Az udvari művész
Cranach 1502-3 körül Bécsben dolgozott, ahol humanistákkal ismerkedett meg, például Konrad Celtissel. 1506 körül udvari festő lett III. (Bölcs) Frigyes szász választófejedelem udvarában, Wittenbergben. Az uralkodó a városban egyetemet alapított, mert felismerte, hogy az országnak nagy szüksége van orvosokra, teológusokra és jogászokra. Ezzel humanista központot hozott létre udvarában. Mecénási tevékenysége azonban még egy másfajta szemléletet tükrözött: a műalkotásokat nem önmagukért gyűjtötte, hanem a reprezentáció miatt.
A kor szokása szerint az udvari festő feladatai közé nem csak festmények készítése tartozott, hanem például dekorációtervek, díszkocsik terve, stb. Sőt, Cranachnak diplomáciai feladatai is voltak, valószínűleg már az 1508-09-ben tett németalföldi utazása alatt is. Az utazás során megismerte Hans Memling, Hieronymus Bosch, Quentin Massys műveit, amelyek hatással voltak festői stílusára, elsősorban a perspektivikus ábrázolások megoldásaiban. A festett architektúra ekkor nagyobb hangsúlyt kapott a képein.
1508 elején Cranach nemesi címert kapott Bölcs Frigyestől, amely egy sárkánykígyót ábrázol, és attól fogva ezzel szignálta képeit. Nagy műhelyt tartott fenn, amit halála után a fia, ifj. Lucas Cranach folytatott. A festőműhely mellett a család patikát és vendéglőt is üzemeltett. A város tehetős polgárai, nobilitásai közé tartoztak.
Cranach
Cranach és a reformáció
Bölcs FrigyesLuther Mártonpártfogója volt, és Cranach is azonosult az új hit eszméivel. A reformátor arcképét többször is megfestette, és ő illusztrálta az első német nyelvű Bibliát (1522). Egy Apokalipszisfametszetsorozatot készített, amelyen erősen érződik Dürer hatása. Ezeken a lapjain a bűnök ábrázolásain gyakran megjelenik a pápai tiara, a harcos protestantizmus szellemében. Cranach kitűnő grafikus volt, és az elsők közé tartozott, aki színes tónusos fametszetet készített. Bölcs Frigyes ereklyegyűjteményéről készített katalógusánál pedig egy sajátos megoldást alkalmazott: ezüst- és arany festékkel nyomta lapjait.