Mérgezések általános jelei

Méregnek tarthatunk minden olyan anyagot, mely a szervezetünkbe bejutva hirtelen vagy hosszabb idő alatt a szervezet normális működését károsan változtatja meg. A méreg tehát lehet folyadék, gáz, por vagy bármilyen más elegy. Ebből következik viszont, hogy mindegyik máshol fog behatolni a szervezetbe. A bőr tárgyalásánál volt szó arról, hogy a bőr olyan védelmi rendszer, melyen a károsító anyagok nem hatolhatnak át. Azonban a háborúk során kifejlesztettek olyan mérgező gázokat is, melyek képesek a bőrön keresztül támadni az ember idegrendszerét. Ugyanez a helyzet bizonyos folyadékoknál is: a permetszerek nagy része csak speciális védőöltözet mellett használható, mert a bőrön át is felszívódhatnak, károsíthatnak. A legegészségesebb bőrfelületen is találhatók mikrosérülések, melyek elegendőek ahhoz, hogy bizonyos folyadékok azon keresztül bejussanak a szervezetbe. A légutakon leggyakrabban a mérgező gázok jutnak be szervezetünkbe, de szilárd részecskék megfelelő méretnagyság esetén egészen mélyre lekerülhetnek. A szem az egyik legvédtelenebb területünk: a kötőhártyazsákból még olyan anyagok is felszívódhatnak, melyeket a tápcsatornán bejutva az emésztőrendszer elroncsolna, hatástalanítana. A legtöbb veszélyes, gyárilag előállított, csomagolt, kereskedelemben kapható méreganyag csoportosítva van a várható mérgezés erőssége szempontjából. Minden, a háztartásban új tisztítószernél, permetszernél, vegyszernél érdemes ezt a jelzést megnézni. A méregfokozatból és a mellette leírtakból a mérgezés elkerülésére kaphatunk tanácsokat. A baleseti mérgezések nagy részénél a hanyagság és a tévedés is nagy szerephez jut. A jelzés nélküli üvegekbe, poharakba töltött maradék mosólé, permetszer, tisztítószer, hígító, hűtőfolyadék számtalan esetben volt már halálos mérgezés forrása. Megelőzhető: semmilyen folyadékot ne tároljunk jelzés nélküli üvegben, ill. csakis saját tárolóedényében tároljuk a veszélyesebb folyadékokat. Különösen vonatkozik ez olyan családokra, ahol a kíváncsiságról híres életkorban levő kisgyermekek vannak.

A mérgezések megelőzése

Mikor gyanakodjunk mérgezésre? Rendszerint aki megissza az "italt", még az első kortyot úgy nyeli le, hogy nem érez semmit a második kortynál gyanítja, hogy valami nincs rendben. A furcsa maró, csípő, égető érzés, vegyszerszag és -íz jelzi a folyadék jellegét. Maró hatású folyadékoknál a koncentrációtól függő erős égető érzés és fájdalom kíséri már az első kortyokat. Ezekben az esetekben azonnal ki kell köpni a még szájban lévő folyadékot. A gyomorból aztán vagy önmagától visszajön a lenyelt lé, vagy a később leírtak szerint járjunk el. Ne a gondos felöltözködés, és az orvos felkeresése legyen az első dolgunk: a bekerült vegyszermaradékot próbáljuk meg hánytatással eltávolítani, és ezután (akár sikeres, akár nem) hívjunk szükség esetén mentőt, és menjünk orvoshoz. Máson is észrevehető a vegyszer hatása: sápadtság, verejtékezés, nyáladzás, rosszullét, hasfájás, furcsa mozdulatok, émelygés, hányás, hasmenés, aluszékonyság, eszméletvesztés jelzi a mérgezés lehetőségét. Nagyobb a valószínűsége a mérgezésnek, ha egyszerre többen betegedtek meg ilyen tünetek között. Veszélyes a szomszéd által "bosszúból" ránk permetezett szert "látlelet" céljából önmagunkon megszárítani és így bizonyítékokkal felszerelve vonulni az orvos elé. A permetszer önmagában is okozhat súlyos állapotot, mielőtt elérnénk a rendelőt. Véletlen mérgezésnél is minél előbb bő vízzel le kell tusolni a vegyszert.

Gyomoröblítés

Hánytatás mellett "gyomoröblítést" is alkalmazhatunk. A gyomoröblítés során a lenyelt fél liternyi meleg vizet a garatfal ingerlésével kihánytjuk, és az eljárást többször megismételjük. Csak teljesen eszméleténél levő sérültnél alkalmazható: egyébként nagyobb kárt tehetünk azáltal, hogy a tüdőbe juttatjuk a gyomorból feltörő vegyszeres folyadékot. Az utolsó (remélhetőleg bennmaradó) félliternyi meleg vízbe orvosi széntabléttákat feloldunk, és ezt nyeletjük le. Nem szabad ezt az eljárást végezni: sav vagy lúgmérgezéskor (ide tartozik a szappan, mosószer is) és benzin vagy más szervez oldószer véletlen megivásakor. A megkísérelt gyomoröblítés után mindenképpen vigyük az illetőt orvoshoz, akárcsak azért, hogy kizárja a komolyabb károsodás lehetőségét, megelőzze a az esetleg fellépő szervi tüneteket. Valószínűbb, hogy a méreg felszívódása már megkezdődött, akkor a beteget kórházban tartják benn, és a vese normális méregtelenítő működését kihasználva infúzióval és vizelethajtóval kísérlik meg kitisztítani a szervezetet.

Mi a teendő mérgezés esetén?

Mi a teendő mérgezés esetén?

A méreg további hatását kell megakadályozni: gáztérből szabad levegőre vinni a sérültet, a méreggel szennyezett ruháját levenni, bőrét lemosni, szemét tiszta vízzel kiöblíteni. Mindezt úgy, hogy közben a segítségnyújtó testi épségére, egészségére ugyancsak vigyázzon.

Második lépésként a szervezetbe jutott mérget kell eltávolítani. A közreműködésünk gyakorlatilag a szervezet védekezőmechanizmusait hivatott segíteni. Eszméletén levő betegnél meleg sós vízzel hányást kell provokálni: a víz kissé hígítja is a vegyszert.

A mérgezésről link