A budai neoplatonista udvar
Aragóniai Beatrixszal 1476-ban kötött házassága révén nem csak a királyné nápolyi udvartartásának emberei érkeztek Budára, hanem egy olyan jelentős firenzei humanista is, aki korábban Lorenzo de Medici körébe tartozott, és rendszeres résztvevője volt Marsilio Ficino firenzei neoplatonista akadémiájának. Francesco Bandini az 1480-as években elsősorban a budai neoplatonista kör megszervezésével foglalatoskodott, és közben gyakori levelezésben állt firenzei barátaival, Lorenzóval és Ficinóval. Ennek a szoros kapcsolatnak köszönhető, hogy a kiváló firenzei filozófus több művét is a magyar királynak dedikálta. Bandini mellett még több itáliai humanista fordult meg hosszabb-rövidebb időre a budai udvarban. Janus ifjúkori padovai barátja, Galeotto Marzio, aki sokszor hozta kellemetlen diplomáciai helyzetbe a magyar királyt, több művet is dedikált Mátyásnak. Legszórakoztatóbb művét, a Mátyás bölcs mondásairól írt könyvecskéjét pedig az ifjú trónörökösnek, Corvin Jánosnak szánta, hogy abból okuljon az uralkodáshoz szükséges erényekről. Antonio Bonfini, aki Urbinóban Federigo da Montefeltro előtt tartott egy ízben előadást, sok évet töltött Budán. Mátyás halála után fejezte be nagyszabású művét, a magyarok történetét tíz könyvben feldolgozó történeti elbeszélését (Decades). Művében természetesen kiemelt helyet szentelt Mátyásnak, aki leírása szerint az antik Corvinus-nemzetségből származott. Művének különös jelentőséget ad, hogy antik toposzokkal kiszínezve, de részletes leírást ad Mátyás budai palotájának épületeiről, belső termeinek és az udvaroknak a díszítéséről. Mátyás azonban elsősorban nem a kultúra bőkezű mecénásaként támogatta udvartartásának humanistáit. A magyar uralkodó ugyanis felismerte, és az Itáliában dolgozó humanisták Mátyáshoz írt dedikációi, levelei ezt pontosan szemléltetik, hogy az itáliai humanisták révén kerülhet szoros politikai kapcsolatba az itáliai államok fejedelmeivel. Ahhoz, hogy megfelelő módon megértesse magát a reneszánsz kultúrán nevelkedett királyokkal, hercegekkel és polgárokkal, neki is hasonló udvart kellett létrehoznia. Ez tette lehetővé, hogy maga mellé állítsa a politikai közvélemény alakításában jelentős szerepet játszó humanistákat. Mátyás itáliai kultuszának kialakulásában ez a momentum játszott döntő szerepet. Ezzel együtt elmondható, hogy az 1480-as években a budai udvar az Alpoktól északra az első jelentős humanista körnek adott otthont.