Dongaboltozat: a boltozat legegyszerűbb formája, mely elsősorban hosszanti terek lefedésére alkalmas. Egyszerű hengerfelületű boltozat, mely keresztmetszete szerint lehet félköríves, szegmensíves vagy csúcsíves.

Ideális város: a reneszánsz építészetelméletben megjelenő eszményi város. A humanista építészek traktátusaikban gyakran foglalkoztak a városépítészet problémájával (pl. Filarete). A városok tervezésénél több szempontot vettek figyelembe: topográfiai elhelyezés, védelem, közlekedés, higiénia, társadalmi hierarchia stb. Az ideális városok általában szabályos alaprajzúak, és a társadalmi rétegek és tevékenységek (ipar, kereskedelem stb.) szerint elkülönített városrészekből állnak, melyek egy szakrális illetve egy uralkodói központ köré szervezodnek.

Lanterna: A latin szó jelentése: lámpás. Olyan tornyocskát értünk alatta, amelyet a kupola tetejére (a kupola opeionjára) építenek, hogy a rajta nyitott ablakokon a kupola fényt kaphasson.

Négyezet: a kereszthajó és a főhajó metsződésénél kialakuló négyzetes tér elnevezése, melyet mind a négy oldaláról hevederív határol.

Ospedale: (olasz) „kórház”.

Palazzo: (olasz, palota) nagyobb méretű, reprezentatív lakóépület. A középkor és korareneszánsz palazzói még őrzik erődszerűségüket, amit fokozatosan elveszítettek, és a palazzo egyre inkább a gazdagság és a fényűzés kifejezőjévé vált.

Vállkő: 1. az oszlop és a rá nehezedő boltív között elhelyezett, a hengeres formát hasábformába átvezető tagozat. 2. a boltozati borda első köve, mely már kilép a fal síkjából.