Itáliai kódexek

Itáliában a 6. századtól a főként bencés kolostorokban működő scriptoriumokban készítették a kéziratokat. Közülük a legjelentősebb a Szent Benedek által alapított Montecassino. A művekre erős hatással volt az inzuláris művészet, és a bizánci hagyomány.

Az itáliai könyvfestészet legkiemelkedőbb korszaka a 15. század, amikor a gazdag megrendelők tömegesen készíttették a kéziratokat. Milánóban a Viscontiak és a Sforzák, Rómában a pápák, Ferrarában a d'Este hercegek, Nápolyban az Aragón-ház tagjai, Firenzében a Mediciek voltak a nagy mecénások, akik könyvgyűjteményük bővítésén fáradoztak. A reneszánsz miniatúrákon megfigyelhető a perspektíva alkalmazása, az alakok mozdulatai, gesztusai természetesek, a lapok széleit indafonatok díszítik, köztük puttókat, madarakat, állatokat ábrázoltak, és keretezett mellképeket is festettek.

Itáliai kódexek; Lorenzo de Medici imakönyve

Lorenzo de Medici imakönyve Firenzében készült a 15. század második felében. A műértő mecénás Francesco Antonio del Cherico-t bízta meg a mű elkészítésével. Az itt bemutatott lap az Angyali üdvözletet ábrázolja, mely árkádos teremben játszódik, Szűz Máriát és a Jézus születését megjövendölő Gábriel arkangyalt oszlop választja el egymástól, az angyal alakja mögött lankás dombos táj tárul elénk, míg Mária mögött egy ajtónyíláson keresztül betekinthetünk egy szobába. A jelenetet félköríves lezárású aranyozott szegély keretezi, ezt gazdag lapszegélydísz futja körbe. Kétoldalt egy-egy kandeláber áll, melyek alig kivehetők a virág-, és gyümölcsfüzérek, apró aranyozott csillagok közt. A keretdíszen aranyhajú puttók hada szerepel, szimmetrikus elrendezésben, realisztikusan, testszerűen ábrázolva. A medalionokba foglalt mellképek mellett Jézus születésének jelenete is látható. [Firenze, Biblioteca Medicea-Laurenziana]

Itáliai kódexek; Brüsszeli misekönyv

A Brüsszeli misekönyv is firenzei mester munkája, Attavante készítette 1485-1487 között. Mátyás király Corvina-könyvtárának volt darabja, a király meg is jelenik Krisztus keresztjétől jobbra, térdelő alakként. A keresztet karjaival átfonó nőalak a jelenet szerint Mária Magdolna, akinek arca pedig Beatrix királyné portréjához hasonlít. A misekönyvet (missale) a mohácsi csatavesztés után II. Lajos király özvegye, Mária királyné vitte magával, aki csakhamar Németalföld kormányzója lett. Ekkor Mátyás király címereit átfestették. A kódex később nagy tiszteletben állt, Németalföld helytartói erre tették le esküjüket. Attavante műve a korabeli olasz táblaképfestészet hatását tükrözi. A Kálvária-jelenettől balra függőlegesen futó lapszéldísz drágakővel kirakott medalionjaiban a jelenetek föntről lefelé: angyali üdvözlet, Jézus születése, királyok imádása, körülmetélés, a 12 éves Jézus a templomban tanít. Jobbra lentről fölfelé: Krisztus a Getsemané-kertben, Júdás csókja, Krisztus Pilátus előtt, ostorozás, keresztvitel. Alul a címer mellett kétoldalt: Krisztus keresztelése és az utolsó vacsora jelenete látható. (A lap a misekönyv "kánonképe", vagyis a mise áldozatbemutatási részének kezdőlapja.)