Magyarországi kódexek

A magyarországi kódexfestő művészetnek sajnálatos módon csak nagyon kevés emléke maradt fenn napjainkig. Csupán okleveles adatok tanúskodnak róla, hogy a középkori Magyarországon egykoron gazdag könyvtárak voltak: Pannonhalmán, Székesfehérvárott, Pécsett, Nagyváradon, Budán, Pozsonyban.

Magyarországi kódexek; Pray-kódex

Kétségkívül Magyarországon készült miniatúrákat találunk a 12. század végén (1192-95) készült Pray-kódexben. Az ábrázolások témái: Krisztus a kereszten, levétel a keresztről, látogatás a sírnál és sírbatétel, trónoló Krisztus. Az egyszerű színezett tollrajzon a keresztre feszített Krisztust láthatjuk az itt közölt képen, mely sajnos mára elhalványult. Csak kontúrvonalai kivehetők annak a bal oldalt ábrázolt alaknak, aki pásztorbotot tart kezében, mellette madár látható. A figura feltehetőleg Péter apostol, aki háromszor tagadta meg Jézust, mielőtt a kakas megszólalt. A kódex nyelvtörténeti érdekessége, hogy benne maradt fönn a legrégibb összefüggő magyar nyelvemlék, a Halotti beszéd és Könyörgés. A mű felfedezőjéről, Pray Györgyről kapta nevét. [Budapest, Országos Széchenyi Könyvtár]

Gesta Hungarorum

A 13. században írta Anonymus, III. Béla király ismeretlen nevű jegyzője a Gesta Hungarorumot, a magyarok történetéről szóló művet.

Magyarországi kódexek; Nekcsei Dömötör (Demeter) Bibliája

Nekcsei Dömötör (Demeter) Bibliája is Magyarországon készült, 1330 körül, összesen 156 iniciálé található benne. A kétkötetes mű megrendelője Károly Róbert tárnokmestere (=pénzügyi szakértője) volt 1315-től 1338-ig. Az itt bemutatott lapon a két szöveghasábot elválasztó függőleges díszítményen a Teremtés jelenetei láthatók, fönt a megrendelő címere, alul pedig ő maga térdel, feleségével Krisztus trónja előtt. A képeket gazdagon aranyozták. A mű ma az Amerikai Egyesült Államokban van.

Magyarországi kódexek; Magyar Anjou-Legendárium

Hasonló keretdíszek találhatók a Magyar Anjou-Legendáriumban, mely a magyar vonatkozású és egyéb szentek életét tartalmazza. A szintén 1330 körül, Bolognában vagy Magyarország területén készült mű lapjait négy részre osztották, és a szentek életéből vett jelenetekkel díszítették. Az ábrázolások háttere arany, mely királyi megrendelőre (Károly Róbertre) utal. Ezen a lapon Szent László király életéből vett jeleneteket festettek meg: László a leányrabló kun vitéznek fejét veszi, a harc után megpihen, majd rájön, hogy valójában Szűz Máriát mentette meg, nem földi leányt, végül a segítségért hálát ad Istennek. A legendák szövege igen rövid, a képek alá írt 1-2 sor. A kódex egy része elveszett, legnagyobb része a Vatikánban van, valamint New Yorkban, Szentpétervárott, Berkeley-ben és Párizsban. A New Yorkban található lapokat valamikor négybe vágták, és a képeket így, külön egybefűzték.

Magyarországi kódexek; Képes Krónika

A korszak kiemelkedő művészi színvonalát képviselő műve az 1360. körül, I. (Nagy) Lajos király idején, Magyarországon készült Képes Krónika. A kódex szerzőjének stílusában itáliai hatás érződik, de az ábrázolásokban a 14. századi Magyarország jelenik meg. Számos koronázási kép, csatajelenet, templomalapítást ábrázoló illusztráció található benne. A művet nagy valószínűséggel Kálti Márk írta (Márk, székesfehérvári őrkanonok, aki Kálton kapott birtokot, innen ered a név). A leírás az 1330-as hadjáratról szólva hirtelen, egy mondat közben szakad meg. A mellékelt lapon a kéthasábos szövegben egy P iniciálé valamint egy szövegbe illesztett illumináció látható. Körben elegáns ornamentális keretdísz. Az arany hátterű illumináción a nagyváradi székesegyház építését figyelhetjük meg, a kőműves vakolókanállal dolgozik, előtte ovális teknőben habarcs, fölötte csigás emelővel rakják a kőtömböket. Az előtérben jobbra álló alakok a templomépítést szemlélik, a glóriás, koronás férfi Szent László király, akin ek egy angyal parancsolta meg, hogy erre a helyre építsen egyházat. Balra, a Körös partján egy munkás habarcsot kever. A P iniciáléban balra szintén Szent László királyt ismerhetjük fel, akinek egy küldött pecsétes levelet nyújt át. A szöveg szerint a követek felajánlják neki egy keresztes hadjárat indítását.

Magyarországi kódexek; Isztambuli Antifonale

Az Isztambuli Antifonale típusa szerint egyházi liturgikus könyv, ami a zsolozsmák közt énekelt dalokat tartalmazza. Valódi zenetörténeti ritkaságnak számít azzal, hogy elég speciális, Magyarországon használt hangjelzésekkel "kottázták le" az énekeket, mintegy 3500 dalt. Nem szerzetesek, hanem a világi papság használta. A Szent Anna-liturgia eleje hiányzik, feltehetőleg különösen szép Szent Anna-ábrázolás lehetett benne, amit valaki kivághatott. A művet a törökök elrabolták, a mai napig a Topkapi szeráj kincstárában őrzik.

Magyarországi kódexek; Brüsszeli misekönyv

Az első magyar humanista könyvtár Vitéz János (1408?-1472) nagyváradi püspök és esztergomi érsek gyűjteményén alapult. Az ő példáját követte Hunyadi Mátyás, akinek híres Corvina-könyvtárából ma 200-at lehet azonosítani, a világ nagy gyűjteményeiben. A francia és német területről származó, gótikus iniciálékkal díszített művek mellett legnagyobb számban itáliai kódexek szerepeltek, különösen lombard és firenzei reneszánsz díszítésűek, valamint ősnyomtatványok. Itáliából tömegesen rendelt kéziratokat. Budán könyvmásoló műhelyt is alapított a király, melyben magyar és itáliai művészek dolgoztak, és könyvkötő műhely is működött az udvarban. A Corvinákat bársonyba, bőrtáblába, olykor selyembe kötötték, és ötvösök által készített csatokkal lehetett bezárni. A könyvtáblák sarkát és közepét áttört díszű fémlap védte. A Corvina-könyvtár része volt egykor a már bemutatott Brüsszeli misekönyv.

Magyarországi kódexek; Regiomontanus-kódex

Regiomontanus műve is megtalálható volt a könyvtárban, Ptolemaios ókori csillagászati művének kivonatát tartalmazta. Firenzében készítették 1476-1490 között. A lapon Beatrix királyné címere látható, a kódex az ő könyvtárába tartozott. [Bécs, Österreichische Nationalbibliothek]