Tél elején szokásos sertésöléssel járó lakoma és vendégség, melynek megvannak a maga hagyományos eledelei és szokásai.

A népköltészet több szereplős, párbeszédes formájú alkotása, melyet szerepjátszással összekötve adnak elő (népi színjátszás), formájában hasonlít az irodalmi drámához. Gyakran irodalmi-félnépi szövegek folklorizált változata. Ide tartoznak a vallásos tárgyú úgynevezett népi misztériumjátékok, mint a betlehemezés, Heródes-játékok, paradicsomjátékok, a Zsuzsánna-játékok, a dúsgazdagolásnak nevezett moralitás stb. A farsangi, lakodalmi és más ünnepek alkalmából eljátszott alakoskodások is gyakran dramatikus játékok. Gyakori a behívó forma: a színre lépő szereplő bemutatkozik, majd behívja a következő szereplőt.

A magyar farsangi szokások a középkorban honosodtak meg. A farsangi szokások túlnyomó részét az improvizáció jellemzi (farsangkor szokás a vénlány- és a vénlegény csúfolás, a köszöntők, a táncmulatságok és a maszkos alakoskodások, a dramatikus játékok).

A húsvéti nagybőjtöt megelőző vigadalom. A F.-ot az epifania-ünneptől (jan. 6) hamvazó szerdáig számítják Sok helyen a hamvazó szerdát megelőző héten tartják a F.-ot, amely nálunk húshagyó kedden éri véget.

A farsangi játékok változatos csoportját alkotják a maszkos alakoskodások, dramatikus játékok. Feljegyezték a krónikások, hogy Mátyás király Itáliából hozatott álarcokat, s ekkorra tehető elterjedésük. Nagy farsangolás folyt II. Lajos udvarában is, ahol a király maga is ördögálarcot viselt. A farsangi maszkos alakoskodások többsége a helyszín szerint lehet falujáró menet, felvonulás, vagy zárt helyen, például fonóban előadott, többszereplős, dramatikus játék.

A katolikus egyházban a 40 napi bőjtnek első napja. Nevét onnan kapta, mert a pap e napon hamut szentel, mely az előző évben virágvasárnapról megmaradt s e hamuval a hívek homlokát keresztalakban megjelöli, miközben e szavakat mondja: Emlékezzél meg ember, hogy por vagy és porrá lész.

Többnyire gyermekek, egyes helyeken lányok adománygyűjtő, köszöntő, jókívánságmondó felvonulása farsangkor. Néhol csak legények és nős férfiak járnak farsang keddjén, néhol hétfőn vagy vasárnap házról házra farsangot köszönteni, többnyire hosszú nyárssal a kezükben, bekormozott arccal. Esetleg valamilyen hangszer kíséri az éneküket. Néhol bizonyos varázscselekmények kapcsolódnak a köszöntéshez: pl. Baranya m.-ben kukoricát szórnak a farsangolók lába alá, hogy sok csirkéjük keljen, mint ahogy a letaposott kukorica is kikel. Az ének végén a gazdasszony vagy a gazda esetleg így szól: „gyertek ide fiaim azzal a nyárssal. Rátűzöm a szalonnát, hogy szép megölőjeim legyenek!” Heves m.-ben lányok köszöntenek. Ha nem kapnak tojást a háziaktól, így fenyegetőznek: „Ne keljen meg a cipójuk!”. A köszöntők szövege rendkívül összetett.

(gör.). Eredeti jelentése: kedvező hírért adott jutalom; örömhír. Ezen értelemben vette át a kereszténység: a Krisztus általi megváltás hirdetése. Négyféle Evangélium van, a négy evangelistának megfelelően: Máté, Márk, Lukács és János E.-a.

(a római egyház naptári rendjében: Cathedra Petri Antiochiae, azaz Szent Péter széke Antiochiában); napja febr. 22. A rómaiak febr. 13-tól egy hétig az elhunyt rokonok emlékét gyászolták, 22-én pedig az élő rokonság egészségére rendeztek víg napot. Üszögös Szent Péter ünnepével ezt igyekezett az egyház helyettesíteni, a napot az apostol névnapjával megülni. Magyar elnevezését a néphit azzal magyarázza, hogy ennek a napnak az időjárásától függ, hogy üszögös lesz-e a gabona.

A magyar parasztság természetismerete leginkább az időjárás pontos és részletes megfigyelésében nyilatkozott meg. Természetesen következik ez abból az életformából, amelyben évszázadokon át (különösen a pásztorkodó népesség) élt. Az időjósló tudás gyakran szentenciákká sűrűsödött.

Boldogasszony, vagyis szűz Mária tisztulásának ünnepe (febr.2.). Azért neveztetik Gy.-nek, mert az egyház a mise előtt gyertyákat szentel, jelképezendő az Üdvözítőt, akit az agg Simeon a templomban való bemutatásánál a világ világosságának nevezett.

A római egyház Epiphania Domini (’Az Úr megjelenése’) névvel jan. 6-án tartott ünnepe. A keleti egyház e napon Krisztus születését ünnepelte, nyugaton a napkeleti bölcsekről, vagyis a háromkirályokról (→ háromkirályjárás), Jézus megkereszteléséről és első csodatételéről való megemlékezés került előtérbe. A római egyház szertartásai szerint ezen a napon vizet és tömjént szenteltek. A víz megszentelésének, azaz megkeresztelésének szertartásából ered a magyar vízkereszt elnevezés is. A templomban megszentelt vízből, amelynek a nép különös hatást tulajdonított, minden család vitt haza; a → szenteltvízzel összefüggő hiedelmeket az egyház is erősítette.

Egyes elemei igen régiek, de mindenütt tartalmaznak újabb, különböző korú egyházi elemeket is, és a helyi vámpírhitnek, kísértethitnek stb. megfelelően helyenként más-más módon és változó gazdagságban áll össze ez az Európa-szerte csak főbb vonásaiban egyező hiedelemkör.

A r. k. egyház Szűz Mária tisztulásának (Purificatio B. Mariae Virginis) ünnepeként febr. 2-án tartja. A rómaiak Februus, ill. Pluto tiszteletére ebben az időben égő fáklyákkal járták körül a várost, s vesszővel igyekeztek egymást a bűnöktől megtisztítani. Ezzel párhuzamosan ezen a napon a keresztények gyertyás körmeneteket tartottak.

Nov. első vasárnapja. Az ünnep előestéjén fölállított gyászravatal mellett a holtak officiumának vecsernyéjét végezik. Ezután szentbeszéd következik. Estefelé megkondulnak a harangok és minden sírra virágot tűz a kegyelet. Másnap, a halottak napján van az ünnepélyes mise a mélyen megrendítő gyászénekkel, melynek kezdő szavai: «Dies irae, dies illa».

A korabeli Erdély teljes zenei kincsét, sőt táncait is felöleli. A gyűjteményt nem hangjegyekkel, hanem tabulatúrás írásmódban, két ferences rendtársa segítségével állította összeKájoni János.

Pogány áldozati ital (libatio) emléke élt tovább abban a kora középkori szokásban, hogy a szentek ünnepén tiszteletükre bort ittak a templomban; majd, hogy a szokás egyházi értelmezése még inkább kidomborodjék, alakult ki a Szent János-napi borszentelés, ami a 13. sz.-ban Németo.-ból terjedt el.

Minden olyan jelenség, amelyet irracionális erők működése következményének tekintenek.

Egyházi ünnep, amelyhez a halottakra való emlékezés szokásai, hiedelmei kapcsolódnak. Az 1. sz.-tól kezdődően a keresztény egyházak nov. 1-én ünneplik. Eredetileg azoknak a halott lelkeknek az ünnepe, akikről a naptár név szerint nem emlékezik meg. A bencés kezdeményezésű kultuszból a magyar bencések is hamar kivették részüket. Általánossá a Tridentinummal újjászülető szentkultusz nyomán vált, de az utána következő halottak napja miatt elsorvadt, annak vigilijájává lett. Azt a hetet, amelybe a halottak napja esik, halottak hetének nevezik.

A biblai történet szerint Jézus Krisztus csodatétel folytán bort és halat oszt szét a kánai lakodalmon.

A kereszténység alapítója. Életének történetét a biblia így írja le: született Bethlehemben, Augustus római császár uralkodása idejében Róma alapításának 747. évében, tehát 7 évvel a keresztény időszámítás előtt, szüz Máriától (Mát. I. 18-25., Luk. I. 26-38); mivel Dávid nemzetségéből származott, Dávid fiának is neveztetett; oly elnevezés ez, mely egyuttal messiási hivatalát is kifejezi, máskép; Istenfia, Úr Isten az ő nevei, mert mint Istenfia az istenség második személye emberré lett, hogy mint ember éljen a földön (Ján. I. 1-14.). Nyolc nap mulva a zsidó törvény szerint körülmetéltetett, midőn a Jézus nevet kapta, ami üdvözítőtt jelent. Később pedig Krisztusnak, fölkentnek hivatott. A törvényszabta idő elteltével szülei fölvitték Jeruzsálembe, bemutatták az Urnak a templomban, hol Siemon, ki régen várta Izrael vigasztalását s a Szentlélektől igéretet vett, hogy nem fog meghalni, mielőtt látna az igért Messiást s karjaiba véve őt, a világ üdvözítőjének hirdette (Luk. II. 22.) Herodes, miután tudomására jutott a történetnek, attól tartva, hogy trónját veszély fenyegeti az uj zsidók királyi miatt, Bethlehemben minden két éven alul levő gyermeket megöletett, angyali intés következtében az iszonyatos gyilkolás elől biztonságba helyezendők a kisded Jézust, szűz Mária és József Egyiptomba menekülnek (Mát. II. 13.) Herodes halála után visszatértek Egyiptomból, hol körülbelül két évig tartózkodtak (Mát. II. 19-21.) és pedig az atyjához hasonló kegyetlenségü Archelaostól való félelmükben nem Judeában, hanem Galilea Nazareth nevü városába, honnét a názáreti Jézus vagy egyszerüen názáreti elnevezés. Ettől fogva egész Keresztelő János által történt megkereszteléséig semmit sem tudunk róla, mint hogy Jézus 12-ik évében a husvéti ünnepekre felment Jeruzsálembe, s bölcsességével a templomban vitatkozva a tanítók és irástudók közt találják aggódó szülei (Luk. II. 46.). Visszatérve Názáretbe, itt növekedett, teljes levén bölcsességgel és az Isten kegyelmével (Luk. II. 51.), 30-ik évében ünnepélyesen lépett föl. Keresztelő János, ki őt a megigért Messiásnak jelentette ki, s megkeresztelte. A keresztelés által messiási hivatalába fölavatva a Jordántól a pusztába vonult, hol 40 napig bőjtölve tartózkodott a rossz lélek kisértését legyőzve, s angyalok szolgáltak neki (MÁt. IV. 1-11.). A pusztából visszatérve, arra a helyre jön, hol János keresztel, s amint ez őt megpillantja, egybefoglalva az összes jövendölések tartalmát s ezzel a prófétai hivatal beteljesedését, fölkiált: «Ime az Isten báránya, aki elveszi a világ bünét» (Ján. I. 29.). Gaileába vivő utjában, nem messze Názárettől, Kána városkában a menyegzőt tiszteli meg jelenlétével és az első csodát teszi, a vizet borrá változtatja. (Ján. II. 1-11.) Ismét Názáretbe megy, hogy megvigye az örvendetes hirt, hogy most telt be, amit a próféták jósoltak. Ez időtől fogva körül járta egész Galileát tanítván s a zsinagógákban hirdette evangeliomát. Tanítását számtalan csodák, mindannyi jótétemények követték. Magasztás beszédei, bámulatos tettei mindannyi indító okok voltak, hogy mindenek csodálkoztak az igéken, melyek szájából jöttek. De viszont mások irigységgel s gyülölettel viseltettek iránta. A farizeusok és hozzájuk hasonlók nem türhették Jézus nagy tekintélyét, mely mellett az övék elhomályosult s képmutató alakoskodásuk leálcázva lett (Ján. XI. 47.). Főkép pedig sértette őket az, hogy magát a megigért Messiásnak tartotta anélkül, hogy a földi király fényével övezte volna magát, ami beszívott előitéleteikkel homlokegyenest ellenkezett. Ezért mindenkép incselkedtek ellene, de jogosan miről egyházának örökkévalóságát (Mát. XVI.). Tanítványai közül kiválasztott 12 egyszerü bemert; fejüknek Pétert jelölve ki. A husvéti ünnepekre ünnepélyesen vonult be Jeruzsálembe s alapította utolsó vacsoráján az oltári szentséget. Judás ellenségeinek elárulja, elfogják, itélő szék elő állítják s ámbár Pilátus ártatlannak mondja ki, halálra itélik. Két gonosztevő közt keresztre feszítve, pénteki napon meghalt (Luk. XXIII. 32.); ujdonatuj sirba temettetett s harmadnapra, mint megjövendölte, a sirból melynél fizetett római katonák álltak őrt, föltámadt s föltámadásáról többeknek sokszori megjelenése által elegendő tanuságot adva, miután tanítványaival 40 napig társalkodott, mennyi országáról s a szükségesekről oktatva őket, szemük láttára az olajfák hegyéről mennyekbe ment s a felhő elrejtő őt szemeik elől (Mát. XXVII. 62. XXVIII. 6.). Tizednapra elküldé apostolainak a Szentlelket, mint helyettesítőjét, akiben mindenkorra övéivel akart lenni, folytatva üdvözítő művét az általa alapított egyházban, melynek határai sem idő, sem hely által nem korlátoltatnak, a világ mindannyi sarkára van annak alapköve rakva. Élettörténetéről szólnak: Flavius József Antiquit. XVIII. 3., Tacitus Annal. XV. 44., Plinius Ep. X., Svetonius Claudius 25.

Olyan vallási képzet, amely nem tartozik a hivatalosan elismert egyházak vagy vallási rendszerek által elfogadott hittételek közé (babona). – Az egyik vallás szemszögéből nézve egy másik vallás képzetei is hiedelemnek foghatók fel. E névvel illetik továbbá az európai (s a magyar) parasztság rendszert nem alkotó vallásos képzeteit, kozmogóniáját, előírásait, tilalmait.

Február 3., Szent Balázs püspök és vértanú ünnepe. A Legenda Aurea szerint Balázs egy özvegyasszony fiát, akinek torkában megakadt a halszálka, imájával mentette meg a fulladástól. Az özvegy asszony étellel és gyertyával fejezte ki köszönetét a püspöknek. A szent neki és mindenkinek, aki a templomba gyertyákat vitt, jólétet és egészséget ígért. Úgy vált szokássá, hogy szükség idejében a szentnek gyertyákat áldoznak. A 6. sz.-ban a püspök nevét már a torokfájás gyógyítójaként emlegették. Emlékére alakult ki az a szokás, hogy a nép az áldozatra szánt gyertyákat a torka elé tartotta, miközben egészségéért imádkozott.

A pap a Balázs napi ( febr.3.) szent mise bevégzése után két keresztalakba illesztett gyertyát tart a hívők álla alá, miközben e szavakat mondja: «Szent Balázs püspök és vértanú esedezése által mentsen és őrizzen meg téged az Úr a torokbaj- és minden egyéb bajoktól az Atyának, Fiúnak és Szentlélek Istennek nevében. Amen.» E szertartást az egyház szent Balázs püspök és vértanú emlékére végzi, aki Diocletianus római császár idejében sok csodás gyógyítást vitt véghez. Egy kislány torka alá, aki egy halszálka miatt fuldoklott, 2 égő gyertyát tartott keresztalakban és a gyermek így jobban lett.

(lat. Patronus) a katolikus egyházban Istennél közbenjáró szent, akinek oltalma alatt állhatnak országok, területek. Védőszentet a hívek választanak a püspök és a papság beleegyezésével. Hazánk védőszentje Szt. István (aug. 20).

(gör.küldött) Jézus 12 tanítványa. A Bibliában Máté felsorolja őket: «Simon, ki Péternek neveztetik és András az ő bátyja, Jakab, Zebedeus fia János, Fülöp, Bertalan, Tamás, Máté, Jakab Alfeus fia, Taddeus, a kánai Simon és iskarióti Judás». Márk Máté helyett Lévi-t említ (2, 14.) és Lukács Tádé helyett Judást, Jakab testvérét. Hogy Máté és Lévi, valamint Tádé és Judás egy személy, az természetes. Szt. Pált a nemzetek apostolátmaga az Jézus hítta meg csodálatos módon Apostolai közé. L. Ap. Cs. 9, 13. - A görög kat. egyházban az apostolok cselekedeteit és leveleit tartalmazó könyv is Apostol. nevet visel. Az innen vett szentírási szakaszt is Apostolnak nevezik.

A falu népe ezen a napon borospincérõl borospincére járva áldomásozott. Voltak, akik szõlõvesszõt

Valamely vallás szolgálatában álló személy, aki visszavonult életét az Istenhez vezető spirituális út megtalálására szenteli. A szerzetesség életeszménye vallásonként eltérő. Általánosan elterjedt elemei az élethosszig tartó fogadalom, az önmegtartóztatás, az aszkézis bizonyos formái, a visszavonult életmód.

Vince Baranyában a karancsiak szerint a bor védőszentje. Napja termésjósló nap. Bálint Sándor említi, "Hogyha szépen fénylik Vince, megtelik borral a pince".

A legnépszerűbb szent az egész világon alighanem Páduai Szent Antal (1195—1231. jún. 13). Jóformán nincs templom, ahol ne állana szobra, mely angyali szelídségű ifjú szerzetest ábrázol, barna ferences csuhában, karján a kis Jézussal, szabad kezében liliommal. Aki hívő katolikusnak gondja-baja van, végső menedékként mind hozzá fordul.

Hiszen Antal csak egy szegény közép- egyiptomi fellah, földműves volt, és nem vitt végbe semmiféle történelemalakító tettet, mint ahogyan nagy államférfiak vagy egyházi kiválóságok szokták. És mégis csak ,,csodára'' gondolhat az ember, amikor alaposabb vizsgálódás után látja, hogy neve milyen mélyen belevésődött az osztatlan kereszténység történetébe, hogy alakjából micsoda magával ragadó erő áradt, amely sok kortársát is elbűvölte; s amikor fölismeri, hogy ez a világtól futó remete, aki egyre nagyobb magányra törekedett, indította el a monasztikus élet hatalmas mozgalmát, amely a külső és belső támadások dacára sok-sok évszázadon át fennmaradt, és még ma is töretlen.

A pap a Balázs napi ( febr.3.) szent mise bevégzése után két keresztalakba illesztett gyertyát tart a hívők álla alá, miközben e szavakat mondja: «Szent Balázs püspök és vértanú esedezése által mentsen és őrizzen meg téged az Úr a torokbaj- és minden egyéb bajoktól az Atyának, Fiúnak és Szentlélek Istennek nevében. Amen.» E szertartást az egyház szent Balázs püspök és vértanú emlékére végzi, aki Diocletianus római császár idejében sok csodás gyógyítást vitt véghez. Egy kislány torka alá, aki egy halszálka miatt fuldoklott, 2 égő gyertyát tartott keresztalakban és a gyermek így jobban lett.

Balázs-napi (febr. 3.) adománygyűjtő, köszöntő szokás. A 17. sz.-tól a tanító javadalmának felsorolásában gyakran találkozunk a Balázs-napi koledával, kantációval (Blasius-cantatio), vagyis a Balázs-járással. A Balázs járás tájegységenként más és más, de lényege hogy az iskolás korú gyerekek végig járják a falut és a tanító javára gyűjtenek adományokat.

Különféle zsíranyagokból, faggyúból, sztearinból, paraffinból, viaszból, cetvelőből készült világító eszköz, melynek tengelyét gyapotból készült bél képezi. A vastag Gy.-nál meg nem olvadt karima marad, melyen belül sok folyékony zsír gyűlik össze, mi a Gy. lángját csökkenti. Ha pedig a Gy. a bélhez képest vékony, akkor a zsiradék gyorsan olvad, lecsurog és nem képez medencét, melyből a bél egyenletesen felszívja a lánghoz szükséges anyagot.

Időjáráshoz kapcsolódó népi versecskék. (Piroska napjához főződő regula: „Ha Piroska napján fagy, Negyven napig el nem hagy!”).

A szőlőtermelő gazdák ezen a napon vesszőt metszettek a szőlőről, s azt a meleg szobában vízbe állították. Ha szépen kihajtott, jó bortermés ígérkezett. Ez volt az ún. „vincevessző”. Más gazdák úgy hitték, hogy ezen a napon sok bort kell inni, hogy bő legyen a termés. Mindebből az is kiderül, hogy Vince napján leginkább a szőlősgazdák figyelték az időjárást, s ebből jósoltak a termésre. Némely tájakon pl. a kukoricatermesztésre jósoltak a Vince-napi jégcsapok hosszúságából: amilyen hosszúak a jégcsapok az ereszen, olyan hosszúak lesznek a kukoricacsövek.

Gyertyaszentelő Boldogasszony napja. A templomokban ezen a napon szentelik a gyertyát, melynek a keresztény ember életében, ünnepekhez kötődő szokásaiban kiemelt szerepe van. Európában a gyertyaszentelés szokása a XII. század folyamán terjedt el. A szentelt gyertya Krisztust jelképezi. Az újszülött mellett a keresztelésig gyertyát égettek, de szintén a betegek illetve a halott mellett is.

Időjáráshoz kapcsolódó népi versecskék. (Piroska napjához főződő regula: „Ha Piroska napján fagy, Negyven napig el nem hagy!”).

A Zsuzsanna héber eredetű bibliai név, a sosanna szóból származik, jelentése: liliom. A 17. századtól kezdve egészen az 1980-as évekig a leggyakoribb női nevek egyike volt.

Bibliai tárgyú többszereplős dramatikus játék, népi misztériumjáték, az ótestamentumi történetet adja elő népi felfogásban. Főként aranybányászokból és sóbányászokból alakult laikus társulatok adták őket elő. Nagyböjtben ref. gyermekek adtak elő Zsuzsánna-játékot.

Több szereplős dramatikus játék, amely Ádám–Éva napján (karácsony) kerül színre és a bűnbeesés történetét szedi párbeszédbe. A középkori → misztériumjátékoknak kedvelt jelenete volt, gyakran a játék a paradicsomjáték jelenetével kezdődött, s a passióval, ill. a feltámadással ért véget, bemutatva így a megváltás egész történetét. Egyik főszereplője a többnyire leányarcú, kígyóbőrbe öltöztetett ördög volt.

Olyan vallási képzet, amely nem tartozik a hivatalosan elismert egyházak vagy vallási rendszerek által elfogadott hittételek közé (babona). – Az egyik vallás szemszögéből nézve egy másik vallás képzetei is hiedelemnek foghatók fel. E névvel illetik továbbá az európai (s a magyar) parasztság rendszert nem alkotó vallásos képzeteit, kozmogóniáját, előírásait, tilalmait.

A római egyház szept. 21-én, a görög keleti nov. 16-n emlékezik meg szt. Mátéról. Ő volt az első evangelium szerzője. Jézus 12 tanítványának egyike, Lévinek is hívták. Az apostolok szétoszlása után Etiopiában terjesztette az evangéliumot és vértanúi halált halt.(héberül Mattal, hű ember)

A népköltészet több szereplős, párbeszédes formájú alkotása, melyet szerepjátszással összekötve adnak elő (népi színjátszás), formájában hasonlít az irodalmi drámához. Gyakran irodalmi-félnépi szövegek folklorizált változata. Ide tartoznak a vallásos tárgyú úgynevezett népi misztériumjátékok, mint a betlehemezés, Heródes-játékok, paradicsomjátékok, a Zsuzsánna-játékok, a dúsgazdagolásnak nevezett moralitás stb. A farsangi, lakodalmi és más ünnepek alkalmából eljátszott alakoskodások is gyakran dramatikus játékok. Gyakori a behívó forma: a színre lépő szereplő bemutatkozik, majd behívja a következő szereplőt.

FEBRUÁR 6. Kedvelt nap farsangi mulatság tartására. Dorottya-nap időjárási regulája közismert: „Ha Dorottya szorítja, Julianna tágítja.” Vagyis, ha Dorottya-napkor fagy, akkor Julianna napjára (febr. 16.) megenyhül az idő.

A levegő mindenkori állapota. Az I. részletjelenségei: a hőmérséklet, a csapadék, a szél, a légköri nedvesség, a felhőzet, a verőfény.

(febr. 14.), a szerelmi varázsnak kedvező napok egyike Olaszországban, különösen Sziciliában. Angliában és Skótországban továbbá Belgium és Éi Franciaországban; sőt néhol Németországban is. E mellett még arról nevezetes, hogy egy XV. századi szokás szerint e napon az ifjak és lányok azon másnembeli ismerősüket, akinek nevét sorsolás útján a végzet erre kijelölte Valentin, illetve Valentine néven szólítják, megajándékozzák s attól fogva egy éven át kitüntető figyelemben részesítik és kisorsolt jegyesüknek tekintik.

Így nevezték a kereszténység első századaiban azokat, akik kínzásoktól és halálbüntetésektől nem félve, szilárdan vallották hitüket s miatta erőszakos halált szenvedtek.

Olyan vallási képzet, amely nem tartozik a hivatalosan elismert egyházak vagy vallási rendszerek által elfogadott hittételek közé (babona). – Az egyik vallás szemszögéből nézve egy másik vallás képzetei is hiedelemnek foghatók fel. E névvel illetik továbbá az európai (s a magyar) parasztság rendszert nem alkotó vallásos képzeteit, kozmogóniáját, előírásait, tilalmait.