Csehország és Prága a 14. század második felében és 1400 körül

Csehország, és ezen belül Prága művészeti központtá válásához a 14. század közepén meghatározó mértékben járult hozzá az a tény, hogy a Luxemburgi-dinasztiából származó IV. Károly ide helyezte át a német-római császári székhelyet. Az uralkodói udvar építkezései a császári reprezentáció szolgálatában álltak, ekkor kezdik építeni a prágai várban, a Hradzsinban a Szent Vitus-székesegyházat, amelynek jelentős részét, a szobrászati díszítéssel együtt Peter Parler és a Parler-műhely alakít ki, déli kapujának mozaikdekorációját pedig itáliai mesterek készítik. Ekkor épül a prágai óvárost és a Hradzsin oldalát összekötő Károly-híd, kaputornyán a császár alakjával, valamint a Prágához közeli várkastély, a Karlsejn épületegyüttese, benne a Szent Kereszt-kápolnával. A csehországi festészet fejlődése szempontjából az itáliai hatások meghatározóak, és ez elsősorban az úgynevezett Vissy-Brod-i Mester táblaképein érvényesül, majd az udvari festő, Theoderich Mester munkáin, elsősorban a karlstejni kápolna portrésorozatán. E két festő művei a század középső harmadában még inkább az internacionális gótika előzményének tekinthetőek, de a csehországi festészet belső fejlődése miatt említésük e helyütt is indokolt. A lágy stílus festészetének legjellemzőbb képviselője azonban a század utolsó negyedében működő, úgynevezett Toebooi, vagy Wittingaui Mester, akinek fő műve az a több táblából álló, eredetileg a toebooi kolostor oltárát díszítő szárnyak, amelyeknek előoldalait a Passió-ciklus, hátoldalait egészalakos szentek foglalják el. A festmények, és elsősorban a Passió jeleneteinek, például a Feltámadást ábrázoló táblának a részletrealizmusa, az alakok megnyúlt arányai, kifejező mozdulatai és a drámai hatást keltő vörös háttér alkalmazása révén a lágy stílus csehországi festészetének legkiemelkedőbb darabjai.

A lágy stílus formai lágyságát a legtipikusabban egy szobortípus érzékelteti, a prágai központból kiindulva igen gyorsan elterjedő Szép Madonnák sora. Ezek közül az egyik legkiemelkedőbb emlék az eredeti elhelyezése alapján Krumaui, vagy Krumlovi Madonnának nevezett, mészkő szobor. A Krumlovi Madonnaszobrászati stílusának festménybe átültetett változata az az élénk színekkel megfestett félalakos Madonna-kép, amely a Szent Vitus-székesegyház számára készült, és amelynek kompozíciója a sienai eredetű, de a prágai festészetben már a század közepétől ismert típust követi.

Toebooi mester: Feltámadás

Cseh festő: A Szent Vitus katedrális Madonnája