Jusztiniánusz (I. Jusztiniánusz bizánci császár) (uralkodása: 527-565): Uralkodása a Recuperatio Imperii elvében telt, azaz a Római Birodalom hatalmának és területének visszaszerzését tűzte ki céljául. Birodalmában egységes jogrendet teremtett. Legfontosabb tanácsadója felesége, Theodóra császárné, aki miatt számos támadás érte a császár személyét. A császárné alacsony származású színésznőként tűnt fel a történelem színpadán, uralkodóként azonban feddhetetlen maradt, monostorokat alapított, támogatta a művészeteket. Theodóra a monofizita vallást követte, amit így Jusztiniánusz is nyiltan támogatott, emiatt kibékíthetetlen ellentét alakult ki a pápa és a császár között. Jusztiniánusz császársága alatt sok nagyszabású építkezés folyt a fővárosban, Konstantinápolyban és a Bizánci Birodalom egész területén (főként Ravennában és Thesszalonikiben).

Kelemen, I., Római, Szent (I. sz.): Az első apostoli atya, vértanú pápa. Szent Péter harmadik utódjának tartják. Jelképe a horgony, amelyhez hozzákötözték és a tengerbe vetették. Kelemen a korinthosziakhoz néven ismert levél szerzőségét hagyományosan Kelemennek tulajdonítják, 96 körül írta. Ez a legkorábban megalkotott latin keresztény írás. Sokáig úgy tartották, hogy ő közvetítette az egyháznak az Apostoli konstitúciókat; ennek szövegét állítólag az apostolok fogalmazták, s az ókeresztény egyházjog legnagyobb gyűjteménye. A mai ismereteink szerint az apostoli rendeleteket csak 380 körül jegyezték le Szíriában.