A vérzés keletkezése
Balesetek, sérülések alkalmával, amikor az érpálya folytonossága megszakad, vérzés keletkezik. Vérzés azonban létrejöhet akkor is, amikor az erek falán szivárog át a vér: ez különböző táplálkozási betegségekben (pl. a C vitamin hiányában: skorbut), véralvadási zavarokban, súlyos fertőzésekben fordul elő. A vérzés lehet külső, amikor látjuk a kifolyó vért, vagy belső, amikor valamelyik testüregbe, szervbe történik a vérzés. Kis vérvesztés még ha hirtelen történik is, nem veszélyes. Rövid idő alatti nagy mennyiségű vér elvesztése (nagy érsérülések, hosszabb ideig történő vérzés) akár kivérzéshez, halálhoz is vezethet.
Veszélyes vérzés tipusok
Nagyon veszélyes a vérzés, amikor a test vértartalmának kb. 1/3-ad része (kicsivel több, mint 1,5 liter) kifolyik az érpályából. A belső vérzés veszélye, hogy nem minden esetben tűnik fel a hétköznapi ember számára, hogy vérzés van a rosszullét hátterében. Kivérzés pedig nem csak a külvilágba történhet: a hasüregbe, de akár a comb laza szövetei közé is el lehet vérezni! A légutakba (tüdő) történő vérzések fulladáshoz vezethetnek a szív környéki vérzések a szív feladatát akadályozzák: emiatt is meghalhat a sérült. A légutakba és a szív külső burkába történő vérzéseknél már nagyon kis mennyiségű vér (kb. 1-3 dl) is elegendő a tragédiához.
Kapcsolódó információ:
Kapcsolódó animációk:
21. századi közoktatás - fejlesztés, koordináció (TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002)
