Főúri és főpapi mecénások

Annak ellenére, hogy II. Ulászló nem fogott olyan nagyszabású építkezésekbe, mint elődje, és a művészet más területein sem követte Mátyás művészetpártoló humanista szellemiségét, mégis azt mondhatjuk, hogy a Mátyás által Magyarországra hozott reneszánsz művészet a 16. század első évtizedeire tudott gyökeret verni, és kezdett egyre szélesebb körben követőkre találni. Az új stílusú művészet legfontosabb központja Buda mellett Esztergom volt. Beatrix királyné ide vonult vissza Mátyás halála után, az érseki palotát az ő részére és az ő ízlésében építették át. Ebből az évtizedből valók a lakótoronynak a négy sarkalatos erényt ábrázoló freskói. A humanista eszményeknek e jellegzetes alakjait antik építészeti elemekből kialakított, festett keretben ábrázolták. Stílusuk itáliai mintaképeket sejtetnek.

Beatrix után az esztergomi érsek, Bakócz Tamás költözött be a palotába. Bakócz a századelő legnagyobb mecénása volt, művészetpártolásában, fényűző megrendeléseiben Mátyást kívánta követni. Esztergom az ő érseksége alatt vált a humanizmus és a reneszánsz új központjává. A szent Adalbert székesegyház déli oldalán 1506-ban kezdte építtetni sírkápolnáját. Centrális, görög kereszt alaprajzú, kupolás kápolnát építtetett, az itáliai reneszánsz építészet legsajátosabb épülettípusát követve. Itálián kívül az első ilyen épület volt, hatása a szomszédos országokra – különösen Lengyelországra – óriási volt. A falak vörösmárvány burkolatánakpilaszterei, párkányzata, akantuszindái, valamint az archivoltokat díszítő kazettákba foglalt rozetták a korabeli Itália legfejlettebb kőfaragó-stílusában készültek, mesterük minden bizonnyal itáliai volt. E pompás építészeti keret díszéül az érsek Firenzéből, Andrea Ferrucci műhelyéből hozatott fehér márványból faragott oltárt. A kápolna falszakaszait pilaszterek keretezik, melyek párkányt tartanak, ezen fut körbe az érsek latin jelmondatának felirata. A pilaszterek között nyílnak az alacsonyabb, dongaboltozatos térbővítmények. A párkányokon lunettákat képezve ismétlődik meg a félkörív motívuma, ezeket a falmezőket kör alakú vakablakok töltik ki. A lunetták között kialakuló címerekkel díszített csegelyeken nyugodott egykor a vasvázas, bronzlapokból álló kupola, mely sajnos elpusztult. A középkori Szent Adalbert székesegyházat az új bazilika építésekor, a 19. században lebontották a Bakócz-kápolnával együtt, és az új templom mellékkápolnájaként építették fel újra. Ma is itt látható.

Bakócz Tamás műpártolását utódja, Szatmári György érsek folytatta. Mielőtt esztergomi érsek lett volna, pécsi püspök volt. Pécsett Janus Pannonius püspöksége óta nagy hagyománya volt a humanizmusnak, ezt teljesítette ki Szatmári György püspök. Esztergomból, Bakócz udvarából hívott szobrászokat, akik megrendelésére elkészítették a pécsi székesegyház tabernákulumát. A szentségtartónak ez a firenzei eredetű változata Mátyás idején kezdett elterjedni. Architektonikus alapformáját a két szélső pilaszter adja, melyek párkányt tartanak, ezen pedig lunetta van. A középrész perspektivikusan szerkesztett, belső teret ábrázoló dombormű. Az egész tabernákulum tehát nem más, mint egy reneszánsz templom stilizált modellje, melyben angyalok őrzik Krisztus testét. Hasonló monumentális szentségtartókat állíttatott a pesti plébániatemplomban Nagyrévi András plébános illetve Pest városa (1507).

Lázói János telegdi főesperesnek a gyulafehérvári székesegyházhoz épített kápolnája (1512) ugyan nem mérhető a Bakócz-kápolnához, mégis fontos lépése a királyi központtól távol eső Erdély felé terjeszkedő reneszánsz művészetnek. Az épület szerkezete alapvetően gótikus, részleteiben azonban reneszánsz. Homlokzata a bejáratot keretező pilaszterekkel, és a bejárat fölötti párkányzattal az itáliai típusú homlokzatalakításra emlékeztet. Szobordíszeinek nagy része sajnos elpusztult, de a megmaradt részletek egy összetett, az antik mitológiát a keresztény hagyománnyal párhuzamba állító humanista programról tanúskodnak.

A humanista műveltségű egyházi személyek mellett az ország nemesei közül a Báthoryak emelkedtek ki reneszánsz műpártoló megrendeléseikkel. Báthory István erdélyi vajda nyírbátori birtokán kastélyt, ferences kolostort és p lébániatemplomot (ma református templom) alapított, melynek építését utódai, I. és II. Báthory András fejezték be. A késő-gótikus, hálóboltozatos teremtemplom a Báthoryak családi temetkezőhelye volt. A 16. század elején készült tabernákulum, a papi ülőfülke, és a déli kettős kapu már a budai reneszánsz szobrászműhely munkája, akárcsak a ferences templom fa stalluma (ma a Nemzeti Múzeumban). Báthory II. András volt a megbízója egy Máriát a gyermek Jézussal megjelenítő domborműnek. A félalakos kompozíció, Mária arctípusa, a Gyermek testének természethű megformálása és az antik keretdísz itáliai mester keze munkájára utal. Anya és fia minden mesterkéltség nélküli természetes egyszerűsége a reneszánsz szoborfelfogás legszebb magyarországi emlékévé avatja a Báthory-Madonnát.