Sajnos gyakori, hogy a nagyobb erek elzáródása esetén a szívműködés nem tudja elviselni a kieső izomzat munkájának hiányát, és néhány dobbanás után végleg leáll. A leállást követően legfeljebb 6-8 percnyi időnk van az újraélesztésre. Ha nem sikerül (a biztonság kedvéért általában) 15-25 percen át tartó újraélesztési kísérlettel a beteg vérkeringését és légzését a kiérkező rohamkocsi személyzetének újraindítani, többet rendszerint nem lehet tenni a beteg életének megmentése érdekében. Ez a néhány sor nem rendíti meg a legtöbb embert egészen addig, amíg egy életerős férfi hazafelé tartva az egész napos megfeszített munkából a szeme előtt nem lesz rosszul, esetleg még szól is hozzá néhány szót, de mire a mentő kiérnek, már halott. Sokan csak akkor kezdik felfogni, milyen komoly betegségről van szó, amikor közvetlen hozzátartozójukat szállítják kórházba, ahonnan esetleg nem térhet vissza. Aki arra gondol, hogy ezek a figyelmeztető szavak esetleg túlontúl korán hangzanak el, annak arról is kellene tudnia, hogy a magyar férfiak már negyvenes éveikben kapják meg az első, gyakran igen komoly infarktust. Bizonyos betegségeket pedig az életmód megváltoztatásával lehet a legbiztonságosabban megelőzni. Erre már most, amíg változtatni lehet, fel kell készíteni a fiatalokat. Főleg akkor kellene odafigyelni a fiatalnak ezekre az oldalakra, ha a családban már előfordult szívinfarktus gyanús rosszullét. A vér koleszterinszint változásáért felelős anyagok ugyanis öröklődnek. Jobban kell vigyáznia annak, aki ezáltal tudja, hogy helytelen életmódot folytatva esetleg önmaga is áldozatául eshet e betegségnek.
A szívinfarktus kialakulásának az okai
A szívinfarktus az emberek köztudatában úgy él, mint szívbetegség, holott nem ennyire egyszerű kórkép. Alapvetően a szív egyes területeit ellátó erek hirtelen történő elzáródásának, és az ellátatlanul maradt szívizomrész elhalásának, hegesedésének folyamata. Mindez olyan környezetben, ahol a maradék szívrészeknek folyamatosan dolgozniuk kell, a gondosan megtervezett belső ingerületvezetési rendszer (a vezetési rendszert is érintő elhalás miatti) meghibásodása ellenére. Ez sajnos nem mindig sikerül. A betegség kialakulásának táplálkozástani szempontjai éppúgy vannak, mint mozgás-, sportelméleti vonatkozásai. Megtalálhatók létrejöttének körülményei közt a túlterheltség, állandó feszült idegállapot is. Kezdjük a mozgással. A rendszeresen sportolók, tornázók, kocogók szívének "önellátó" erei jobban kitágulnak, hogy biztosítani tudják a mozgás miatti fokozott vérellátást. Ezek az erek egyrészt nehezebben záródnak el, másrészt kialakult "helyettesítő" mechanizmusuk fejlődött ki. Vagyis ha egy kisebb ér mégis elzáródna, más, a korábbi sportmozgás során fejlődött ércsoportok veszik át feladatát. Emiatt nagy valószínűséggel nem marad komolyabb szívizomterület vérellátás nélkül. Másodsorban a rendszeres izommunka felemészti az esetleg nagyobb mennyiségben a szervezetbe került vérzsírokat is. Nehezebben alakul ki érelmeszesedés, ami a betegség alapját is képezi. Összességében a mozgás, a rendszeres sport jó megelőző tevékenység nemcsak a szívinfarktus, de egyéb betegségeket figyelembe véve is. Áttérve a táplálkozástani részre, a szívinfarktus alapja rendszerint egy elmeszesedett, beszűkült érszakasz. A többi ér rugalmas, nagyobb megterhelés esetén tágul, hogy több vér jobban el tudja látni a szívizom megnövekedett feladatait. A meszes ér nem tágul, az általa ellátott terület sokkal kevesebb vért fog kapni, relatív oxigén- és tápanyaghiány miatt alakulhat ki a szívizom elhalás. Kevesebb vért kap még a meszes ér által ellátott szívizomterület azért is, mert az egészséges erek kitágulva "ellopják" a friss vért a meszes értől, ezáltal annak átáramlása emiatt sokkal jobban csökken, mint várhatnánk.
A szívinfarktus tünetei
A szívinfarktus rendszerint nem azonnal, tünetek nélkül jelentkezik. A veszélyt sejtető jelzések már évekkel, hónapokkal korábban kezdődnek bizonytalan, éles szívtáji fájdalmak képében. A gondos kivizsgálás során az orvostól kapott útmutatást nem szokták betartani a leendő betegek. Fontos lenne, ha az első figyelmeztető jelzést mindenki komolyan venné és az erőteljes szívtáji szorító fájdalom jelentkezésekor azonnal megvizsgáltatná magát, félbehagyva minden teendőjét. Onnantól kezdve pedig igen komolyan vigyázna az életére. A fájdalom erőssége nem mindig függ a veszély nagyságától. Tudni kell, hogy a szívinfarktus bekövetkeztétől számított egy órán belül hal meg a betegek többsége. Minden második beteg halála megelőzhető lett volna, ha idejében kórházba kerül: nagyon sokan ugyanis "megszokták" a múló szívtáji rosszulléteket, nem fordítanak rá figyelmet. A szívinfarktust túlélők szívizomzata maradandóan károsodik. Nincs biztosíték rá, hogy önmagában ez a károsodás nem jár-e néhány év múlva végzetes rosszulléttel. Ugyanúgy nincs senki biztosítva arról, hogy egy átvészelt infarktus után, ha nem változtat életvitelén, rövid időn belül újabbat ne kapjon. Az infarktusok számával fordított arányban, de nagyon meredeken csökken a túlélés esélye.
A szívinfarktus kezelése
A túlélt infarktus nem mindig az egyén szerencséjén múlik: nagyon sok szakorvosnak, nővérnek kell napokig, esetleg hetekig igen pontosan figyelni a beteg szívének minden rezdülését, hogy egy esetleges végzetes újabb elzáródást, ritmuszavart elkerülhessenek. A kórházi utókezelés az infarktus kiterjedtésétől függően előbb-utóbb megkezdődik. Speciális kórházak kifejezetten csak a szívinfarktuson átesett betegek felerősítésével foglalkoznak hetekig, hónapokig. Egyszerűbb esetekben elegendő járóbetegként résztvenni a foglalkozásokon, erősítő tornán. Az otthoni hétköznapi tevékenység a kórházi kezelés után legfeljebb 6...8 hét múlva kezdődhet meg. A fokozatosság elvét minden körülmények között be kell tartani. A szexuális élet is folytatható már ettől az időtől. Tesztelve az egészségi állpotot: aki már két emeletnyi magasságot panaszok, fulladásérzés nélkül kibír, nyugodtan élvezheti a szerelem gyönyöreit. Nagyon fontos, főleg szívműtét után a felírt gyógyszerek rendszeres szedése. Tudni kell róla (de ezt az orvos mondja is), hogy véralvadás csökkentő gyógyszerről van szó, és lényeges, hogy pontosan szedje. A szívműtétről annyit érdemes tudni, hogy ilyenkor a mellkast teljes hosszában felvágják, miközben természetesen a tüdő feladatát mesterséges készülékekkel támogatva ellátja. A szívnél megkeresik az elzáródott érszakaszt, és a comb egyik erét felhasználva "áthidalót" készítenek az elzáródott érszakasz fölé, ahol a vér akadály nélkül folytathatja útját. Ezt a műtétet abban az esetben végzik, ha nagyobb koszorúsér záródott el, és a beteg az elzáródás után nagyon rövid időn belül műtőasztalra került.
Életmód-betegség
A férfiak az infarktus szempontjából veszélyeztetettebbek, mint a nők. Felelős ezért a családfenntartás szempontjából fontos "hajtós" életforma, a rendszertelen és helytelen táplálkozási szokások, a rendszeres mozgás hiánya. Ugyanakkor el kellene gondolkodni, mennyivel jelent könnyebbséget a családnak egy rövid, átmeneti "jólét" után a családfő elvesztésével járó csapás. Volt már szó arról, milyen veszélyt jelent az alvadt vérdarabka az érpályában. Kiemelendő a szívinfarktus okaként is. A meszesedett erek szűkebb keresztmetszetében sokkal hamarabb elakadnak a vérrögök, abszolút oxigén- és tápanyaghiányt okozva. A pihenés és az ellazulás hiánya is veszélyeztető faktorként szerepel. A teljesen kimerített szervezet idegi koordinációja is komoly zavart szenved, márpedig a szívizom működése nagyfokú rendszerességet követel. Az ideges szívpanaszok többségének hátterében az áll, hogy az állandóan feszült idegállapot megterhelő a szívre, a keringésre. Az állandó többletmunka itt is gyakran oxigén- és tápanyaghiányt eredményezhet. A magas vérnyomás esetén pluszmunka a szívnek a rendes vérellátást biztosítani. Ehhez több oxigénre és tápanyagra van szüksége, ezért hamarabb jelentkeznek szívpanaszok is. Nagyon lényeges tényező a betegek egészségügyi kultúrája, és a betegséggel kapcsolatos ismeretanyaga is. Aki a szívinfarktust túlélte, megtudhatja az intenzívosztályon, hogy mi az, amit helytelenül csinált (bár az emberek nagyon sokszor tudják ezt). Viszont a helyes életmódra vonatkozó tanácsokat rendszerint csak ekkor fogadják el többé-kevésbé. Az egészséges optimizmus gyakran túllő a célon és a "miért pont én kapnék infarktust?" kérdésen lovagolva hajszolja az ember önmagát a végcél felé. Be kellene látni, hogy a kicsivel lassabb, nyugodtabb (sőt, egészségesebb) életvitel előnyösebb lehet, mint az állandó idegeskedés, feszültség, rohanás végeredményeként (szerencsés esetben átmeneti) látogatás a szívkórházban. Az azt követő rehabilitációs, feljavító időszakban pedig az ég adta világon semmi fizikailag és idegileg megterhelő munkát, tevékenységet nem engednek végezni, ezzel majdnem fél-, háromnegyed évre kiesik az addig naprakész ember a ritmusból.
Kapcsolódó informácikók:
21. századi közoktatás - fejlesztés, koordináció (TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002)
