PÁSZTOROK KARÁCSONYI VESSZŐHORDÁSA

A pásztorok december 24-én nagy csomó vesszővel sorra járták a gazdák házait és jókívánságokat mondtak. Az Ipoly mentén, Őrhalomban a következőt:
Szerencsés ünnepeket kívánunk kendteknek!
Több jóval, egészséggel mulathassák Krisztus Urunk születése napját!
Adjon Isten bort, búzát, békességet,
országunkban me'maradást,
holtunk után léleküdvösséget!
Valamennyi széna, szalma van a kendtek házuknál,
annyi barmocskájuk szaporodjon kenteknek!
A gazdasszony erre így válaszolt: "Úgy engedje az édes Jézus!"
A gazdasszony kötényével húzott a vesszőkből és azzal megcsapkodta a pásztor lábát, hogy soha ne késsen és friss legyen. A pásztorok a jókívánságokért ajándékot, pl. babot, pálinkát, pénzt kaptak. A vesszőt a gazdasszony a sarokba tette, és tavasszal ezzel hajtották ki az állatokat. Ha a vessző ágas volt, Tápió környékén azt mondták: "No bornyas lesz a tehén."