II. Ulászló udvari építkezései Prágában és Budán

Mátyás király halála után a nemesek a lengyel Jagelló Kázmér fiát, Ulászló cseh királyt hívták meg a magyar trónra (1490). II. Ulászló Mátyás épülő budai és visegrádi palotáját, hatalmas könyvtárát és Európa egyik legfejlettebb tudományos és művészeti kapcsolatokkal rendelkező udvarát örökölte. Nehéz megmondani, vajon az új király mennyit értett meg ebből a teljesen új, Közép-Európában talán idegennek ható szellemiségből, de annyi bizonyos, hogy a budai építkezések egy ideig még a reneszánsz szellemében folytatódtak, de az itáliai mesterek legtehetségesebbjei Mátyás halála után hazatértek. Ulászlóra mint megbízóra utalnak azok a 'W' monogramos (Wladislaus), lengyel sasos címerrel díszített vörösmárvány faragvány-töredékek, melyek a budai várban kerültek elő. Hasonló töredékeket találtak Budanyéken, ahol a Mátyás által elkezdett vidéki nyaralópalota épületeit ezek szerint Ulászló alatt fejezték be. A Zsigmond által épített visegrádi palotaegyüttes reneszánsz ízlés szerinti átépítése is folytatódott, de a palota szomszédságában álló ferences kolostor új, gótikus szentélyének hajlított bordás boltozatát minden bizonnyal II. Ulászló német építésze, Benedikt Ried tervezte. A késő gótika egyik legzseniálisabb építészének nevéhez fűződik ennek a korszakalkotóan új boltozási technikának az elterjesztése. Ennél a boltozattípusnál az egymást hálóként metsző bordák két síkban is meghajlanak, így a boltozatnak nemcsak keresztmetszeti, de alaprajzi vetülete is íves rajzolatot mutat. A hálóboltozat új, dekoratív formájának egyik legkiforrottabb alkalmazása II. Ulászló prágai lovagtermében látható (1502). Ried késő gótikus építészete a prágai Parlerek hagyományain alapult, az ő elgondolásaikat fejlesztette tovább. A Parlerek által elterjesztett csarnokszentély és hálóboltozat a belső tér egységesítésére való törekvések voltak. Ried ugyanezt a célt kívánta elérni, de új, még merészebb szerkezetek alkalmazásával. Az Ulászló-terem rendkívül széles terét nem osztotta hajókra, így a boltozatnak igen nagy távolságot, 16 métert kellett átívelniük. A bordarendszert ezért sűrűre tervezte, és nem szabadon álló támokra terhelte, hanem a falhoz kapcsolódó pillérekre. Így jött létre a hatalmas terem teljesen egységes tere, melynek egyetlen dísze a bordák szemet gyönyörködtető, könnyed hajlása. Külön figyelmet érdemelnek a kettős keresztosztós ablakok, melyek reneszánsz formáit Ried minden bizonnyal Mátyás király budai palotájáról kölcsönözte. Ulászló magyarországi építkezéseinek vezetőjeként ismerte meg Visegrád és Buda reneszánsz palotáit. Az Ulászló-terem mutatja, hogy a király udvari építkezésein milyen jól kiegészítette egymást az itáliai reneszánsz és a német késő gótikus stílus.

W monogramos pilasztertöredék Budáról

Ulászló-terem