ahol a két csont között hasadék, azaz izület található. Minden izületben a csontvégek pontosan egymáshoz illeszkednek.

A szívizomzat speciális felépítésű izomszövet, melyre az úgynevezett szinciciális hálózat jellemző: minden izomrost összefüggésben van a szomszédos izomrostokkal, tehát nem párhuzamos lefutásúak, mint a harántcsíkolt, illetve simaizmok. A szívizom rendkívűl tartós, nagy erőkifejtést igénylő munkára alkalmas. Beidegzése ugyancsak az akaratunktól független idegrendszerhez tartozik.

Anyagcsere-betegség. Lényege, hogy a szervezet a táplálékkal bevitt szénhidrátot egyáltalán nem, vagy csak részben képes értékesíteni. Azáltal, hogy a szövetek nem tudják a cukrot felhasználni, az felszaporodik a vérben. A vérben felszaporodott cukrot a vese kiválasztja, ezért a cukor megjelenik a vizeletben is, holott normális esetben a vizelet nem tartalmaz cukrot. A cukor oldásához folyadékra van szükség. Minél több cukrot választ ki a vese, annál több a cukor oldásához szükséges folyadék mennyisége. A vese által kiválasztott cukor mennyiségével arányosan megnő a vizelet mennyiségének feltűnő megszaporodása. A cukor elégése és felhasználása bonyolult folyamat, amelyben a hasnyálmirigy hormonja, az inzulin játszik nagy szerepet. A cukorbetegség keletkezésében is nagy jelentősége van az inzulin hiányának. A cukorbetegségnek nem csak az inzulin hiánya lehet az oka, hanem az agyalapi mirigy rendellenes működése és az anyagcserefolyamatok lefolyásának egyéb rendellenessége. A cukorbetegség különböző szövődményekkel járhat.

Olyan átfogó táplálkozással kapcsolatos életmódbeli változásokat megkövetelő táplálkozási irányzat, melynek célja a szervezet szénhidrát, fehérje és zsírbevitelének legoptimálisabb megtervezése.

A máj alatt fekvő körte alakú szerv. Feladata a májban folyamatosan termelt epe tárolása és étkezéskor a tartalék epének a belekbe juttatása. Az epehólyag és a bél között az összeköttetést egy kis csatorna, az epevezeték biztosítja, beömlését a bélbe pedig egy záróizom szabályozza.

A tápcsatorna része. A hasüregben helyezkedik el. Izmos falú, nyálkahártyával bélelt kanyargós csőrendszer. A bélrendszer több szakaszra osztható. Leghosszabb része a vékonybél, ez a gyomor elszűkülő jobb alsó részéből indul ki, melyet nyombélnek, duodenumnak neveznek. A nyombélnek a folytatásába esik a vékonybél többi része, amelynek két része különíthető el, az egyik a jejunum, a másik az ileum, az éh-, illetve a csípőbél. a vékonybelek a jobb csípőárokba nyúlnak a vastagbélbe, amelynek ezen kezdeti része a vakbél. A vastagbél több részre tagolható, így például a felszálló, haránt és leszálló vastagbél, majd a leszálló vastagbél a bal csípőárokban az S alakú szigmabélben folytatódik, amely egy kanyarulattal a végbélbe megy át.

A heveny hasnyálmirigy gyulladás oka bakteriális fertőzés. A betegség hirtelen kezdődik, nagy hasi fájdalommal jár, magas láz kiséri. Pár nap múlva teljesen meggyógyul, máskor idült gyulladásba megy át. Az idült hasnyálmirigy gyulladás különösen epeköves betegeken, az epe- és a hasnyálmirigy - váladék kiürülésének akadálya, pangása esetén alakul ki. A hasnyálmirigy elpusztul és helyén nem működő kötőszövet szaporodik fel.

Életmód, étkezés rendje, speciális étrend.

A gyomor az emésztőcsatorna tömlőszerű, legtágabb része, amely közvetlenül a rekeszizom és a máj alatt, nagy részében a középvonaltól balra fekszik. A gyomor alakja és helyzete az életkortól, a teltségi állapottól és a testhelyzettől függ. A Működése kettős, a gyomornedv termelésével az emésztésben vesz részt, míg hullámszerű mozgása a gyomortartalomnak a belek felé való továbbításában játszik szerepet.

A vércukor nem más, mint a vér cukortartalma, amely a szervezet szöveteinek egyik legfontosabb tápanyaga. Lényeges, hogy bizonyos értékhatárok között legyen jelen a vérben. Amennyiben alacsony, akkor nem áll elég tápanyag az egyes szervek (pl.: agysejtek) rendelkezésére, ha magas a szintje, akkor érelmeszesedéses folyamatokat indíthat el.

Bonyolult felépítésű, nagy molekulasúlyú anyagok, amelyek albumózokra, majd peptonokra, polipeptidekre és végül elemi alkotórészeikre, aminosavakra bonthatók. Az egyszerű fehérjéken kívűl vannak összetett fehérjék, amelyekben a fehérje alkotórészekhez még más vegyületek is kapcsolódnak. Fehérjék főleg állati eredetű táplálékban, de növényi (bab, borsó) eredetűekben is előfordulnak.

A teflon egy kristályos szerkezetű, hőre lágyuló polimer, mely a műanyagok közül a legnagyobb a vegyszerállósággal rendelkezik, gyakorlatilag nincs oldószere. A teflonréteggel bevont fémedényekben tehát lehetséges a zsiradék nélküli főzés és sütés, ezért használatukkal csökkenthető a teflonbevonatú edényekben főzött ételek zsírsav tartalma.

A tápanyagok kémiailag bonyolult, vízben oldhatatlan vegyületek, amelyek felszívódása, a sejtekbe való beépülése és felhasználódása csak alkotórészeikre bomlásuk után jöhet létre. A tápanyagok e lebontási folyamatait, sőt a szervezet összes kémiai folyamatait az enzimek irányítják. Minden enzim fehérje természetű anyag, amely a tulajdonképpeni hatékony aktíváló részből, az enzimfehérjéből és egy nem fehérjetermészetű anyagból áll. Az enzimek neve részben speciális név, részben az általuk elbontott anyag nevéhez -áz képződés hozzáillesztésével képezzük. Az enzimek fő tulajdonsága, hogy csak bizonyos anyagra hatnak, és annak csak bizonyos átalakulását katalizálják. Az enzimek csak nekik megfelelő hőmérsékleten és vegyhatású közegben működnek. Az enzimek a kémiai reakciókat olyan módon gyorsítják meg, hogy a kiindulási termékkel reakcióba lépnek, majd a folyamat során abból kilépve, újra visszaképződnek. A folyamat végén változatlan formában vannak jelen és újabb molekulák átalakítására képesek. Így elméletileg nem fogynak el, és rendkívűl kis mennyiségük is nagy mennyiségű szubsztrátum átalakulását katalizálja. Vannak szénhidrátokra, fehérjékre ható enzimek, valamint a zsírok anyagcseréjében részt vevők.

Az ereken belül lévő nyomás, amelynek nagyságát több tényező szabja meg. 1. A szív által kilökött vér mennyisége. 2. Az erek falának rugalmassága. 3. Az ellenállás, amelyet a vérnek le kell küzdenie. 4. A vér súrlódása. A vérnyomás nagysága szerint változik, hogy milyen érszakaszban mérik. A legmagasabb az ütőérben, akkor, amikr a szív vért lök az érrendszerbe. Amikor a szív elernyed, tehát nem kerül vér az érpályába, az ütőerekben levő nyomás esik.

A vesék a vízben oldható hasznosíthatatlan anyagcseretermékeket szűrik ki a vérből és képezik belőle a vizeletet. A bomlástermékek fő tömege a húgyszerveken keresztül vizelet alakjában hagyja el a szervezetet. Két sötét, bab alakú szerv a hasüreg felső-hátsó részében, az ágyéki gerincoszlop két oldalán, a hashártya mögött, a hátulsó hasfalhoz rögzítve.

Folyadékbevitel a bőr alá, vagy a visszerekbe. Nagyfokú folyadékveszteségkor a szájon át való folyadékpótlás lehetetlen vagy elégtelen. A szervezet a víz és ezzel egyidejűleg a sók elvesztését csak rövid ideig tűri, és a bekövetkező kiszáradás az életet veszélyezteti. A nélkülözhetetlen só- és folyadékbevitelről ilyen esetekben mesterségesen, infuziókkal gondoskodnak.

Nitrogénmentes anyagok. Alkotóelemeik: szén, hidrogén és oxigén. Az állat- és növényvilágban bőven találhatók. Vízben nem, szerves oldószerekben jól oldódó vegyületek, a glicerinnek a nagy szénatomszámú karbonsavakkal képzett észterei.

A szívizomnak kisebb-nagyobb területen hevenyen létrejövő elhalása. Oka, hogy a szívizom vérellátása egy területen hirtelen elégtelenné válik. Ez leggyakrabban úgy jön létre, hogy a szivet ellátó koszorúsér egyik ágában vérrög keletkezik, amely elzárja a vér útját. Elmeszesedett erek belső felülete elveszti eredeti simaságát és ez a folyamat megkönnyíti a vérrög képződését. A szívizomelhalás kisebb-nagyobb területre terjedhet ki. Tünetei: hirtelen támadó szegycsont mögötti fájdalom, amely a bal karba és a lapocka alá sugárzik. Néha nehézlégzés társul a fájdalomhoz, máskor verejtékezés, hideg végtagok, eszméletvesztés. A megelőzésében a táplálkozásnak is jelentős szerepe van.

Az érfal elmeszesedése, az erek megkeményedése. A folyamat kezdeti szakaszában az érfalban zsírnemű anyag, koleszterin rakódik le. Ezek a területek a későbbiek folyamán elmeszesednek, ezáltal az érfal keménnyé, törékennyé válik, rugalmasságuk elvesztése miatt könnyen elszakadhatnak. Ugyancsak ezeken a területeken az erek beszűkülhetnek, sőt el is záródhatnak, ill. a beszűkült területeken a vér megalvadhat. Ezek eredményeként az ér vérellátási területéhez tartozó szervek vagy szervrészletek működése romlik. Súlyos érelmeszesedés következtében létrejöhet agyvérzés, agylágyulás. A végtagok ereinek meszesedése miatt pedig érszűkület, mely kezdetben járási zavarokat, fájdalmat okozhat. Általános következménye a magas vérnyomás kialakulása, mely tovább rontja a helyzetet, mert az érfalakra gyakorolt magasabb nyomás miatt azok tovább károsodnak. Előidézésében szerepet játszik a túlhajszolt életmód, a táplálék cukortartalma, túltápláltság, szükségleten felüli energiafogyasztás.

Bomlásnak nevezzük, ha egy vagy két anyag több másfajta anyagra esik szét.

A gyomornedv egyik fő alkotórésze. Kb. 0,5 %-os sósavból és kis mennyiségben gyengébb szerves és szervetlen savakból áll. A gyomorsav gátolja a baktériumok növekedését. Fontos szerepe van a táplálék fehérjéinek emésztésében, duzzasztja a fehérjéket és aktíválja a gyomornyálkahártya sejtjei által termelt pepszinogént. Kóros körülmények között a savtermelés lehet fokozott, vagy csökkent.

Szteránvázas vegyület, amely minden emberi és állati sejtben megtalálható. Egyes szervekben különösen nagy mennyiségben fordul elő. Fontos szerepe van a sejthártyák felépítésében. A koleszterint a szervezet állítja elő, főleg a májban. Az epével kiválasztódó koleszterin egy része a belekből ismét felszívódik. A vér koleszterintartalma cukorbetegség, sárgaság, a pajzsmirigy csökkent működése, vesebetegségek és érelmeszesedés esetén fokozott lehet. Csökken a koleszterinszint májbetegségek, fertőző betegségek esetén. A koleszterin-anyagcsere rendellenessége fontos szerepet játszik az érelmeszesedés kialakulásában.

A növényi és állati szervezetkben előforduló szerves vegyületek, melyek az életfolyamatok fő energiaforrásai. A vízben oldható szénhidrátokat cukroknak nevezik. A szénhidrátokat 3 nagy csoportba osztják: 1. Egyszerű szénhidrátok ( ilyen például a szőlőcukor ) 2. Összetett szénhidrátok 3. Poliszaharidok

A belső elválasztású mirigyek váladékai, melyek közvetlenül a vérbe jutva számos élettani funkciót, anyagcserefolyamatot befolyásolnak.

A belső elválasztású mirigyek hormontermelésének szabályozását az agyalapi mirigy látja el, mely külön-külön hormont választ el minden belső elválasztású mirigy működésének serkentésére.

A megerőltető izommunkát követő izomfájdalom. Az izmok működését élénk anyagcserefolyamatok kisérik, ennek során az izmokban vegyi folyamatok mennek végbe A működő izmokból elfolyó vér vizsgálatakor megállapították, hogy annak tejsavtartalma megemelkedett. Minél nagyobb az izommunka, annál magasabb szintet ér el a tejsav. A tejsav szénhidrát anyagcsere egyik lebontási terméke, további lebontásához oxigénre van szükség. Az erősen igénybe vett izmok oxigénszükséglete növekszik, így fokozott izommunkánál relatív oxigénszegénység támad, emiatt a tejsav nem tud tovább bomlani. Az izmokban maradó tejsav egyrészt az izmok fájdalmasságát, másrészt merevségét okozza.

Diétás kezelés sovány, leromlott, hiányosan táplált betegek egészségének illetve normális testsúlyának helyreállítására. Az erősítőkúra a táplálkozás gyakoriságában és a táplálékok összeállításában tér el a hagyományos táplálkozástól.

A növényi és állati szervezetkben előforduló szerves vegyületek, melyek az életfolyamatok fő energiaforrásai. A vízben oldható szénhidrátokat cukroknak nevezik. A szénhidrátokat 3 nagy csoportba osztják: 1. Egyszerű szénhidrátok ( ilyen például a szőlőcukor ) 2. Összetett szénhidrátok 3. Poliszaharidok

Az emberi test mozgató szövete. Mint általában minden szövetféleség, ez is sejtekből és sejtközi állományból áll. Háromféle izomszövetet különböztetünk meg: sima, harántcsíkolt és szívizomszövet. A simaizmok a belső szervek alkotóelemei közé tartoznak. A harántcsíkolt izmok képezik a szervezet aktív mozgatórendszerét.

Kémiai folyamatok felgyorsítását elősegítő kémiai anyag.

82-es rendszámú, számtalan területen felhasználható, puha nyújtható könnyűfém. Rendkívül ellenálló a korrózióval szemben, ezért számos helyen használják az építőiparban, illetve megtalálható a lőszerekben, valamint egyes akkumlátorokban. A szervezetbe jutva mérgező hatású. Vegyjele a Pb.

A talaj gazdagítását célozza nitrogéntartalmú vegyületekkel.

Mezőgazdasági termelésben élősködők, illetve károkat okozó rovarok ellen kémia anyagokkal történő védekezés.

Vegyjele N. A légköri levegő 78 %-át képező, az emberi szervezet számára indifferens gáz. Az élő szervezetben a fehérjék fontos építőköve, ennek ellenére a magasabb rendő élőlények közvetlenül nem hasznosítják, mivel fehérjéket atomokból szintetizálni nem képesek, csak aminosavakból.

Rágcsálók és rovarok elpusztítására szolgáló kémiai anyag, vegyszer. Szervezetbe kerülése súlyos mérgezést okoz.

Üvegházban, szezon előtt termelt zöldségfélék.

Az atommagok belső energiája. Az atommag energiájának egy része atommag átalakulások során felszabadul és hasznosítható. Az atommag tömege mindig kisebb, mint az összetevőinek tömegéből számított érték; az atommagot alkotó protonok és neutronok számából és tömegéből számított össztömeg és az atommag tényleges tömege közti különbség a tömeghiány (tömegdefektus). Ez a tömeg az E=mc2 összefüggés, a tömeg-energia ekvivalencia szerint energiának felel meg, ez az atommagok kötési energiája. Az egyes atommagok kötési energiája más és más, az egy alkotórészre (nukleonra) eső kötési energia a középnehéz elemeknél a legnagyobb, a közepesnél könnyebb, ill. az ezeknél nehezebb elemeknél a kötési energia kisebb értéket mutat. A kötési energiák különbsége a magátalakulás során felszabadul. Energia szabadul fel tehát, ha a könnyű elemekből nehezebb elemek épülnek fel, ez a folyamat az atommagfúzió. A fúziós energia ipari hasznosítását még nem sikerült megoldani, a fúziós reaktor egyelőre csak kísérleti célokat szolgál. Az atommaghasadás, a nehéz atommagok közepesen nehéz atommagokra való hasadása során felszabaduló energiát hasznosítják az atomreaktorok, az atomerőművek. Az első atomreaktor 1942-ben épült a Manhattan terv keretében Enrico Fermi vezetésével, létrehozásában döntő szerepe volt Szilárd Leónak és Wigner Jenőnek. Az atomerőművek napjainkban a világ villamosenergia termelésének 15–17%-át adják. Az atombomba a maghasadási, a hidrogénbomba a fúziós energiafelszabadítást használja fel.

Fosszilis energiahordozókból, leginkább kőolajból finomítással kinyerhető üzemanyag.

Manapság egyes kultúrák törekednek a vegyszermentes termesztéssel, tenyésztéssel felnevelt növények, állatok fogyasztására, mivel köztudott, hogy a modern vegyszeres kezelések maradványai az élelmiszerekben maradnak, ott felhalmozódhatnak, és a szervezetünket hosszabb távon mindenképpen mérgezik. Tudnunk kell, hogy korai, primőr (üvegházban érlelt) zöldségekben gyakran a többszöröse a vegyszermaradvány, mint a szabad földön termesztett növényekben. Megnőtt a kereslet a kissé férges, nem tökéletes almák, körték iránt is: ezeket még valószínűleg nem vegyszerezték agyon. Ezek miatt érdemes az évszaknak megfelelően bevásárolni, az idényen kívüli beérést csak vegyszerekkel lehet biztosítani. Az importból származó élelmiszereket megfelelő kritikával és kis mennyiségben vásároljuk. Megfelelő óvatossággal célszerű csak a manapság divatos "teljes kiőrlésű" gabonamagvak fogyasztása, hacsak nem vagyunk benne biztosak, hogy nem közútmenti táblából származik. A gabonamag felső rétegeiben gyűlik össze az utak ólomszennyeződésének nagy része.