Az antikvitás öröksége

Az itáliai humanizmus, elsősorban Petrarca irodalmi munkássága nyomán, korán, már a XIV. században felfedezi az antikvitást. Az antik örökség, a görög-római kultúra megismerése és értelmezése a reneszánsz művészetének talán legfontosabb jellemzője. Az ókor emlékei jelen voltak a középkor kultúrájában is. A reneszánsz művész és tudós számára a klasszikus ókor több volt, mint egy világbirodalom emléke: olyan gondolkodásmódra leltek az antikban, mely saját humanista világképüknek megfelelt. A humanisták meghatározó törekvése az antik filozófia és a keresztény teológia összeegyeztetése volt. Megkezdődött az antik örökség tudományos feldolgozása. Az építész és képzőművész ugyanolyan alapossággal látott hozzá, hogy feltárja és értékelje a múlt tárgyi örökségét, mint a természettudós.

Raffaello Santi: Az athéni iskola