Egy központ köré szervezett tér. Az alaprajz központi része lehet négyzet, görögkereszt, kör, ellipszis vagy szabályos sokszög, amelyhez szimmetrikusan bővítmények csatlakozhatnak.

Csigavonalú építészeti elem vagy díszítőmotívum. Eredetileg a ión és a kompozit oszlopfők eleme volt, majd főként a barokk építészetben a bazilikális elrendezésű templomok homlokzatán a fő és mellékhajók szintkülönbségét összekötő forma.