A láz, mint jelzőrendszer
A láz fontos jelzőrendszere a szervezetnek, ugyanakkor a magas láznak egyéb következményei is lehetnek! A petesejt beágyazódását követő hetekben az igen magas láz magzati károsodásokhoz, esetleg magzati elhaláshoz vezethet. A magas láz a tudatállapot változását is okozhatja: régen a tífuszos betegek magas láza okozta azt a ködös, tudatborult állapotot, melyről a betegség a nevét kapta.
A test normális hőmérséklettartománya
Normális esetben az élő szervezetben zajló kémiai és biológiai folyamatok hőt termelnek, mely bizonyos mértékig segíti is ezeket a folyamatokat. Az a hőmérséklet-tartomány, melyben a biokémiai folyamatok optimális sebességgel, a lehető legjobb energetikai mérleget mutatva zajlanak 36-37,4 oC közötti. Ezt a hőmérsékletet mérhetjük reggelenként, ébredés után közvetlenül a szájüregben, a nyelv alatt. Más helyeken mérve más értékeket kaphatunk. Normálisan a végbélben vagy a hüvelyben mért testhőmérséklet kb. 0,5oC-kal magasabb, a hónaljban mérve nagyjából ugyanennyivel alacsonyabb (35,5-36,9oC). Ez a normális hőmérséklet-tartomány.
Hőemelkedés és láz
Ezek normális és enyhe hőmérsékletingadozások voltak. Erőteljesebb testhőmérséklet emelkedést okozhatnak a baktériumok. Ennek megértéséhez néhány sorban ismerkedjünk meg a hőszabályozással. Ez szintén a központi idegrendszer, pontosabban az agy feladata. A hőszabályozás központjában létezik egy kell és egy van érték. A kell értéket a szervezetben zajló folyamatoknak és a napi kisfokú ingadozásnak megfelelően állítja be az agy. A van érték rövid időn belül követi ezt. A bakteriális fertőzések hatására keletkező "védelmi fehérjék" és a baktériumokból felszabaduló anyagok átállítják az agy kell értékét egy magasabb szintre. Ennek az igénynek megfelelően a szervezet nekilát hőt termelni. Tapasztalati jele e folyamatnak a "hidegrázás", amikor (a kihűlésnél leírtakhoz hasonlóan) a szervezet megkísérli felmelegíteni, a kell értéknek megfelelően tovább melegíteni önmagát remegéssel, akaratlan izommozgással, a bőr ereinek összehúzásával, a hővesztés, párolgás csökkentésével. Ezáltal rövid időn belül sikerül elérni az agy által kitűzött kell értéket, ami magasabb a szokásosnál. Ezt nevezik enyhe esetben (37,5 oC-ig) hőemelkedésnek, komolyabb (37,5 oC feletti) esetben láznak, ami nagyon ritkán haladja meg a 41,1 oC-ot. Ez köztudomásúlag nem mindenkinél így figyelhető meg. Vannak (főleg a csecsemők és az idősebbek), akik nem lázasodnak be, náluk a szervezet immunológiai gyengesége, reagálóképessége miatt nem alakul ki a láz. Gyermekeknél rendszerint magasabb a láz, mint amilyet a betegség jellege megkíván.
Lázmérők
A láz mérésére a patikákban kapható higanyos és digitális kijelzésű lázmérőket használhatjuk. Fontos, hogy a megvásárlás előtt tájékozódjunk a mérési "technikáról": sok lázmérőt nem kell 10 percig pl. a hónaljban tartani. Van, amelyik 2 perces, de az újabb elektromos lázmérők 1 perc alatt viszonylag pontos eredményt adnak. (Fel kell azonban hívni a figyelmet arra, hogy néhány ismeretlen gyártó elektromos hőmérőinek pontossága nagymértékben eltérő lehet! Emiatt ajánlatos több hőmérő közül az átlagos értéket adó, vagy másképpen "hitelesített" darabot választani!) Lényeges tudnunk a szájban mért hőmérsékletnél, hogy a beszéd, vagy hideg-meleg italok, ételek fogyasztása nagymértékben befolyásolja az eredményt! Megbízhatóbb a végbélben (belső vagy maghőmérséklet) vagy a hónaljban (külső vagy bőrhőmérséklet) mért hőmérséklet.
Normális testhőmérséklet változás
Biztosan tapasztaltuk már, hogy napközben változik a testhőmérsékletünk: késő délután a legmagasabb, reggel a legalacsonyabb. Az eltérés 1-1,5 °C is lehet. Enyhe, tartós hőmérséklet-emelkedést tapasztalnak a lányok a menstruációs ciklus közepén, az ovuláció időszakában, valamint a fogantatás után, az első három hónapban.
Kapcsolódó információk:
21. századi közoktatás - fejlesztés, koordináció (TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002)
