Kerengő: a kolostorok belső négyzetes udvarát körülvevő, oszlopokkal tagolt, az udvar felé árkádokkal nyitott, boltozott folyosó. Általában a templom déli oldalához csatlakozik, köréje rendeződik a kolostor többi része (káptalan terem, refektórium, stb.) A szerzetesek napi elmélkedéseinek, imádságainak fontos színhelye.

Kolostorboltozat: négyzet vagy szabályos sokszög alaprajzú, íves boltcikkelyekből alkotott boltozat, gyakran alkalmazták a román korban, a nagy bazilikák négyezetei fölött.

Loggia: félig nyitott, árkádos folyosó, vagy emeleti galéria. Az oszlopos – boltíves folyosó az itáliai kora reneszánsz építészetből terjedt el.

Oromzat: eredetileg a nyeregtető keskeny oldalát lezáró háromszög alakú falrész. A görög templomnál tympanon. Ezek alapján oromzatnak nevezünk minden háromszög vagy félkör alakú díszítő, koronázó falszakaszt.

Predella: (latin) a gótikus művészetben, elsősorban a 14. századi itáliai festészetben kialakult, és a 15. században általánosan elterjedt forma, amely a szárnyas oltárok és retabulumok alatti sávot jelöli. A predellán általában az oltárképeken ábrázolt szentek életéből vett narratív jelenetek láthatóak. A közép–európai későgótikus szárnyas oltárok predellái gyakran nem festettek, hanem faragott díszítésűek.

Retabulum, retablo: Oltártáblát jelent a szó. A szentély falához tolt oltárt hangsúlyozó szobrokkal, festményekkel díszített oltárépítmény. A 13. század első felétől kezdett kialakulni.

Vir dolorum: (latin), Fájdalmas Krisztus. Azoknak a képeknek a címe, amelyek Krisztust sebekkel mutatják, a Passióra, illetve az oltáriszentségben testére vonatkoztatják. Ezek a képek nem egy konkrét epizódot jelenítenek meg, hanem a Megváltó szenvedését az ájtatosság felkeltése céljából tárják a hívők elé, gyakran ábrázolták oltárok predelláján, szentségházakon. Közvetlen bibliai utalása nincs ennek a típusnak, de a magán áhítat gyakorlásában kiemelkedő szerepe van fél vagy egész alakos ábrázolásának Különböző elemekkel egészülhet ki, például szenvedéseinek eszközeivel. Változatai a Szentháromság megjelenítését is befolyásolták, ismert példája, ahol az Atya tartja ölében, fölöttük a Szentlélek galambja van. A 16. század után ritkán fordult elő, a barokk kori vallásosság más képtípusban nyilvánult meg.