DÖMÖTÖR NAPJA (OKTÓBER 26.)

A keleti egyház kedvelt szentje volt, aki a IV. századi nagy keresztényüldözések idején halt vértanúhalált. Az ország keleti felében elsősorban Dömötör volt a pásztorok patrónusa. A századfordulótól a Vendel nappal együtt veszített jelentőségéből és ezzel megnőtt Szent Mihály nap szerepe. Dömötör napját juhászújévnek is nevezték, mert sokfelé ezen a napon számoltak el a juhászok gazdáikkal, meghosszabbították vagy megszüntették szolgálatukat. Az elmúlt évtizedekben Kunmadarason és Hajdúszoboszlón Szent Dömötör napján állatvásárok voltak, ekkor egy vagy több napon át tartó mulatságokat rendeztek. Különösen nagy ünnepségek voltak Szegeden, ahol egyúttal a belvárosi templom védőszentjét is ünnepelték. A juhászok a plébánia udvarán főzték a birka paprikást, a juhásznék rétest és bélest tálaltak. A Hortobágy környéki pásztorok és a paraszti legelőtársaságok is rendeztek Dömötör napi mulatságokat. A juhászok elszámolását bezáró mulatságot nevezték juhászbálnak, juhásztornak, juhtornak és dömötörözésnek is. Gyakran az egész hét ráment, amit dömötörhétnek mondtak. A Dömötör-napi hideg szelet a kemény tél előjelének tartják.