PÜNKÖSDI KIRÁLYNÉJÁRÁS
A pünkösdi királynéjárás pünkösdjárás, pünkösd-köszöntés, cucorkázás a lányok termékenységvarázslással összekötött pünkösdi köszöntője a Dunántúlon. Megkülönböztetett szereplője a legkisebb, legszebb lány a pünkösdi királyné vagy más elnevezései szerint: királynéasszony, kiskirályné, cucorka.
A szokás négy fő mozzanatból áll:
- többnyire négy lány házról házra vezet egy kisebbet, a pünkösdi királynét;
- egy házhoz érve az udvaron vagy az ajtó előtt megállnak, a kiskirályné feje felett kendőt feszítenek ki baldachin módjára, vagy betakarják;
- éneklés közben mozdulatlanul állnak, körbejárják a királynét, esetleg táncolnak;
- termékenységvarázsló mondóka kíséretében felemelik a királynét;
Ezenkívül még a következő mozzanatok járulhatnak a játék menetéhez: virághintés, nevetési tilalom, adománykérés.
A dunántúli változatok legfontosabb szövegelemei: "A pünkösdnek jeles napján...", "Ma vagyon, ma vagyon...", "Meghozta az Isten...", "Jácintus, jácintus...","Nem anyától lettem...", "Öreg embereknek..." kezdetűek. Ezekhez járulhatnak még a továbbiak: "Gyere be rózsám...", "Ég a gyertya...","Hopp rózsám, violám...", továbbá Szent Erzsébettel kapcsolatos szövegek, adománykérő formulák.