Hunyadi Mátyás (1440-1490): Hunyadi János és Szilágyi Erzsébet kisebbik fia. Miután bátyját, Lászlót kivégezték, és őt Pogyjebrád György túszként tartotta magánál Prágában, a Hunyadi-párt nyomására 1458-ban választották királlyá. Hivatalos koronázására csak 1464-ben került sor, miután III. Frigyes német-római császártól kiváltotta a királyi koronát (Bécsújhelyi szerződés). Mátyás törekvéseit belpolitikai téren az erős centralizáció, külpolitikájában a Habsburg és Jagelló törekvésekkel szembenálló, expanzív politika határozta meg. Miután elfoglalta Sziléziát és Lausitzot, felvette a cseh királyi címet is. A törökök ellen sikeres hadjáratokat folytatott, elfoglalta Jajca várát, de uralkodásának utolsó évtizedében a déli határ stabilizálása, a status quo fenntartása volt a célja. Első felesége, Pogyjebrád Katalin halála után 1476-ban vette feleségül a nápolyi király lányát, Aragóniai Beatrixot, és ezáltal bekapcsolódott az itáliai államok hatalmi vetélkedésébe. Nápoly mellett szövetségese volt Ferrara és a Sforza család uralma alatt álló Milánó, valamint Velence és szoros diplomáciai kapcsolatban állt Lorenzo de’Medicvel is. Az itáliai politikai kapcsolatok, valamint a Vitéz János esztergomi érsektől és kancellártól korábban szerzett humanista neveltetésének tudható be az itáliai reneszánsz művészet és humanista kultúra megjelenése a király udvarában. Építkezésein (Buda, királyi palota, Visegrád) Firenzéből érkezett építészek és kőfaragók dolgoztak az 1480-as években (Chimenti Camicia), és ugyanekkor dolgozott a király számára Giovanni Dalmata szobrász is. Budai palotájában rendezte be, itáliai mintára könyvtárát (ld. Corvina könyvtár), amelyet a királyi családon kívül a budai humanista udvar tagjai (Antonio Bonfini, Galeotto Marzio, Francesco Bandini) használtak. A könyvtár élén évekig Taddeo Ugoleto állt, aki egyben a király törvénytelen gyermekének, az 1485-ben trónutódlásra kijelölt Corvin Jánosnak is a nevelője volt. Mátyás 1485-ben foglalta el Alsó-Ausztriát, és ekkor vonult be Bécsbe, ahol utolsó éveinek jelentős részét töltötte. A Corvina könyvtár fejlődésének és a budai palota reneszánsz stílusú építkezéseinek súlypontja erre az időszakra esik. Dinasztikus tervei 1490. május 9-én, Bécsben bekövetkezett halála után semmivé váltak. A III. Frigyessel kötött szerződés és a magyar rendek törekvéseinek következtében nem Corvin János, hanem a cseh király, II. Ulászló követte a magyar trónon. Mátyás uralkodásának művészettörténeti szempontból legfontosabb eleme az itáliai reneszánsz és a humanizmus magyarországi meghonosítása volt, amely azonban az uralkodói reprezentáció szolgálatában a királyi udvar zárt világában virágzott.