Jún. 24. Keresztelő Szent János (Virágos Szent János) ünnepe. A napfordulókat már a keresztény vallás létrejötte előtt megünnepelték Egyiptomban és néhány közelkeleti népnél. A keresztény világban a nyári napfordulóra eső Keresztelő Szent János ünnepe az 5. sz.-ban lett általánossá. A szent tiszteletére gyújtott Szent Iván-i tüzet kapcsolatba hozták a napfordulóval.

Két asztronómiai időpont: a nyári napforduló idején a Ráktérítőn, a téli napforduló idején a Baktérítőn éri el a nap a zenitet. A jún. hóra eső nyári napforduló idején az északi félgömbön a leghosszabb a nappal, a dec.-re eső téli napforduló idején a leghosszabb az éjszaka. – A napfordulók azoknál az ókori népeknél lettek ünnepnapokká, amelyek először tértek át a szoláris, azaz napév szerinti időszámításra, s ahol jelentős napkultusz alakult ki.

Sarlós Boldogasszony napja a búza beérésének, az aratásnak az ünnepe, amelynek patrónája: a Szűzanya.

Jézus Krisztus előhírnöke, Zakariás főpap és Erzsébet fia. Tiberius császár idejében a Jordán mellett hirdette a Messiás eljövendő országát, a bűnbánókat megkeresztelte a Jordánban. Vele kereszteltette meg magát Jézus is. Herodes lefejeztette. Fővételenek ünnepe aug. 29., születésének ünnepe jún. 24., amikor a régi pogány napfordulati ünnep hagyományaképpen sok helyen tüzeket gyujtanak. (Szent Iván-éj.)

Nagyboldogasszony - Mária-ünnep. Ezt az ünnepet a nép összekapcsolta a szeptember 8-ára eső Mária-ünneppel, amelynek különleges magyar neve: Kisasszony napja. A két Mária-ünnep közé eső időszakot ,,kétasszonyközének" nevezik.

Mágikus eljárás a szeretőként kívánt leány vagy legény megszerzése céljából. Ma már kevésbé gyakorolt, mint a szerelmi jóslás. Alapgondolata az a hit, hogy ha valaki birtokába jut egy olyan tárgynak vagy anyagnak, amely a másikkal testi kapcsolatban állt, akkor ezzel varázserőt nyer az illető személye felett. Az érintkezésen és analógián (mágia) alapuló eljárások között leggyakrabban a vérrel, hajszállal, vizelettel, felvett lábnyommal, ruhadarabokkal végzett szerelmi varázslás szerepelt.

Zeneszerző, zenetudós, népzenekutató, az MTA tagja (elnöke 1946–49), Kossuth-díjas (1948, 1952, 1957), Herder-díjas (1965). A korszerű magyar népdalgyűjtés és a világhírű magyar zenefolklór kutatások egyik legjelentősebb kifejlesztője és irányítója. Tanulmányait Eötvös-kollégistaként a bp.-i egy. bölcsészeti karán és a Zeneakadémián egyidejűleg végezte. A magyar népdal strófaszerkezete c. disszertációval doktorált.

A zene azon közege, melynek kifejezőeszköze az emberi hang.

Nemzedékről-nemzedékre átszálló, szájról-szájra adott viselkedésmód. A mai jogban oly végintézkedés, mellyel az örökhagyó közvetlenül v. közvetve vagyonából, de mindenesetre az örökség rovására, valamely személynek vagyonbeli előnyt juttat.

A jún. 24-én,Szent Iván-napon, azaz a nyári napforduló (napfordulók) ünnepén gyújtött tűz (tűzgyújtás). Bár egy 18. sz.-i egyházi szerző, Inchofer szerint a magyarok a 11. sz. óta gyújtanak Szent Iván-i tüzet, hiteles adataink csak a 16. sz.-tól vannak, amikor már nemcsak a jún. 24-én gyújtott tüzet, hanem általában az ünnepi és örömtüzeket Szent Iván tüzének nevezték. A tűzgyújtás alkalmából hosszú éneksorozatot énekeltek (Szent Iván-i ének). A tüzet zsúpkévéből, szalmából, gallyakból stb. gyújtják

Augusztus 15-e Máriamennybevitele, magyar nevén Nagyboldogasszony, Nagyasszonynapja (vö. Kisasszony napjával), egyben Magyarország Mária oltalmába ajánlásának emlékünnepe (ez utóbbit MagyarokNagyasszonya néven az 1896. évi millennium óta október 8-án külön ünnepként üli meg a katolikus magyarság). Ezért, meg azért is, mert az ünnep nyolcadába Szent István napja is beleesik — nem beszélve arról, hogy az aratás után végre a falusi nép szusszanhatott egyet —, ez volt a magyar egyházi év egyik nagy ünnepi időszaka.

Több dologtiltó napot is ismerünk. Május 21.- Konstantin napja: teljes asszonyi dologtiltó nap, egyedül a palántázás engedélyezett. Június 11. – Barnabás napja: az első szénakaszáló nap. A gazdasági életben asszonyi dologtiltó nap. Június 13. – Antal napja: asszonyi dologtiltó nap a sütésre, főleg a kenyérsütésre. Ezenkívül tűztiltó és tűzetető nap, régebben előtte való este a kisbíró házról házra járva minden tüzet eloltatott és csak hajnalban újradörzsölt tűzzel volt szabad a konyhában tüzet rakni.

Jézus Krisztus keresztrefeszítése után harmad napra föltámadt. Még negyven napt töltött a tanítványaival, majd a negyvenedik napon tanítványai szeme láttára fölemelkedett a felhők közé. Ez Krisztus mennybemenetele,amely szimbolizálja az embernek Istennel való ismételt összekapcsolását. M. ünnepe, áldozó csütörtök, 40 napra húsvét után; ekkor nagymise alatt a húsvéti gyertya utolszor gyújtatik meg, de az evangelium eléneklése után eloltja a pap annak jelentőségül, hogy a föltámadt Üdvözítő a földről távozott. Ez a tény és Szűz Mária M.-e közt, amint magyarul nevezik, - ámbár szorosan véve mennybevitel - az a különbség, «hogy Krisztus mindenható ereje, Mária Isten kegyelme által ment mennybe».

1. a farsangi alakoskodások járulékos eleme, megkülönböztetett táncforma nélkül. Egy legény kifordított bundában a medvét, társa pedig a medvetáncoltató utánozza. – 2. a gyimesi csángók pantomimikus páros tánca, amelyben az állatok párzását utánozzák. A szlovák medvedy tanec hasonló mozzanatokat tartalmazó virtuskodó férfitánc.

Szent István, István király, a régiségben Szent Király (1001 — 1038), a kereszténnyé vált magyarság első uralkodója, a szakrális hagyomány és tudat szerint az ország és nemzet mennyei patrónusa, istápja.

Július az aratás hónapja. A kenyérgabona betakarításának sikerét számos hiedelemmel és szokással igyekeztek biztosítani. A munkát fohászkodással, imádsággal, kalapemeléssel kezdték.

A vasas népi eredetű jelzőt Péter az Érdy – és Winkler-kódexben szereplő Szent Péter vasaszakadatja, azaz börtönből való szabadulása jelentésű szókapcsolatból kapta.

Az evangéliumi történet szerint a bűnös életből megtért Mária Magdolna ünnepe. Dús hajával Krisztus lábát törölgette, ezért a szokás volt a kislányok hajából egy keveset levágni, hogy még hosszabbra nőjön. Időjárásjósló hiedelem kapcsolódik ehhez a naphoz: úgy hitték esnie kell az esőnek, mert Mária Magdolna siratja bűneit.

Jézus Krisztus előhírnöke, Zakariás főpap és Erzsébet fia. Tiberius császár idejében a Jordán mellett hirdette a Messiás eljövendő országát, a bűnbánókat megkeresztelte a Jordánban. Vele kereszteltette meg magát Jézus is. Herodes lefejeztette. Fővételenek ünnepe aug. 29., születésének ünnepe jún. 24., amikor a régi pogány napfordulati ünnep hagyományaképpen sok helyen tüzeket gyujtanak. (Szent Iván-éj.)

A körmenet, mint rituális mozgás, a körüljárt terület isteni védelmének biztosítására törekszik, célja a termés bőségének biztosítása, Isten kiengesztelése és kérése, hogy minden bajt és betegséget tartson távol a közösségtől. A körmenettel a résztvevők Istent és az Oltáriszentségben jelenlévő Jézust dicsőítik és kifejezik a Katolikus Egyházhoz való tartozásukat.

Középpontjában a hit áll. Jézus tanítványinak példabeszédei, melyeket teologiai többlet információkkal láttak el.

Olyan vallási képzet, amely nem tartozik a hivatalosan elismert egyházak vagy vallási rendszerek által elfogadott hittételek közé (babona). – Az egyik vallás szemszögéből nézve egy másik vallás képzetei is hiedelemnek foghatók fel. E névvel illetik továbbá az európai (s a magyar) parasztság rendszert nem alkotó vallásos képzeteit, kozmogóniáját, előírásait, tilalmait.

Az emberiség egyik legfőbb tápláléka. A K. minősége különböző, aszerint, hogy mely növényi részből és hogyn készül. Legfőbb K. -adó növényeink a gabonafélék és ezek közül is első helyen a búza és a rozs. Az árpa, zab és kukorica a K. -készítés szempontjából már csak másodsorban jöhetnek számításba s ezek lisztjei főleg csak a búza- és rozsliszthez keverve használtatnak fel. Erdélyben és Romániában szokásos a kukorica-lisztet K. -alakban tisztán is felhasználni. A magyar kenyér híres lyukacsosságáról, ízletes foszlósságáról, amit a magyar búza kiváló minőségének tudhatunk be.

A római naptárban a hónap eredetileg a fantáziátlan Quintilis, „Ötödik” nevet viselte, mivel az egykori márciusi évkezdéstől számítva az ötödik hónap volt. I.e. 44-ben Marcus Antonius hízelgő javaslatára nevezték el júliusnak Julius Caesarról, aki e hónap 12. napján született.

Számos Idumeából származó s a rómaiak befolyása alatt álló zsidó királynak neve. 1. Nagy H., Antipater Rómában a zsidók királya. Miután eruzsálemet (Kr. e. 37) ostrommal bevette, kegyetlen módon szilárdította meg vérrel szerzett trónját; egyebek közt, gonosz nővére, Salome unszolására, kivégeztette feleségét Mariamnét, a Hasmoneusok utolsó sarját, anyósát és három fiát. Külsőleg fényes volt uralkodása, de a nép gyűlölte a királyt, aki 37 évi uralkodás után halt meg röviddel Krisztus születése után. Ő gyilkoltatta meg a betlehemi gyermekeket. (Máté ev. 2., 16.) - 2. H. Antipas, az előbbinek fia,Perae és Galilaea uralkodója. Feleségét elhagyva, sógornőjével, Herodiással (l.o.) kelt egybe, ki végzetes befolyással volt életére. Caligula császár megfosztotta trónjától és Lyonba számüzte; megh. Spanyolországban Kr. u. 40. Kivégeztette Keresztelő szt. Jánost, kigunyolta Krisztust. -3. H. Agrippa I., Nagy H. unokaöccse. Caligula és Claudius Palsztina összes országrészeinek királyává tették; idősb Jakabot, Evangelista szent János fivérét kivégeztette, Péter apostolt pedig bebörtönöztette. Megh. Caesareában Kr. u. 44. - 4. H. Agrippa II., az előbbinek fia, csak részben örökölte atyja birodalmát. A zsidók, bár sok gondot fordított Jeruzsálem szépítésére, nem igen kedvelték, mivel önkénnyel és zsarnok módon bánt a főpapokkal. A rómaiak elleni utolsó háborúban ezekkel tartott s mint római praetor halt meg Kr. u. 100. Sz. Pál apostol beszédét Festus előtt helyeselte. -4.Tiberius Claudius Atticus, görög szónok és műpártoló, szül. Marathonban Kr. u. 101 körül megh. 170-ben. 120. már ő volt annak az athéni küldöttségnek a szónoka, mely Hadrián császár üdvözlésére Pannoniába sietett, majd ugyanazon császár (Kr. u. 125.) kinevezte a kisázsiai városok prefektusává, mely állásában különösen a vízvezetékügy fejlesztése körül buzgólkodott. Athénbe visszatérve, ő lett az archon eponimosz. 140. Rómában találjuk, mint Antoninus Pius fiainak nevelőjét, három évvel később mint konzult.

Dec. 26–27.-e, a legenda szerinti első vértanúk, Szent István vértanú és Szent János evangélista ünnepe. A 18. sz. közepéig karácsony hármas ünnep volt, tehát Szent István és Szent János napját is megünnepelték, ezt követően csak Szent István napja maradt ünnep. Az István és János nevűek ezen a két napon tartották névnapjukat, amely együtt járt a névnapi köszöntővel – Debrecenben kántálás – és az ezt követő áldomással. István-napi, János-napi köszöntőnek, istvánozásnak is mondták.

A faluban a házak elé lombokból sátrat emeltek, abban imádkoztak. A falubéli kislányok csoportosan jártak házról-házra, köszöntő énekeket mondtak, a háziaktól pedig süteményt, néhány fillért kaptak cserébe.

Minden mágikus eljárás, amelynek célja a gazdaságnak, a termés bőségének biztosítása. Elsősorban a földművelő munka kritikus időszakaihoz, a szántáshoz, a vetéshez, termésgondozáshoz, aratáshoz, feldolgozáshoz kapcsolódik. A termésvarázslás döntően az időjárást véli befolyásolni, de hatni kíván a termés mennyiségére, minőségére közvetlenül is, és igyekszik elhárítani a valóságos károkat (pl. állatok okozta károk) és a rontás eredményének tartott bajokat.

Több dologtiltó napot is ismerünk. Május 21.- Konstantin napja: teljes asszonyi dologtiltó nap, egyedül a palántázás engedélyezett. Június 11. – Barnabás napja: az első szénakaszáló nap. A gazdasági életben asszonyi dologtiltó nap. Június 13. – Antal napja: asszonyi dologtiltó nap a sütésre, főleg a kenyérsütésre. Ezenkívül tűztiltó és tűzetető nap, régebben előtte való este a kisbíró házról házra járva minden tüzet eloltatott és csak hajnalban újradörzsölt tűzzel volt szabad a konyhában tüzet rakni.

(lat. Patronus) a katolikus egyházban Istennél közbenjáró szent, akinek oltalma alatt állhatnak országok, területek. Védőszentet a hívek választanak a püspök és a papság beleegyezésével. Hazánk védőszentje Szt. István (aug. 20).

Medárd noyoni püspök a rózsaünnepélyek megalapítója. A rózsaünnepély ünnepélyes kitüntetése a község legerényesebb hajadonának. Emléknapja jún. 8.

Tarzusz (Kilikia) +Róma, 67. Életéről kevés információnk van. Egyetlen dátumot sem lehet pontosan meghatározni. Egyes adatokat -- mindenekelőtt életének utolsó és mindenképpen legjelentősebb évtizedéről -- leveleiből és az Apostolok Cselekedeteiből tudhatunk. Maguk a levelei azonban az apostol egyéniségének, hitének és gondolkodásának megragadó képét nyújtják. Pál akkor tért meg és lett az ősegyház tagja, amikor az kezdett elszakadni a választott néptől, s hozzálátott a birodalom pogány népeinek misszionálásához. Az Ószövetséghez ragaszkodó kereszténység jelentéktelen szektává válik: a küzdelmek idején még megvan, de végül a harcok áldozata lesz. Pál a Törvénytől függetlenné vált új irányzat teológusa és előharcosa lett.

(gör.küldött) Jézus 12 tanítványa. A Bibliában Máté felsorolja őket: «Simon, ki Péternek neveztetik és András az ő bátyja, Jakab, Zebedeus fia János, Fülöp, Bertalan, Tamás, Máté, Jakab Alfeus fia, Taddeus, a kánai Simon és iskarióti Judás». Márk Máté helyett Lévi-t említ (2, 14.) és Lukács Tádé helyett Judást, Jakab testvérét. Hogy Máté és Lévi, valamint Tádé és Judás egy személy, az természetes. Szt. Pált a nemzetek apostolátmaga az Jézus hítta meg csodálatos módon Apostolai közé. L. Ap. Cs. 9, 13. - A görög kat. egyházban az apostolok cselekedeteit és leveleit tartalmazó könyv is Apostol. nevet visel. Az innen vett szentírási szakaszt is Apostolnak nevezik.

Olyan vallási képzet, amely nem tartozik a hivatalosan elismert egyházak vagy vallási rendszerek által elfogadott hittételek közé (babona). – Az egyik vallás szemszögéből nézve egy másik vallás képzetei is hiedelemnek foghatók fel. E névvel illetik továbbá az európai (s a magyar) parasztság rendszert nem alkotó vallásos képzeteit, kozmogóniáját, előírásait, tilalmait.

Betszaidában született. Az Egyház hagyományában az ,,idősebb'' nevet kapta, hogy megkülönböztessék a Szent Fülöppel együtt ünnepelt ,,fiatalabb'' Jakabtól, az ,,Úr testvérétől''. Zebedeus és Szalome fia, Szent János evangelista bátyja. Simon Péter és János mellett ő a harmadik, akinek az Úr különleges feladatot szánt. Simon a szikla, János a szeretett tanítvány, Jakab az első vértanú az apostolok közül.

(idegen eredetű szóval: mártír) olyan ember, aki egy eszméért, hitért áldozza életét, "vérével tanúskodik hite, eszméi mellett". A tántoríthatatlan, áldozatos, önmagát feláldozó hős. (Néha átvitt értelemben is használják). A kereszténység számos vértanút tart számon. A keresztényüldözések első mártírja Szent István vértanú volt.

Szent, egyike a 12 apostolnak, Szt. János Nátánaelnek nevezi. Nagy-Örményországban halt meg vértanúi halállal Albanopolisz városban. Astyages, a király öccse elfogatta és elevenen megnyúzatta és keresztre feszíttette. Emlékét a római egyház aug. 24., a görög pedig jún. 11. üli meg.

A magyar nyelvterületen általában úgy tartották, hogy a búza töve ezen a napon megszakad, kezdődhet az aratás.

(Ótestamentum) A Biblia két fő része közül az első, amely az üdvösség történetének Jézus Krisztusig terjedő részét mutatja be, s amelynek középpontjában az szövetségesi viszony áll, amely Izraelt mint választott népet Jahvéhoz (Istenhez) fűzi.

Július 13-án, melyről a népi megfigyelés azt tartja, hogy többnyire esőt, zivatart hoz.

Szent. A szűz Mária anyja, aki hosszas terméketlenség után szülte leányát. Szt. Joákim felesége volt. A szent hagyományok szerint testét 710. Kr. u. Palesztinából Konstantinápolyba hozták. A római egyház julius 26., a görög dec. 9-én ünnepli Szt Annát.

A levegő mindenkori állapota. Az I. részletjelenségei: a hőmérséklet, a csapadék, a szél, a légköri nedvesség, a felhőzet, a verőfény.

A tizenkét apostol egyike, Krisztus tanítványa, a katolikus tanítás szerint Róma első püspöke (ez a tény vitatott). Eredeti nevén Simonnak (héberül: שמעון figyelő, hallgató) nevezték. Jézus Krisztus adta neki a Péter nevet, amely a görög Petrosz vagyis kőszikla szóból ered.

A bold. szűz Mária anyja, aki hosszas terméketlenség után szülte leányát. Szt. Joákim felesége volt. A szent hagyományok szerint testét 710. Kr. u. Palesztinából Konstantinápolyba hozták. A római egyház július 26., a görög dec. 9-én üli emlékezetét.

Az ókori zsidóság körében Jahve Isten küldötte, szószólója, ihletett és megszállott ember, aki az isteni intelmeket a néppel közli és olykor a jövendőt is megjósolja. Pl. Illés próféta, Jeremiás próféta.

Július 20. Illés, ószövetségi próféta napja. Időjárási megfigyelések szerint ezen a napon gyakoriak a viharok. Mennydörgéskor azt mondják, Illés szekere zörög. (A Szentírás szerint Illés próféta tüzes szekéren ment föl az égbe.) A mezőn ezen a napon munkatilalom volt, nehogy a villám csapjon valakibe a szabad ég alatt. Általában féltek ettől a naptól, mert gyakran fordult elő jégverés, vagy a vihar szétzilálta illetve felgyújtotta a kazlakat.

A magyar népi hitvilág fiktív természetfeletti lénye. Az Európa-szerte ismert dologtiltó asszonyalakok közé tartozik: ezek a hit szerint részint tilalmakat (tilalom) írnak elő a hét bizonyos napjaira vagy valamilyen egyházi ünnepre, részint megbüntetik a tilalom ellen vétőket. A keddi munkatilalom a magyar nyelvterület egészén ismert, de ezt a kedd asszonyával csak a nyelvterület K-i, DK-i részén hozták kapcsolatba.

Július 25.-Jakab napja. Jakab zivatart hozó kedvére utal Doroszló megfigyelése: „Jakab, ha marokra találja a zabot, akkor szétszórja." „A zab aratását Jakab-napig be kell fejezni, mert ami gabona Jakab-napig kint marad, az kint is veszik."

Egy bizonyos nap időjárásából következtettek más napok vagy időszakok időjárására. Például ha gyertyaszentelő napján süt a nap, akkor még kemény tél várható.

Szent, egyike a 12 apostolnak, Szt. János Nátánaelnek nevezi. Nagy-Örményországban halt meg vértanúi halállal Albanopolisz városban. Astyages, a király öccse elfogatta és elevenen megnyúzatta és keresztre feszíttette. Emlékét a római egyház aug. 24., a görög pedig jún. 11. üli meg.