A régi táncréteg vonásai és felosztása
A késő középkorig visszavezethető régi táncfajták típusai egymással szorosan összefüggő láncolatot alkotnak annak ellenére, hogy regionálisan sokfélék, s típusaik, altípusaik a zenei és strukturális fejlettség, formagazdagság különböző fokait őrzik. Archaikusabb típuscsaládjait (pásztortáncok, ugrós táncok) még a műfaji-formai kialakulatlanság, a polimorfia jellemzi, a fejlettebbek viszont már homogén, tiszta műfaji kategóriák (legényes táncok, régi páros táncok). A magyar és kelet-európai népzene régi dallamai mellett a mindenkori nyugati tánczenei divatok is átszínezték s bővítették a régi táncok zenéjét. Páratlan ütemű és aszimmetrikus ritmusú tánctípusok is előfordulnak közöttük (lassú leánykörtánc, botoló, lassú sétáló párostáncok).
A régi táncok további fejlődésükben megrekedve egyrészt a peremvidékeken szigetszerűen éltek tovább, másrészt a parasztság hagyományőrzőbb rétegei őrizték őket speciális alkalmazásban, s nemegyszer nemzetiségeink és szomszédnépeink tánckincsébe átszűrődve maradtak fenn.
Régi táncfajtáinkhoz közvetlenül kapcsolódnak a szomszédos kelet-európai népek tánckincsének bizonyos típusai. A lánckörtáncok és fegyvertáncok, ugrós táncok esetében távolabbi keleti és balkáni kapcsolatok is mutatkoznak. A nyugati táncdivatok hullámai elsősorban a régi párostáncokon éreztetik hatásukat. Ezek a hatások érlelték meg új stílusú nemzeti tánckultúránk alapját.
A régi táncok regionális elterjedése, megoszlása sajátos, figyelemre méltó képet mutat. Az archaikusabb típuscsaládok (leánykörtánc, pásztortáncok, ugrós táncok) a Dél-Dunántúlon, az Alföldön és a Felföldön élnek. A régi nyugati hatásokkal átszíneződött, gazdagabb, legfejlettebb s már az új táncstílus felé vezető típusok viszont (legényes táncok, lassú legényesek, páros táncok) javarészt keleten, Erdélyben maradtak fenn.
A régi táncréteg vonásai és felosztása
Régi táncaink felosztása: | |||
I. A leánykörtáncok | |||
II. Az eszközös pásztortáncok | |||
1. Botoló | |||
2. Kanásztánc | |||
3. Seprűtánc | |||
III. Az ugrós táncok | |||
1. Dél-dunántúli ugrós | |||
2. Duna menti ugrós | |||
3. Mars | |||
4. Rábaközi dus | |||
5. Alföldi ugrós | |||
IV. Az erdélyi legényes táncok | |||
1. Bukovinai ugrós | |||
2. Csíki féloláhos | |||
3. A közép-erdélyi legényes | |||
A) Mezőségi sűrű legényes | |||
B) Maros-Küküllő vidéki pontozó | |||
C) Kalotaszegi legényes | |||
V. A lassú legényes táncok | |||
1. Ritka legényes | |||
2. Az erdélyi verbunk | |||
A) Székely verbunk | |||
B) Közép-erdélyi verbunk | |||
C) Marosszéki verbunk | |||
3. Lassú magyar | |||
A) Maros-Küküllő közi lassú pontozó | |||
B) Szamos-völgyi lassú magyar | |||
VI. A régi párostáncok | |||
a) Lassú sétáló párostáncok | |||
1. Mezőségi lassú | |||
A) Széki lassú | |||
B) Mezőségi akasztós | |||
C) Lozsádi lassú | |||
2. Gyimesi lassú magyaros | |||
b) Forgó párostáncok | |||
1. Gyimesi kettős | |||
2. Marosszéki forgatós | |||
3. Erdélyi gyors forgós | |||
A) Széki forgós | |||
B) Gyimesi sebes magyaros |
Kapcsolódó ábra