A halottak lelke a hit szerint a túlvilágra jut – általában egy bizonyos idő eltelte után–, ez vagy azonos az egyház tanította mennyel (purgatóriummal), vagy közelebbről nincs meghatározva.

Szent Mihály arkangyal ünnepe. A hagyomány szerint ő a túlvilágra érkező lélek bírája és kísérője. Ezzel függ össze a hordozható ravatal Szent Mihály lova elnevezés is. Ez a nap a gazdasági év fordulója, ekkor kezdték a kukoricát törni. Szent Mihály napja a pásztorok elszámoltatásának és szegődtetésének időpontja is.

A levegő mindenkori állapota. Az I. részletjelenségei: a hőmérséklet, a csapadék, a szél, a légköri nedvesség, a felhőzet, a verőfény.

Az egyház e napon, szept. 29-én Szent Mihály arkangyal megjelenésére emlékezik. A legenda szerint az olaszo.-i Garganó hegyen jelent meg, ahol tiszteletére templomot is építettek. Kultusza először a keleti egyházban bontakozott ki, majd Európa-szerte, de főleg D-Európában terjedt el.

Azoknak a keresztényeknek a közössége, akik a római pápa és hierarchikus rendbe szerveződött papság vezetése alatt, a Bibliából levezetett és tévedhetetlennek minősített vallási tanításokat elfogadják.

Jelentése katolikus istentisztelet, amely Jézus megváltó kereszthalálát és feltámadását jeleníti meg a mise liturgiai cselekményében. Fő részei a bevezetés, a tanítórész, az áldozati rész és a befejező szertartás. Központi része, a harmadik, amely felajánlásból, eucharisztikus imából és áldozásból áll. Az ünnepélyesség szempontjából van csendes mise, énekes mise, vagy nagymise.

10.04- 1228 óta Assisi Szent Ferenc olasz katolikus rendalapító, költő ünnepe. Ő Olaszország védőszentje, a kereskedők, a szegények, a szociális munkások, a környezetvédők és az állatok patrónusa.

(gör. apokalipszis), az újszövetségi kánon berekesztéséül szolgáló, prófétai jellegű irat, a János apostol jelenési könyve, melyben az író a Krisztus jövendőbeli eljövetelének mozzanatait mutatja fel prófétai előadásmódban.

Lényege az aktuális, az idõben rögzített jelen kiemelése, pontosabban a jelen részletének kiemelése. Ez a "kiemelés” függ a helyzettõl, a kiemelendõ tartalomtól, a motivációtól, a hangulattól, a gyakorlástól és gyakorlottságtól, valamint az érzékletek közötti összefüggésektõl.

Az evangéliumi "nyolc boldogság" azzal kezdődik, hogy "boldogok a lélekben szegények". A földi vagyon helyett a lelki gyarapodást hirdeti.

Különféle zsíranyagokból, faggyúból, sztearinból, paraffinból, viaszból, cetvelőből készült világító eszköz, melynek tengelyét gyapotból készült bél képezi. A vastag Gy.-nál meg nem olvadt karima marad, melyen belül sok folyékony zsír gyűlik össze, mi a Gy. lángját csökkenti. Ha pedig a Gy. a bélhez képest vékony, akkor a zsiradék gyorsan olvad, lecsurog és nem képez medencét, melyből a bél egyenletesen felszívja a lánghoz szükséges anyagot.

Leggyakrabban forrás, kút, továbbá kép, szobor, amelyhez csodás látomások, gyógyulások legendái fűződnek. A források, kutak mellett rendesen kápolnát, templomot találunk; ugyanitt van a helye a csodatevő képnek, szobornak is.

Nov. első vasárnapja. Az ünnep előestéjén fölállított gyászravatal mellett a holtak officiumának vecsernyéjét végezik. Ezután szentbeszéd következik. Estefelé megkondulnak a harangok és minden sírra virágot tűz a kegyelet. Másnap, a halottak napján van az ünnepélyes mise a mélyen megrendítő gyászénekkel, melynek kezdő szavai: «Dies irae, dies illa».

Jézus Krisztus anyja, a Biblia szerint Joachim és Szent Anna leánya, Szent József jegyese. Szűzen szülte fiát, halála után pedig a mennybe emeltetett.

Assziszi szt. Ferenc által a XIII. sz elején alapított rend, amely szigorú szabályai folytán nagy hatással volt a kor szellemére. Tagjai közül többen pápákká is lettek, így IV. Miklós, V. Sándor, IV. és V. Sixtus, XIV. Kelemen. A XVI. sz. során a rend két nagy ágra oszlott, observantes vagy franciskánusok (akik a szigorúbb szabályt követik) és conventuales vagy minoriták (akik valamivel enyhébb szabályrendszert követnek). Magyarországban a rend kevéssel a tatárjárás előtt telepedett meg s IV. Béla is tagja volt, a magyar nemesek szívesen léptek be a rendbe.

Egyházi ünnep, amelyhez a halottakra való emlékezés szokásai, hiedelmei kapcsolódnak. Az 1. sz.-tól kezdődően a keresztény egyházak nov. 1-én ünneplik. Eredetileg azoknak a halott lelkeknek az ünnepe, akikről a naptár név szerint nem emlékezik meg. Azt a hetet, amelybe a halottak napja esik, halottak hetének nevezik. – Nem tudjuk, hogy az ünnepi népi szokásai mikor alakultak ki. A sírok megtisztítása, virággal díszítése éppúgy általánosan elterjedt szokás a nyelvterületen, mint a halottak lelki üdvéért szóló gyertyagyújtás.

Egyes elemei igen régiek, de mindenütt tartalmaznak újabb, különböző korú egyházi elemeket is, és a helyi vámpírhitnek, kísértethitnek stb. megfelelően helyenként más-más módon és változó gazdagságban áll össze ez az Európa-szerte csak főbb vonásaiban egyező hiedelemtörténet.

Munkaszokás. A kenderszösz közös munkában (kaláka) történt felfonását a középkor óta jól ismerjük. Irodalmi adatok szerint ugyanis a fonóbeli élet világias játékait, a fiatalok késő éjszakába nyúló együttszórakozásait, táncait, a „fajtalan, buja énekeket... vagy más botránkoztató rosszaságokat” (Pozsony, 1762) az egyházi és világi hatóságok egyaránt tiltották (M. Csulyak István ref. esperes az 1630-as években kijelentette: „a fonó nem egyéb, mint latorságnak hajléka”).

Az egyház e napon, szept. 29-én Szent Mihály arkangyal megjelenésére emlékezik. A legenda szerint az olaszo.-i Garganó hegyen jelent meg, ahol tiszteletére templomot is építettek. Kultusza először a keleti egyházban bontakozott ki, majd Európa-szerte, de főleg D-Európában terjedt el.

Naptári ünnepek alkalmával énekelt vagy elmondott vers, ill. prózai jókívánságmondó szövegek az ünnep, valamint a felkeresett házigazda és családja köszöntésére. Tágabb értelemben ide tartoznak a társas összejövetelek alkalmával sorra kerülő bordalok, mulatónóták, asztali és pohárköszöntők (pl. keresztelő, lakodalom, pinceszerezés, szüret stb.). Szűkebben azok az alkalomhoz kötött köszöntők, melyeket házról házra járva mondanak el, gyakran adománygyűjtés céljából.

A legkidolgozottabb és legismertebb munkaszervezeti alapforma. A társasmunkáknál az akcióközösség társas, közösségi formája azért jön létre a hagyomány talaján, hogy a közösség tagjai egymásnak segítséget nyújtsanak a munkában vagy a munkafolyamatot meggyorsítsák, ill. a közös munkavégzés során közösségi tudatukat kielégítsék. A társasmunkák szervezetét a közösség tagjainak egymáshoz való vérségi, műrokonsági, lokális, gazdasági és emberi viszonyai alapvetően befolyásolják, de a társasmunkák folyamatában új viszonylatok alakulnak ki.

A szüreteléshez hasonlóan a kukoricafosztás is őszi mezőgazdasági társasmunka (elnevezése a kukoricacsövek leveleitől való megfosztására utal, ill. belőle ered). Tájegységenként különböző szóval fejezték/fejezik ki. Nevezik tengerihántónak is; Erdélyben – a keleti magyar területeken – máléfejtőnek; a székelyeknél egyszerűen bontónak.

Egy részük táncos játék, amelyeknél elsősorban a térforma kialakításán volt a hangsúly. A párosító játékoknak fontos szerepe volt a fiatalok ismerkedésében. Elterjedt típus volt a Megy a kosár (kosarazás), amelyről már Csokonai is megemlékezik Dorottyájában (1799) és a Tetszikezés, szomszédkozás. A játékokhoz munkaverseny is kapcsolódott.

Ünnepek előestéjén (vagy ünnepi időszakokban) csoportosan házról házra járva elismételt éneklés, melynek során az ünnep gondolatkörét felidéző énekhez jókívánságok, gyakran köszöntők csatlakoznak. (Sokszor a köszöntő szokásokat is kántálásnak nevezik.) Zárt szerkezetű, strófás énekek, laza építkezésű gyermekdalos (gyermekdal) képletek és különböző fajta recitatív egyaránt előfordulnak. Az énekelt részekhez (melyekhez hangszerkíséret is járulhat) gyakran „rigmus” vagy prózai szövegek deklamálása kapcsolódik. A kántálások egyik fajtájában csak egyetlen ének és a rigmus mondható tipikusnak (advent, karácsony, újév, húsvét, Gergely-járás mai formája), a másikban egymás után többféle ének, szavalás vagy recitatív rendszerint együtt szerepel (Balázs-járás, vízkereszt), vagy még táncos jellegű, ill. ütempáros anyag is csatlakozik hozzá (pünkösdölő).

A fonó a női társasmunka legfontosabb alkalma volt. Az őszi behordástól többnyire a farsang végéig tartott. Szent Györgykor mindenképpen be kellett fejezni a munkát, mert úgy tartották, „hurka teremne a szöszben”.

Az udvarlás, párválasztás. A fonóba járás kötelező volt, az elmaradókat felkeresték, kikolompolták, taligán húzták el a fonóba.

A Pannóniában született tours-i püspök emléknapja, amelyet az 1611. évi nagyszombati zsinat határozata szerint még megünnepeltek. Szent Márton a középkor egyik legnépszerűbb szentje volt, kultusza hazánkban is virágzott, emlékét helynevek, oltárképek egyformán őrzik. A 14. sz.-i krónikákban határnapként szerepelt: a tisztújítás, a fizetés, a jobbágytartozás lerovásának napja.

A néphit szerint Szent Márton vesszeje frissen vágott, megszentelt, lombos nyírfavessző; gyógyulást hoz az ólba, istállóba, s növeli a szaporulatot.

Tél elején szokásos sertésöléssel járó lakoma és vendégség, melynek megvannak a maga hagyományos eledelei és szokásai.

Magyarország-szerte, de főkép Erdélyben a székelység közt elterjedt szokás, amely szerint "az arra való meghívás után az atyafiak, szomszédok, sőt az egész falu, valakinek egyszerre, minden fizetés nélkül dolgozni mentek s úgy a meghívó dolgát egyszerre végezték". A K.-ban végzett munkáért az illető, akin vele segítettek, az önként és szívességből megjelent segítőmunkásokat megvendégeli.

A népköltészet több szereplős, párbeszédes formájú alkotása, melyet szerepjátszással összekötve adnak elő (népi színjátszás), formájában hasonlít az irodalmi drámához. Gyakran irodalmi-félnépi szövegek folklorizált változata. Ide tartoznak a vallásos tárgyú úgynevezett népi misztériumjátékok, mint a betlehemezés, Heródes-játékok, paradicsomjátékok, a Zsuzsánna-játékok, a dúsgazdagolásnak nevezett moralitás stb. A farsangi, lakodalmi és más ünnepek alkalmából eljátszott alakoskodások is gyakran dramatikus játékok. Gyakori a behívó forma: a színre lépő szereplő bemutatkozik, majd behívja a következő szereplőt.

Az érett szőlőfürtök levágása a tőkéről, a szőlőtermés összegyűjtésének munkafolyamata, ill. a szőlőlé leszűrése, a szőlő feldolgozása a borkészítéshez. – Történeti adatok szerint a borkészítés látszik korábbinak, valószínűleg középkori gyakorlatot tükröz.

Istentisztelet, istenimádás. Szoros összefüggésben van a K. a vallással, ha a vallás ugy határozható meg, hogy az az embernek benső élete az Istennel való közösségben, akkor a K. nem más, mint ezen életnek szent és ünnepélyes formában való megnyilvánulása. A K.egyidős az az emberiséggel. A K. Istent föltételez, de világias értelemben szoktunk beszélni a szellem, az ész, a génie, a szépség stb. K.-áról is.

Alakoskodók néha pantomimot adnak elő, táncot járnak, rituális cselekményeket hajtanak végre, gyakran dramatikus játékokat adnak elő tréfás, adománygyűjtő felvonulások keretében, vagy házakhoz, ill. a mulatságok színhelyére betérve.

Szeptember 1. őszkezdő nap.( Szent Egyed remete a VIII. században élt Provence-ban.) Sok helyütt ekkor kezdték meg a búza és a rozs vetését, mert azt tartották, akkor bő termésre számíthatnak. Erdélyben ezen a napon állnak szolgálatba a pásztorok. Azokat a disznókat, amelyeket karácsony táján akartak levágni e naptól hízóra fogták. Ha esett az eső Egyed napján, esős őszre számítottak, ellenkező esetben szárazra.

Mária-ünnep, asszonyi dologtiltó nap. Asszonyi dologtiltó nap a mosásra és a ruhaszárításra vonatkozik, mert ha megszegik akkor dögvész ütne ki a négylábúak között.

Ez a nap sokfelé a szüret kezdete.

(gör.) az apostolok idejében azok a férfiak, akik mindenütt hirdették az evangeliumot, ahol csak arra alkalmuk nyílt. Így nevezik különösen a négy evangéliom íróját, Mátét, Márkot, Lukácsot és Jánost.

A római egyház szept. 21-én, a görög keleti nov. 16-n emlékezik meg szt. Mátéról.Ő volt az első evangelium szerzője. Jézus 12 tanítványának egyike, Lévinek is hívták. Az apostolok szétoszlása után Etiopiábanterjesztette az evangéliumot és vértanúi halált halt.(héberül Mattal, hű ember)

Az egyház a legenda szerint a 7. sz.-i ír királyfi emlékét ülte meg okt. 20-án. A királyfi Rómába zarándokolt, ahol remetéskedett, majd egy birtokoshoz szegődött és annak a nyáját őrizte. A legenda adott alapot arra, hogy a pásztorok védőszentjévé választották. Kultuszának nyomai hazánkban a 18. sz.-ban bukkantak föl. Ettől az időtől kezdve találkozhatunk szobraival, képeivel, amelyek leggyakrabban pásztorként ábrázolják.

Jézus anyja, aki a Biblia szerint szűzen szülte fiát, halála után nyomban az égbe jutott, ahol az egyház tanítása szerint szüntelenül közbenjár híveiért. Más magyar nevei: Boldogasszony, Boldogságos Szűz, Szűzanya, Szűz Mária. A r. k. és a gör. kel. vallású lakosság különös tiszteletben részesítette.

Jézus anyja, aki a Biblia szerint szűzen szülte fiát, halála után nyomban az égbe jutott, ahol az egyház tanítása szerint szüntelenül közbenjár híveiért. Más magyar nevei: Boldogasszony, Boldogságos Szűz, Szűzanya, Szűz Mária. A r. k. és a gör. kel. vallású lakosság különös tiszteletben részesítette. A Mária-ünnepeket inkább a Boldogasszony szóval illeti a magyar terminológia. E napokhoz gazdag paraszti hagyományanyag kapcsolódik.

(lat. Patronus) a katolikus egyházban Istennél közbenjáró szent, akinek oltalma alatt állhatnak országok, területek. Védőszentet a hívek választanak a püspök és a papság beleegyezésével. Hazánk védőszentje Szt. István (aug. 20).

A körmenet, mint rituális mozgás, a körüljárt terület isteni védelmének biztosítására törekszik, célja a termés bőségének biztosítása, Isten kiengesztelése és kérése, hogy minden bajt és betegséget tartson távol a közösségtől. A körmenettel a résztvevők Istent és az Oltáriszentségben jelenlévő Jézust dicsőítik és kifejezik a Katolikus Egyházhoz való tartozásukat.

Teréz 1873. január 2-án született Martin Lajos József Szaniszló és Guérin Mária Azélia kilencedik gyermekeként. Két nappal később Mária Franciska Terézia névre keresztelték. Négy éves volt, amikor meghalt az édesanyja, ezért az apa öt lányával -- négy fia egészen kicsi korban meghalt -- átköltözött Lisieux-be, ott élt a sógora, Guérin Izidor gyógyszerész a családjával. Mindaddig, amíg Teréz kolostorba nem lépett, a Martin család a ,,Les Buissonets''-villában lakott.

Vendel, Tiszapüspökiben Vendelénusz, a Schwäbische Türkei németségének ajkán Vendelini, Vendilini, a jószágtartó gazdák, továbbá pásztorok, főleg juhászok védőszentje. Legendája szerint ír. Selzer szerint frank származású. Csak a mesébe hajló hagyomány teszi meg királyfinak: Rómába zarándokolt, majd a Rajna-vidéken remeteként legeltette egy uraság nyáját. Itt állítólag apátként halt meg a VII. század legelején. Ereklyéit St. Wendelin városa, egyúttal híres búcsújáróhely, a Saar-vidék szakrális súlypontja őrzi. Ünnepe október 20-án van,

(héberül Mattal, hű ember), Jézus 12 tanítványának egyike, Lévinek is hívták. Az apostolok szétoszlása után Etiopiábanterjesztette az evangéliumot és vértanúi halált halt. A római egyház szept. 21-én, a görög keleti nov. 16-n emlékezik meg szt Mátéról. Ő volt az első evangelium szerzője.

Egy-egy szentnek élettörténete, melyeket a régi kereszténység korában a templomokban példaképpen felolvastak. Ezért általában minden egyházi mondát L.-nak neveztek, ellentétben a világi mondával, és az egyháztörténettel. E L.-k a középkorban a különféle keresztény nemzetek költészetébe is behatoltak, viszont a nemzeti legendákkal gyarapodtak. Nálunk is ápolt a nemzeti szentek kultusza legendákat, ilyenek a szt. Istvánról, szt. Imre hercegről, szt. Lászlóról és szt. Margitról szólók. A középkori vallásos magyar epika legnagyobb és legérdemesebb alkotása Alexandriai szt. Katalin verses legendája.

November 25-e. VII. Orbán pápa 1642-ben kiadott bullájának megjelenéséig parancsolt ünnep volt Szent Katalin szűz és vértanú tiszteletére. Szent Katalint a hagyomány szerint keresztény hitének követéséért Maximinus császár parancsára börtönbe vetették, megkínozták, majd lefejezték.

Dömötör napja is őszi pásztorünnep volt. Napját juhászújévnek is nevezték, mert sokfelé ekkor számoltak el a juhászok gazdáikkal, s ilyenkor meghosszabbították, vagy megszüntették a szolgálatokat. Az elmúlt évtizedekben Kunmadarason, Hajdúszoboszlón ezen a napon állatvásárok voltak, egy vagy több napon át tartó mulatságokat rendeztek. Különösen Szegeden voltak nagy ünnepségek, ahol egyúttal a belvárosi templom védőszentjét is ünnepelték. A juhászok birkapaprikást főztek, a juhásznék rétest és bélest sütöttek. A Dömötör napi hideg szelet a kemény tél előjelének tekintették.

II. A., a jeruzsálemi (1205-1235), 19-ik magyar király, III. Bélának 1175-ben született fia. 1205-ben A.-ra maradt az ország s megkoronázták még ugyanazon év máj. 29-én. Ő az első magyar király, kitől koronázási esküt követelt a nemzet. Nagy befolyást gyakorolt rá neje, Gertrud, ki az ország főméltóságait saját rokonaival és egyéb idegenekkel töltette be. Ezért,míg a király Galiciában járt, a főurak összeesküdtek a királyné ellen s Bánk horvátországi bán vezérlete alatt Leleszen megölték. A. Gertrud halála után Jolántát, az auxerrei gróf leányát vette nőül 1215-ben. 1222-ben összehívta az ország nagyjait megalkották az arany bullát. Egy évvel halála előtt harmadszor megnősült s nőül vette Beatrixet, az esztei őrgróf leányát. Ettől született A.-nak halála után fia, István, a későbbi III. András királynak apja.

(idegen eredetű szóval: mártír) olyan ember, aki egy eszméért, hitért áldozza életét, "vérével tanúskodik hite, eszméi mellett". A tántoríthatatlan, áldozatos, önmagát feláldozó hős. (Néha átvitt értelemben is használják). A kereszténység számos vértanút tart számon. A keresztényüldözések első mártírja Szent István vértanú volt.

Erzsébet, az Árpádok sarjadéka (1207—1231), a világegyház egyik legtiszteltebb női szentje, Szent Ferenc harmadrendjének mennyei pártfogója; a szegények és betegek, árvák és özvegyek patrónája. Büszke lehet rá nemzete.

Vendel mellett az őszi pásztorünnepek napja. Az Alföldön és az ország észak-keleti részében főként a juhászok körében kedvelt a "dömötörözés", a juhászbál.

Az időjárás viszonylatában azt tartották, ha ettől a naptól kezdve Márton napig (november 11.) szép az idő, jó jövő évi termés várható.

Többnyire olyan mágikus cselekedetekről van szó, melyeket egyedül, magányosan kellett elvégezni. A férjjósló vagy asszonyjósló hiedelemcselekményeket természetszerűleg a lányok, a fiúk egyedül végezték.

Több férjjósló hiedelmet is ismerünk. Ilyen volt például az is, hogy amelyik lány kocsonyacsontját először viszi el a kutya, az megy hamarabb férjhez, vagy a lányok Almát hámoztak, de úgy, hogy ne szakadjon meg a héja. Ledobták ezt a héjat, amilyen kezdőbetűt formált, olyan kezdőbetűjű lesz a jövendőbelije, vagy a férjhez menő lányok gombócot főztek. Ebbe papírokra legények neveit írták. 13 db-ot készítettek. Főzni kezdték, amelyik gombóc legelőszőr feljött a víz tetejére az mutatta a jövendőbelije nevét.

Dömötör napja is őszi pásztorünnep volt. Napját juhászújévnek is nevezték, mert sokfelé ekkor számoltak el a juhászok gazdáikkal, s ilyenkor meghosszabbították, vagy megszüntették a szolgálatokat. Az elmúlt évtizedekben Kunmadarason, Hajdúszoboszlón ezen a napon állatvásárok voltak, egy vagy több napon át tartó mulatságokat rendeztek. Különösen Szegeden voltak nagy ünnepségek, ahol egyúttal a belvárosi templom védőszentjét is ünnepelték. A juhászok birkapaprikást főztek, a juhásznék rétest és bélest sütöttek. A Dömötör napi hideg szelet a kemény tél előjelének tekintették.

(Crux decussata), X alakú kereszt. András apostolt ilyen keresztre feszítették. Burgundi kereszt-nek is nevezik a burgundi címer miatt. Az építészetben X alakban keresztbefektetett és egymáson átlapolt két duc, amely a favázas falak hosszirányban való eltolódását akadályozzák meg.

November 19. Árpádházi Szent Erzsébet (XIII. század) ünnepe. A legenda szerint Erzsébet a kötényében kenyeret vitt a szegényeknek, mely rózsává változott, mikor atyja kérdőre vonta emiatt. Időjárásjóslás kapcsolódik ehhez a naphoz, általában havazást várnak a gazdák, csak úgy mint Katalinkor.

(gör.küldött) Jézus 12 tanítványa. A Bibliában Máté felsorolja őket: «Simon, ki Péternek neveztetik és András az ő bátyja, Jakab, Zebedeus fia János, Fülöp, Bertalan, Tamás, Máté, Jakab Alfeus fia, Taddeus, a kánai Simon és iskarióti Judás». Márk Máté helyett Lévi-t említ (2, 14.) és Lukács Tádé helyett Judást, Jakab testvérét. Hogy Máté és Lévi, valamint Tádé és Judás egy személy, az természetes. Szt. Pált a nemzetek apostolátmaga az Jézus hítta meg csodálatos módon Apostolai közé. L. Ap. Cs. 9, 13. - A görög kat. egyházban az apostolok cselekedeteit és leveleit tartalmazó könyv is Apostol. nevet visel. Az innen vett szentírási szakaszt is Apostolnak nevezik.

November 30-a, a görögo.-i Patraszban született András apostol és vértanú „égi születésnapja”. Az András napjához legközelebb eső vasárnap advent első vasárnapja.

November 25-e. VII. Orbán pápa 1642-ben kiadott bullájának megjelenéséig parancsolt ünnep volt Szent Katalin szűz és vértanú tiszteletére. Szent Katalint a hagyomány szerint keresztény hitének követéséért Maximinus császár parancsára börtönbe vetették, megkínozták, majd lefejezték. Az egyik legenda elmondja róla, hogy testét az angyalok Arábia egyik hegyére vitték. A középkor híres és tisztelt szentje volt, képét – kerékkel ábrázolva – számos képzőművészeti alkotás őrzi. Több hazai templomunknak védőszentjévé választották.

Gyermeknek az a tevékenysége, amellyel, ösztönének engedve, belsejét kialakítja s amellyel testi és szellemi erejét fejleszti.

A szem érzékcsalódása, leginkább a vallási élet körébe tartozó érzékcsalódásokra használatos (természetfölötti alakok megjelenése, azok beszédének hallása stb).

Szent János elbeszélése szerint András egyike annak a két tanítványnak, akik először követték Jézust. Kezdetben Keresztelő János tanítványai közé tartozott, de amikor meggyőződött róla, hogy Jézusban megtalálták a Messiást, hozzá csatlakozott. Ezért vitte el Jézushoz a testvérét, Simon Pétert is (Jn 1,35--42).

(lat. Patronus) a katolikus egyházban Istennél közbenjáró szent, akinek oltalma alatt állhatnak országok, területek. Védőszentet a hívek választanak a püspök és a papság beleegyezésével. Hazánk védőszentje Szt. István (aug. 20).

A r. kat egyházban valamint a görög egyházban is olyan vértanúnak v. istenes életű egyénnek tiszteletneve, aki példás életével v. halálával dicsőségére vált az egyháznak. A r. kat. egyházban külön szenttéavatási szertartás mellett történik ez a megdicsőítés.

Egy-egy szentnek élettörténete, melyeket a régi kereszténység korában a templomokban példaképpen felolvastak. Ezért általában minden egyházi mondát L.-nak neveztek, ellentétben a világi mondával, és az egyháztörténettel. E L.-k a középkorban a különféle keresztény nemzetek költészetébe is behatoltak, viszont a nemzeti legendákkal gyarapodtak. Nálunk is ápolt a nemzeti szentek kultusza legendákat, ilyenek a szt. Istvánról, szt. Imre hercegről, szt. Lászlóról és szt. Margitról szólók. A középkori vallásos magyar epika legnagyobb és legérdemesebb alkotása Alexandriai szt. Katalin verses legendája.

A leíró néprajz egyik legfontosabb fejezetét alkotják a hagyományos:, melyeket rendesen két csoportba szokás osztani. Az egyikbe az emberi élet három legfőbb momentumához fűződő szokások, a másikba pedig azok a hagyományos gyakorlatok tartoznak, amelyek az ú. n. népies ünnepkör (l. o. ) kiemelkedőbb dátumain újulnak meg évről-évre. Amazok szorosabban családéleti jellegűek, míg emezek már inkább az egész nép, vagy az egész nép, vagy legalább törzs társaséleti jelenségei.