Karácsony

Egyének és csoportok kéregetése olyan hagyományos alkalmakkor, amikor nemcsak kérni szokás az adományt, hanem adni is. A szükség kényszeréből fakadó koldulással ellentétben az adománygyűjtés a népszokások szerves alkotóeleme; a köszöntő jellegű szokásoknak, ill, a dramatikus játékoknak sokszor elengedhetetlen (záró) mozzanata.

Előkészítő idő Jézus születésének karácsonyi megünneplésére mely alatt lakodalmakat tartani nem szabad. Az adventi idő alatt tartott isteni tiszteleteken a még meg nem született Jézust a képek elfátyolozásával jelképezik. A római katolikus egyház, melyhez a protestáns is csatlakozott, négy advent-vasárnapot számlál, melyet ugyan még egy ötödik, mint praeparatio adventus előz meg.

Vágtak, s meleg szobában rügyeztették ki. Ha szépen kihajtott, abból jó bortermést jósoltak.

Ha valaki jogi kötelezettség nélkül saját vagyona csökkentésével, másnak visszteher nélkül vagyonjogi előnyt enged át azért, hogy a megajándékozottnak a vagyonát gyarapítsa. Az ajándékozás lehet szolgáltatási igéret, vagyontárgy átengedése vagy más jogügylet.

Alakoskodók néha pantomimot adnak elő, táncot járnak, rituális cselekményeket hajtanak végre, gyakran dramatikus játékokat adnak elő tréfás, adománygyűjtő felvonulások keretében, vagy házakhoz, ill. a mulatságok színhelyére betérve.

A Brassó környéki, hétfalusi csángók táncos szokása, amit régebben egész farsangban, a múlt század hetvenes éveitől már csak karácsony másnapján jártak. A borica kifejezetten férfitánc. A színes szalagokkal díszített boricatáncosok térd alatt csörgőt, a lábbelin pedig csörgős sarkantyút viseltek, s csákány vagy lapocka egészítette ki felszerelésüket. A négy álarcos „kuka” kelléke a derékre erősített kolomp, az oldalukra övezett fakard és a kézben tartott korbács volt. Vonuláskor a csoport élén haladó „tebetartó” vitte a tebét, amely fenyőfa hegye aranyozott gyümölcsökkel.

(egyházi liturgikus nyelven: Urunk mennybemenetelének ünnepe) Krisztus mennybemenetele a keresztény katolikus vallás egyik alaphitigazsága és értelme az, hogy Krisztus testével és lelkével felment a mennyekbe. Áldozócsütörtök a húsvét után következő 5-ik vasárnapot követő csütörtök, melyet Jézus feltámadása után a 40-ik napon ünnepelnek. A nagybőjti 3. vasárnappal kezdődő húsvéti gyónás és áldozás ideje több egyházi megyében e napon fejeződik be, akik eddig nem áldoztak még ezen a napon megtehetik. Hogy mindig csütörtökön tartják ez ünnepet, azért van, mert a Biblia szerint Jézus vasárnap támadt fel és feltámadása után 40 napig társalkodott még tanítványaival; a 40-ik nap pedig, melyen mennyekbe ment, csütörtökre esik. Az Ur mennybemenetelének ünnepe egyike az egyház legrégibb ünnepeinek.

Szent István, István király, a régiségben Szent Király (1001 — 1038), a kereszténnyé vált magyarság első uralkodója, a szakrális hagyomány és tudat szerint az ország és nemzet mennyei patrónusa, istápja.

November 30-a, a görögo.-i Patraszban született András apostol és vértanú „égi születésnapja”. Az András napjához legközelebb eső vasárnap advent első vasárnapja.

(Crux decussata), X alakú kereszt. András apostolt ilyen keresztre feszítették. Burgundi kereszt-nek is nevezik a burgundi címer miatt. Az építészetben X alakban keresztbefektetett és egymáson átlapolt két duc, amely a favázas falak hosszirányban való eltolódását akadályozzák meg.

A faluban a házak elé lombokból sátrat emeltek, abban imádkoztak. A falubéli kislányok csoportosan jártak házról-házra, köszöntő énekeket mondtak, a háziaktól pedig süteményt, néhány fillért kaptak cserébe.

Szent. A szűz Mária anyja, aki hosszas terméketlenség után szülte leányát. Szt. Joákim felesége volt. A szent hagyományok szerint testét 710. Kr. u. Palesztinából Konstantinápolyba hozták. A római egyház julius 26., a görög dec. 9-én ünnepli Szt Annát.

(gör.küldött) Jézus 12 tanítványa. A Bibliában Máté felsorolja őket: «Simon, ki Péternek neveztetik és András az ő bátyja, Jakab, Zebedeus fia János, Fülöp, Bertalan, Tamás, Máté, Jakab Alfeus fia, Taddeus, a kánai Simon és iskarióti Judás». Márk Máté helyett Lévi-t említ (2, 14.) és Lukács Tádé helyett Judást, Jakab testvérét. Hogy Máté és Lévi, valamint Tádé és Judás egy személy, az természetes. Szt. Pált a nemzetek apostolátmaga az Jézus hítta meg csodálatos módon Apostolai közé. L. Ap. Cs. 9, 13. - A görög kat. egyházban az apostolok cselekedeteit és leveleit tartalmazó könyv is Apostol. nevet visel. Az innen vett szentírási szakaszt is Apostolnak nevezik.

(gör.küldött) Jézus 12 tanítványa. A Bibliában Máté felsorolja őket: «Simon, ki Péternek neveztetik és András az ő bátyja, Jakab, Zebedeus fia János, Fülöp, Bertalan, Tamás, Máté, Jakab Alfeus fia, Taddeus, a kánai Simon és iskarióti Judás». Márk Máté helyett Lévi-t említ (2, 14.) és Lukács Tádé helyett Judást, Jakab testvérét. Hogy Máté és Lévi, valamint Tádé és Judás egy személy, az természetes. Szt. Pált a nemzetek apostolátmaga az Jézus hítta meg csodálatos módon Apostolai közé. L. Ap. Cs. 9, 13. - A görög kat. egyházban az apostolok cselekedeteit és leveleit tartalmazó könyv is Apostol. nevet visel. Az innen vett szentírási szakaszt is Apostolnak nevezik.

Akit általános népszokás szerint április 1-én megtréfálnak. Honnan ered a tréfás szokás, nem tudják biztosan, talán az április hónap csalfa, változó volta adja magyarázatát.

Április elseje a bolondság, a tréfálkozás napja.

Katartikus vagy termékenységvarázsló jellegű rítus (katartikus rítusok, termékenységvarázslás). Általában ünnepi szokások részeként gyakorolják. A tavaszi népszokásokban a megújuló természet jelképeként szerepel, mint zöld ág. Télen, mint középkori egyházi szimbólum és liturgia, az aprószentek napi vesszőmegáldás emlékét őrzi.

December 28. Része az egyházi év karácsonyi ünnepkörének. A köréje sereglő ünnepi szokások ideje az előző nap estéje is lehet. A szokásmagyarázó mondák és az egyházi liturgia szerint emlékünnep: a Krisztusért mártírhalált halt betlehemi kisdedek szenvedéseit jelképezi; „aprószent” minden fiúcsecsemő, akit Heródes király a gyermek Krisztus keresésekor megöletett.

Ezek voltak a napkeleti bölcsek ajándékai. Az arany megõrizte szerepét évezredeken át, a tömjén és a mirha jelentõsége azonban elhalványult az ókor óta.

Július az aratás hónapja. A kenyérgabona betakarításának sikerét számos hiedelemmel és szokással igyekeztek biztosítani. A munkát fohászkodással, imádsággal, kalapemeléssel kezdték.

Erzsébet, az Árpádok sarjadéka (1207—1231), a világegyház egyik legtiszteltebb női szentje, Szent Ferenc harmadrendjének mennyei pártfogója; a szegények és betegek, árvák és özvegyek patrónája. Büszke lehet rá nemzete.

10.04- 1228 óta Assisi Szent Ferenc olasz katolikus rendalapító, költő ünnepe. Ő Olaszország védőszentje, a kereskedők, a szegények, a szociális munkások, a környezetvédők és az állatok patrónusa.

Mária-ünnep, asszonyi dologtiltó nap. Asszonyi dologtiltó nap a mosásra és a ruhaszárításra vonatkozik, mert ha megszegik akkor dögvész ütne ki a négylábúak között.

A pap a Balázs napi ( febr.3.) szent mise bevégzése után két keresztalakba illesztett gyertyát tart a hívők álla alá, miközben e szavakat mondja: «Szent Balázs püspök és vértanú esedezése által mentsen és őrizzen meg téged az Úr a torokbaj- és minden egyéb bajoktól az Atyának, Fiúnak és Szentlélek Istennek nevében. Amen.» E szertartást az egyház szent Balázs püspök és vértanú emlékére végzi, aki Diocletianus római császár idejében sok csodás gyógyítást vitt véghez. Egy kislány torka alá, aki egy halszálka miatt fuldoklott, 2 égő gyertyát tartott keresztalakban és a gyermek így jobban lett.

Balázs-napi (febr. 3.) adománygyűjtő, köszöntő szokás. A 17. sz.-tól a tanító javadalmának felsorolásában gyakran találkozunk a Balázs-napi koledával, kantációval (Blasius-cantatio), vagyis a Balázs-járással. A Balázs járás tájegységenként más és más, de lényege hogy az iskolás korú gyerekek végig járják a falut és a tanító javára gyűjtenek adományokat.

A pap a Balázs napi ( febr.3.) szent mise bevégzése után két keresztalakba illesztett gyertyát tart a hívők álla alá, miközben e szavakat mondja: «Szent Balázs püspök és vértanú esedezése által mentsen és őrizzen meg téged az Úr a torokbaj- és minden egyéb bajoktól az Atyának, Fiúnak és Szentlélek Istennek nevében. Amen.» E szertartást az egyház szent Balázs püspök és vértanú emlékére végzi, aki Diocletianus római császár idejében sok csodás gyógyítást vitt véghez. Egy kislány torka alá, aki egy halszálka miatt fuldoklott, 2 égő gyertyát tartott keresztalakban és a gyermek így jobban lett.

(febr. 14.), a szerelmi varázsnak kedvező napok egyike Olaszországban, különösen Sziciliában. Angliában és Skótországban továbbá Belgium és Éi Franciaországban; sőt néhol Németországban is. E mellett még arról nevezetes, hogy egy XV. századi szokás szerint e napon az ifjak és lányok azon másnembeli ismerősüket, akinek nevét sorsolás útján a végzet erre kijelölte Valentin, illetve Valentine néven szólítják, megajándékozzák s attól fogva egy éven át kitüntető figyelemben részesítik és kisorsolt jegyesüknek tekintik.

A húsvéti ünnepkör zárónapja fehérvasárnap. Ekkor volt szokásban a szertartásos barátságkötés, a komálás, mátkálás. A komatálon többnyire hímes tojás vagy piros tojás, sütemény, gyümölcs és bor volt. A komatálat a nagyobb lányok a kisebbekkel küldték el a választott barátnőjükhöz. A kapott ajándékot, ha elfogadták, kicserélték, a bort a sajátjukkal öntötték fel. Gyakran ettől kezdve magázódtak.

Szertartásos cselekvés a kat. egyházban. Virágvasárnapján mise előtt pálma- és olajfa-ágakat, vagy más, barkás ágakat megáldanak és körmenetben körülvisznek a templomban. Jézusnak, közvetetlenül kínszenvedése előtt, Jeruzsálembe való bevonulására emlékeztet. Erről már az ószövetségi próféta (Zak. 99.) is említést tesz, mi dőn elmondja, hogy a nép Jézust nagy örömmel fogadta, a gyermekek pedig pálmaágakkal mentek elébe és kiáltoztak: Hozsanna Dávid fiának, áldott, ki az Ur nevében jön. Misztikus jelentése az isteni malasztból származó lelki örömet, prófétailag pedig a földi élet után a mennyei Jeruzsálembe való boldog bevonulást jelenti.

(benediktinusok) A nursiai Szent Benedek (Bence) szabályai szerint élő szerzetes férfiak.

Március 21., egyben a tavaszi napéjegyenlőség időpontja is, a csillagászati tavasz kezdete. Sándor, József, Benedek zsákban hoznak meleget. Március 18-án, 19-én és 21-én van a legismertebb névnapjuk. Ezután a néphit szerint meleg jön.

Szent, egyike a 12 apostolnak, Szt. János Nátánaelnek nevezi. Nagy-Örményországban halt meg vértanúi halállal Albanopolisz városban. Astyages, a király öccse elfogatta és elevenen megnyúzatta és keresztre feszíttette. Emlékét a római egyház aug. 24., a görög pedig jún. 11. üli meg.

Szent, egyike a 12 apostolnak, Szt. János Nátánaelnek nevezi. Nagy-Örményországban halt meg vértanúi halállal Albanopolisz városban. Astyages, a király öccse elfogatta és elevenen megnyúzatta és keresztre feszíttette. Emlékét a római egyház aug. 24., a görög pedig jún. 11. üli meg.

(kenyérháza). Palesztinában két ily nevü város van, egyik Názáret közelében, nyugatnak fekszik és valószínűleg azonos a mai Beithlam faluval. Általában azonban a Juda földén levő Bethlehemet értetik alatta, mely csak négyezer lakóval bir ugyan és nagy város sohasem volt, de örökre Világhirüvé lett azáltal, hogy ott született a megváltó Krisztus.

Több szereplős dramatikus játék; a legnépszerűbb karácsonyi paraszti misztériumjáték, pásztorjáték. Hazánkban a középkorból magyar betlehemezés nem maradt fenn; az első magyar szövegek a 17. sz.-ból származnak, s iskolai előadás céljára készültek. A 19–20. sz.-i paraszti betlehemezés középpontjában hazánkban a kifordított bundát viselő betlehemi pásztorok párbeszédes, énekes-táncos játéka áll.

(gör. «a könyvek»). A könyvek könyve, azoknak a szentiratoknak gyüjteménye, melyeket a keresztények a vallás teljes hitelességü okmányainak tekintenek. Két fő része van az Ó- és az Újszüvetségi Könyvek.

1. szent és vértanu; Maximinus (235-239) alatt szenvedett vértanu halált. Atyja a világtól elzárta. Amikor pedig az apa arról értesült. hogy Ba kínzások ellenére sem tagadja meg új hitét, sajátkezüleg fejezte le, mire őt a helyszinén a villám sujtotta. Ünnepe dec. 1. 2. lengyel királyné, Szapolyai István nádor és neje Hedvig hercegnő leánya; 1512 febr. 8. ment feleségül Zsigmond lengyel királyhoz, megh. 1515 okt. 2. Krakkóban van eltemetve. Két leánya volt: Hedvig, és Anna.

A B.-nek kettős célja van: a bort az üledékétől megszabadítani és a bort érlelni. A bort a levegő oxigénje érleli meg,így változtatja az ujbort óborrá azáltal, hogy az ujborban lévő anyagokkal vegyülvén, ez anyagokat oldhatatlan állapotba hozza, mire ezek néhány nap multán a borból kiválnak s annak üledékét alkotják. Az uj borokat ugy kell lefejteni, hogy a lefejtés alatt a bor a levegővel mennél tökéletesebben érintkezzék. Viszont az óborok lefejtésénél a levegő behatását korlátozni kell Az óbornak zamatjára a levegő oxigénje káros hatással van . A lefejtést csap-, szivárvány (szivornya) v. fejtőgépek segítségével végzik.

A boricajárás ráolvasásszerűen legyőzi a halált, a közös, összehangolt mozdulatok segítségével, a tél fölött végül győz a tavasz, a természet rendje szerinti körforgásnak megfelelően, melyben az életet a halál követi, de ahol egy új életnek is el kell jönnie.

Erdélyi tánc, melyet a férfiak kasirozott nagy fejekkel táncoltak

Pogány áldozati ital (libatio) emléke élt tovább abban a kora középkori szokásban, hogy a szentek ünnepén tiszteletükre bort ittak a templomban; majd, hogy a szokás egyházi értelmezése még inkább kidomborodjék, alakult ki a Szent János-napi borszentelés, ami a 13. sz.-ban Németo.-ból terjedt el.

Pogány áldozati ital (libatio) emléke élt tovább abban a kora középkori szokásban, hogy a szentek ünnepén tiszteletükre bort ittak a templomban; majd, hogy a szokás egyházi értelmezése még inkább kidomborodjék, alakult ki a Szent János-napi borszentelés, ami a 13. sz.-ban Németo.-ból terjedt el.

Elterjedt böjti ételek voltak a korpából készült savanyú cibereleves, tejleves, bableves, tésztaételek, sós vízben főtt bab, olajos káposzta, főzelékek, aszalt gyümölcsök, tojás- és halételek.

Gonoszűzés, Gergely járás, leányok karikázói a táncot helyettesítik. Szépek és élvezetesek az énekes-, lánc-, és körjátékok is, az ugróiskolák, kidobósok különféle változatai: “hosszúváras”, “nemzetesdi”, “méta” stb.

A régi időkben a böjti napokon csak kenyeret, sót és száraz növényi eledeleket volt szabad enni és csak egyszer ehettek napjában. A 19. század végén még voltak olyan paraszti közösségek, amelyek a halat nem számítva csak növényi táplálékot vettek magukhoz. Sok helyen böjt alatt még tejneműt sem fogyasztottak. Nem zsírral, hanem olajjal főztek, s előfordult, hogy a böjtös eledelek számára külön edényeket használtak.

Az újhold vasárnap, újhold péntek és különösen az újhold szombat „hónapkezdő” hiedelmeiben, egészség-, bőségvarázsló cselekményeiben olyan zsidó hagyományok hatásának is szerepe volt, amelyek még a katolikus egyház rítusaiban is teret kaptak

Leggyakrabban forrás, kút, továbbá kép, szobor, amelyhez csodás látomások, gyógyulások legendái fűződnek. A források, kutak mellett rendesen kápolnát, templomot találunk; ugyanitt van a helye a csodatevő képnek, szobornak is.

A vetések megáldásának szertartása, amelyet a katolikus egyház Szent Márk napján, április 25-én végzett. A búzaszentelés a római ambarvaliákban gyökerezik. E napon tartották a könyörgő körmenetet, amely a Via Flaminiáról indult Robigus berkéhez (robigo = ’gabonarozsda’), ahol tömjént, bort, kutya és birka beleit áldozták fel Robigusnak.

A penitenciatartás v. bűnbocsánat szentségének leglényegesebb része. Fontos, hogy a bánatot az ember egyedül istenért érezze.

Katolikus dallamgyűjtemény - 17. században jelent meg.

Korbácsolás, más néven a csapulás, subáruzás, suprikálás országszerte dívott, és természetesen koledálással fejeződött be.

Néphagyomány szerint a csergetés egy XVII. századi szilveszteri esemény emlékét õrzi, amikor a szoboszlóiak szembeszálltak a várost megtámadó martalóc törökökkel. Miközben folyt a harc, a gyermekek a várost övezõ nádasban, illetve a templomerõd falai mögött olyan nagy lármát csaptak, hogy azt a törökök felmentõ seregek zajának hitték, és elmenekültek.

Történeti adatok a 16. század óta szólnak a csillagénekről és a csillagozásról. A 17–18. századi betlehemes szövegekben még szerepel a háromkirály jelenet a pásztorjátékkal és a Heródes-jelenettel együtt. Újkori népszokásainkban a háromkirály jelenet a vízkereszti csillagozáshoz kapcsolódott. Egyetlen állandó szövegmotívuma az ún. Csillagének.

Minden olyan jelenség, amelyet irracionális erők működése következményének tekintenek.

Elnevezés arra utal, mert a mise bizonyos részei nagypénteken elmaradnak és a pap az előző napon felszentelt ostyával áldozik.

A régi iskolamesterek létalapját az egyházközség által megállapított díjlevél biztosította. Magyarbikalról 1754-ből ismerjük az első díjlevelet, amely azonban évszázadok gyakorlatát tükrözi. E díjlevél szerint a tanító jövedelme a következő volt: „A mesternek pediglen minden háztól fél-fél véka búzát, fél veder bort, harangozásért 2 poltura, főzésért 4 poltura, halott felett való éneklésért 4 adatik. Az egész eccla 10 szekér fát ad esztendőnként.”7 A gyermekek tanításáért – azoktól a gazdáktól, akiknek a gyermeke az iskolába járt – 10 kupa mustot kapott. A tanító egy személyben falusi jegyző is, a nótáriusságért 1 kupa bor a járandósága, pénzbeli fizetsége csekély, alig 3 garas.

Tél elején szokásos sertésöléssel járó lakoma és vendégség, melynek megvannak a maga hagyományos eledelei és szokásai.

Tél elején szokásos sertésöléssel járó lakoma és vendégség, melynek megvannak a maga hagyományos eledelei és szokásai.

Több dologtiltó napot is ismerünk. Május 21.- Konstantin napja: teljes asszonyi dologtiltó nap, egyedül a palántázás engedélyezett. Június 11. – Barnabás napja: az első szénakaszáló nap. A gazdasági életben asszonyi dologtiltó nap. Június 13. – Antal napja: asszonyi dologtiltó nap a sütésre, főleg a kenyérsütésre. Ezenkívül tűztiltó és tűzetető nap, régebben előtte való este a kisbíró házról házra járva minden tüzet eloltatott és csak hajnalban újradörzsölt tűzzel volt szabad a konyhában tüzet rakni.

FEBRUÁR 6. Kedvelt nap farsangi mulatság tartására. Dorottya-nap időjárási regulája közismert: „Ha Dorottya szorítja, Julianna tágítja.” Vagyis, ha Dorottya-napkor fagy, akkor Julianna napjára (febr. 16.) megenyhül az idő.

Dömötör napja is őszi pásztorünnep volt. Napját juhászújévnek is nevezték, mert sokfelé ekkor számoltak el a juhászok gazdáikkal, s ilyenkor meghosszabbították, vagy megszüntették a szolgálatokat. Az elmúlt évtizedekben Kunmadarason, Hajdúszoboszlón ezen a napon állatvásárok voltak, egy vagy több napon át tartó mulatságokat rendeztek. Különösen Szegeden voltak nagy ünnepségek, ahol egyúttal a belvárosi templom védőszentjét is ünnepelték. A juhászok birkapaprikást főztek, a juhásznék rétest és bélest sütöttek. A Dömötör napi hideg szelet a kemény tél előjelének tekintették.

Dömötör napja is őszi pásztorünnep volt. Napját juhászújévnek is nevezték, mert sokfelé ekkor számoltak el a juhászok gazdáikkal, s ilyenkor meghosszabbították, vagy megszüntették a szolgálatokat. Az elmúlt évtizedekben Kunmadarason, Hajdúszoboszlón ezen a napon állatvásárok voltak, egy vagy több napon át tartó mulatságokat rendeztek. Különösen Szegeden voltak nagy ünnepségek, ahol egyúttal a belvárosi templom védőszentjét is ünnepelték. A juhászok birkapaprikást főztek, a juhásznék rétest és bélest sütöttek. A Dömötör napi hideg szelet a kemény tél előjelének tekintették.

A népköltészet több szereplős, párbeszédes formájú alkotása, melyet szerepjátszással összekötve adnak elő (népi színjátszás), formájában hasonlít az irodalmi drámához. Gyakran irodalmi-félnépi szövegek folklorizált változata. Ide tartoznak a vallásos tárgyú úgynevezett népi misztériumjátékok, mint a betlehemezés, Heródes-játékok, paradicsomjátékok, a Zsuzsánna-játékok, a dúsgazdagolásnak nevezett moralitás stb. A farsangi, lakodalmi és más ünnepek alkalmából eljátszott alakoskodások is gyakran dramatikus játékok. Gyakori a behívó forma: a színre lépő szereplő bemutatkozik, majd behívja a következő szereplőt.

A népköltészet több szereplős, párbeszédes formájú alkotása, melyet szerepjátszással összekötve adnak elő (népi színjátszás), formájában hasonlít az irodalmi drámához. Gyakran irodalmi-félnépi szövegek folklorizált változata. Ide tartoznak a vallásos tárgyú úgynevezett népi misztériumjátékok, mint a betlehemezés, Heródes-játékok, paradicsomjátékok, a Zsuzsánna-játékok, a dúsgazdagolásnak nevezett moralitás stb. A farsangi, lakodalmi és más ünnepek alkalmából eljátszott alakoskodások is gyakran dramatikus játékok. Gyakori a behívó forma: a színre lépő szereplő bemutatkozik, majd behívja a következő szereplőt.

Gircsózás szereplői: ruhájukat szalmával kitömik, álarcot hordanak, derekukra csöngőt kötnek, kezükben botra kötött, vizes homokkal teli zacskó, mellyel hadakoznak. Kíséretükhöz tartozik a lovas, aki fateknő segítségével egyszerre alakítja a lovat és a lovast, szintén álarcot hord, továbbá egy asszonynak öltözött legény. Ezek az alakoskodók kísérik a falu legényeit, akik a lányos házakhoz látogatnak s köszöntik a lányokat.

Az Aprószentek napi vesszőzést többféleképpen is nevezték, például aprószentekelésnek, odoricsolásnak, csapulásnak, suprikálásnak, stb. A vessző lehetett hajló fűzfavessző, termőág, korbács. Vesszőzni fiúgyermekek, legények vagy pásztorok jártak, s vannak helyek, ahol még ma is járnak. Egészségvarázsló mondókák kíséretében gyengéden megveregették a lányokat, asszonyokat vagy gyerekeket.

Szeptember 1. őszkezdő nap.( Szent Egyed remete a VIII. században élt Provence-ban.) Sok helyütt ekkor kezdték meg a búza és a rozs vetését, mert azt tartották, akkor bő termésre számíthatnak. Erdélyben ezen a napon állnak szolgálatba a pásztorok. Azokat a disznókat, amelyeket karácsony táján akartak levágni e naptól hízóra fogták. Ha esett az eső Egyed napján, esős őszre számítottak, ellenkező esetben szárazra.

A templom, a hivők gyülekezete, egyeteme, a hit tanainak letéteményese, vagyis a tanító Egyház. A magyar törvényhozásban egyház csak keresztény lehet, és a magyar törvények csak a bevett egyházakat tekintik egyháznak. Ezek: a római és görög katolikus, az ágostai és ev. ref. evangelikus, a gör.-keleti szerb és román és a unitárius egyházak.

Pünkösd - az Egyház születésnapja. Egyházunk születésnapja: mindannyiunk születésnapja. Újjászületésünk napja a Szentlélekben, az Egyházban. Hisz minden egyes megkeresztelt ember együttesen élő tagja az Egyháznak, Krisztus Titokzatos Testének.

Egyházi jellegű rítusból vált népszokássá (Ilyen például az advent, a karácsony, a húsvét, stb.).

Az egyházi év advent első vasárnapjával kezdődik és az egyház által fontos ünnepeket tartalmazza és öleli fel.

(gör.-lat.), a legtágabb értelemben magában foglalja a Krisztustól rendelt s az egyház által áthagyományozott s kifejlesztett szent formákat (szavakat, cselekvényeket és jeleket), melyek által a papnak mint Krisztus helyettesének és az egyház szolgájának közvetítése által Istennek az őt megillető tisztelet, az embernek pedig az isteni kegyelem adatik; Istennek az emberekhez való leereszkedése és az embereknek az Isten iránt való odaadása; az embereknek Istennel való kiengesztelése, az Isten és ember közt való összeköttetés eszközöltetik és külsőleg szem elé állíttatik. Szűkebb és kiválóbb értelemben a liturgia alatt kizárólag a szent misét értették, minthogy ebben majdnem az összes nyilvános istentisztelet összpontosult. liturgiáknak neveztetnek továbbá a különféle formulák, melyek szerint a szorosabb értelemben vett liturgia, a szent miseáldozat szolgáltatik, s e tekintetben a liturgiák keletiekre s nyugatiakra oszlanak.

Lényege az aktuális, az idõben rögzített jelen kiemelése, pontosabban a jelen részletének kiemelése. Ez a "kiemelés” függ a helyzettõl, a kiemelendõ tartalomtól, a motivációtól, a hangulattól, a gyakorlástól és gyakorlottságtól, valamint az érzékletek közötti összefüggésektõl.

A zene azon közege, melynek kifejezőeszköze az emberi hang.

A kötött formájú több személyes. Főként gyermek- és serdülő leányok (4–10–16 évesek) énekes, ritmikus mozgással kísért, térformát alakító játéka. A játékosok maguk énekelnek s az ének ritmusát mozgással kísérik az egyszerű lépéstől a tánclépésformákig, meghatározott alakzatban, térformában. A szöveg és a mozgás bizonyos cselekményt fejez ki (bár nagyon halványan), esetleg dramatikus formában, amely a csattanóban válik tulajdonképpen játékká (pl. párválasztás, a játékos elvitele stb.). Az énekes gyermekjáték dallama nagyrészt az emberiség dalkincsének legegyszerűbb, legrégibb rétegéhez tartozik. A mozgás térformái (kör, sor) szintén a legegyszerűbbek, jóformán világszerte egyformák.

Elbeszélő. Előadásmódjára jellemző a kifestés, állongás, terjedezés, a jelzőkkel, körülírásokkal, hosszas hasonlatokkal megrakott stílus.

November 19. Árpádházi Szent Erzsébet (XIII. század) ünnepe. A legenda szerint Erzsébet a kötényében kenyeret vitt a szegényeknek, mely rózsává változott, mikor atyja kérdőre vonta emiatt. Időjárásjóslás kapcsolódik ehhez a naphoz, általában havazást várnak a gazdák, csak úgy mint Katalinkor.

Húsvét vasárnapján szentelik az ételekat, amelyeket Zalában a nagyszombati körmenetre is magukkal vittek. Mint sok szentelményt, ezek maradékait is mágikus tárgyként használták (például a szentelt sonka csontját kiakasztották a gyümölcsfára, hogy sokat teremjen).

(gör.) az apostolok idejében azok a férfiak, akik mindenütt hirdették az evangeliumot, ahol csak arra alkalmuk nyílt. Így nevezik különösen a négy evangéliom íróját, Mátét, Márkot, Lukácsot és Jánost.

(gör.). Eredeti jelentése: kedvező hírért adott jutalom; örömhír. Ezen értelemben vette át a kereszténység: a Krisztus általi megváltás hirdetése. Négyféle Evangélium van, a négy evangelistának megfelelően: Máté, Márk, Lukács és János E.-a.

Az evangéliumi "nyolc boldogság" azzal kezdődik, hogy "boldogok a lélekben szegények". A földi vagyon helyett a lelki gyarapodást hirdeti.

Középpontjában a hit áll. Jézus tanítványinak példabeszédei, melyeket teologiai többlet információkkal láttak el.

Május 12 – Pongrác, május 13 – Szervác, május 14 – Bonifác. A fagyosszentek elnevezés is arra utal, hogy a népi megfigyelés szerint a tavaszi meleg napok ezeken a napokon hirtelen hidegre változnak, az időjárás szeszélyessé válik. Ezért az ültetésnél ezt mindig figyelembe vették. Hogy a fiatal palánták ne károsodjanak, uborkát, paradicsomot, babot általában csak a fagyosszentek elmúltával ültették el.

A húsvéti nagybőjtöt megelőző vigadalom. A F.-ot az epifania-ünneptől (jan. 6) hamvazó szerdáig számítják Sok helyen a hamvazó szerdát megelőző héten tartják a F.-ot, amely nálunk húshagyó kedden éri véget.

Többnyire gyermekek, egyes helyeken lányok adománygyűjtő, köszöntő, jókívánságmondó felvonulása farsangkor. Néhol csak legények és nős férfiak járnak farsang keddjén, néhol hétfőn vagy vasárnap házról házra farsangot köszönteni, többnyire hosszú nyárssal a kezükben, bekormozott arccal. Esetleg valamilyen hangszer kíséri az éneküket. Néhol bizonyos varázscselekmények kapcsolódnak a köszöntéshez: pl. Baranya m.-ben kukoricát szórnak a farsangolók lába alá, hogy sok csirkéjük keljen, mint ahogy a letaposott kukorica is kikel. Az ének végén a gazdasszony vagy a gazda esetleg így szól: „gyertek ide fiaim azzal a nyárssal. Rátűzöm a szalonnát, hogy szép megölőjeim legyenek!” Heves m.-ben lányok köszöntenek. Ha nem kapnak tojást a háziaktól, így fenyegetőznek: „Ne keljen meg a cipójuk!”. A köszöntők szövege rendkívül összetett.

A farsangi játékok változatos csoportját alkotják a maszkos alakoskodások, dramatikus játékok. Feljegyezték a krónikások, hogy Mátyás király Itáliából hozatott álarcokat, s ekkorra tehető elterjedésük. Nagy farsangolás folyt II. Lajos udvarában is, ahol a király maga is ördögálarcot viselt. A farsangi maszkos alakoskodások többsége a helyszín szerint lehet falujáró menet, felvonulás, vagy zárt helyen, például fonóban előadott, többszereplős, dramatikus játék.

A magyar farsangi szokások a középkorban honosodtak meg. A farsangi szokások túlnyomó részét az improvizáció jellemzi (farsangkor szokás a vénlány- és a vénlegény csúfolás, a köszöntők, a táncmulatságok és a maszkos alakoskodások, a dramatikus játékok).

("Vándorló" ünnep; „kishúsvét", a húsvétot követő vasárnap.) Az ősi keresztelés, majd később a „komálás„, „komatálküldés", „mátkálás" napja: a keresztkomák, keresztszülők kiszemelésének ideje. Hanóton "mátkavasárnap". A régiek hitében csak a húsvéton Krisztusban megújult ember, a benne, vele létező képes életre szóló barátságot kötni. Göcsejben fehérvasárnap délutánján a gyermekek, ifjak, leányok a falu alkalmas helyén, templomnál, haranglábnál, kocsmánál összejőve komát választanak.

A keresztény vallásban nem a lélek halhatatlanságát, hanem Jézus meghalt testének fölélesztését és a lélekkel örök egyesítését jelenti. A katolikus egyház szerint minden ember fel fog támadni, ugyanazon test fog feltámadni, a bűnösök teste szenvedni fog, az igazak teste megdicsőül, annál nagyobb lesz a test dicsősége is, minél nagyobb volt a földön az ember érdeme.

A latin egyházban: Húsvét előestéjén, nagyszombaton délután a pap fehérbe öltözik, a szt. nők példája szerint, és illatszerekkel járul az úr sírjához. Ott az Oltári szentséget tömjénnel megfüstöli majd anyanyelven: «Feltámadt Krisztus e napon» c. éneket kezdi, melyet a nép folytat. A pap a néppel együtt a templomból kilép. Erre meghatározott útirányban körmenet kezdődik. Körbeviszik a feltámadott üdvözítő szobrát és a húsvéti gyertyát, mint a feltámadt Jézus jelvényeit. A harangok megszólalnak és a hívők az Alleluját éneklik. A körmenet, miután a szentséggel többször áldás adatik, a templomba visszatér, ahol a b. szűz Mária tiszteletére mondott karvers és a Te Deum elmondása után, a szentséggel adott utolsó áldással véget ér.

Assziszi szt. Ferenc által a XIII. sz elején alapított rend, amely szigorú szabályai folytán nagy hatással volt a kor szellemére. Tagjai közül többen pápákká is lettek, így IV. Miklós, V. Sándor, IV. és V. Sixtus, XIV. Kelemen. A XVI. sz. során a rend két nagy ágra oszlott, observantes vagy franciskánusok (akik a szigorúbb szabályt követik) és conventuales vagy minoriták (akik valamivel enyhébb szabályrendszert követnek). Magyarországban a rend kevéssel a tatárjárás előtt telepedett meg s IV. Béla is tagja volt, a magyar nemesek szívesen léptek be a rendbe.

Többnyire olyan mágikus cselekedetekről van szó, melyeket egyedül, magányosan kellett elvégezni. A férjjósló hiedelemcselekményeket természetszerűleg a lányok végezték (például a Luca szék készítés).

Több férjjósló hiedelmet is ismerünk. Ilyen volt például az is, hogy amelyik lány kocsonyacsontját először viszi el a kutya, az megy hamarabb férjhez, vagy a lányok Almát hámoztak, de úgy, hogy ne szakadjon meg a héja. Ledobták ezt a héjat, amilyen kezdőbetűt formált, olyan kezdőbetűjű lesz a jövendőbelije, vagy a férjhez menő lányok gombócot főztek. Ebbe papírokra legények neveit írták. 13 db-ot készítettek. Főzni kezdték, amelyik gombóc legelőszőr feljött a víz tetejére az mutatta a jövendőbelije nevét.

Több férjjósló praktikát is ismerünk. Ilyen például az is, hogy amelyik lány kocsonyacsontját először viszi el a kutya, az megy hamarabb férjhez, vagy a lányok Almát hámoztak, de úgy, hogy ne szakadjon meg a héja. Ledobták ezt a héjat, amilyen kezdőbetűt formált, olyan kezdőbetűjű lesz a jövendőbelije, vagy a férjhez menő lányok gombócot főztek. Ebbe papírokra legények neveit írták. 13 db-ot készítettek. Főzni kezdték, amelyik gombóc legelőszőr feljött a víz tetejére az mutatta a jövendőbelije nevét.

Az udvarlás, párválasztás. A fonóba járás kötelező volt, az elmaradókat felkeresték, kikolompolták, taligán húzták el a fonóba.

Flórián neve latin eredetű (Florianus, ’virágos’). A r. k. egyház a szentek sorába iktatta (május 4.). A tűzoltók és kéményseprők védőszentje. Napjának hiedelemanyagába az ősi pogány tűzkultusznak számos eleme fölszívódott. Szobrát sok helyen a házak tűzfalára állították, hogy a házat megóvja a tűztől, villámcsapástól. Flórián-napon sok helyütt férfi rakott tüzet a konyhában.

Munkaszokás. A kenderszösz közös munkában (kaláka) történt felfonását a középkor óta jól ismerjük. Irodalmi adatok szerint ugyanis a fonóbeli élet világias játékait, a fiatalok késő éjszakába nyúló együttszórakozásait, táncait, a „fajtalan, buja énekeket... vagy más botránkoztató rosszaságokat” (Pozsony, 1762) az egyházi és világi hatóságok egyaránt tiltották (M. Csulyak István ref. esperes az 1630-as években kijelentette: „a fonó nem egyéb, mint latorságnak hajléka”).

Egy részük táncos játék, amelyeknél elsősorban a térforma kialakításán volt a hangsúly. A párosító játékoknak fontos szerepe volt a fiatalok ismerkedésében. Elterjedt típus volt a Megy a kosár (kosarazás), amelyről már Csokonai is megemlékezik Dorottyájában (1799) és a Tetszikezés, szomszédkozás. A játékokhoz munkaverseny is kapcsolódott.

Amikor szerepet cserél a tanár és diák.

A három király akik Máté 2. 1-12. szerint egy csillag által vezéreltetve keletről Judeába jöttek, hogy a zsidók ujszülött királyának hódolatukat bemutassák. Először Jeruzsálemben tudakozódtak utána, ahonnét Heródes király Bethlehembe utasította őket. Itt megtalálván a gyermeket, aranyat, tömjént és mirhát ajándékoztak neki. Neveiket az evangeliom nem jegyezte fel, azt sem, hogy hányan voltak, és honnét jöttek.Régi hagyomány szerint hárman voltak, s Beda (Venerabilis) VIII. sz.-beli iró neveiket is említi: Gaspar, Melchior, Balthasar. Emléköket jan. 6. ünnepli az egyház ez a Vizkereszt.

Nagy (Szent) Gergely pápának mint az egyháztanítók (Szt. Ágoston, Szt. Ambrus, Szt. Jeromos és Szt. Gergely) egyikének napján, márc. 12-én, úgy öltöznek fel a gyerekek, mint a Háromkirályjáráskor és «Gergelyt járni», vagyis a faluban házról-házra énekelni mennek, amiért apró ajándékot (pénzt, tojást, kalácsot, lisztet, stb.) kapnak. Számos faluban az iskolamester javára kéregettek a gyerekek, csakúgy, mint Balász napján (febr. 3.). Mind a G., mint a Balász-járás némely helyütt egyúttal az iskolába lépő újoncok toborzása is, akiket ezért néhol «Gergely katonái»-nak hívnak

Nagy (Szent) Gergely pápának mint az egyháztanítók (Szt. Ágoston, Szt. Ambrus, Szt. Jeromos és Szt. Gergely) egyikének napján, márc. 12-én, úgy öltöznek fel a gyerekek, mint a Háromkirályjáráskor és «Gergelyt járni», vagyis a faluban házról-házra énekelni mennek, amiért apró ajándékot (pénzt, tojást, kalácsot, lisztet, stb.) kapnak. Számos faluban az iskolamester javára kéregettek a gyerekek, csakúgy, mint Balász napján (febr. 3.). Mind a G., mint a Balász-járás némely helyütt egyúttal az iskolába lépő újoncok toborzása is, akiket ezért néhol «Gergely katonái»-nak hívnak

Az aprószentek napi alakoskodás neve volt Maros-Torda megye néhány községében. Szereplői a duszások: ruhájukat szalmával kitömik, álarcot hordanak, derekukra csöngőt kötnek, kezükben botra kötött, vizes homokkal teli zacskó, mellyel hadakoznak. Kíséretükhöz tartozik a lovas, aki fateknő segítségével egyszerre alakítja a lovat és a lovast, szintén álarcot hord, továbbá egy asszonynak öltözött legény. Ezek az alakoskodók kísérik a falu legényeit, akik a lányos házakhoz látogatnak s köszöntik a lányokat. A duszások más községekben (pl. Bözödújfaluban, Udvarhely m.) húshagyókedden (farsang) jelentek meg.

A szilveszteri gombócfőzés (a lányok papírszeletekre férfineveket írnak, ezeket gombócokba dugva vízbe dobják; amelyiket először dobja fel a víz, az lesz a leány jövendő férjének a neve).

Népszokások több formában megnyilvánuló rítuseleme. Célja valamilyen ártó lény vagy általában valamilyen baj, rontás távoltartása. Az eredeti rontáselhárító cél általában nem tudatos, sok cselekményt másodlagos magyarázatokkal vagy teljesen cél nélkül, csak a szokáscselekmények hagyományos részeiként gyakorolnak. Leggyakoribb kezdő alkalmakkor (pl. újév, farsang), továbbá az emberi élet átmeneti rítusaiban (átmeneti rítusok, pl. lakodalom, keresztelő). Változatos formákban nyilvánulhat meg: katartikus rítusok, zajkeltés, tűzgyújtás, füstölés, körüljárás, ekehúzás, rituális.

A középkori Európa első, egyszólamú (monodikus) műzenéje. Kezdeteiben itáliai és galliai, későbbi alakulásában kelta és germán népzenei elemeket olvasztott egybe, nem zárva ki a bizánci és közelkeleti elemeket sem. A hivatalos énekkarok, scholák létesítésével járt főként az antifona-(zsoltárrefrén-)anyag technikásabb részének elválása az eredeti tömegének- típustól, de a kettő együtt hagyományozódott tovább.

Egyes helyeken a szűzgulyahajtás, gulyafordítás, kongózás, zajos felvonulás: a legények kiáltására („Kinek van eladó lánya – hajtsa ki a szűzgulyára!) az érintett leányoknak ki kellett jönniük a házukból s ostorpattogtatással hajtották őket végig a falun. Máshol az volt a szokás, hogy a pásztorok, a béresek, a legények, a gyermekek zajongtak ostort pattogtattak, kolompoltak, kürtöltek, amíg a jószágok fel nem ébredtek és másik oldalukra fordulva biztosították a következő év termékenységét.

Különféle zsíranyagokból, faggyúból, sztearinból, paraffinból, viaszból, cetvelőből készült világító eszköz, melynek tengelyét gyapotból készült bél képezi. A vastag Gy.-nál meg nem olvadt karima marad, melyen belül sok folyékony zsír gyűlik össze, mi a Gy. lángját csökkenti. Ha pedig a Gy. a bélhez képest vékony, akkor a zsiradék gyorsan olvad, lecsurog és nem képez medencét, melyből a bél egyenletesen felszívja a lánghoz szükséges anyagot.

Különféle zsíranyagokból, faggyúból, sztearinból, paraffinból, viaszból, cetvelőből készült világító eszköz, melynek tengelyét gyapotból készült bél képezi. A vastag Gy.-nál meg nem olvadt karima marad, melyen belül sok folyékony zsír gyűlik össze, mi a Gy. lángját csökkenti. Ha pedig a Gy. a bélhez képest vékony, akkor a zsiradék gyorsan olvad, lecsurog és nem képez medencét, melyből a bél egyenletesen felszívja a lánghoz szükséges anyagot.

Boldogasszony, vagyis szűz Mária tisztulásának ünnepe (febr.2.). Azért neveztetik Gy.-nek, mert az egyház a mise előtt gyertyákat szentel, jelképezendő az Üdvözítőt, akit az agg Simeon a templomban való bemutatásánál a világ világosságának nevezett.

Keresztény értelemben a megbánással és a javulás szándékával egybekötött bűnvallomás, melyet a bűnbánó a pap előtt végez, hogy méltóképen vehesse az Ur vacsoráját. A katolikus egyház tanítása szerint a keresztség után elkövetett bűnök bevallása a bűnök bocsánatának Istentől rendelt elengedhetetlen föltétele (Trid. can. 6-8). A bűnöknek a papok előtt való megvallását a protestánsok elvetették; ők bűneiket csak istennek gyónják meg, a lelkész előimádkozása mellett együttesen elmondott imában; a protestánsoknál ezen ima elmondása volna tulajdon képen a Gy., de mivel ezután közvetlenül következik az úrvacsora ezért a nép a Gy.-on az úrvacsorával való élést érti.

A kat. egyházban a lelkésznek kötelessége titokban tartani azt, a mit vele a gyónó felek a gyónás alkalmával közöltek.

Márc. 25-e, a r. k. egyház → Jézus fogantatását (Conceptio Domini, Conceptio Christi) ünnepli e napon. Amikor Jézus születése napjának megünneplését dec. 25-re tették, kilenc hónapot számítottak visszafelé, s így rögzítették az ünnep időpontját erre a napra, amelyet már 624 óta e napon tart az egyház. Magyar elnevezése onnan ered, hogy a fák oltását nálunk ez idő tájt szokták végezni.

Nemzedékről-nemzedékre átszálló, szájról-szájra adott viselkedésmód. A mai jogban oly végintézkedés, mellyel az örökhagyó közvetlenül v. közvetve vagyonából, de mindenesetre az örökség rovására, valamely személynek vagyonbeli előnyt juttat.

Nemzedékről-nemzedékre átszálló, szájról-szájra adott viselkedésmód. A mai jogban oly végintézkedés, mellyel az örökhagyó közvetlenül v. közvetve vagyonából, de mindenesetre az örökség rovására, valamely személynek vagyonbeli előnyt juttat.

Nov. első vasárnapja. Az ünnep előestéjén fölállított gyászravatal mellett a holtak officiumának vecsernyéjét végezik. Ezután szentbeszéd következik. Estefelé megkondulnak a harangok és minden sírra virágot tűz a kegyelet. Másnap, a halottak napján van az ünnepélyes mise a mélyen megrendítő gyászénekkel, melynek kezdő szavai: «Dies irae, dies illa».

A katolikus egyházban a 40 napi bőjtnek első napja. Nevét onnan kapta, mert a pap e napon hamut szentel, mely az előző évben virágvasárnapról megmaradt s e hamuval a hívek homlokát keresztalakban megjelöli, miközben e szavakat mondja: Emlékezzél meg ember, hogy por vagy és porrá lész.

A katolikus néphit szerint ekkor a harangok Rómába mennek a pápához és ott maradnak nagyszombatig, a feltámadás napjáig.

Bibliai háromkirályokat megszemélyesítő alakoskodók köszöntő felvonulása, ill.dramatikus játéka. Általában vízkeresztkor, de karácsonykor, újév és vízkereszt között is járták. Történeti adatok már a 16. sz. óta szólnak a csillagénekről és a csillagjárásról. A 17–18. sz.-i betlehemes szövegekben a pásztorjáték (betlehemezés), a háromkirályok látogatása és a Heródes-jelenet együtt szerepelnek. A háromkirály-jelenet újkori népszokásainkban a vízkereszti csillagozáshoz kapcsolódott. Egyes betlehemesek azonban továbbra is megtartották a háromkirály-jelenetet. Gyermekek vagy csak lányok járják. Jellegzetes viseletdarabjuk a díszes papírsüveg. Fontos kellékük a többnyire kiugratható szerkezetre szerelt csillag. Gyakran már csak a jelmezek utalnak a háromkirályjárás dramatikus voltára. A háromkirályjárás egyetlen állandó szövegmotívuma a csillagének.

A három király akik Máté 2. 1-12. szerint egy csillag által vezéreltetve keletről Judeába jöttek, hogy a zsidók ujszülött királyának hódolatukat bemutassák. Először Jeruzsálemben tudakozódtak utána, ahonnét Heródes király Bethlehembe utasította őket. Itt megtalálván a gyermeket, aranyat, tömjént és mirhát ajándékoztak neki. Neveiket az evangeliom nem jegyezte fel, azt sem, hogy hányan voltak, és honnét jöttek.Régi hagyomány szerint hárman voltak, s Beda (Venerabilis) VIII. sz.-beli iró neveiket is említi: Gaspar, Melchior, Balthasar. Emléköket jan. 6. ünnepli az egyház ez a Vizkereszt.

Vízkereszt (jan.6.) A háromkirály akik Máté 2. 1-12. szerint egy csillag által vezéreltetve keletről Judeába jöttek, hogy a zsidók ujszülött királyának hódolatukat bemutassák. Először Jeruzsálemben tudakozódtak utána, ahonnét Heródes király Bethlehembe utasította őket. Itt megtalálván a gyermeket, aranyat, tömjént és mirhát ajándékoztak neki. Neveiket az evangeliom nem jegyezte fel, azt sem, hogy hányan voltak, és honnét jöttek.Régi hagyomány szerint hárman voltak, s Beda (Venerabilis) VIII. sz.-beli iró neveiket is említi: Gaspar, Melchior, Balthasar.

Hejgetés,kolindálás, regösének.

A községi határ, illetve egyes birtokok határának megállapítása céljából, hatósági közegek és szakértő tanuk jelenlétében megszemlélik a határvonalakat, és a megrongált határjeleket helyreállítják.

A természetes és mesterséges határjeleket, „minden határok circumferenciáját specifice” határkönyvekben is rögzítették néhol, de az általános eljárás az volt, hogy a compossessorátus tanácsi emberek vagy ezen alkalomra választott tisztségviselők vezetésével a férfiak húsvét időszakában évente körüljárták a falu határát. A határjárás alkalmával a legényeket félig földbe ásták vagy képletesen megvesszőzték, megcsapták, hogy halálukig emlékezzenek a határ nevezetes pontjára. – A tavaszi határjárással egyidőben megtisztították a forrásokat is.

Tavasszal fűzfából tilinkát (sípot fűzfa héjából) csinálnak. Ekkor bele is fújnak, hogy a halottak tudják meg, újra eljött a tavasz, a húsvét napja.

Többnyire olyan mágikus cselekedetekről van szó, melyeket egyedül, magányosan kellett elvégezni. A férjjósló vagy asszonyjósló hiedelemcselekményeket természetszerűleg a lányok, a fiúk egyedül végezték.

Régi szokás az ujonnan épült házakat megáldani, fölavatni. Szokás megáldani a házakat, a vizszentelési napokon, nagyszombaton, pünkösd virrasztóján és vizkereszt ünnepén v. ennek nyolcada alatt. Legközönségesebb a vizkereszti a Roleda.A pap belépvén a szobába, békeköszöntéssel üdvözli a házat és lakóit, s kéri Istent, hogy kegyelmével védje, óvja, oltalmazza a hajlékot. Ezután meghinti a szobát és a benne levőket szenteltvizzel, majd megfüstöli őket tömjénnel, mialatt valaki a kisérők közül, általában a kántor, az ajtó felső részére fölirja az uj esztendő számát és a három király neveinek kezdő betüit annak jeléül, hogy a hajlék és a benne lakó család a folyó évben is a három szent égi pártfogása alá helyeztettek.

Harsogtatás, kolindálás, regösének.

A társadalmi együttélési formákra jellemző tevékenységek és elgondolások történelmileg kialakult köznapi megjelenési módja, amely az emberi cselekvés, magatartás és gondolkodás kulturális szabályozottságán túl a szabályozottság kötelező erejének mértékét, kiterjedtségét és minőségét is tükrözi.

Számos Idumeából származó s a rómaiak befolyása alatt álló zsidó királynak neve. 1. Nagy H., Antipater Rómában a zsidók királya. Miután eruzsálemet (Kr. e. 37) ostrommal bevette, kegyetlen módon szilárdította meg vérrel szerzett trónját; egyebek közt, gonosz nővére, Salome unszolására, kivégeztette feleségét Mariamnét, a Hasmoneusok utolsó sarját, anyósát és három fiát. Külsőleg fényes volt uralkodása, de a nép gyűlölte a királyt, aki 37 évi uralkodás után halt meg röviddel Krisztus születése után. Ő gyilkoltatta meg a betlehemi gyermekeket. (Máté ev. 2., 16.) - 2. H. Antipas, az előbbinek fia,Perae és Galilaea uralkodója. Feleségét elhagyva, sógornőjével, Herodiással (l.o.) kelt egybe, ki végzetes befolyással volt életére. Caligula császár megfosztotta trónjától és Lyonba számüzte; megh. Spanyolországban Kr. u. 40. Kivégeztette Keresztelő szt. Jánost, kigunyolta Krisztust. -3. H. Agrippa I., Nagy H. unokaöccse. Caligula és Claudius Palsztina összes országrészeinek királyává tették; idősb Jakabot, Evangelista szent János fivérét kivégeztette, Péter apostolt pedig bebörtönöztette. Megh. Caesareában Kr. u. 44. - 4. H. Agrippa II., az előbbinek fia, csak részben örökölte atyja birodalmát. A zsidók, bár sok gondot fordított Jeruzsálem szépítésére, nem igen kedvelték, mivel önkénnyel és zsarnok módon bánt a főpapokkal. A rómaiak elleni utolsó háborúban ezekkel tartott s mint római praetor halt meg Kr. u. 100. Sz. Pál apostol beszédét Festus előtt helyeselte. -4.Tiberius Claudius Atticus, görög szónok és műpártoló, szül. Marathonban Kr. u. 101 körül megh. 170-ben. 120. már ő volt annak az athéni küldöttségnek a szónoka, mely Hadrián császár üdvözlésére Pannoniába sietett, majd ugyanazon császár (Kr. u. 125.) kinevezte a kisázsiai városok prefektusává, mely állásában különösen a vízvezetékügy fejlesztése körül buzgólkodott. Athénbe visszatérve, ő lett az archon eponimosz. 140. Rómában találjuk, mint Antoninus Pius fiainak nevelőjét, három évvel később mint konzult.

Olyan vallási képzet, amely nem tartozik a hivatalosan elismert egyházak vagy vallási rendszerek által elfogadott hittételek közé (babona). – Az egyik vallás szemszögéből nézve egy másik vallás képzetei is hiedelemnek foghatók fel. E névvel illetik továbbá az európai (s a magyar) parasztság rendszert nem alkotó vallásos képzeteit, kozmogóniáját, előírásait, tilalmait.

Egyes elemei igen régiek, de mindenütt tartalmaznak újabb, különböző korú egyházi elemeket is, és a helyi vámpírhitnek, kísértethitnek stb. megfelelően helyenként más-más módon és változó gazdagságban áll össze ez az Európa-szerte csak főbb vonásaiban egyező hiedelemkör.

Egyes elemei igen régiek, de mindenütt tartalmaznak újabb, különböző korú egyházi elemeket is, és a helyi vámpírhitnek, kísértethitnek stb. megfelelően helyenként más-más módon és változó gazdagságban áll össze ez az Európa-szerte csak főbb vonásaiban egyező hiedelemtörténet.

Olyan vallási képzet, amely nem tartozik a hivatalosan elismert egyházak vagy vallási rendszerek által elfogadott hittételek közé (babona). – Az egyik vallás szemszögéből nézve egy másik vallás képzetei is hiedelemnek foghatók fel. E névvel illetik továbbá az európai (s a magyar) parasztság rendszert nem alkotó vallásos képzeteit, kozmogóniáját, előírásait, tilalmait.

A húsvétra ajándékozott, fogyasztott, esetleg a következő húsvétig megőrzött, általában díszített tojás. Egyházi áldásban részesítéséről a 4. sz.-ból, majd ennek hivatalos bevezetéséről a 12. sz.-ból van tudomásunk; igénybevétele a r.k. vallású parasztság körében Mo.-on szinte napjainkig szokásban volt. A húsvéti tojás a húsvéttal mint egyházi ünneppel szoros kapcsolatban van, az egyházi szimbolika szerint a sírjából feltámadó Krisztust jelképezi.

Szent, apostol, Jézus tizenkét tanítványának egyike. Szt. János evangeliumában Didymus (iker) mellékneve van. Valószinüleg Galileából származott. Ő volt az, aki Krisztus feltámadásában nem akart hinni, innen a közforgó kifejezés: hitetlen T. Parthiában, Indiában és Etiopiában terjesztette a kereszténységet és Indiában vértanui halált halt. A latin egyház dec. 21-én, a görög jun. 3-án ünnepli emlékét.

A hamvazó szerda előtti napnak, vagyis farsang harmadik napjának a neve. Hogy a rákövetkező önmegtartóztatásért már előre kárpótolják magukat az emberek, már a középkorban lakomákkal, tánccal, bohózatokkal ülték meg e napot. Katolikus országokban e vigadozást kiterjesztették a január 7-étől a bőjtig tartó egész időre; ezt az időt farsangi karneválnak nevezték.

A víz tisztító, termékenységvarázsló erejébe vetett hit az alapja a húsvéti locsolásnak is. Valamikor vízbevetõ, vízbehányó hétfõnek nevezték húsvét hétfõjét, ami utal a locsolás egykori módjára, tudniilik gyakran erõszakkal a kúthoz, vályúhoz hurcolták a lányokat, és vödörszám hordták rájuk a vizet. A szagos vízzel, kölnivel való lcsolás és a locslóversike újabb keletû szokás városon és falun egyaránt.

A nagyböjt, a keresztény egyházban a húsvéti előkészület ideje.

A fenyõágazás (virágozás) és öntözést a besorozott legények szervezik, a szokásnak évenkénti életbe játszásával õk a közösségi ünnep ceremóniamesterei. Régebben a határkerülés után, napjainkban húsvét szombatján éjszaka a kapukra szegzik az elõkészített fenyõágakat. Falvanként változik, hogy melyik házra milyen ág kerül. Szentháromságon például a leányos házakhoz tetõágat (fenyõcsúcsot) tesznek, aholy nincs leány, oda oldalágat. A legény külön is ajándékozhat szalagokkal díszített fenyõt a szeretõjének. Fenyõágakkal díszítik a középületeket, templomokat, még a malmokat is. A zöld ágak szimbolikája azt sugallja, hogy az egész teremtett világ részese a húsvéti feltámadásnak, újjászületésnek.

A természetes és mesterséges határjeleket, „minden határok circumferenciáját specifice” határkönyvekben is rögzítették néhol, de az általános eljárás az volt, hogy a compossessorátus tanácsi emberek vagy ezen alkalomra választott tisztségviselők vezetésével a férfiak húsvét időszakában évente körüljárták a falu határát. A határjárás alkalmával a legényeket félig földbe ásták vagy képletesen megvesszőzték, megcsapták, hogy halálukig emlékezzenek a határ nevezetes pontjára. – A tavaszi határjárással egyidőben megtisztították a forrásokat is.

Húsvét harmadik napján az iskolás gyermekek a község játékra alkalmas helyén bizonyos távolságra egymástól két cöveket vernek a földbe. Az egyikhez egy hizlalt kakast, a másikhoz egy hizlalt tyúkot kötnek. A fiúk a kakas, a leányok a tyúk irányába helyezkednek el. A feladat az, hogy a cövekhez kötött kakast a fiúk agyonlőjék (kakaslövés), a tyúkot pedig a leányok agyonüssék. A fiúk a halálos ítéletet nyíllal, a leányok egy bottal hajtják végre. Közben egy sajátságos éneket énekelnek, amelyben a kakas szomorú sorsát panaszolja el. Brassó megyében néhol nem a kakasokra, hanem egy táblára rajzolt kakas ábrájára lőttek nyíllal. Aki a tábla közepére festett fekete pontot eltalálja, az a győztes. A két állatot a versenylövés után megölik, elkészítik és elfogyasztják.

Katartikus, termékenységvarázsló jellegű népszokás. Az egész ország területén ismert. A Dunántúlon csak szórványadatok jelzik meglétét, ezen a területen jelentősége más húsvéti szokások mellett (pl. komatálküldés, húsvéti korbácsolás) elenyésző volt. A húsvéti locsolás ősi katarktikus rítus keresztényiesített formája. Eredetének egyházi magyarázata részint a keresztelésre utal, részint arra a legendára, amely szerint a Jézus feltámadását hirdető jeruzsálemi asszonyokat locsolással akarták volna a zsidók elhallgattatni, ill. a Jézus sírját őrző katonák vízzel öntötték le a feltámadás hírét vivő asszonyokat.

A Zöldágjárás szép szokása tipikus tavaszi, a természet megújhodását ünneplő énekes játék. A lányok kettes sorban állva, felemelt kezükből sátrat formálva, énekelve haladtak végig a falun (Bújj, bújj zöld ág...).

A feltámadás napja húsvétvasárnap. Sok országban szokás e napon a napfelkeltét egy magas hegy tetején várni. Ehhez több hiedelem kapcsolódik - egyik szerint a felkelô nap Krisztus feltámadásának bizonyítéka, a másik szerint aki jól figyel, megláthatja benne a Krisztust jelképezô bárányt a zászlóval.

Szül. 540., megh. 604 márc. Okosságával és erélyességével az arianus longobardokat békére hajtotta, Agilolf királyukat pedig a kat. hitre térítette. Nagy része volt az angolszászok megtérítésében, mert ő küldötte szent Ágoston apátot a kenti partokra, ahol ez 597. 10 000 angolt keresztelt meg. A visszaéléseket, amelyek az egyházban itt-ott felmerültek, megszüntette, nagy gondot fordított a fegyelemre, a hitegység fenntartására.

A levegő mindenkori állapota. Az I. részletjelenségei: a hőmérséklet, a csapadék, a szél, a légköri nedvesség, a felhőzet, a verőfény.

Időjáráshoz kapcsolódó népi versecskék. (Piroska napjához főződő regula: „Ha Piroska napján fagy, Negyven napig el nem hagy!”).

A magyar parasztság természetismerete leginkább az időjárás pontos és részletes megfigyelésében nyilatkozott meg. Természetesen következik ez abból az életformából, amelyben évszázadokon át (különösen a pásztorkodó népesség) élt. Az időjósló tudás gyakran szentenciákká sűrűsödött.

Egy bizonyos nap időjárásából következtettek más napok vagy időszakok időjárására. Például ha gyertyaszentelő napján süt a nap, akkor még kemény tél várható.

II. A., a jeruzsálemi (1205-1235), 19-ik magyar király, III. Bélának 1175-ben született fia. 1205-ben A.-ra maradt az ország s megkoronázták még ugyanazon év máj. 29-én. Ő az első magyar király, kitől koronázási esküt követelt a nemzet. Nagy befolyást gyakorolt rá neje, Gertrud, ki az ország főméltóságait saját rokonaival és egyéb idegenekkel töltette be. Ezért,míg a király Galiciában járt, a főurak összeesküdtek a királyné ellen s Bánk horvátországi bán vezérlete alatt Leleszen megölték. A. Gertrud halála után Jolántát, az auxerrei gróf leányát vette nőül 1215-ben. 1222-ben összehívta az ország nagyjait megalkották az arany bullát. Egy évvel halála előtt harmadszor megnősült s nőül vette Beatrixet, az esztei őrgróf leányát. Ettől született A.-nak halála után fia, István, a későbbi III. András királynak apja.

O.(II.), valószínűleg Chatillonban (Franciaország) született és eredeti neve Orttó v. Odo volt, megh. 1099 jul. 29. Pápává 1088 márc. 12-én választották.1091-ben Beneventben zsinatot tartott azon nevezetes határozat hozta, hogy jövőben senki püspök nem lehet, aki egyházi rendbe nem tartozik. A piacenzai (1095) és ugyanazon évben nov. 18. Clermontban megtartott zsinaton az I. keresztes hadjárat megindítása lett elhatározva.

Július 20. Illés, ószövetségi próféta napja. Időjárási megfigyelések szerint ezen a napon gyakoriak a viharok. Mennydörgéskor azt mondják, Illés szekere zörög. (A Szentírás szerint Illés próféta tüzes szekéren ment föl az égbe.) A mezőn ezen a napon munkatilalom volt, nehogy a villám csapjon valakibe a szabad ég alatt. Általában féltek ettől a naptól, mert gyakran fordult elő jégverés, vagy a vihar szétzilálta illetve felgyújtotta a kazlakat.

Maskarába öltözött gyermekcsoportok jártak házról‑házra. Egyikük – papírsüveggel a fején – személyesítette meg Balázs püspököt, a többieken papírcsákó volt, oldalukon fakard. Nyársat vittek, arra tűzhessék a háziak a kolbászt, a szalonnát. A balázsjárás, akárcsak a március 12-i gergelyjárás, a soványpénzű tanítók jövedelem kiegészítését jelentette. A háziaktól kapott szalonnát, babot, zsírt, tojást a gyerekek elvitték a tanítónak, aki ezután megvendégelte őket.

A középkor az iskolai ünnepek sokaságát teremtette meg. Az egyetemek védõszentjük napján rendezték meg a maguk ünnepét, de a városi és a falusi kisiskolák népszokásokban megõrzött Gergely-napi, Balázs-napi, Márton-napi rendezvényei ugyancsak emlékezetesek maradtak a korabeli gyermekek számára. Az iskolai ünnepek, a kisebb-nagyobb vallási ünnepek s a vasárnapok ritmikusan visszatérõ napjai élményszerû keretbe foglalták évszázadokon át az iskolai élet szürke hétköznapjait. Politikai tartalmú iskolai ünneprõl elõször Mária Terézia rendelkezett; az 1777-i Ratio Educationisában elõírta, hogy az uralkodó névnapjáról az iskolákban szünnappal, istentisztelettel, ünnepi beszéddel kell megemlékezni.

Római születésű volt, megh. 844-ben.volt Az egyház feje volt 827-844. Alatta szűnt meg a képrombolás a 842. megtartott konstantinápolyi zsinaton.

A pünkösdi májusfának a fiatalok mulatságával kapcsolatos két jellegzetes példája a csallóközi vámkerék és a szabadszállási jádzófa.

Július 25.-Jakab napja. Jakab zivatart hozó kedvére utal Doroszló megfigyelése: „Jakab, ha marokra találja a zabot, akkor szétszórja." „A zab aratását Jakab-napig be kell fejezni, mert ami gabona Jakab-napig kint marad, az kint is veszik."

Istálló

Gyermeknek az a tevékenysége, amellyel, ösztönének engedve, belsejét kialakítja s amellyel testi és szellemi erejét fejleszti.

(gör. apokalipszis), az újszövetségi kánon berekesztéséül szolgáló, prófétai jellegű irat, a János apostol jelenési könyve, melyben az író a Krisztus jövendőbeli eljövetelének mozzanatait mutatja fel prófétai előadásmódban.

Oly öltözet, mely bizonyos állapotot, kort, nemzetiséget, rangot, hivatalt jelöl, s ünnepélyek, hivatalos működések, színpadi előadások alkalmával használtatik.

A kereszténység alapítója. Életének történetét a biblia így írja le: született Bethlehemben, Augustus római császár uralkodása idejében Róma alapításának 747. évében, tehát 7 évvel a keresztény időszámítás előtt, szüz Máriától (Mát. I. 18-25., Luk. I. 26-38); mivel Dávid nemzetségéből származott, Dávid fiának is neveztetett; oly elnevezés ez, mely egyuttal messiási hivatalát is kifejezi, máskép; Istenfia, Úr Isten az ő nevei, mert mint Istenfia az istenség második személye emberré lett, hogy mint ember éljen a földön (Ján. I. 1-14.). Nyolc nap mulva a zsidó törvény szerint körülmetéltetett, midőn a Jézus nevet kapta, ami üdvözítőtt jelent. Később pedig Krisztusnak, fölkentnek hivatott. A törvényszabta idő elteltével szülei fölvitték Jeruzsálembe, bemutatták az Urnak a templomban, hol Siemon, ki régen várta Izrael vigasztalását s a Szentlélektől igéretet vett, hogy nem fog meghalni, mielőtt látna az igért Messiást s karjaiba véve őt, a világ üdvözítőjének hirdette (Luk. II. 22.) Herodes, miután tudomására jutott a történetnek, attól tartva, hogy trónját veszély fenyegeti az uj zsidók királyi miatt, Bethlehemben minden két éven alul levő gyermeket megöletett, angyali intés következtében az iszonyatos gyilkolás elől biztonságba helyezendők a kisded Jézust, szűz Mária és József Egyiptomba menekülnek (Mát. II. 13.) Herodes halála után visszatértek Egyiptomból, hol körülbelül két évig tartózkodtak (Mát. II. 19-21.) és pedig az atyjához hasonló kegyetlenségü Archelaostól való félelmükben nem Judeában, hanem Galilea Nazareth nevü városába, honnét a názáreti Jézus vagy egyszerüen názáreti elnevezés. Ettől fogva egész Keresztelő János által történt megkereszteléséig semmit sem tudunk róla, mint hogy Jézus 12-ik évében a husvéti ünnepekre felment Jeruzsálembe, s bölcsességével a templomban vitatkozva a tanítók és irástudók közt találják aggódó szülei (Luk. II. 46.). Visszatérve Názáretbe, itt növekedett, teljes levén bölcsességgel és az Isten kegyelmével (Luk. II. 51.), 30-ik évében ünnepélyesen lépett föl. Keresztelő János, ki őt a megigért Messiásnak jelentette ki, s megkeresztelte. A keresztelés által messiási hivatalába fölavatva a Jordántól a pusztába vonult, hol 40 napig bőjtölve tartózkodott a rossz lélek kisértését legyőzve, s angyalok szolgáltak neki (MÁt. IV. 1-11.). A pusztából visszatérve, arra a helyre jön, hol János keresztel, s amint ez őt megpillantja, egybefoglalva az összes jövendölések tartalmát s ezzel a prófétai hivatal beteljesedését, fölkiált: «Ime az Isten báránya, aki elveszi a világ bünét» (Ján. I. 29.). Gaileába vivő utjában, nem messze Názárettől, Kána városkában a menyegzőt tiszteli meg jelenlétével és az első csodát teszi, a vizet borrá változtatja. (Ján. II. 1-11.) Ismét Názáretbe megy, hogy megvigye az örvendetes hirt, hogy most telt be, amit a próféták jósoltak. Ez időtől fogva körül járta egész Galileát tanítván s a zsinagógákban hirdette evangeliomát. Tanítását számtalan csodák, mindannyi jótétemények követték. Magasztás beszédei, bámulatos tettei mindannyi indító okok voltak, hogy mindenek csodálkoztak az igéken, melyek szájából jöttek. De viszont mások irigységgel s gyülölettel viseltettek iránta. A farizeusok és hozzájuk hasonlók nem türhették Jézus nagy tekintélyét, mely mellett az övék elhomályosult s képmutató alakoskodásuk leálcázva lett (Ján. XI. 47.). Főkép pedig sértette őket az, hogy magát a megigért Messiásnak tartotta anélkül, hogy a földi király fényével övezte volna magát, ami beszívott előitéleteikkel homlokegyenest ellenkezett. Ezért mindenkép incselkedtek ellene, de jogosan miről egyházának örökkévalóságát (Mát. XVI.). Tanítványai közül kiválasztott 12 egyszerü bemert; fejüknek Pétert jelölve ki. A husvéti ünnepekre ünnepélyesen vonult be Jeruzsálembe s alapította utolsó vacsoráján az oltári szentséget. Judás ellenségeinek elárulja, elfogják, itélő szék elő állítják s ámbár Pilátus ártatlannak mondja ki, halálra itélik. Két gonosztevő közt keresztre feszítve, pénteki napon meghalt (Luk. XXIII. 32.); ujdonatuj sirba temettetett s harmadnapra, mint megjövendölte, a sirból melynél fizetett római katonák álltak őrt, föltámadt s föltámadásáról többeknek sokszori megjelenése által elegendő tanuságot adva, miután tanítványaival 40 napig társalkodott, mennyi országáról s a szükségesekről oktatva őket, szemük láttára az olajfák hegyéről mennyekbe ment s a felhő elrejtő őt szemeik elől (Mát. XXVII. 62. XXVIII. 6.). Tizednapra elküldé apostolainak a Szentlelket, mint helyettesítőjét, akiben mindenkorra övéivel akart lenni, folytatva üdvözítő művét az általa alapított egyházban, melynek határai sem idő, sem hely által nem korlátoltatnak, a világ mindannyi sarkára van annak alapköve rakva. Élettörténetéről szólnak: Flavius József Antiquit. XVIII. 3., Tacitus Annal. XV. 44., Plinius Ep. X., Svetonius Claudius 25.

Húsvét a kereszténység egyik legnagyobb ünnepe. Húsvétkor ér véget a 40 napig tartó böjt, a hústól való tartózkodás, innen származik az ünnep magyar elnevezése is. Húsvét az egyházi év mozgó ünnepeinek is középpontja. Ezt a napot előzi meg hét héttel farsang vasárnapja és követi ötven nap múlva a pünkösd.

Mivel Jézus azt állította magáról, hogy Isten fia, istenkáromlással vádolták, Poncius Pilátus elé hurcolták, aki a népre bízta Jézus bűnösségének megítélését. A tömeg Jézust bűnösnek ítélte, Pilátus pedig megmosta kezeit, ezzel jelezve, hogy Jézus halála nem az ő kezéhez tapad. A foglyot töviskoszorúval megkoronázták és így gúnyolták,: "Íme a zsidók királya!" Ezután a kereszttel a vállán Jézus elindult a Golgota hegyre, ahol megfeszítették.

Ez az ünnep, melynek valódi tartalma a legelevenebben él ma is. Karácsony este minden elcsendesedik, a közlekedés leáll, és ha olyan szerencsénk van, hogy hó is esett, a csend még teljesebb. Míg advent a reményteli várakozás ideje, a Szenteste maga a megvalósult és beteljesedett csoda, a Megváltó születésének napja. A képzőművészetben, a zenében talán a legtöbbször feldolgozott téma.

A tavaszi napéjegyenlőség idejére eső három jeles névnap (Sándor: márc. 18., József: márc. 19., Benedek: márc. 21.) közül ennek van legnagyobb időjósló szerepe (időjóslás). Az Alföldön azt tartják, ha József napján szivárvány látható, a széles sárga sáv benne jó búzatermést, a széles piros sáv pedig bő bortermésre mutat. Ha ezen a napon szél fúj, az év minden napján fog fújni. Ha a József-napkor látott gólya tolla piszkos, bő termést, ha tiszta fehér, szűk esztendőt jelent. A marhák első kihajtását Göcsejben e napon végezték, másutt általában Szent György napján, ünnepélyes ceremóniák között.

Vendel mellett az őszi pásztorünnepek napja. Az Alföldön és az ország észak-keleti részében főként a juhászok körében kedvelt a "dömötörözés", a juhászbál.

A római naptárban a hónap eredetileg a fantáziátlan Quintilis, „Ötödik” nevet viselte, mivel az egykori márciusi évkezdéstől számítva az ötödik hónap volt. I.e. 44-ben Marcus Antonius hízelgő javaslatára nevezték el júliusnak Julius Caesarról, aki e hónap 12. napján született.

A korabeli Erdély teljes zenei kincsét, sőt táncait is felöleli. A gyűjteményt nem hangjegyekkel, hanem tabulatúrás írásmódban, két ferences rendtársa segítségével állította összeKájoni János.

Különböző alkalomkor előforduló népszokás, amelynek során egy vagy több kakast, esetleg tyúkot ölnek meg: agyonütik, lemetszik a fejét vagy lelövik. Ismeretes a farsang, a húsvét, a lakodalom, az aratás hagyományában. A szokás menete helyenként változó volt. A brassói Hétfaluban húsvét harmadik napján az iskolás gyermekek a község játékra alkalmas helyén bizonyos távolságra egymástól két cöveket vernek a földbe. Az egyikhez egy hizlalt kakast, a másikhoz egy hizlalt tyúkot kötnek.

Magyarország-szerte, de főkép Erdélyben a székelység közt elterjedt szokás, amely szerint "az arra való meghívás után az atyafiak, szomszédok, sőt az egész falu, valakinek egyszerre, minden fizetés nélkül dolgozni mentek s úgy a meghívó dolgát egyszerre végezték". A K.-ban végzett munkáért az illető, akin vele segítettek, az önként és szívességből megjelent segítőmunkásokat megvendégeli.

A biblai történet szerint Jézus Krisztus csodatétel folytán bort és halat oszt szét a kánai lakodalmon.

Ünnepek előestéjén (vagy ünnepi időszakokban) csoportosan házról házra járva elismételt éneklés, melynek során az ünnep gondolatkörét felidéző énekhez jókívánságok, gyakran köszöntők csatlakoznak. (Sokszor a köszöntő szokásokat is kántálásnak nevezik.) Zárt szerkezetű, strófás énekek, laza építkezésű gyermekdalos (gyermekdal) képletek és különböző fajta recitatív egyaránt előfordulnak. Az énekelt részekhez (melyekhez hangszerkíséret is járulhat) gyakran „rigmus” vagy prózai szövegek deklamálása kapcsolódik. A kántálások egyik fajtájában csak egyetlen ének és a rigmus mondható tipikusnak (advent, karácsony, újév, húsvét, Gergely-járás mai formája), a másikban egymás után többféle ének, szavalás vagy recitatív rendszerint együtt szerepel (Balázs-járás, vízkereszt), vagy még táncos jellegű, ill. ütempáros anyag is csatlakozik hozzá (pünkösdölő).

Krisztus születésének ünnepe, amelyet a keresztény világ dec. 25. tart meg. A K. az egyházi év első ünnepkörét képezi.

A kereszténység egyik legnagyobb ünnepe, Jézus születésének napja. Krisztus születésének december 25-i megünnepléséről szóló első adatokkal a 4. sz.-ban találkozunk. Niceai János püspök szerint Jézus születését Rómában I. Gyula pápa (i. sz. 337–352) alatt kezdték ünnepelni, majd az ünnep innen terjedt tovább. A szíreknek 343. dec. 25-én már prédikációt tartottak. Konstantinápolyban 379–380-ban nazianzi Szent Gergely emlékezik Krisztus születésére és megünnepli napját. Antiochiában Chrysostomus szerint 386-ban Krisztus születését dec. 25-én ünneplik, s noha még alig tíz esztendeje, hogy a keleti egyház az ünnepet nyugattól átvette, a prédikáció hatása és a hívők lelkesedése oly nagy volt, hogy a város templomai telve voltak.

Az adventi időszak utolsó napja. A karácsonyfa-állítást először Elzászban jegyezték fel a XVII. században. A XVIII. századtól már mint protestáns családi szokás terjedt el a német területen. A XIX. századtól a világ számos országában meghonosodott a karácsonyfa-állítás. Hazánkban a XIX. század első felében jelent meg, elsősorban nemesi, majd polgári körökben. Először Brunszvik Teréz martonvásári grófnő állított karácsonyfát. A század második felében a társadalom többi rétegénél is elterjedt. Magyarországon a karácsonyfa elterjedése előtt termőágakat állítottak, ezeket rozmaring-, nyárfa-, bürök-, kökényágakból készítették. Gerendára, vagy a szobasarokba függesztették, olykor a koronájával lefelé. A karácsonyi ajándékozás szokásának ókori előzménye a római újévi ajándék a strena, amelyet Kalendae Januriae (január 1.) alkalmával küldözgettek egymásnak. A német protestantizmus a XVII. századtól családi ünneppé tette a karácsonyt, s ettől kezdve az ajándékozás főleg családi körben jutott jelentőséghez: elsősorban a szülők ajándékozták meg gyermekeiket.

Karácsonyestére (dec. 24.) felállított vagy függesztett örökzöld (főleg fenyő) fa vagy ág, amelyet gyümölcsök, sütemények, gyertyák, szentképek stb. díszítenek. Rá vagy alá szokás elhelyezni a karácsonyi ajándékokat. Maga a karácsonyfa is számíthat karácsonyi ajándéknak. A növények és a fény kultikus alkalmazásában gyökerező, ókori előzményekkel rendelkező karácsonyfa-állítás szokásának korai előfordulásai az újkor kezdetétől ismertek Európában, főleg német területről. Ezek részint az épületek belsejét az ünnepekre feldíszítő zöld ágak, részint különböző alkalmakra készült, ajándékokat hordozó fák. Bizonyos értelemben a paradicsomkertbeli tudás fája is előde a karácsonyfának.

Ünnepek előestéjén (vagy ünnepi időszakokban) csoportosan házról házra járva elismételt éneklés, melynek során az ünnep gondolatkörét felidéző énekhez jókívánságok, gyakran köszöntők csatlakoznak. (Sokszor a köszöntő szokásokat is kántálásnak nevezik.)

November 25-e. VII. Orbán pápa 1642-ben kiadott bullájának megjelenéséig parancsolt ünnep volt Szent Katalin szűz és vértanú tiszteletére. Szent Katalint a hagyomány szerint keresztény hitének követéséért Maximinus császár parancsára börtönbe vetették, megkínozták, majd lefejezték. Az egyik legenda elmondja róla, hogy testét az angyalok Arábia egyik hegyére vitték. A középkor híres és tisztelt szentje volt, képét – kerékkel ábrázolva – számos képzőművészeti alkotás őrzi. Több hazai templomunknak védőszentjévé választották.

Azoknak a keresztényeknek a közössége, akik a római pápa és hierarchikus rendbe szerveződött papság vezetése alatt, a Bibliából levezetett és tévedhetetlennek minősített vallási tanításokat elfogadják.

A magyar népi hitvilág fiktív természetfeletti lénye. Az Európa-szerte ismert dologtiltó asszonyalakok közé tartozik: ezek a hit szerint részint tilalmakat (tilalom) írnak elő a hét bizonyos napjaira vagy valamilyen egyházi ünnepre, részint megbüntetik a tilalom ellen vétőket. A keddi munkatilalom a magyar nyelvterület egészén ismert, de ezt a kedd asszonyával csak a nyelvterület K-i, DK-i részén hozták kapcsolatba.

Az engedélyhez kötött iparok közé tartozó foglalkozás. A K. -ipart az 1884. évi XVII. t. -c. (ipartörvény) külön is szabályozza, a kerületi rendszert honosítva meg. Régebben a K. -ipar reáljogú ipar volt, de az 1884. évi XVII. t. -c. ezt megszüntette.

Az emberiség egyik legfőbb tápláléka. A K. minősége különböző, aszerint, hogy mely növényi részből és hogyn készül. Legfőbb K. -adó növényeink a gabonafélék és ezek közül is első helyen a búza és a rozs. Az árpa, zab és kukorica a K. -készítés szempontjából már csak másodsorban jöhetnek számításba s ezek lisztjei főleg csak a búza- és rozsliszthez keverve használtatnak fel. Erdélyben és Romániában szokásos a kukorica-lisztet K. -alakban tisztán is felhasználni. A magyar kenyér híres lyukacsosságáról, ízletes foszlósságáról, amit a magyar búza kiváló minőségének tudhatunk be.

A K. -sütés előestéjén megszitáljuk a lisztet, dagasztóteknőbe tesszük és közepébe fészket készítve, belekeverjük a múlt sütésből visszatartott és feláztatott kovászt. A kovászból kevés liszttel híg tésztát -előtésztát -készítünk és ezt letakarva állani hagyjuk másnap reggelig. Reggel hozzáadjuk a sót, esetleg köményt és az egész lisztmennyiséget addig dagasztjuk, míg a tészta már kezeinkről leválik, tehát nem ragad. Ha azt akarjuk, hogy a K. ízletesebb legyen és ne száradjon ki gyorsan, akkor főzött és összezúzott burgonyát is keverünk a liszthez dagasztás előtt (3 kg. lisztre 1 kg. burgonyát). A megdagasztott tésztát állani hagyjuk 2, 5-3 óráig, miközben a tészta megkel és eredeti térfogatának 2-2, 5-szeresét veszi fel. Ekkor újra összedagasztjuk a tésztát, kenyereket formálunk belőle, azokat belerakjuk a meglisztezett ruhával kibélelt szakajtókba és ismét állani hagyjuk mindaddig, míg újra annyira megkel, hogy ujjunkat a tésztába nyomva, a benyomott tésztában az ujj helye meg nem marad. Ha a tészta nagyon lágy, vagy igen meleg helyen kelt, akkor összeesik és tömött kenyeret ád. A kellőképen megkelt tészta a kemencébe kerül, ahol 250-260 C° hőnél kisütik. A kenyereket bevetés előtt vízzel megmosdatják vagyis felületüket vizes kefével megkenik, hogy héjuk a sütésnél fel ne repedjen.

Jézus Krisztus előhírnöke, Zakariás főpap és Erzsébet fia. Tiberius császár idejében a Jordán mellett hirdette a Messiás eljövendő országát, a bűnbánókat megkeresztelte a Jordánban. Vele kereszteltette meg magát Jézus is. Herodes lefejeztette. Fővételenek ünnepe aug. 29., születésének ünnepe jún. 24., amikor a régi pogány napfordulati ünnep hagyományaképpen sok helyen tüzeket gyujtanak. (Szent Iván-éj.)

A lányok egy szalmabábut menyecskeruhába öltöztettek, majd végigvitték a falun, aztán levetkőztették, a szalmát pedig a vízbe dobták vagy elégették. A szokás Hont, Nógrád, Pest és Heves megye egyes községeiben volt ismeretes, századunk első évtizedeiben még gyakorolták. A szalmabábut kisze, kiszi, kiszőce, kiszice, kice, kicice, kicevice, banya, villő elnevezéssel illették.

Zeneszerző, zenetudós, népzenekutató, az MTA tagja (elnöke 1946–49), Kossuth-díjas (1948, 1952, 1957), Herder-díjas (1965). A korszerű magyar népdalgyűjtés és a világhírű magyar zenefolklór kutatások egyik legjelentősebb kifejlesztője és irányítója. Tanulmányait Eötvös-kollégistaként a bp.-i egy. bölcsészeti karán és a Zeneakadémián egyidejűleg végezte. A magyar népdal strófaszerkezete c. disszertációval doktorált.

Az ősi keresztelés, majd később a „komálás„, „komatálküldés", „mátkálás" napja: a keresztkomák, keresztszülők kiszemelésének ideje. Hanóton "mátkavasárnap". A régiek hitében csak a húsvéton Krisztusban megújult ember, a benne, vele létező képes életre szóló barátságot kötni. Göcsejben fehérvasárnap délutánján a gyermekek, ifjak, leányok a falu alkalmas helyén, templomnál, haranglábnál, kocsmánál összejőve komát választanak.

Valamely jogügyletnek hatósági megerősítése. A katolikus egyházjogban a választott illetve kinevezett püspökök megerősítésének joga.A kat. egyházban a bérmálást a protestánsoknál az úrvacsoráját megelőző tanítást jelenti.

A házasságban élést egyetlen helyes életformának ismerő falusi közösségek gúnyoló szokása a házasságra érett, de farsangig, vagyis a házasságkötési idény végéig férjhez nem ment leányok ellen. (Szórványosan előfordul a meg nem nősült legények kigúnyolása is. Időpontja húshagyókedd, de előfordul más jeles napokon, így pl. szilveszterkor is.) Legelterjedtebb módja a tuskóhúzás, tőkehúzás, amelynek lényege: a leányhoz fatuskót vagy azt jelképező kisebb tárgyat kötöznek, amit bizonyos távolságra el kell húznia. Teljes formájában hangos vonulás végig a falun (néhol lakodalom-paródiával kiegészítve), de sok esetben csak a lányok ablaka alatt lármáztak, rossz fazekakon doboltak a legények anélkül, hogy a lányok kijöttek volna.

A vidám mozzanatokban is bővelkedő ünnepköszöntés más szegedvidéki neve kántálás, koledálás, kóringyálás volt, ami világosan a régi rekordáció világát idézi. A hagyomány – mint láttuk – Erdélyben, főleg az archaikus Székelyföldön, továbbá a palócoknál ostyahordás kíséretében más-más adventi időponthoz tapadva, máig virágzik. Tisztázásra vár a betlehemezéssel való műfaji, illetőleg kultikus összefüggése.

Luca napján (dec.13) szokásos egyik babonának a kotyulás (palázolás, polozsálás), amelynek célja a baromfi szaporaságának biztosítása.

A körmenet, mint rituális mozgás, a körüljárt terület isteni védelmének biztosítására törekszik, célja a termés bőségének biztosítása, Isten kiengesztelése és kérése, hogy minden bajt és betegséget tartson távol a közösségtől. A körmenettel a résztvevők Istent és az Oltáriszentségben jelenlévő Jézust dicsőítik és kifejezik a Katolikus Egyházhoz való tartozásukat.

Naptári ünnepek alkalmával énekelt vagy elmondott vers, ill. prózai jókívánságmondó szövegek az ünnep, valamint a felkeresett házigazda és családja köszöntésére. Tágabb értelemben ide tartoznak a társas összejövetelek alkalmával sorra kerülő bordalok, mulatónóták, asztali és pohárköszöntők (pl.keresztelő, lakodalom, pinceszerezés, szüret stb.). Szűkebben azok az alkalomhoz kötött köszöntők, melyeket házról házra járva mondanak el, gyakran adománygyűjtés céljából.

Naptári ünnepek alkalmával énekelt vagy elmondott vers, ill. prózai jókívánságmondó szövegek az ünnep, valamint a felkeresett házigazda és családja köszöntésére. Tágabb értelemben ide tartoznak a társas összejövetelek alkalmával sorra kerülő bordalok, mulatónóták, asztali és pohárköszöntők (pl. keresztelő, lakodalom, pinceszerezés, szüret stb.). Szűkebben azok az alkalomhoz kötött köszöntők, melyeket házról házra járva mondanak el, gyakran adománygyűjtés céljából.

Naptári ünnepek alkalmával énekelt vagy elmondott vers, ill. prózai jókívánságmondó szövegek az ünnep, valamint a felkeresett házigazda és családja köszöntésére. Tágabb értelemben ide tartoznak a társas összejövetelek alkalmával sorra kerülő bordalok, mulatónóták, asztali és pohárköszöntők (pl.keresztelő, lakodalom, pinceszerezés, szüret stb.). Szűkebben azok az alkalomhoz kötött köszöntők, melyeket házról házra járva mondanak el, gyakran adománygyűjtés céljából.

A Télapó segédje. Általában ördög-formájú lény, vörös vagy fekete színű, szőrös, fején szarvakat viselő, emberien beszélő patás a Krampusz, s általában hosszú bojtos farka van. A Télapóval együtt járva segít az ajándékok-, illetve szükség esetén a virgácsok kiosztásában. Sok helyütt azt tartják: a jó gyerekeknek a Télapó visz ajándékot, a rossz gyerekeknek a Krampusz oszt virgácsot.

A kereszténység alapítója. Életének történetét a biblia így írja le: született Bethlehemben, Augustus római császár uralkodása idejében Róma alapításának 747. évében, tehát 7 évvel a keresztény időszámítás előtt, szűz Máriától (Mát. I. 18-25., Luk. I. 26-38); mivel Dávid nemzetségéből származott, Dávid fiának is neveztetett; oly elnevezés ez, mely egyúttal messiási hivatalát is kifejezi, máskép; Istenfia, Úr Isten az ő nevei, mert mint Istenfia az istenség második személye emberré lett, hogy mint ember éljen a földön (Ján. I. 1-14.). Nyolc nap múlva a zsidó törvény szerint körülmetéltetett, midőn a Jézus nevet kapta, ami üdvözítőt jelent. Később pedig Krisztusnak, fölkentnek hivatott. A törvényszabta idő elteltével szülei fölvitték Jeruzsálembe, bemutatták az Urnak a templomban, hol Siemon, ki régen várta Izrael vigasztalását s a Szentlélektől ígéretet vett, hogy nem fog meghalni, mielőtt látna az ígért Messiást s karjaiba véve őt, a világ üdvözítőjének hirdette (Luk. II. 22.) Herodes, miután tudomására jutott a történetnek, attól tartva, hogy trónját veszély fenyegeti az uj zsidók királyi miatt, Bethlehemben minden két éven alul levő gyermeket megöletett, angyali intés következtében az iszonyatos gyilkolás elől biztonságba helyezendők a kisded Jézust, szűz Mária és József Egyiptomba menekülnek (Mát. II. 13.) Herodes halála után visszatértek Egyiptomból, hol körülbelül két évig tartózkodtak (Mát. II. 19-21.) és pedig az atyjához hasonló kegyetlenségül Archelaostól való félelmükben nem Judeában, hanem Galilea Nazareth nevü városába, honnét a názáreti Jézus vagy egyszerűen názáreti elnevezés. Ettől fogva egész Keresztelő János által történt megkereszteléséig semmit sem tudunk róla, mint hogy Jézus 12-ik évében a húsvéti ünnepekre felment Jeruzsálembe, s bölcsességével a templomban vitatkozva a tanítók és írástudók közt találják aggódó szülei (Luk. II. 46.). Visszatérve Názáretbe, itt növekedett, teljes levén bölcsességgel és az Isten kegyelmével (Luk. II. 51.), 30-ik évében ünnepélyesen lépett föl. Keresztelő János, ki őt a megígért Messiásnak jelentette ki, s megkeresztelte. A keresztelés által messiási hivatalába fölavatva a Jordántól a pusztába vonult, hol 40 napig bőjtölve tartózkodott a rossz lélek kísértését legyőzve, s angyalok szolgáltak neki (MÁt. IV. 1-11.). A pusztából visszatérve, arra a helyre jön, hol János keresztel, s amint ez őt megpillantja, egybefoglalva az összes jövendölések tartalmát s ezzel a prófétai hivatal beteljesedését, fölkiált: «Ime az Isten báránya, aki elveszi a világ bűnét» (Ján. I. 29.). Gaileába vivő utjában, nem messze Názárettől, Kána városkában a menyegzőt tiszteli meg jelenlétével és az első csodát teszi, a vizet borrá változtatja. (Ján. II. 1-11.) Ismét Názáretbe megy, hogy megvigye az örvendetes hirt, hogy most telt be, amit a próféták jósoltak. Ez időtől fogva körül járta egész Galileát tanítván s a zsinagógákban hirdette evangeliomát. Tanítását számtalan csodák, mindannyi jótétemények követték. Magasztás beszédei, bámulatos tettei mindannyi indító okok voltak, hogy mindenek csodálkoztak az igéken, melyek szájából jöttek. De viszont mások irigységgel s gyűlölettel viseltettek iránta. A farizeusok és hozzájuk hasonlók nem tűrhették Jézus nagy tekintélyét, mely mellett az övék elhomályosult s képmutató alakoskodásuk leálcázva lett (Ján. XI. 47.). Főkép pedig sértette őket az, hogy magát a megigért Messiásnak tartotta anélkül, hogy a földi király fényével övezte volna magát, ami beszívott előítéleteikkel homlokegyenest ellenkezett. Ezért mindenkép incselkedtek ellene, de jogosan miről egyházának örökkévalóságát (Mát. XVI.). Tanítványai közül kiválasztott 12 egyszerű bemert; fejüknek Pétert jelölve ki. A húsvéti ünnepekre ünnepélyesen vonult be Jeruzsálembe s alapította utolsó vacsoráján az oltári szentséget. Judás ellenségeinek elárulja, elfogják, ítélő szék elő állítják s ámbár Pilátus ártatlannak mondja ki, halálra ítélik. Két gonosztevő közt keresztre feszítve, pénteki napon meghalt (Luk. XXIII. 32.); ujdonatuj sirba temettetett s harmadnapra, mint megjövendölte, a sírból melynél fizetett római katonák álltak őrt, föltámadt s föltámadásáról többeknek sokszori megjelenése által elegendő tanúságot adva, miután tanítványaival 40 napig társalkodott, mennyi országáról s a szükségesekről oktatva őket, szemük láttára az olajfák hegyéről mennyekbe ment s a felhő elrejtő őt szemeik elől (Mát. XXVII. 62. XXVIII. 6.). Tizednapra elküldé apostolainak a Szentlelket, mint helyettesítőjét, akiben mindenkorra övéivel akart lenni, folytatva üdvözítő művét az általa alapított egyházban, melynek határai sem idő, sem hely által nem korlátoltatnak, a világ mindannyi sarkára van annak alapköve rakva. Élettörténetéről szólnak: Flavius József Antiquit. XVIII. 3., Tacitus Annal. XV. 44., Plinius Ep. X., Svetonius Claudius 25.

Nem a lélek halhatatlanságát, hanem a meghalt testnek Isten által eszközlendő fölélesztését és a lélekkel örökre való egyesítését jelenti. Jézus Krisztus két gonosztevő közt keresztre feszítve, pénteki napon meghalt (Luk. XXIII. 32.); ujdonatuj sirba temettetett s harmadnapra, mint megjövendölte, a sirból melynél fizetett római katonák álltak őrt, föltámadt s föltámadásáról többeknek sokszori megjelenése által elegendő tanuságot adva, miután tanítványaival 40 napig társalkodott, mennyi országáról s a szükségesekről oktatva őket, szemük láttára az olajfák hegyéről mennyekbe ment s a felhő elrejtő őt szemeik elől (Mát. XXVII. 62. XXVIII. 6.). Tizednapra elküldé apostolainak a Szentlelket, mint helyettesítőjét, akiben mindenkorra övéivel akart lenni, folytatva üdvözítő művét az általa alapított egyházban, melynek határai sem idő, sem hely által nem korlátoltatnak, a világ mindannyi sarkára van annak alapköve rakva.

A szüreteléshez hasonlóan a kukoricafosztás is őszi mezőgazdasági társasmunka (elnevezése a kukoricacsövek leveleitől való megfosztására utal, ill. belőle ered). Tájegységenként különböző szóval fejezték/fejezik ki. Nevezik tengerihántónak is; Erdélyben – a keleti magyar területeken – máléfejtőnek; a székelyeknél egyszerűen bontónak.

Istentisztelet, istenimádás. Szoros összefüggésben van a K. a vallással, ha a vallás ugy határozható meg, hogy az az embernek benső élete az Istennel való közösségben, akkor a K. nem más, mint ezen életnek szent és ünnepélyes formában való megnyilvánulása. A K.egyidős az az emberiséggel. A K. Istent föltételez, de világias értelemben szoktunk beszélni a szellem, az ész, a génie, a szépség stb. K.-áról is.